Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-22 / 247. szám

OKTATÁS, TUDOMÁNY ÉS SZÓRAKOZÁS MINDEN SZERDÁN • SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS A PAKISZTÁNI SAQUIB ÉS A KANADAI GLENIS MEGKEDVELTE A VÁROST Külföldön elismert a szegedi orvoskar Naponta látjuk őket az utcán, mosolyogva hallgatjuk „lármázásukat" a villamoson. Több mint másfél évtizede „tartoznak hozzá" a szegedi városképhez a külföldi or­vostanhallgatók. Közülük a végzős Saquib Ansari és a harmadéves Glenis D'Souza nyilatkozott lapunknak a kép­zésről, Szegedről, az érzéseikről. Saquib Ansari: - Pakisztáni va­gyok, de édesapám munkája miatt az Egyesült Arab Emírsé­gekben éltem - mondja a vég­zős diáklány. - Visszamenni a szülőhazámba, és ott tanulni valamelyik egyetemen, kicsit bonyolult és nagyon drága lett volna. Azt is be kell vallanom, szerettem volna Európába jönni, így kerültem Szegedre. - Pakisztánban tudott vol­na orvoslást tanulni? S. A.: - Természetesen, hi­szen ott is számos orvosi egye­tem van, de egyrészt ez volt az olcsóbb megoldás, másrészt, mint már mondtam, vonzott az öreg kontinens. - Glenis, ön hogy került ide? Glenis D'Souza: - Kanadá­• KÜLFÖLDI ÉS HATÁRON TÚLI MAGYAR HALLGATÓK száma a szegedi egyetemen (2003) Állam- és jogtudományi kar 21 Általános orvostudományi kar 389 Bölcsészettudományi kar 209 Egészségügyi főiskolai kar 11 Gazdaságtudományi kar 20 Gyógyszerésztudományi kar 48 Tanárképző főiskolai kar 91 Mezőgazdasági főiskolai kar 4 Élelmiszeripari főiskolai kar - 20 Természettudományi kar 154 Zeneművészeti főiskolai kar 10 Összesen 977 Forrás: SZTE Glenis D'Souza (balról) és Saquib Ansari elismerően nyilatkozott az oktatásról. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ból jöttem Szegedre. Van egy oklevelem, ami arra lett volna jó, hogy ha részt veszek egy négyéves képzésen, akkor utá­na mehetek orvosi egyetemre. Nem akartam ezt végigcsinál­ni, inkább eljöttem ide tanul­ni. Nem bántam meg. - Miért választották a sze­gedi orvoskart? S. A.: - Túl sok választási lehetőségem nem volt, kér­dezgettem ismerősöket, pró­báltam érdeklődni, hol, ho­gyan és mennyiért lehet ta­nulni, s ezek alapján Szeged tűnt számomra a legalkalma­sabbnak. Mindenki azt mond­ta, ez az egyik legnagyobb ha­gyományokkal rendelkező or­vosi egyetem Magyarorszá­gon, s az oktatás színvonala is elsőrangú. Most már mond­hatom: saját bőrömön tapasz­taltam, hogy tényleg így van. Igaz, hogy a gyakorlati kép­zésen, a klinikák ellátottságán lehetne még javítani, de az elméleti fakultásokra nem le­het egy rossz szavunk sem. G. D.: - Csatíakozom az előt­tem szólóhoz. Örülök, hogy Szegedet választottam. Har­madéves lévén a gyakorlati órákról még nem tudok beszá­molni, de az tény: elméleti kép­zésben a szegedi egyetem or­voskara a világ akármelyik egyetemével felveszi a versenyt. - Mi a véleményük a vá­rosról, az emberekről? S. A.: - Fantasztikus hely Szeged. Az itt eltöltött hat év alatt egyre csak szépült. Ne­kem egy kicsit kicsi, mindenki ismer mindenkit. Ez néha rossz is tud lenni. Az emberek többsége barátságos és segí­tőkész. Sikerült néhány igaz barátra találnom, ami nagyon fontos, pláne akkor, amikor több ezer kilométerre vagyunk a szeretteinktől. G. D.: - Az itt eltöltött három év alatt én is megkedveltem a várost. Kezdetben persze vol­tak kisebb-nagyobb gondja­im. A legjobb dolog Szegeden a napsütés. Nagyon élvezem, hogy ennyit süt a nap. - Milyen gyakran tudnak hazalátogatni? S. A.: - Évente egyszer megyek csak haza, általában nyáron. G. D.: - Én kétszer is ha­zamegyek, a nyár mellett a téli vizsgaidőszakban is el tudok ugrani a szeretteimhez. Év közben pedig általában e­mailen tartjuk a kapcsolatot. Ez a leggyorsabb és legolcsóbb módja a kommunikálásnak. - Milyen terveik vannak az egyetem elvégzése után? S. A.: - Szeretnék Angliában orvosként dolgozni. Előtte azonban egy posztgraduális képzést is el akarok végezni, bízom benne, hogy azt is Ang­liában tudom megcsinálni. G. D.: - Vissza akarok menni Kanadába, de nem minden áron. Szívesen maradnék itt Európában, Saquibhoz hason­lóan szeretnék én is PhD-zni. Nem döntöttem még el. Há­rom év nagyon