Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-17 / 243. szám

PÉNTEK, 2003. OKTÓBER 17. • KAPCSOLATOK« 3 Több üzlet ellenállt a nyelvőröknek Az úgynevezett nyelvtörvény értelmében idén január l-jétől a közterületeken lévő idegen nyelvű feliratok mellett annak ma­gyar megfelelőjét is fel kell tüntetni. Magyar nyelvű feliratokat is elvár a meglévő, főleg angol kiírások mellé az üzletektől, a vendéglátó helyektől, a médiától, a plakátok­tól, a tömegközlekedési eszközökön elhelye­zett reklámoktól az a jogszabály, amely ta­valy február közepén lépett életbe. A Magyar­országon magyarul elv alapján megalkotott paragrafusok nem tiltják azokat az elnevezé­seket, amelyek úgymond már „átmentek" nyelvünkbe - közéjük tartozik például a me­nedzser és a hotel is. A többi esetben azon­ban előírják: az angol elnevezés mellé annak magyar megfelelőjét is fel kell tüntetni, ugyanakkora méretben. Hasonlóképpen az áruk címkéin, használati utasításain is el kell igazítani azokat, akik csak magyarul tud­nak. A nyelvőrködő jogszabály körül fellobbant viták hamar elültek, ez a csoda is csak há­rom napig tartott. A legtöbb shopnak és pubnak idén január 1 -jéig új cégtáblát kel­lett készíttetnie, hogy ne érje szó a ház ele­jét. Amennyiben viszont ezt nem tették meg, az üzleteket, vendéglőket a területileg illetékes jegyző megbüntethette, nem pénz­bírsággal, hanem a tevékenység szünetelte­tésével. Máténé Szilágyi Ildikó, a szegedi polgármesteri hivatal csoportvezetője arról tájékoztatott, ideiglenesen bezárathatják az üzletet, egészen addig, amíg a kereskedő nem teszi ki a magyar feliratot. Az eltelt kö­zel egy évben csak három ügy végződött a bíróságon, amikor a tulajdonost se szép szó­val, se jogi eszközökkel nem lehetett meg­győzni. De az érintettek általában készek voltak a kompromisszumra. A szakértő elmondta, az új működési enge­délyek kiadásakor már a „nyelvőrtörvény" betűinek szellemében jártak el. A gond a régi működési engedélyekkel volt: ezek tulajdo­nosai úgy kerülhettek reflektorfénybe, hogy valamilyen módosítást kértek tevékenysé­gükkel kapcsolatban, és akkor egyben a ma­gyar nyelvű feliratozásra is felhívta a figyel­met a hivatal, vagy helyszíni ellenőrzéskor derült ki a turpisság. A magyar nyelvű kiírá­sok miatt külön nem ellenőriztek egy üzletet sem, hiszen a szegedi jegyzőhöz ebben a pil­lanatban közel 4 ezer üzlet tartozik. Amennyiben összetett nevű a bolt vagy kocsma, akkor a kft. neve lehet idegen nyel­vű, ám a tevékenységi kör nem. Ugyanez megfordítva: Kedves, tehát magyar nyelvű fantázianév, előnév mellé nem lehet a shopot odabiggyeszteni. Az ellenőrzéskor tehát az összetett név mindkét tagját figyelik a mun­katársak. Felmentik a magyarra fordítás alól azokat a tulajdonosokat, akik szabadalmaz­tatták a bolt nevét - ezt természetesen iga­zolniuk kell. • FEKETE KLÁRA Hallgatói mozgalom A szegedi egyetemen ünnepi közgyűlésen emlékeztek meg a Hall­gatói Mozgalom 15 éves fennállásáról. Jubileumi kiállítással, emléktábla-avatással és ünnepi közgyűléssel köszöntötték a Hallgatói Mozgalom 15 éves fennállását a Szegedi Tu­dományegyetemen. Holnap itt tartja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) idei utolsó rendes közgyűlését tart­ja. Ennek volt az „előrendezvénye" a tegnapi ünnepi közgyűlés, ame­lyen az 1956-ban alakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szö­vetségéről és a 15 éve szintén Szegeden indult Hallgatói Mozgalomról emlékeztek meg. Az ünnepségen beszédet mondott többek között Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter is. A HÖOK közgyűlése ma a Novotel Szállóban a felsőoktatási reform vitájával folytatódik. G. SZ. L. Építészek sikere Két szegedi építész, Szemerey Márta és Pap Adám nyerte el an­nak az országos, titkos tervpályá­zatnak az első díját, amit a buda­pesti Wekerletelep rehabilitációs rendezési munkáira írtak ki. A védett, egyedi településszerke­zettel és «íagyaros stílusjegyek­kel rendelkező kispesti város­részt mintegy száz évvel ezelőtt Kós Károly és munkatársai ter­vezték. A mátyásföldi önkor­mányzat uszodák tervezésére ki­írt meghívásos tervpályázatát is szegedi építész nyerte: az Ybl-dí­jas Koczor György. Az SBO havonta 4,2 milliós veszteséggel működik Sürgősségi modellt akarnak Angyal­boksz BÁTYI ZOLTÁN Főnök, esküszöm, én mindent megtanultam - nyugtatgattam ro­vatvezetőmet ifjú újságíró-gyakornokként. S való igaz, pontosan tudtam, hogy riportalanyom háromszor nyert olimpiát, 193 ama­tőrként megvívott mérkőzéséből 183 meccset megnyert, akasz­tottak nyakába kétszer is Európa-bajnoki aranyérmet, s amikor a profik táborában próbálta ki tehetségét, 29 küzdelméből 27-ben hirdették ki győztesnek. No, de mit érhet a sok bebiflázott adat, amikor egy élő legendá­val kell interjút készítenem ?- botladoztam nagy kínomban az új­szegedi sportcsarnokban. Hogy aztán a legenda, látva pirulás, ha­bogós zavaromat, jól hátba vágjon, megkérdezze, na, mi a baj, apafej, azonnal előírja számomra a tegezést. És öt percig oly íze­sen beszéljen bokszról, bevert etetőről (száj), porszívóról (orr), hogy jegyzetelés közben háromszor essek ki a nevetéstől frissen vasalt nadrágomból. Körülöttünk még vagy tucatnyian élvezték a mester humorát, majd amikor elköszönt, mert hát bizonyos ring­nek nevezett szerkezet sarkában akadt dolga, csak ennyit sóhaj­tott valaki: hát igen, <5 a Papp Laci. Soha nem lesz hozzá fogható egyénisége a magyar boksznak. Most, hogy elköltözött a felhők fölé, kimondhatjuk: nem csu­pán a bokszvilág, s korántsem csupán Magyarország sportszerető közönsége gyászolja Laci bácsit. Laci Papp nevét hallva németor­szági ismerőseim is elismerően bólintottak, s legalább ennyire természetes, hogy a verekedéstől irtózó nagymamák is a képer­nyőre mutogattak - nézd csak, unokám! ha Papp Laci bármely küzdelmét megörökítő, kopott, fakult filmet sugárzott a televízió. Amikor pedig Papp László, mint szövetségi kapitány járta él­ménybeszámolós országtáncát, a zsúfolásig megtelt termekben korántsem csak arról faggatták, ugyan mi is a bunyós sikerek tit­ka. Hiszen Laci bá'-tól arra is azonnal érkezett válasz, hogyan kellene a lekvár kölkökből zurás legényeket faragni, s mekkorát is verjen az anyuka a srác ormányába, ha csibész haverjaival kerüh az iskolát. Hogy ebben rejtezne a papplacis varázslat? Közvetlensége, nyíltsága, jó humora emelte volna úgy magaslatokba, hogy mind­végig azt éreztük, itt jár közöttünk, a nagyon is sáros valóságban ? Ki tudja ? Papp László nem rejtély volt számunkra, hanem példa­kép és vigasz. Ha egy pesti külvárosban nevelkedett szegény fiú­ból ekkora sztár lehet, vajon miért ne fordulhatna szebbre a mi életünk is ? - őrizgettük magunkban a reményt. Amikor pedig hí­rét vettük, hogy Papp László súlyos beteg, azért imádkoztunk: jaj, csak a gyilkos kór soha ne legyen erősebb nála. Kevés volt fohászunk. Papp Lászlót 78. életévében legyőzte be­tegsége. Angyalföldről indult, s most angyalok közé költözött. Ahogy hallom, már jól oda is szólt az egyik mosolygós pufóknak: na, kisöreg, ha így csapkodsz a szárnyaiddal, az első menetben le­ütnek, mint a taxiórát. Valami effélét mondhatott, mert tegnap délután már rázta a felhőket a nevetés. S azt mesélik, bokszkesz­tyűkért álltak sorba az angyalok. Táblabírósági mérleg MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi ítélőtábla első negyed­évi működésének tapasztalatai­ról, a táblabíróság szakmai tevé­kenységéről számolt be Heidrich Gábor, a táblabíróság elnöke, Fe­dőt Attila, a büntető szakág és Kemenes István, a polgári szakág kollégiumvezetője. A Szegedi ítélőtábla hat hó­napi előkészítő munka után idén július elsején kezdte meg működését. A táblabírósághoz szeptember végéig 1197 ügy érkezett, s ezek közül 762-öt befejeztek. Minden remény meg van arra, hogy 2004 tava­szától a Szegedi ítélőtáblára érkező fellebbezési ügyekben az érkezéstől számított 3-6 hó­napon belül jogerős határozat születik majd. Heidrich Gábor elmondta, a Szegedi ítélőtábla legnagyobb problémája, hogy nincs önálló épülete. A táblabíróság, valamint a Szegedi Fellebbviteli Főügyész­ség végleges otthonának szánt épületet bruttó 260 millió forin­tért, közbeszerzési eljárás kereté­ben megvásárolta az állam a sze­gedi Sóhordó utcában, és már megkezdődött az épület felújítá­sával kapcsolatos tervezői mun­ka is. A szegedi kórház sürgősségi be­tegellátó osztályát az egészség­biztosító a normál finanszíro­zás szerint fizeti, a kórház vi­szont különleges finanszírozást szeretne a veszteséges működ­tetés elkerülése érdekében. A sürgősségi betegellátó osztály alapkövét 2000 szeptemberében helyezték el a szegedi kórház ud­varán. Az épület felépítésének ha­táridejével nem volt gond, elké­szült a tervezett időre, 2001 janu­árjában megtörtént a műszaki át­adás. Az impozáns épület építési költségének 95 millió forintjához 75 milliót nyert a város az egész­ségügyi minisztérium pályázatán, a 20 százalékos önrészt az akkori önkormányzat biztosította. A 2001 májusára tervezett SBO in­dulásából azonban nem lett sem­mi, mert a szükséges műszerekre nem volt már pénz, a kórház és az önkormányzat sikertelenül pályá­zott a berendezésekre, egyetlen esetben nyert 5 millió forintot. A városi közgyűlés 2001-ben 120 millió forint elkülönítéséről határozott az SBO minimumfel­tételeinek fedezésére, ám ebből időközben 50 millió forintot át­csoportosítottak a Tisza Lajos körúti rendelőintézet felújítására. Ez év tavaszán az új épületrész­be költöztek át a sebészeti és a belgyógyászati ambulanciák, az A kórház sürgősségi osztálya különleges finanszírozást igényelne. új épület sürgősségi betegellátó helyként működött. Október elseje óta a részleget sürgősségi betegellátó osztály­ként finanszírozza a biztosító ­mondta el Nárai György főigaz­gató. - Számításaink szerint a normál sürgősségi finanszírozás a kórháznak havonta 4,2 millió forint veszteséget jelent, ezért egy sürgősségi betegellátási mo­dell kidolgozását vállalnánk, ami a megszokottól eltérő, különle­ges finanszírozást is igényelne. Erre az egészségbiztosítónak egyelőre nincs lehetősége - nyi­Fotó: Schmidt Andrea latkozta lapunknak Dózsa Csa­ba, az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár főigazgató-helyette­se tegnapi szegedi látogatása al­kalmával. Egyedi modellszerű programhoz az egészségügyi mi­nisztérium biztosíthat fedezetet. K. K. Rendőri nagygyűlés Szegeden MUNKATÁRSUNKTÓL Elégedetlen a belügyi munka­vállalók élet- és munkakörül­ményeivel a Belügyi és Rend­védelmi Dolgozók Szakszerve­zete. A szakszervezet országos tanácsa ezért szombaton Sze­geden szolidaritási nagygyű­lést rendez. Az érdekvédők több száz szakszervezeti tagot várnak a nagygyűlésre, hogy így hívják fel az országgyűlés, a kormány és a belügyminisz­ter figyelmét helyzetükre. A szakszervezet közleménye szerint nem esett szó a Bel­ügyminisztérium érdekegyez­tető tanácsa ülésén a követke­ző évi illetményemelésről és a várható elbocsátásokról. Információink szerint a csong­rádi, békési és Bács-Kiskun me­gyei szakszervezeti küldöttek kö­vetelni fogják, hogy a belügyi munkavállalókkal szemben tá­masztott uniós elvárásokkal hozzák összhangba a dolgozók javadalmazását. Várhatóan fel­szólítják a kormányt a reáljöve­delmük megvédésére és tiltakoz­ni fognak a fűnyíróelv szerinti el­bocsátások ellen. Új labor a biológiában Az újszegedi biológiai kutató­központban új laboratóriumot adtak át tegnap, amelyet kö­zösen használnak az akadémiai intézet és az egyetem kutatói. Merre vándoroltak a legutóbbi eljegesedés óta az egyes fajok? Erre a kérdésre is választ adnak a kutatók a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) új molekuláris biodiverzitás laboratóriumában. Pénzes Zsolt, az SZTE Ökológi­ai Tanszékének docense el­mondta: eddig mostoha körül­mények között végezték a kuta­tómunkát. Feladatuk, hogy az élővilág változatosságát, a biodi­verzitást molekuláris eszközök­kel vizsgálják. így elemzik pél­dául azt, hogyan, alkalmazkod­nak egyes fajok a környezeti kö­rülményekhez. A sokféleség megőrzése a természet védelme szempont­jából is alapvető érdek - tette hozzá a kutató. A genetikai sokféleségüket megőrző fajok például ellenállóbbak a többi­nél egy esetleges fertőzéssel szemben. Az egyetem és a kutatóközpont közös intézetét nyolcmillió fo­rint értékben szerelték föl mű­szerekkel - tájékoztatott Dudits Dénes, az SZBK főigazgatója. Damjanovics Sándor akadémi­kus és Gallé László tanszékveze­tő nyitotta meg tegnap délután az SZBK épületben kialakított, de az egyetemmel közös labora­tóriumot. Korszerű munkahelyen vizsgálják az élővilág változatosságát. Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents