Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-17 / 243. szám

PÉNTEK, 2003. OKTÓBER 17. • KAPCSOLATOK« 5 Szentgyörgyi válasza Szentgyörgyi Pál szegedi alpolgármester tegnap ismertette a válaszokat, amelyeket Dobó Lászlónak, a Fidesz frakcióvezetőjének adott az önkormányzati hitelfelvételekkel, valamint azzal kapcsolatban, kockázatos-e a K&H Bankkal hitelügyletet kötni. Az alpolgármester kijelentette: Dobó László a tények és a szakmai hozzáértés mellőzésével igyekszik rossz színben feltüntetni a Kereskedelmi és Hitelbankot, valamint gyanúba keverni és hírbe hozni városi vezetőket. Az ügy előzménye az volt, hogy az előző közgyűlésen a fideszes képviselő kifogásolta, miért nem volt jelen a gazdasági alpolgármester, a jegyző és a közgazdasági iroda vezetője azon a találkozón, amikor Botka László polgármester fogadta a K&H Bank vezérigazgatóját és munkatársait (köztük Kulcsár Attilát, a brókerbotrány azóta elhíresült főszereplőjét). Szentgyörgyi elmondta, protokoll-látogatásról volt szó, a választást követően valamennyi pénzintézet vezetője felkereste a polgármestert. Ezek a megbeszélések, mivel nem konkrét feladatról szólnak, általában nem igénylik más vezetők jelentétét. Hozzátette: Dobó kérdései mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy az önkormányzat esetleg „titkos" megbízást adott volna az önkormányzati vagyon szabad kezelésére. Dobó kételyeit fogalmazta meg az előző önkormányzat által 2000 végén, az ABN-Amro Vagyonkezelő Rt.-vei kötött szerződés jogfolytonosságával kapcsolatban is. Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy az ABN-Amro Bank 2001. július l-jén fuzionált a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vei, ettől kezdve az önkormányzat értékpapírjait értelemszerűen a K&H Vagyonkezelő Rt. kezelte. A névváltozás azonban a szerződés tartalmát nem érintette. Szentgyörgyi szerint az előző ciklusban Dobó Lászlónak lett volna alkalma a jogfolytonosságról érdeklődni, de akkor ezt nem tette meg. A Fidesz-MPSZ egyik szegedi sajtótájékoztatóján a frakcióvezető megkérdőjelezte az önkormányzat hitelállományának csökkentéséről szóló városházi híreket, sőt annak növekedéséről nyilatkozott. A gazdasági alpolgármester válasza: ezzel Dobó László az önkormányzat könyveiben, a nyilvánosan közzétett, könyvvizsgáló által hitelesített 2002. évi zárszámadási rendeletben, valamint a 2003-as költségvetés első félévéről szóló közgyűlési beszámolóban foglalt adatokat kérdőjelezi meg. F.K. Dobó: Nem foglalkoztam a cég ügyvezetésével Politikai támadás? Dobó László, a szegedi Fideszfrakció vezetője visszautasította a vádakat, melyek szerint cége drágán és szabálytalanul kötött szerződést az IKV-val. Mint arról lapunk beszámolt, két éve a Pozsonyi Ignác utcában az IKV saját beruházásban társasházat épített, s az ezen épületre vonatkozó teljes kivitelezési terv elkészítésére a Dolmark Kft. - melyben Dobó László is tulajdonos - kapott megbízást. Az IKV Rt. felügyelőbizottsága szerint hiba, hogy az ingatlankezelő akkori igazgatója nem pályáztatta e megbízást, nem kért több ajánlatot, s kifogásolható a szerződés szoros határideje és összege mellett az is, hogy egy képviselő cége jutott ily módon megbízáshoz. Dobó László elmondta: a Dolmark 2000 óta működő családi vállalkozás, melyben cégjegyzésre ő, és a Szegeden elismert építészként dolgozó édesapja jogosult. A képviselő közölte: a társaság ügyvezetői teendőiben a cég megalakulása óta nem vett részt, így e szerződést sem ő írta alá. A Pozsonyi Ignác utcai társasház kiviteli terveinek elkészítéséért bruttó 4,2 millió forintot vett fel a Dolmark, egyébként a tervek átadása után, ám Dobó szerint ez az összeg egy 160 millió forint - és nem 100 millió, ahogyan az a felügyelőbizottsági sajtótájékoztatón elhangzott - értékű építkezésre vetítve elfogadható összeg. A tervezési díj ez esetben a projekt értékének 2,6 százaléka, ami megfelel a piacon megszokott arányoknak - mondta a képviselő. Dobó László tiltakozik az ellen, hogy politikai szerepvállalása miatt a családját érik támadások. Arra a kérdésre, elkerülhetőek-e a jövőben az ilyen jellegű, minden érintett számára kellemetlen helyzetek, a képviselő úgy válaszolt: „Szegeden születtem, itt szeretnék élni, csakúgy, mint a családom, és amennyiben politikai támadások érnek minket emiatt, felemelt fejjel fogjuk viselni. O. K. K. Az SZDSZ véleménye A szegedi SZDSZ-frakció vezetője, Kormos Tibor sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz. Azt írják, megdöbbenéssel értesültek arról, hogy Dobó László képviselő cége az előző ciklusban a vonatkozó szabályok megsértésével, pályáztatás nélkül, teljesíthetetlen szerződési feltételekkel, a piaci ár fölött jutott megrendeléshez az IKV Rt.-től. „Mivel meggyőződésünk, hogy a város lakossága joggal várja el, hogy a képviselői hitelesen és tisztességesen lássák el feladatukat - amelyre Dobó képviselőnek immár nincs erkölcsi alapja - ezért fölszólítjuk, hogy megbízatásáról mondjon le. A Fidesz városi szervezetétől pedig elvárjuk, hogy vonja meg a bizalmat az arra méltatlanná vált képviselőtől. " - áll a közleményben. A Franciahögy a legnagyobb falat Városi telkek, feltételekkel Helyreigazítás A Délmagyarország október 15-én megjelent számának címoldalán induló és az 5. oldalon folytatódó cikkében - amelynek címe: Hárommilliárdos titkos terv - tévesen közöltük, hogy dr. Ambrus János az úgynevezett Centrum-gödör, az áruház mögötti ingatlan tulajdonosa. Ő a tulajdonos jogi képviselője, ebben a minőségében tájékoztatta lapunkat. Szekeres Szegeden A Nemzeti Innovációs Rendszer (NIR) tervezetével kereste fel Szekeres Imre a szegedi egyetemet. MUNKATÁRSUNKTÓL Az országos Innovációs road show egyik állomása volt tegnap a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára az SZTE-n ismertette a nemrég elkészült Nemzeti Innovációs Rendszer tervezetét. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: a törekvések megvalósításánál a kormányzati elképzeléseket össze kell hangolnia helyi lehetőségekkel és igényekkel. A NIR célja annak elérése, hogy a tőkeerős külföldi vállalkozások ne csak bedolgozási lehetőséget lássanak Magyarországban, hanem a kutatás-fejlesztésre áldozva, komoly stratégiai befektetők is megtelepedhessenek az országban. Folytatás az 1. oldalról A közművesítés a vevő kötelezettsége, azzal a megkötéssel, hogy az elkészült közműveket a város tulajdonába adja. A cég jövőre kezdi el a kis társasházak építését, s négy év múlva kell a teljes területet „belaknia". Ebben az évben adta el a város 100 millió forintért a Somogyi utca 19. szám alatti, jelenleg parkolóként, nyáron szabadtéri teraszként közismert telket, ahol a Lombard Lízing Rt. épít majd irodaházat. Az ingatlant kétéves beépítési kötelezettség terheli. A vezérigazgató úgy tudja, a terveket a műemléki környezet miatt Budapesten véleményezte és hagyta jóvá a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A harmadik nagyobb „falat" közel 100 millió forintos vételárral a Makkosházi körút kenyérgyárral szemközti beépítetlen területe volt, amelyen majd Liedl-áruház épül. Emlékezetes, hogy évekig többek között az ott élők, a kisboltok érdekeit képviselő Kisosz, valamint a szomszédos áruházak tulajdonosai tiltakoztak az ellen, hogy ott áruházat nyissanak, ám az ellenkezés végül abbamaradt. A telkek négyzetméterenkénti ára részben fekvésüktől, részben attól függ, közművesítették-e koA makkosházi üres telken áruházat építenek majd. rábban a területet. Emiatt a Franciahögyön például 6500, Makkosházon 9000 forintért kelt el egy négyzetméter, Újszegeden pedig, ahol kisebb önkormányzati telkek találtak gazdára, 15 ezer forintot is fizettek a vevők. Az IKV Rt. - mondta Németh István - hivatalos értékbecslést és nyilvános pályáztatást, licitet követően hirdet nyertest. * Az új szegedi Toron tál tér nincs az eladandó telkek listáján. A korábbi önkormányzat tervei között szerepelt az értékes terület eladása, s a pályázó cég értesüléseink szerint bevásárlóközponFotó: Gyenes Kálmán tot és benzinkutat szeretett volna építeni a Belvárosi híd lábához. A mostani városvezetés azonban az újszegedi városképbe illeszkedő árnyas teret szeretne kialakítani, amely egyidejűleg levezetné a sportcsarnok és a Partfürdő parkolási gondjait is. FEKETE KLÁRA A környezetgazdálkodási kht. költségére viszik el a szőregi Buzsáki erdő mellé hordott, csaknem háromezer köbméter szemetet. Csaknem tíz éve gyarapították már a szőregi Buzsáki erdő szélén létrejött vadlerakó hulladékdombjait a környékbeliek és a távolabbról érkezők, akik úgy gondolták, ha már úgyis szemetes a környék, ők is leborítanak égy kocsiravalót. Szolnoki László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. műszaki igazgatója becslése szerint a három-négyszáz méter hosszú sávban elnyúló szeméthegy összesen közel háromezer köbméter térfogatú lehet. A kht. a hét közepén nekifogott a vadlerakó fölszámolásának, a tervek szerint a hét végére végeznek is a munkával. A szervezésben és előkészítésben részt vett Újhelyi István országgyűlési és Iványi Aurél önkormányzati képviselő is. A kht. még kocsikat is bérelt szemétszállításhoz: öt teherautó két műszakban, reggeltől estig hordta a háztartási és ipari, részben veszélyes hulladékot a Sándorfalvi úti központi lerakótelepre. Csupán a szállítás 3 millió forintba került, a költségeket a kht. fedezi. Most csak az önkormányzati területekről tüntetik el a szemetet; azt egyelőre nem tudni, hogy a magántulajdonú portákról és az erdőből kinek a kontójára gyűjtik össze a tiltott módon elhelyezett hulladékot. A fölszabadított terület rendezéséről és a szemételhelyezés gondjait megoldó hulladékudvar kialakításáról a későbbiekben döntenek. NY. P. Közel háromezer köbméter szemetet visznek el Szőregről Fölszámolják a vadlerakót Ot teherautó két műszakban hordta a hulladékot. Fotó: Miskolczi Róbert Az ellenzék a paloták sorsáról Fejlesztésekről döntenek MUNKATÁRSUNKTÓL Ellenzéki oldalról többen is kifogásolják a kiemelt ingatlanokkal kapcsolatos városi terveket. A közgyűlés az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet alapján megvizsgálja néhány, a belváros képét meghatározó épület hasznosítását. Az előterjesztésben a Tisza Lajos krt. 29-es számú, műemléki védettséget élvező épület, a Nádor utca 3., az Oskola utca 16., az 1820-ban épült Hajnóczy utca 16/B és a Kelemen utca 11. szám alatti ingatlan szerepel. A tervek szerint ezen ingatlanoknak és a bennük lévő lakásoknak felújítás, korszerűsítés után keresnek majd új gazdát. Kohári Nándor fideszes képviselő úgy véli, a felújításra szánt összegeket túlbecsülték, a lakások tervezett árai viszont alacsonyak. Szabó László szerint nem szabad enyhíteni a város védett természeti és épített emlékeinek helyi védelmén. Szőllősi Béla ugyanebben a témában elmondta: a fent említett ingatlanok elidegenítési tervében több ponton jogilag is kifogásolható feltételek szerepelnek, a lakók, vagy a hosszabb időtartamra szerződést kötött bérlők kárára. A képviselő úgy véli, az önkormányzatok nadrágszíján szorító kormányzati intézkedések ellenére sem volna szabad a szegedi városi vagyont kiárusítani. Romániai szavazás a konzulátuson Alkotmánymódosító népszavazást rendeznek október 18-án és 19-én Romániában. A román állampolgársággal is rendelkezők Magyarországon is leadhatják voksaikat. Szegeden a Kelemen utca 5. száma alatti román főkonzulátuson szombaton és vasárnap reggel 8-tól este 8-ig szavazhatnak a jogosultak. MUNKATÁRSUNKTÓL A mai szegedi közgyűlés elsősorban fejlesztésekkel, az azokat előkészítő pályázatokkal foglalkozik. Az egyik pályázatot hat iskola információ-technológiai megújítására adják a Phare-hoz. Ugyancsak Phare-kasszából tervezik a Szent István tér és a jövőre százéves víztorony rehabilitációját: a város frekventált részén állandó kilátó funkciót kap a torony, lebontják a régi piacot - a Bocskai utca felőli részre telepítik -, helyén pedig díszparkot alakítanak ki. Eladásra jelöltek ki több olyan önkormányzati ingatlant, amelyek üresek és felújításra várnak. A közvilágítás fejlesztésére 100 millió forintot szánnak, ebből 20-at újabb 8-10 épület díszkivilágítására.