hosszú idő, sok minden változhat 2007-ig. GARAl SZAKÁCS LÁSZLÓ MMMMMMMMMMMM AZ ADY TÉRI ÉPÍTKEZÉSEN JARTAK AZ EGYETEMI TANACS TAGJAI Üvegezik a könyvtár épületét Terepszemlét tartott hétfőn a szegedi egyetem tanácsa az Ady téri építkezésen. A testület tagjai meggyőződhettek arról, hol tart a beruházás. - Nagyon sok kósza hír keringett az Ady téri építkezésről az egyetemi tanács (ET) tagjai között, ezért úgy gondoltam, ki­visszük őket, hogy a terepen győződ­hessenek meg arról, hol tart a beruházás, s feltehetik esetleges kérdéseiket is. Már a kezdetektől fogva támogattam azt, hogy az építkezésről minél több informáci­óhoz jussanak hozzá az ET tagjai - mond­ta lapunknak Rácz Béla stratégiai rek­torhelyettes. A kivitelező szeptemberi jelentése szerint az épület betonváza elkészült, s felkerült az üvegburkolat tartószerkeze­te is. - Jelenleg az épület beüvegezése folyik. A tervek szerint ez a hideg, fa­gyos idő beálltáig, azaz november elejé­ig elkészül, így télen nyugodtan lehet csinálni a kevésbé látványos, belsőépí­tészeti munkákat is - tette hozzá a rek­torhelyettes. Az üvegezés mellett jelenleg gépészeti szerelések is folynak a könyvtár új épü­letében. - Látványos munkát az üvegezés után majd csak tavasszal végeznek, ami­kor az épületre felrakják a végleges, külső burkot. A kazán már a helyén van, s a következő nagy munka az elektromos hálózat és a fűtés kiépítése lesz - jegyezte meg Rácz Béla. A belső munkálatoknál a könyvtár rak­A tanácstagok a mélygarázs lejárójában fejezték be a sétát. FOTO: GYENES KALMAN tári részének a kialakítása élvez elsőbb­séget. Ezért ott májusig mindenképpen szerkezetkésznek kell lennie az épület­nek, mert az eredeti elképzelések szerint a Dugonics térről a nyári vizsgaidőszak­kal együtt kezdetét veszi a könyvtár köl­tözése is. - Már most kiírjuk a költöztetés tenderét. Ez hatalmas logisztikai munka lesz, hiszen annak a kötetnek, ami most a Dugonics téri raktár egy bizonyos polcán található, az Ady téren is meghatározott helyre kell kerülnie. MUliós darabszám­ban kell majd könyveket ugyanúgy el­helyezni a polcokon, ahogy eredetileg ott voltak - hangsúlyozta Rácz Béla. Az ET tagjai a hétfő délutáni bejáráson az épülő könyvtár valamennyi fontosabb részébe ellátogattak. Megtekintették a 700 fős nagyelőadót, felkerestek két ki­sebb termet, valamint lementek a mély­garázsba is. G. SZ. L. Hallgatók tárgyaltak az oktatási miniszterrel A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) ötfős küldöttségét fo­gadta a múlt héten Magyar Bálint oktatási miniszter. MUNKATÁRSUNKTÓL - Három fontos témáról volt szó a megbeszélésen - mond­ta Mák Balázs, az SZTE hall­gatói önkormányzatának el­nöke. - Sajnos konkrét vála­szokat egyikre sem kaptunk, de azt sikerült elérni, hogy a felsőoktatási törvény tervezett módosítására tekintettel ala­kuljon egy érdekegyeztető ta­nács, amelynek a HÖOK dele­gáltjai mellett tagja Medgyessy Péter miniszterelnök és Ma­gyar Bálint oktatási miniszter. A delegáció szeretett volna garanciát kapni arra, hogy a di­ákhitel kamata nem emelkedik tovább, illetve hogy nem válto­zik az utazási kedvezmények jelenlegi rendszere. - Szeret­tünk volna választ kapni arra a kérdésünkre is, hogyan válto­zik meg a hallgatói önkor­mányzatok szerepe az egyete­mek vezetésében azután, hogy csatíakoztunk az Európai Fel­sőoktatási Térséghez (EFT) ­tette hozzá az EHÖK elnöke. Az már most világos, hogy az EFT-ben másfajta egyetemi vezetési struktúra van, mint jelenleg az ország egyetemein. A HÖK-ök szerepe a mosta­nihoz képest sokkal jobban visszaszorulna, ha az ott al­kalmazott menedzsmenti struktúrát egy az egyben al­kalmaznák nálunk. EGYETEMI KLUBOK JATE-KLUB október 23. 21 óra: Student-est - újdonságok nosztalgiával, házigazda: Varga B. László október 24. 22 óra: Party DJ Cadikkal október 25. 22 óra: Mi-csoda buli október 28. 20 óra: Verses est - „Vallomások a csodáról" (Ady Endre Csinkszka tekintetében), előadja: Patka Heléna SZOTE-KLUB október 22. 22 óra: Rádió88 party október 24. 22 óra: Péntek esti házibuli Gajdács Zoltánnal október 25. 22 óra: Szabad szombat party DJ Harmathtal

Next

/
Thumbnails
Contents