Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-21 / 246. szám

KEDD, 2003. OKTÓBER 21. • AKTUÁLIS» 3 Együtt a vízügy és a környezetvédelem Acél: irtás helyett gondozás A Tisza határvízi szakaszánál, Csongrád megyében kezdődik a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése nevű árvízvédelmi koncepció végrehajtása, pontosan egy év múlva, jövő ősszel. A hullámtereken elvégzendő munkák során - mint erről a közelmúltban tartott kormányülésen döntés született - mindenképpen figyelembe veszik a természetvédelmi szempontokat is. A Tisza-hullámtéren bizonyos helyeken úgynevezett nagyvízi medret kell biztosítani a folyó számára, hogy az árvizek gyorsabban le tudjanak vonulni. Ennek érdekében a hullámtér egy-egy sávjában valóban ki kell termelni a növényzetet. Ez azonban semmiképpen sem jelent erdőirtást, s főleg nem jelenti a természetvédelmi értéket képviselő erdőállományok eltávolítását mondta lapunknak Szlávik Lajos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területi vízgazdálkodási főosztályának vezetője. A minisztériumot azért kerestük meg, mert Csongrád megyei természetvédők aggodalmuknak adtak hangot a hullámtéri erdők jövőjével kapcsolatban. Úgy hírlett, az elsősorban árvízvédekezésre összpontosító terv „feláldozza" a hullámtéri erdőket a gyorsabb vízlefolyás biztosításáért. A főosztályvezető elmondta: a hullámtérben a különféle inváziós, tájidegen - s természetvédelmi szempontból sem kívánatos növényzet elburjánzása okozza a fő gondot. Nemcsak magát az árvízlevonulást lassítja, de mert a Csak az értéktelen növényzetet távolítják el a Tisza-hullámtérből. Illusztráció: Tésik Attila lelassított áramlás lerakja a lebegő iszapot, fokozatosan fel is tölti a területet. Ilyen például a gyalogakác, a zöld juhar, a vaddohány. Ezeket az állományokat valóban ki kell termelni egyes helyeken. Ugyanakkor természeti értéket jelentő, őshonos, hullámtérre jellemző fafajokból álló erdőállományokat nem termelnek ki, legföljebb ültetvényeket, elsősorban nemes nyárasokat, amelyek egyébként is kevés itteni növény- és állatfaj számára biztosítanak életteret. A kitermeléssel azonban nem fejeződik be a munka, a területet gondozni kell, ennek híján néhány év alatt újra ellepnék az inváziós növények a hullámteret, mintha mi sem történt volna. E gondozás alkalmazkodik a hullámtéri viszonyokhoz. Például legelővé alakítják a volt gyalogakác-dzsungelek, ültetvények helyét ligetszerűen, ritkásan telepített, hullámterekre jellemző, őshonos fákkal, itt például szürke marhát lehet legeltetni, s az egykor kiterjedt hullámtéri gyümölcsösöket is fölújíthatják; a mindezt vállaló gazdák támogatásban részesülnek. Az említett hasznosítási formákkal a természetvédelmi szervezetek is egyetértenek. - A még pontosabb egyeztetés érdekében felkértem hét természetvédelmi civil szervezetet, melyek tevékenysége a Tiszához is kötődik. A tervezők megismertetik velük a koncepció részCsongrád megye: hatvanból huszonegy elmaradott település Kongatható a vészharang Folytatás az 1. oldalról A Csongrád megyére vonatkozó fejlettségi mutatókat a Területi információs füzetek 5. száma adja közre. A Csongrád Megyei Önkormányzat e kiadványából az is kiderül, hogy a mi hatvan településünk mutatói alapján számítható átlagnál csak a két megyei jogú város, vagyis Szeged és Hódmezővásárhely, továbbá a megyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozó két falu, Deszk és Újszentiván fejlettebb. Ugyanakkor az itt abszolút első Szeged az országos rangsorban csak az 51., míg Csengele a 3062. helyet foglalja el. A különböző évek adatsorait összevetve meg az látható: a rangsorban lefelé csúszik valamennyi Csongrád megyei település. Az okok között a két legfontosabb: a gazdaság helyi szerkezete rossz, késnek a fejlődést megalapozó beruházások. A város és vidéke alkotta hét itteni egység közül a legmagasabb átlagos fejlettséggel a szegedi, a legalacsonyabbal a mórahalmi rendelkezik. A két szélső pólus között kialakult erősorrend: második a hódmezővásárhelyi, harmadik a szentesi, negyedik a makói, ötödik a csongrádi, míg hatodik