Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-14 / 240. szám

KEDD, 2003. OKTÓBER 14. •AKTUÁLIS" 3 A természetvédők és a vízügyi szakemberek másképpen gondolkodnak Kétszer pusztulna az élet FARKAS CSABA Amióta a Tisza vízgyűjtő területén - ami nagyobb, mint Magyar­ország - fokozott erdőirtások folynak, s mind kevesebb növényzet marad, mely vissza tudja tartani a havazásból, esőzésből szárma­zó csapadékmennyiséget, egyre gyorsabban folyik le a hegyekből a víz. Az erdők gyökérhálózata híján a talajt is magával ragadja a lezúduló csapadékmennyiség, így egyre kevesebb a talaj vízvisz­szatartó képessége is. A lecsupaszított hegyoldalakból az Alföldre zúduló víztömeg egyszerre éri el a Tiszát, és soha nem látott víz­magasságokat eredményez. De miért nem lehet hasznosítani a tavasszal haszontalanul to­vairamló, árvízi tározókkal részben visszatartható víztömeget? Lenne mire, hiszen az utóbbi évek tapasztalatai szerint közvetle­nül az ár- illetve belvízveszély után óriási aszály következik. A Ti­sza-tavi üdülőparadicsom (egyébként több szempontból proble­matikus, ám nem kezelhetetlen gondokat okozó, s alapvetően mégiscsak pozitív) példája mutatja: a víz a helyben élőknek mun­kahelyeket, a vendégeknek kikapcsolódási lehetőséget jelent, a külföldi turisták révén pénzt hoz be az országba. Egy időben azt lehetett hallani, hogy a természetvédelmi hozadéka is óriási lesz a tervezett tározóknak, nagy területeken jutnak ívó-, ivadékneve­lő helyhez a halak - aztán pedig azt lehetett hallani, hogy a táro­zók több ok miatt se lesznek alkalmasak erre. Például, mert a tervezett árvízi tározók területének elárasztása nem fokozatosan, hanem egyszerre történik majd, sokméteres vízoszlopok alakulnak ki hirtelen, és ugyanilyen gyorsan vissza is áramlik majd, a veszély multával a Tiszába a víz. Mondják, nem­csak azért kell minél gyorsabban visszairányítani a vizet, ahon­nan jött, hogy a következő áradáskor megint teljes kapacitással működhessen a tározó, hanem azért is, hogy a területen gazdál­kodók továbbra is végezhessék mezőgazdasági tevékenységüket. De szükség van-e erre u tevékenységre, s nem lehetne-e kiváltani sok mindennel, ami a nem mennyiség-, hanem minőség- és kuri­ózumorientált uniós piacon gond nélkül eladható ? A szürkemarhától az időszakos vízborítottságot (persze, nem hétméteres vízre gondolunk) is bíró, vegyszeres növényvédelmet nem igénylő, régi magyar gyümölcsfafajták földolgozott terméséig számos termékre mutatkozna korlátlan kereslet. Nem beszélve Európa egyik leginkább természetközeli állapotokat megőrzött folyójának s élővilágának turizmusvonzó hatásairól. Ezeket mind biztosíthatná, ha komplex hasznosítással egybekötve próbálnák meg csökkenteni az árvízveszélyt az illetékesek. Lehet, hogy pró­bálják is ? Lehet, hogy a leírtaknál sokkalta jobb ötleteik akadnak ? Csak remélni tudjuk: így van. Ötmilliárd forintos többletkiadást jelent a kórházaknak Januártól várható a gyógyszeráfa hatása Egyes romániai vélemények szerint vigyék haza szobrukat a magyarok A Szabadság-szobor útban lenne? Drasztikus beavatkozást jelent­het a hatékonyabb árvízvéde­lem érdekében kidolgozott, „A Vásárhelyi-terv továbbfejleszté­se" nevű program a hullámtéri erdők állományába - nyilatkoz­zák természetvédelmi szakem­berek. A nem támogatott gyógyszerekért a hírek szerint 5 százalékkal kell majd többet fizetniük a betegeknek. Fotó: Gyenes Kálmán Folytatás az 1. oldalról Mivel az összeg nem igényelhető vissza, a szövetség azt akarja el­érni, hogy a kórházak teljesít­ményfinanszírozásában kom­penzálják a fekvőbeteg-ellátó in­tézmények anyagi helyzetét to­vábbrontó többletkiadást. Az áfával kapcsolatos tervekről a kórházigazgatók és gazdasági vezetők csak hírből értesültek. A makói kórház igazgatója, Ta­káts István lapunknak elmondta: intézményének gyógyszer-, illet­ve vegyszerköltségét az áfa éves szinten közel tízmillió forinttal növeli meg. Az újszegedi gyermekkórház igazgatója, Tekulics Péter pro­fesszor úgy nyilatkozott: a beteg­ellátást nem veszélyezteti a gyógyszer-áfa, de az intézmény gazdálkodását érzékenyen érinti az évi 2-2,5 millió forintosra be­csült többletkiadás. A szentesi kórház főigazgató­ja, Borzi Márta, mivel hivatalos információval nem rendelkezik, kérdésünkre csupán annyit mondott, hogy amennyiben va­lóban kivetnék az áfát a gyógy­szerekre, az jelentős többlet­költséget róna a szentesi kór­házra. A Magyar Gyógyszerész Kama­ra Csongrád megyei elnöke, Kő­hegyi Ferenc nem hivatalos in­formációja szerint az 5 százalé­kos áfakulcs a tb által nem támo­gatott patikaszerek esetében a betegeket terheli, az egészségbiz­tosító által támogatott gyógy­szerkészítmények áfája - a ter­vek szerint - százalékos arány­ban oszlana meg az egészségbiz­tosító és a betegek között. K. K. Az árvízi tározók létrehozásáról született döntés, nem hanyagolva el a töltésmagasítást, -megerősí­tést sem. A természetvédők hang­súlyozták: a tározók - túl azon, hogy ide ki lehet ereszteni az ára­dáskor keletkező többletvizet, egy­szersmind új vizes élőhelyek ki­alakítására is lehetőséget jelente­nek. Itt a halak éppúgy leívhat­nak, mint ahogyan a vízi, vízparti madárvilág képviselői is megtalál­hatják élőhelyeiket. Csakhamar kiderült azonban: a vízügy azt sze­retné, ha az árvízveszély elmúltá­val legföljebb minimális mennyi­ségű víz maradna folyamatosan a tározókban, hogy a következő ár­hullám esetén ismét a lehető leg­több vizet lehessen megfogni. A természetvédelem képviselői vi­szont rámutatnak: ha ez megvaló­sul, az élővilágnak nem a védel­mét, hanem nagymérvű pusztulá­sát jelentené, minden évben két­szer: először az elárasztáskor, mi­kor a szárazföldi élővilág pusztul, másodszor a víz-visszaeresztés­kor, ami az időközben kialakult ví­zi, mocsári élőlényközösséget semmisíti meg. Azt is mondják: nemcsak az élővilág védelme érde­kében kellene bizonyos vízszintet mindig fönntartani a tározók egy hányadában, hanem azért is, mert a tárolt víz - a talaj kapillárisrend­szerén keresztül - messzire eljut­va helyreállíthatná az évek óta na­gyon lecsökkent talajvízszhitet, így a mezőgazdaság nem küzdene nyaranta aszállyal, illetve keve­sebbet kellene drága pénzért ön­tözni. Időközben az is fölmerült: a vízügy magát a hullámteret is al­kalmasabbá szeretné tenni az ár­hullámok minél gyorsabban való levezetésére. Ennek érdekében a folyóval párhuzamosan, sávok­A legközelebbi kormányülésen kiderülhet, veszélyezteti-e a hullámtéri élővilágot, az erdőket a to­vábbfejlesztett Vásárhelyi-terv. Illusztráció: Tésik Attila ban eltávolítanák az erdőket, megtisztítanák az aljnövényzet­től a területet. A természetvédők erre azt mondják: ez - túl azon, hogy tönkretenné az élővilág, különösen a nagy területen za­vartalan viszonyokat igénylő, na­gyon megritkult fajok, például a rétisas, feketególya életterét - ár­vízvédelmi és erdőgazdálkodási szempontból sem jelentene haté­kony megoldást. A kitermelt er­dők helyén gyorsan és kiirthatat­lanul elburjánozna a tájidegen, gazdaságilag is hasznosíthatat­lan gyalogakác, amely az erdőnél sokkal hatékonyabb „vízvissza­tartó" hatással bír. A fölvetett aggályok nyomán megkerestük a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot. Meg­tudtuk: a napokban tartandó kor­mányülésen szó lesz a 2004-2007 közötti hullámtéri beavatkozásokról. A természet­védelmet érintő kérdéseken túl­menően az is kiderül, hogy ezek­hez az árvízvédelmi létesítmé­nyekhez kapcsolódva milyen te­rületfejlesztési, vidékfejlesztési intézkedések fogják javítani az itt élő lakosság életkörülményeit. F.CS. Megoldaná a problémát, ha a nemzetközi szervezet, az UNESCO védelme alá kerülne a Szabadság-szobor. Csak az a bökkenő, hogy ez nagyon ne­hezen kivitelezhető. Hiszen a jog szerint ezt a védelmet Ro­mániának kellene kérnie, vagy legalábbis az ottani kormány­nak egyet kellene értenie a ké­relemmel - felelte kérdésünk­re Káldi Gyula építész, a Kul­turális Örökségvédelmi Hiva­tal osztályvezetője. A határon túli műemlékekért felelős szakember szerint is „nagy szakmai baklövés" lenne, ha nem az eredeti formájában ke­rülne vissza köztérre az alko­tás. Az RMDSZ egyébként eldön­tötte: csak akkor támogatja to­vább a kormányzó román SZDP-t, ha az aradi Szabad­ság-szobor a helyére kerül a Tűzoltó téren. A Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén Markó Béla figyelmeztet­te Adrián Nastase miniszterel­nököt: - Nem érdekel, hogy az ön művelődésügyi miniszteré­nek tetszik-e a szobor vagy sem. Nekünk tetszik. Nekünk is jo­gunk van szobrokat emelni eb­ben az országban.... Mit szólná­nak önök, ha elkezdenénk szét­szedni Mihai Viteazu, vagy Av­ram Iancu szobrát és megpró­bálnánk külön összerakni a lo­vat és az embert? Ugye, hogy ez szentségtörés? Nos, ez a mi ál­láspontunk is. BAKOS ANDRÁS Folytatás az 1. oldalról Tóth Attila szerint lemérhető, hol vagyunk most az akkori hatalom toleranciájához ké­pest. Zala György alkotása eu­rópai mércével mérve is érté­kes mű volt és az is maradt, szakmai szempontból non­szensz lenne, ha nem az ere­deti kompozícióban állítanák föl. Sajnálatos, hogy a főalak­ban, a Hungáriában ma is na­pi politikai üzenetet vélnek fölfedezni. Zala György alkotását csak akkor védené az UNESCO, ha azt Románia ís kérné. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents