Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-14 / 240. szám

KEDD, 2003. OKTÓBER 14. •AKTUÁLIS" 3 A természetvédők és a vízügyi szakemberek másképpen gondolkodnak Kétszer pusztulna az élet FARKAS CSABA Amióta a Tisza vízgyűjtő területén - ami nagyobb, mint Magyarország - fokozott erdőirtások folynak, s mind kevesebb növényzet marad, mely vissza tudja tartani a havazásból, esőzésből származó csapadékmennyiséget, egyre gyorsabban folyik le a hegyekből a víz. Az erdők gyökérhálózata híján a talajt is magával ragadja a lezúduló csapadékmennyiség, így egyre kevesebb a talaj vízviszszatartó képessége is. A lecsupaszított hegyoldalakból az Alföldre zúduló víztömeg egyszerre éri el a Tiszát, és soha nem látott vízmagasságokat eredményez. De miért nem lehet hasznosítani a tavasszal haszontalanul tovairamló, árvízi tározókkal részben visszatartható víztömeget? Lenne mire, hiszen az utóbbi évek tapasztalatai szerint közvetlenül az ár- illetve belvízveszély után óriási aszály következik. A Tisza-tavi üdülőparadicsom (egyébként több szempontból problematikus, ám nem kezelhetetlen gondokat okozó, s alapvetően mégiscsak pozitív) példája mutatja: a víz a helyben élőknek munkahelyeket, a vendégeknek kikapcsolódási lehetőséget jelent, a külföldi turisták révén pénzt hoz be az országba. Egy időben azt lehetett hallani, hogy a természetvédelmi hozadéka is óriási lesz a tervezett tározóknak, nagy területeken jutnak ívó-, ivadéknevelő helyhez a halak - aztán pedig azt lehetett hallani, hogy a tározók több ok miatt se lesznek alkalmasak erre. Például, mert a tervezett árvízi tározók területének elárasztása nem fokozatosan, hanem egyszerre történik majd, sokméteres vízoszlopok alakulnak ki hirtelen, és ugyanilyen gyorsan vissza is áramlik majd, a veszély multával a Tiszába a víz. Mondják, nemcsak azért kell minél gyorsabban visszairányítani a vizet, ahonnan jött, hogy a következő áradáskor megint teljes kapacitással működhessen a tározó, hanem azért is, hogy a területen gazdálkodók továbbra is végezhessék mezőgazdasági tevékenységüket. De szükség van-e erre u tevékenységre, s nem lehetne-e kiváltani sok mindennel, ami a nem mennyiség-, hanem minőség- és kuriózumorientált uniós piacon gond nélkül eladható ? A szürkemarhától az időszakos vízborítottságot (persze, nem hétméteres vízre gondolunk) is bíró, vegyszeres növényvédelmet nem igénylő, régi magyar gyümölcsfafajták földolgozott terméséig számos termékre mutatkozna korlátlan kereslet. Nem beszélve Európa egyik leginkább természetközeli állapotokat megőrzött folyójának s élővilágának turizmusvonzó hatásairól. Ezeket mind biztosíthatná, ha komplex hasznosítással egybekötve próbálnák meg csökkenteni az árvízveszélyt az illetékesek. Lehet, hogy próbálják is ? Lehet, hogy a leírtaknál sokkalta jobb ötleteik akadnak ? Csak remélni tudjuk: így van. Ötmilliárd forintos többletkiadást jelent a kórházaknak Januártól várható a gyógyszeráfa hatása Egyes romániai vélemények szerint vigyék haza szobrukat a magyarok A Szabadság-szobor útban lenne? Drasztikus beavatkozást jelenthet a hatékonyabb árvízvédelem érdekében kidolgozott, „A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése" nevű program a hullámtéri erdők állományába - nyilatkozzák természetvédelmi szakemberek. A nem támogatott gyógyszerekért a hírek szerint 5 százalékkal kell majd többet fizetniük a betegeknek. Fotó: Gyenes Kálmán Folytatás az 1. oldalról Mivel az összeg nem igényelhető vissza, a szövetség azt akarja elérni, hogy a kórházak teljesítményfinanszírozásában kompenzálják a fekvőbeteg-ellátó intézmények anyagi helyzetét továbbrontó többletkiadást. Az áfával kapcsolatos tervekről a kórházigazgatók és gazdasági vezetők csak hírből értesültek. A makói kórház igazgatója, Takáts István lapunknak elmondta: intézményének gyógyszer-, illetve vegyszerköltségét az áfa éves szinten közel tízmillió forinttal növeli meg. Az újszegedi gyermekkórház igazgatója, Tekulics Péter professzor úgy nyilatkozott: a betegellátást nem veszélyezteti a gyógyszer-áfa, de az intézmény gazdálkodását érzékenyen érinti az évi 2-2,5 millió forintosra becsült többletkiadás. A szentesi kórház főigazgatója, Borzi Márta, mivel hivatalos információval nem rendelkezik, kérdésünkre csupán annyit mondott, hogy amennyiben valóban kivetnék az áfát a gyógyszerekre, az jelentős többletköltséget róna a szentesi kórházra. A Magyar Gyógyszerész Kamara Csongrád megyei elnöke, Kőhegyi Ferenc nem hivatalos információja szerint az 5 százalékos áfakulcs a tb által nem támogatott patikaszerek esetében a betegeket terheli, az egészségbiztosító által támogatott gyógyszerkészítmények áfája - a tervek szerint - százalékos arányban oszlana meg az egészségbiztosító és a betegek között. K. K. Az árvízi tározók létrehozásáról született döntés, nem hanyagolva el a töltésmagasítást, -megerősítést sem. A természetvédők hangsúlyozták: a tározók - túl azon, hogy ide ki lehet ereszteni az áradáskor keletkező többletvizet, egyszersmind új vizes élőhelyek kialakítására is lehetőséget jelentenek. Itt a halak éppúgy leívhatnak, mint ahogyan a vízi, vízparti madárvilág képviselői is megtalálhatják élőhelyeiket. Csakhamar kiderült azonban: a vízügy azt szeretné, ha az árvízveszély elmúltával legföljebb minimális mennyiségű víz maradna folyamatosan a tározókban, hogy a következő árhullám esetén ismét a lehető legtöbb vizet lehessen megfogni. A természetvédelem képviselői viszont rámutatnak: ha ez megvalósul, az élővilágnak nem a védelmét, hanem nagymérvű pusztulását jelentené, minden évben kétszer: először az elárasztáskor, mikor a szárazföldi élővilág pusztul, másodszor a víz-visszaeresztéskor, ami az időközben kialakult vízi, mocsári élőlényközösséget semmisíti meg. Azt is mondják: nemcsak az élővilág védelme érdekében kellene bizonyos vízszintet mindig fönntartani a tározók egy hányadában, hanem azért is, mert a tárolt víz - a talaj kapillárisrendszerén keresztül - messzire eljutva helyreállíthatná az évek óta nagyon lecsökkent talajvízszhitet, így a mezőgazdaság nem küzdene nyaranta aszállyal, illetve kevesebbet kellene drága pénzért öntözni. Időközben az is fölmerült: a vízügy magát a hullámteret is alkalmasabbá szeretné tenni az árhullámok minél gyorsabban való levezetésére. Ennek érdekében a folyóval párhuzamosan, sávokA legközelebbi kormányülésen kiderülhet, veszélyezteti-e a hullámtéri élővilágot, az erdőket a továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv. Illusztráció: Tésik Attila ban eltávolítanák az erdőket, megtisztítanák az aljnövényzettől a területet. A természetvédők erre azt mondják: ez - túl azon, hogy tönkretenné az élővilág, különösen a nagy területen zavartalan viszonyokat igénylő, nagyon megritkult fajok, például a rétisas, feketególya életterét - árvízvédelmi és erdőgazdálkodási szempontból sem jelentene hatékony megoldást. A kitermelt erdők helyén gyorsan és kiirthatatlanul elburjánozna a tájidegen, gazdaságilag is hasznosíthatatlan gyalogakác, amely az erdőnél sokkal hatékonyabb „vízvisszatartó" hatással bír. A fölvetett aggályok nyomán megkerestük a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot. Megtudtuk: a napokban tartandó kormányülésen szó lesz a 2004-2007 közötti hullámtéri beavatkozásokról. A természetvédelmet érintő kérdéseken túlmenően az is kiderül, hogy ezekhez az árvízvédelmi létesítményekhez kapcsolódva milyen területfejlesztési, vidékfejlesztési intézkedések fogják javítani az itt élő lakosság életkörülményeit. F.CS. Megoldaná a problémát, ha a nemzetközi szervezet, az UNESCO védelme alá kerülne a Szabadság-szobor. Csak az a bökkenő, hogy ez nagyon nehezen kivitelezhető. Hiszen a jog szerint ezt a védelmet Romániának kellene kérnie, vagy legalábbis az ottani kormánynak egyet kellene értenie a kérelemmel - felelte kérdésünkre Káldi Gyula építész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal osztályvezetője. A határon túli műemlékekért felelős szakember szerint is „nagy szakmai baklövés" lenne, ha nem az eredeti formájában kerülne vissza köztérre az alkotás. Az RMDSZ egyébként eldöntötte: csak akkor támogatja tovább a kormányzó román SZDP-t, ha az aradi Szabadság-szobor a helyére kerül a Tűzoltó téren. A Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén Markó Béla figyelmeztette Adrián Nastase miniszterelnököt: - Nem érdekel, hogy az ön művelődésügyi miniszterének tetszik-e a szobor vagy sem. Nekünk tetszik. Nekünk is jogunk van szobrokat emelni ebben az országban.... Mit szólnának önök, ha elkezdenénk szétszedni Mihai Viteazu, vagy Avram Iancu szobrát és megpróbálnánk külön összerakni a lovat és az embert? Ugye, hogy ez szentségtörés? Nos, ez a mi álláspontunk is. BAKOS ANDRÁS Folytatás az 1. oldalról Tóth Attila szerint lemérhető, hol vagyunk most az akkori hatalom toleranciájához képest. Zala György alkotása európai mércével mérve is értékes mű volt és az is maradt, szakmai szempontból nonszensz lenne, ha nem az eredeti kompozícióban állítanák föl. Sajnálatos, hogy a főalakban, a Hungáriában ma is napi politikai üzenetet vélnek fölfedezni. Zala György alkotását csak akkor védené az UNESCO, ha azt Románia ís kérné. Fotó: Gyenes Kálmán