a kisteleki kistérség. De valamennyiükre igaz, hogy a legfejlettebb a térségközpont, s onnan minél távolabb található a vonzáskörzetbe tartozó település, annál rosszabb adatok jellemzik. Az elmaradottság és a magas munkanélküliség alapján csak kicsit másfajta a térkép, mely megyénkről rajzolható: így 22 település minősül kedvezményezettnek. E szempontból is romlott a helyzet, ugyanis 1999 óta a kedvezményezett települések száma hárommal, ezáltal a támogatandó lakosság száma huszonkilencezerről negyvenezer főre nőtt. A kistérségek közül a makóinak van a legtöbb támogatott települése: elmaradottsága miatt Királyhegyes és Nagyér, a magas munkanélküliség miatt Ambrózfalva, az elmaradottság és a munkanélküliség együttes jelentkezése miatt pedig Csanádalberti, Kövegy és Magyarcsanád. Az arányok alapján mégis a két homokháti kistérség, a mórahalmi (ahol kedvezményezett település Ásotthalom, Öttömös, Zákányszék, Rúzsa), valamint a kisteleki (Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer miatt) a listavezető. E két terület szerepel a kormány külön rendeletében felsorolt 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség között is. A Csongrád megyei települések állapota miatt kongatható a vészharang: figyeljenek a politikusok, és ne késlekedjenek tovább a fejlődést segítő döntések meghozatalával. PKISPlPKSí J ^ t MISillÍÉEja mmmmmmmmmmmmHBtKKHKBtKIH^^m Albérlet vagy törlesztőrészlet? Melyiket fizetné? Lakáshitelek a HVB Banktól. Építésre, bővítésre és korszerűsítésre is! Hívjon minket mostl További részletek: 06-40/50-40-50 www.hvb.hu | A HVB Group tagja leteit, s nyílt tervezési eljárás keretében, vízügyi és természetvédelmi szempontok együttes figyelembevételével születik végleges döntés arról, hogy hol, milyen beavatkozásokra kerül sor a hullámtereken - hívja fel a figyelmet Szlávik Lajos. A minisztérium a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesülethez (Csemete) is eljuttatta a felkérést. Az első, egyeztető megbeszélésre jövő héten kerül sor. - Közös érdekünk, hogy Vásárhelyi Pál egykori műve az árvíz- és természetvédelem szempontjainak együttes fi-' gyelembe vételével kapja meg végső, korszerű arculatát mondta a főosztályvezető. F.CS. Óraállítás Vasárnap hajnalban megkezdődik a téli időszámítás, ezért az órák mutatóit hajnali 3 órakor 2 órára kell visszaállítani. A vonatközlekedésben mindez nem okoz fennakadást - közölte a MAV hétfőn. Hullám térben FARKAS CSABA A hír most így igaz: nem fosztogatnak, hanem osztogatnak - nem kitermelik az ártéri erdőket, hanem a természetvédelem képviselőivel egyeztetve megvizsgálják, miképp lehet úgy érvényesíteni az árvízvédelem szempontjait, hogy az élővilág se sérüljön. Azon viszont nem csodálkozhatunk: természetvédők ennek ellenkezőjétől tartottak; a „természetvédelem" szó leggyakoribb vonzata amióta létezik e fogalom - a „kit érdekel" szószerkezet, továbbá a „minek". Ez az eset azonban - a hullámtéri erdők és a továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv esete - nem az az eset. Az újabb emberi beavatkozás nem további tájrombolás lesz, nem élővilág-szegényítés, hanem fordítottja. Nem a természetes vagy természetesedetl erdőállományt termelik ki a hullámtéren, hanem többek közt a gyalogakácot, ami nemcsak gyalogolni, hanem úszni is tud, legjobban árvízkor terjed, mikor magja a folyó által mindenhová elkerül. Föllélegezhetnek a füzesek, hazai nyárasok és társaik, amelyek számtalan élőlénynek biztosítanak táplálkozó-, szaporodóhelyet, és melyek nélkül elképzelhetetlen a Tisza. Aki járt már fönn összeboruló koronájú, alul szinte teljesen szabad - legföljebb szeder borította - galériaerdőben, tudja: az ilyen erdők nem fogják vissza a levonuló áradást, zavartalanul áramlik köztük a víz, ellentétben a gyalogakácos, miegyebes, kefesűrű dzsumbujjal, ami szinte duzzasztóként működik. Hovatovább kiderülhet: nincsenek is alapvető érdekellentétek árvíz- és természetvédelem között. Árvizet a természetvédők sem akarnak, ez egyértelmű, csak azt, hogy az árvízmegelőző munkák ne például tarvágással járjanak. Remélhető, fölmerül az egyeztető tárgyalásokon a kubikgödrök szerepe is. A kubikgödrök nem akadályozzák az ár levonulását, viszont kitűnő halszaporodó helyek és egyáltalán, vizes élőhelyek. Csak össze kellene kötni őket egymással és á folyóval, lefolyásukat zsilippel szabályozni, s az évről évre keletkező ivadékmilhárdok szintén évről évre visszajuthatnának a folyóba; Csongrád megyében a Csemete már el is kezdett ilyen munkákat, a Közép-Tisza vidékén pedig a WWF Magyarország. Egy e szellemben megvalósuló, továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv sok emberöltőnyi emléket állíthat vízügy és természetvédelem felelősségteljes, mai irányítóinak. Buszok a szünetben Az iskolai őszi tanítási szünet, hirdetett'időpontokban közleilletve az október 23-i ünnep kednek a autóbuszok. Az őszi miatt megváltozik a Tisza Volán Rt. autóbuszjáratainak menetrendje. Október 21-én a munkanapokon, 22-én a hetek utolsó munkanapján érvényes rend szerint járnak a buszok. Október 23-25-ig a munkaszüneti napok menetrendje érvényes. Október 26-án a hetek első munka- és tanítási napjára megszünet végéig, október 26-ig nem indítják az iskolai előadási napokra kiírt járatokat. Bővebb fölvilágosítást az autóbusz-állomásokon, a forgalomirányító helyeken, valamint a Tisza Volán Rt. szegedi közönségkapcsolati irodájában, az 62/550-180-as telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Eddig közel ezren pályáztak a megyében Életjáradék a földért cserébe Szeptember végéig közel ezer Csongrád megyei idős gazdálkodó döntött úgy, hogy az államnak kívánja eladni földjét. Öten már életjáradékot is kapnak havonta az államtól, a többiek pályázatát most bírálják el. Az év elejétől a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) köt szerződést azokkal a főleg idős gazdálkodókkal, akik az államnak akarják eladni termőföldjüket. A vevőként megjelenő állam, valamint a jövőre esedékes uniós támogatás miatt nő a parcellák értéke. Az idén közel 15-20 százalékkal nőtt a termőföld ára. A területalapú támogatás eddig hektáronként 8-9.ezer forint volt, jövő májustól ez 35 ezerre növekszik. - Szeptember végig 964 pályázat érkezett be hozzánk a megyéből - tudtuk meg Nyári Károlytól, az NFA Csongrád megyei irodájának vezetőjétől. A gazdák eddig összesen 2 ezer 203 hektárt ajánlottak fel az államnak megvételre, és több mint 758 millió forintot szeretnének kapni érte cserébe. Ezt a kezdeményezést azért hozta létre az állam, hogy az idős, munkában elfáradt gazdálkodóknak nyugodt öregkort biztosítson. A havonta érkező pénz kiegészíti a nyugdíjat. A termőföld után csak a hatvan éven felülieknek jár életjáradék. Az ennél fiatalabbak csak készpénzért ajánlhatják fel az államnak hektáraikat. Az életjáradék függ a föld érCsongrád megyében eddig mindössze öten kötöttek szerződést az állammal. Fotó: Miskolczi Róbert tékétől, illetve a pályázó életkorától. Minél nagyobb aranykorona értékű a föld, minél idősebb a tulajdonosa, annál többet hoz neki havonta a postás. Például, ha átlagos nagyságú földdel (1 -3 hektár) rendelkezik a hetvenéves tulajdonos, és úgy dönt, hogy eladja az államnak, élete végéig 20-30 ezer forintot kap érte havonta. A kiírás szerint csak egy és húsz hektár közötti termőfölddel lehet pályázni. A vásárlási összeg alsó határa 100 ezer, a felső határa pedig 3 millió forint. A számolási alap mindig a vásárlási érték duplája, vagyis hárommillió esetében ez hatmillió. Ha ekkora összegért veszik meg a nagyon jó minőségű földet és igen idős a gazda, akkor akár 200 ezret is kaphat havonta. Ez persze nagyon ritka eset. Átlagosan egy hektár termőföld ára jelenleg 300 ezer forint. Ez után havonta közel 17 ezret fizetnek. Az életjáradék csak részben és feltételekkel örökölhető. Abban az esetben, ha a szerződéskötés után egy éven belül meghal a volt tulajdonos, akkor a tárgyév végéig örökölhető az életjáradék. Csongrád megyében jelenleg mindössze öten kapnak életjáradékot a földiuk után. Nyári Károly szerint ez a szám az év végére megsokszorozódhat, ugyanis novembertől folyamatosan megkötik a szerződéseket a sikeresen pályázó gazdákkal. K.T.