Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-14 / 240. szám

KEDD, 2003. OKTÓBER 14. •AKTUÁLIS" 5 Autó helyett trolival, villamossal, busszal Olcsóbb bérlet, ismét lesz iskolajárat Diákoknak szóló utazási kedvezményekkel és iskolabusz indí­tásával szeretné enyhíteni a reggeli forgalom zsúfoltságát a szegedi önkormányzat. A bérletárak csökkentésével és iskolajáratok indításával tenné von­zóbbá a diákok számára a tömegközlekedési járműveket a szegedi ön­kormányzat - tájékoztatta lapunkat Nagy Sándor városfejlesztési al­polgármester. A cél az, hogy a gyermekeket lehetőleg ne szüleik fuva­rozzák autóval az iskolába, hanem a diákok inkább autóbusszal, villa­mossal vagy trolival utazzanak. Nagy Sándor kifejtette: az önkormányzat dönt a tömegközlekedési tarifákról, így az új kedvezményrendszer átalakításában is szerepet játszhat - természetesen egyetértésben a busz- és villamostársaság­gal. Főképpen a minden járműfajtára érvényes kombinált bérletek árának csökkentését tervezik, mert a tapasztalatok szerint ezt a bér­lettípust tudják legjobban kihasználni a tanulók. Az önkormányzat másik elképzelése szerint a város külső körzetei­ből induló iskolajáratokat is igénybe vehetnék a gyerekek. Korábban ­kísérleti jelleggel - két alkalommal állítottak forgalomba iskolabuszt: az Újszegedről és Tarjánból induló kocsik több oktatási intézmény érintésével érkeztek meg a belvárosba. Az ingyenes, mindössze né­hány napig közlekedő járatokat egyre többen keresték: a program zá­rónapján már „telt házzal" mentek a buszok. A diákkedvezmények reformjáról ezen a héten tárgyal az önkor­mányzat a Tisza Volán Rt. és a Szegedi Közlekedési Társaság vezetői­vel. NY. P. A cél: hálózatba kapcsolni a szegedi kerékpárutakat Összekötő szakasz épül a körúton Szegeden tegnap bemutatták a sajtó képviselőinek a József At­tila sugárutat a Csillag térrel majdan összekötő kerékpár­utat, amely várhatóan novem­ber végére készül el. Szegeden mintegy 26 millió fo­rintba kerül egy kilométer kerék­párút építése. Néhány méter hí­ján majdnem pontosan ilyen hosszú az a szakasz, amit tegnap mutattak be a sajtó képviselői­nek az önkormányzat és a kivite­lező cég vezetői, képviselői. - A cél, hogy hálózatba kap­csoljuk a kerékpárutakat. A most épülő szakasz két meglévő - a Jó­zsef Attila és a Szilléri sugárúti ­kerékpárutat kapcsol össze - ma­gyarázta tegnap a helyszínen, a Budapesti körúton, az orvosi rendelő közelében Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Az összekötő kerékpárút nyomvonalát úgy határozták meg, hogy az út menti fákat ne kelljen kivágni a munkálatok so­rán. Az utat ezért a közel három méter választja el a járdától. Az egyik ötemeletes panelépület előtti reklámtáblát pedig, ami így belógna a kerékpársávba, hama­rosan áthelyezik. A kivitelező, a Betonút Rt. szakembereinek ígé­rete szerint a Budapesti körúti kerékpárutat november 30-ától használhatják a biciklisek. Idén egyébként a korábbi évek­ben rendelkezésre álló összegnél többet szánt a városvezetés ke­rékpárút-építésre, illetve fejlesz­tési tervek felkészítésére. Az ösz­szesen 55 millió forintos alapból a kisebb munkálatok mellett, mint például a Stefánián átveze­tő kerékpárút javítása, az előbb említett