Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-15 / 241. szám

OKTATÁS, TUDOMÁNY ÉS SZÓRAKOZÁS MINDEN SZERDÁN • SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS ONKENTES HALLGATOK TAPASZTALATAIT HASZNÁLJÁK FEL Elindult a nagy chipkártyateszt Önként jelentkező hallgatókkal ebben a szemeszterben elin­dult az az egész éven át tartó tesztprogram, amellyel meg­vizsgálják, hogyan válik be a diákigazolványba épített chip­kártya, amit egyebek mellett kollégiumi belépőként, busz­bérletként, elektronikus pénz­tárcaként lehet használni. A chipkártya a kezdetektől raj­ta volt a plasztik diákigazolvá­nyokon. Négy éve, amikor elő­ször jelentek meg ezek a kártya formájú igazolványok, még csak „díszként" funkcionált, az utóbbi időben azonban egyre több funkcióval látták el. Szeptemberig csupán a be­iratkozásnál, a szegedi egye­tem hallgatóinak azonosításá­ra alkalmazták a chipkártyát, ettől a félévtől azonban né­hány önként vállalkozó diák másra is használhatja igazol­ványát. Elindult ugyanis egy egész éven át tartó tesztprog­ram, amelynek keretében a részt vevő hallgatók különbö­ző helyeken, más-más szol­gáltatásokat vehetnek igénybe a chipkártya segítségével. A programot az Oktatási Mi­nisztérium és a Diákbónusz Kht. közösen indította el, és azért választották a Szegedi Tudományegyetemet, mert 1999-ben ez volt az első in­tézmény, ahol a diákkártyát alkalmazni kezdték, és eddig ez az egyetlen olyan egyetem az országban, ahol minden le­hetséges alkalmazási lehető­ség elméletben már most is elérhető a fiatalok számára. Aki úgy döntött, hogy beszáll a programba, annak a diák­igazolványa szeptembertől elektronikus pénztárcaként, leckekönyvként, buszbérlet­ként szolgál, kedvezménnyel léphet be múzeumba, sz.i házba, ingyen internetezhet vele, valamint a könyvutalvá­nyát is a chipkártyáján ke­resztül kapja meg, emellett beléptetőként is szolgál egye­temi épületekbe, kollégiu­mokba, valamint számítógé­pes hálózatokba. A legnagyobb és legköltsé­gesebb része a tesztnek a ter­minálhálózat kiépítése, hiszen hiába az „okos" diákigazol­vány, ha nincs fogadóállomás, ahol használni lehetne. A si­keres tesztprogram után 2004 szeptemberétől pedig immár „élesben", a diákigazolványt ténylegesen kihasználva vehe­ti igénybe az összes hallgató a különböző kedvezményeket és szolgáltatásokat. G. SZ. L Szolgáltató irodák diákoknak Az SZTE szerepe a gazdaságfejlesztésben MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Tudományegye­tem (SZTE) szerepe és lehe­tőségei a helyi gazdaságfej­lesztésben című kutatási vázlat megvitatására hívta meg Szabó Gábor rektor Sze­ged és Csongrád megye nagyvállalatainak vezetőit az egyetem oktatói klubjába. A vitaanyag Lengyel Imre, az SZTE Gazdaságtudományi Kar tanszékvezető egyetemi docensének kutatási vázlatá­ból készült. Lengyel előadá­sában vázolta az SZTE jövő­beni lehetőségeit, a gazda­ságfejlesztési kutatás céljait és területeit. Ezután a rektor vezetésével a részt vevő vál­lalkozók megvitatták a hal­lottakat és megállapodtak a további kölcsönös együttmű­ködésről. A következő talál­kozóra a felek a vitaanyagot áttanulmányozva konkrét el­képzelésekkel ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. Ma már teljesen természetes az egyetemistáknak és főis­kolásoknak, hogy ügyes-bajos dolgaikkal, problémáikkal fel­kereshetik a kari hallgatói ön­kormányzatot, a Hallgatói Szolgáltató Irodát vagy a Di­ákcentrumot. De nem volt ez mindig így. A szolgáltató iro­dák fejlődéséről Fekete Csaba számolt be. Az egyetemeken létező hall­gatói szolgáltatók egyidősek a hallgatói önkormányzatiság­gal. - A diákszolgáltatások ma már három jól elkülöníthető „lábon" állnak: az egyik „láb" az érdekképviseleté, azaz a hallgatói önkormányzatoké (HÖK), a második az admi­nisztratív szolgáltatók köre, azaz a Hallgatói Szolgáltató Iroda (HSZI), a harmadik láb pedig a jóléti, életviteli szol­gáltatóké. Ide tartozik többek között az Universitas Kht., a Diákcentrum és a Kulturális Iroda is - mondta Fekete Csa­ba, a HSZI vezetője. Az irodavezető megjegyezte, ideális állapot az volna, ha ez a három láb egymástól teljesen függetlenül működne. - Ez itt Szegeden többé-kevésbé meg is valósul - tette hozzá. Fekete Csaba elmondta: Szegeden is, az ország többi egyeteméhez hasonlóan, kez­detben a HÖK-ök csináltak mindent. - Később külső szol­A diákok ügyes-bajos dolgaikkal a Hallgatói Szolgáltató Irodát kereshetik fel. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT gáltatókat kezdtek bevonni feladataik ellátására, az első ilyen szolgáltató a Prudentia Alapítvány volt, majd az Uni­versitas Kht. A tandíjtünteté­sek után egyre nagyobb szer­vezeti válságba kerültek a HÖK-ök, ezzel párhuzamosan egyre több adminisztratív fel­adatot is el kellett látniuk, így kényszerből bár, de megszü­letett a HSZI. Kezdetben az Egyetemi Hallgatói önkor­mányzat (EHÖK) keretein be­lül működött, majd szép las­san kiváltunk belőle - felelte az iroda vezetője. A HSZI „jogelődje" 1996-tól a tandíjjal kapcsolatos ügye­ket intézte, majd 1999-től a diákigazolványok érvényesí­tése is hozzájuk került. A 2002-es évtől kezdődően az iroda feladata lett az egyetem összes hallgatója részére az ösztöndíjakról, valamint a be­fizetett tandíjakról és költség­térítésekről szóló igazolások kiadása is. - A már említett három láb kölcsönösen egymásra van utalva, hiszen a hallgatók ügyeit csak akkor tudja mindegyik megfelelően in­tézni, ha békén hagyja a má­sikat. Az EHÖK is szép lassan belátta, hogy nincs más vá­lasztása, mint bizonyos fel­adatok átruházása. Egy évre megválasztott tisztségvise­lőktől ugyanis nem lehet el­várni, hogy felelősséggel döntsenek milliárdokról és kezelhessenek ilyen nagy­ságrendű összegeket - hang­súlyozta Fekete Csaba. A következő félévtől kezd­ve tovább bővül az iroda fel­adatköre. Az összes kar di­ákigazolványának a matri­cáját, a könyvcsekkeket és bérleteket is a HSZI fogja kezelni. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Dán kisfilmek AZ INNOVÁCIÓ INTÉZMÉNYEI AZ EGYETEMEN A tudományt közelítik az élethez MUNKATÁRSUNKTÓL A legjobb dán kisfilmek (Best of Shorts in Denmark) címmel rendeznek kul­turális programot október 16-án és 17-én este 7 órától, a Szegedi Tu­dományegyetem Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola 711. számú előadó­jában (Hattyas sor 10.). A Dán Fil­makadámia leköszönt elnöke, Ulrich Breuning Oscar-díjas dán kisfilmekkel is illusztált angol nyelvű workshopot tart a progresszív filmkészítés iránt érdeklődő közönségnek. A filmbemu­tatóval egybekötött előadásokat be­szélgetés követi. Sulinet-gépek Több mint tízezer számítógépet, va­lamint csaknem negyvenezer számí­tástechnikai eszközt és alkatrészt vá­sároltak július óta a Sulinet Expressz program keretében. Az eddigi vásár­lások összértéke meghaladta a 3 mil­liárd forintot. Az eddigi adatok alapján legtöbben processzort, memóriát, il­letve az egyedi termékek közül mo­nitort és nyomtatót vásároltak. Az SZTE új vezetése arra összpontosít, hogy mind több tudományos eredmény hasznosuljon, méghozzá, ha lehetesé­ges, helyben. A célért kapcsolatokat és pénzt igyekeznek mozgósítani, to­vábbá kialakítják az innováció intéz­ményeit, szervezetét. A tudományos és nemzetközi kap­csolatok új rektorhelyettesének, dr. Dékány Imre akadémikusnak a ha­gyományoshoz képest tágabb a fel­adatköre. A kolloidkémikus tudós, tanszékvezető egyetemi tanár irányí­tásával egy új szervezeti rendszert kell létrehozni az egyetemen az inno­váció és a technológiai transzfer in­tézményessé válásához. - A mi egye­temünk eddig sajnos nem volt arra berendezkedve, hogy saját fejlesztési programokat indíthassunk - magya­rázza a rektorhelyettes. - Legfőként természetesen a tőke hiányzik, rá­adásul a kutatás-fejlesztés kockáza­tos vállalkozás: vagy lesz az ígéretes szellemi értékhői, találmányból, sza­badalomból valamilyen termék, vagy nem. A hazai pénzhiány miatt sok kutató kényszerűen külföldi fejlesztő cégek rendelkezésére bocsátja a szabadal­makat, vagyis az esetleges haszon sem marad itthon. A szegedi kutatóhelyek tettek már erőfeszítéseket, hogy ez a helyzet megváltozzon, erre jó példa a Szeged-Biopolisz konzorcium, amely­nek az egyetem is tagja. Dr. Dékány Imre friss eredményről is beszámolt: a napokban írják alá azt a szerződést, amely szerint az SZTE szellemi ter­mékeire építő fejlesztéseket igény sze­rint kockázati tőkével segíti egy Los Angeles-i székhelyű technológiai transzfer cég, a Cedars Sinai Medical Center. Elsősorban orvostudományi, biotechnológiai és anyagtudományi fejlesztésekről van szó. A szabadal­maztatási eljárásokat az egyetem fi­nanszírozza. Sikeres projekt esetén a feltaláló és az egyetem is részesedik a haszonból. Az egyetemi technológiai transzfer iroda dr. Búzás Norbert innovációs igazgató irányításával koordinációs feladatot lát el: összegyűjti az ígéretes találmányokat, segít a szabadalmak megírásában és ezután a fejlesztő cé­gek felé egyengeti az útjukat. - Mind­emellett szándékunkban áll saját, egyetemi innovációs alapot is léte­síteni, sőt egy-egy ígéretes fejlesztésbe is belevágnánk, egy-egy termék lét­rehozására fejlesztő céget is alapíta­nánk - mondja a rektorhelyettes. Dr. Dékány Imre szerint az alap­kutatások továbbra is elsőrangúan fontosak. A támogatásukra több juthat a sikeres innovációs tevékenység hasz­nából is. S.E. EGYETEMI KLUBOK JATT-KLUB október 15., 21 óra: köz­gazdászest október 16., 21 óra: Belga-koncert, 22.30-tól Stu­dent-est Jim Beam-partival október 17. 21 óra: Titusz and the Carbonfools-kon­cert október 18.22 óra: Mi-cso­da buli SZOTE-KLUB október 15. 19 óra: SZ0­TE-gólyabál a Forrás Hotel­ben október 16. 21 óra: Vol­vox-koncert, utána buli Pat­kóssal október 17. 22 óra: péntek esti házibuli Gajdács Zoltán­nal október 18. 22 óra: szabad szombat party DJ Harmath­tal

Next

/
Thumbnails
Contents