Budapesti körúton, a Belvárosi hídon, valamint - ha nyernek a pályázaton - Kecskés­telep és Szentmihály között épül kerékpárút, illetve kerékpársáv ­tette hozzá az alpolgármester. A. T. J. A városvezetők és a szakemberek tegnap bemutatták az épülő ke­rékpárutat a Budapesti körúton. Fotó: Gyenes Kálmán Felrobbantotta sóshalmi tanyáját, majd öngyilkos lett egy férfi Nem akart földönfutó lenni Hétfő hajnalban robbantotta fel a vásárhelyi határban álló ta­nyáját, majd követett el öngyil­kosságot a 47 esztendős B. H. Gábor. A tragédia hátterében családi konfliktus áll. MUNKATÁRSUNKTÓL Szomszédja hívta telefonon hét­főn hajnali fél 4-kor a sóshalmi tanyájában békésen alvó S. Já­nost, és azt magyarázta izgatot­tan: úgy látja, tűz lehet náluk, vagy a szomszédságukban, mert nagy a fényesség feléjük. A ház­ból kiszaladó gazdának és felesé­gének azonnal a szemébe tűnt, hogy nem az ő házuk ég, hanem a közvetlen szomszédságukban álló, romba dőlt tanya lángol. - Nem hallottam a robbanást, csak a tűzoltóktól tudtam meg, hogy két gázpalack is volt oda­benn - mondta a gazda, S. János, aki szomszédját, a 47 esztendős B. H. Gábort zárkózott, amolyan magának való emberként ismer­te. A tanyáját két gázpalackkal is felrobbantó, majd magát a szom­szédos épületben felakasztó férfi­ról a környéken élők sem tudnak sokkal többet. Annyit azonban említettek, hogy tudomásuk sze­rint a férfi a több gyereke után vagy százezer forint tartási díjjal tartozott feleségének, s emiatt ingóságai egy részét nyáron már elárverezték. - Nem nagyon sikerült az árve­rés, ezért a tanyát is dobra akar­ták verni - vélte tudni a szom­széd, akinek B. H. Gábor több­Ennyi maradt a tanyából. A szétszakadt újság cikkének címe: Nagyon fáj.. Fotó: Tésik Attila szőr is emlegette, hogy nem várja meg, míg földönfutó lesz, inkább felakasztja magát. A vályogból épült, a sóshalmi határban álló tanyából nem sok maradt. A tetőt szétdobta a rob­banás szele, mely szilánkokra törte az ablaküvegeket is, majd az üvegtörmelék szétszóródott a környéken. Olyan erővel, hogy a szilánkok mélyen befúródtak a műhely nyitott részén lévő lim­lomokba is. Az épület hátsó ré­szén álló kis ház előtere is romba dőlt. A robbanás a vastag falakat szétrepesztette, s egy részük ki is dőlt, napvilágra hozva vastag ré­tegekben a falat alkotó vályogot. A tűz a tanyában lévő holmit tel­jesen elpusztította, az elüszkösö­dött gerendák alatt csak néhány szék fém váza, illetve a fal mellé sodródott, megégett papírlapok maradtak. A környékén álló, rozsdás au­tóroncsok árulkodnak arról, amit a szomszéd is elmondott: B. H. Gábor autókat, gépeket sze­relt, mikor mi jött neki, de alig volt belőle jövedelme, ezért se­gélyből tartotta fenn magát. Az évekkel ezelőtt elvált férfi egy­maga lakott a tanyában, s nem nagyon járt hozzá senki. Gyer­mekei közül az egyik fiát utoljára a nyáron látták bekarikázni az udvarára. Az eset körülményeit állam­igazgatási eljárás keretében vizsgálja a vásárhelyi rend­őrök. Adataik szerint a válófél­ben lévő férfi azért robbantotta fel a tanyát, hogy abból sem­mit se kaphasson meg a felesé­ge. Ugrik a félmilliós városi támogatás? Vissza kell fizetni az önkormányzati lakástámogatást, ha az igénylő öt éven belül eladja ingatlanát. Sajátos csapdába esett Szegeden egy fiatal anyuka, Cs. A., aki egy évvel ezelőtt panellakása vásárlá­sához önkormányzati támoga­tásban részesült: 475 ezer forin­tot kapott. Mivel nemrégiben el­adta otthonát, az érvényes ren­delet értelmében ezt az összeget vissza kellene fizetnie. A város ugyanis ötéves elidegenítési tilal­mat kötött ki a támogatás meg­ítélésekor. Másik, nagyobb lakás vásárlá­sa esetén a támogatás „átvihető" az új otthonra, ám ezt kérvé­nyezni kell a polgármesteri hiva­talban. A beadványt előbb az ön­kormányzat egészségügyi és szo­ciális bizottsága tárgyalja, s dönt arról, hogy elfogadja-e az indoko­kat, avagy sem. Amennyiben el­utasítja a kérelmet, a hivatal a döntésről határozatot küld az érintettnek, aki ezt követően kö­teles 15 napon belül visszafizetni a pénzt. Hacsak nem kíván élni fellebbezési jogával. Cs. A. tehát eladta az egy éve vásárolt panelt - a család időköz­ben élettárssal is bővült -, s elha­tározta: az egyik, még épülő la­kóparkba költözik, a lakásért ka­pott összeget ott fekteti be. Mivel leendő, 70 négyzetméter körüli otthonát csak jövő májusban ad­ják át, végleges adásvételi szerző­dést sem köthetett. A jogszabá­lyok értelmében előszerződést írt alá, a lakás árának 20 százalékát pedig, jelezve elhatározása ko­molyságát, bánatpénzként letét­be helyezte. Ami azt jelenti, ha visszalép, ugrik több mint 2 mil­lió forintja. Ennek biztos tudatában kérvé­nyezte az önkormányzatnál, hadd vihesse át a kapott támo­gatást az új lakásra, s ne fizet­tessék vele vissza. Az egészség­ügyi és szociális bizottság azon­ban a beadványt elutasította. Az indoklásban az szerepel, a bi­zottság „nem látja biztosított­nak, hogy Cs. A. végleges szer­ződést köt, a földhivatal pedig csak ez esetben jegyzi be a jelzá­logjog biztosítására az elidegení­tési és terhelési tilalmat". Sze­ged város jegyzője, Mózes Ervin kérdésünkre azt válaszolta, nem teheti meg, hogy egyedi ügyről információt adjon ki. Ványai Éva, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke azonban el­mondta, sajnos, a törvényi sza­bályozás csak a végleges szerző­dést fogadhatja el. S ezt az ügy­fél szerinte tudhatta, mivel an­nak idején aláírta a papírokat. F. K. Ledolgozható az egyetemi előkészítő Ettől a hónaptól kezdve azok is megenged­hetik maguknak a felvételi előkészítő tanfo­lyamokat, akik eddig anyagiak miatt marad­tak távol: az egyik diákszövetkezetnél ugyanis ledolgozható az előkészítő tandíja. Azok a diákok, akik eddig nem tudták állni a felvételi előkészítők költségeit, ettől a hónap­tól megengedhetik maguknak a különórákat. A Híd a Fiatalokért Alapítvány és a Meló-Di­ák megállapodásának köszönhetően ugyanis a központi felvételi előkészítő évfolyamok tandíja most diákmunkával ledolgozható. A lehetőségre azok a tizenegyedikes és tizen­kettedikes diákok pályázhatnak, akik jogi és szociális igazgatási, valamint közgazdasági és műszaki szakirányra készülnek. A Meló-Diák Szeged igazgatója, Borics At­tila elmondta, kíváncsian várják, mennyien veszik igénybe ezt a lehetőséget. - Az akció október 13-án indult el nálunk. Azok, akik a felvételi előkészítőt szeretnék fizetni a ná­lunk megkeresett pénzükből, egy külön meg­állapodást kötnek az irodán az országos akci­ót szervező céggel. A munkájuk után járó pénznek egy általuk meghatározott százalé­kát fogjuk átutalni az előkészítő tanfolyam bankszámlaszámára - közölte az igazgató. Hozzátette: nincs meghatározva, milyen munkát és hány órát kell dolgozni az előké­szítő finanszírozásáért. - A lényeg, hogy ná­lunk legyenek tagokként bejegyezve, legyen bankszámla- és adószámuk. Abba nem szó­lunk és nem is szólhatunk bele, hogy milyen munkával dolgozzák le a diákok az előkészí­tőjük árát - jegyezte meg Borics Attila. Az előkészítőn részt vevő diákok a középis­kolai ismereteiket a felvételi típusfeladatok­hoz és azok javítótanára által elvárt megoldá­si menetéhez igazíthatják. Az órák lektorált próbafelvételi tesztsorokra épülnek. G. SZ. L. Első fokon megszüntették a fegyelmit az ügyvéd ellen Ábrahám feljelenti Kupcsulik Pétert Első fokon megszüntette az Áb­rahám László (képünkön) ellen indított etikai fegyelmi eljárást a Budapesti Ügyvédi Kamara. Ha a határozat jogerőre emel­kedik, a szegedi ügyvéd hamis vád miatt büntetőfeljelentést tesz a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke ellen. Mint azt megírtuk, a közelmúlt­ban etikai fegyelmi eljárást kez­deményezett Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) volt elnöke Ábrahám László sze­gedi ügyvéd ellen. Ábrahám a közszolgálati tele­vízió egyik műsorában egy műhi­bagyanús ügyben nyilatkozott. A történtek után a MOK volt elnö­ke levélben fordult Dobozy Le­ventéhez, a Csongrád Megyei Ügyvédi Kamara elnökéhez. Kupcsulik szerint ugyanis a sze­gedi ügyvéd megszegte az ügyvé­di kamara szabályzatát. „Az idézett kijelentésben az ügyvéd gyakorlatilag minden fenntartás nélkül közli, hogy okozati összefüggés volt a szülést levezető orvos telefonálása és a bekövetkezett káros eredmény között, továbbá szóba hozza (bár megemlítve, hogy más okból tör­tént) az újszülött halálát" - ol­vasható az orvoskamara volt el­nökének Dobozy Leventéhez írt bejelentésében. Kupcsulik szerint Ábrahám nyilatkozata azt a látszatot kel­tette, hogy egy olyan kórházban, ahol mobiltelefont használnak szülés levezetése közben, bármi megtörténhet. Ezt a levelet lekö­zölte a 40 ezer példányban meg­jelenő Magyar Orvos című folyó­irat is. Az ügyben eljáró Budapesti Ügyvédi Kamara első fokon, nem jogerősen megszüntette az Ábra­hám László ellen indított eljá­rást, arra hivatkozva, hogy kor­rekt módon, a tényekre hivat­kozva, ügyvédhez méltón nyilat­kozott. Ábrahám ugyanis sem a kórházat, sem pedig az orvost nem nevezte meg nyilatkozatá­ban, tehát nem követett el etikai vétséget. Ábrahám László lapunknak el­mondta: ha a megszüntető hatá­rozat jogerőre emelkedik, hamis vád miatt büntetőfeljelentést tesz Kupcsulik ellen, mivel ő írta alá a Magyar Orvosban megje­lent, Dobozy Leventéhez eljutta­tott bejelentést. Amennyiben pedig a Magyar Orvos című folyóirat nem közli le a megszüntető határozatot, a sze­gedi ügyvéd személyiségi jogai­nak megsértése miatt kártérítési pert indít a lap ellen. - Ezt az ösz­szeget egyébként a szegedi körin­tenzívnek ajánlom fel, ahol en­gem is több alkalommal kezeltek - tette hozzá a szegedi ügyvéd. ARANYT. JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents