Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-13 / 239. szám

1 HÉTFŐ, 2003. OKTÓBER 13. "AKTUÁLIS Meglepő békedíj PANEK SÁNDOR A Magyar Orvosi Kamara (MOK) az orvosfizetések olyan mértékű ütemezését várja a kormánytól, hogy a doktorok bére elérje a Nyugat-Európában gyógyító kollégáik átlagbérének 50 százalékát - nyilatkozta lapunknak Gyenes Géza, a MOK főtitkára a csütörtöki budapesti egészségügyi demonstráció kapcsán. Gyenes szerint az orvosbérek emelése három ok miatt halaszthatatlan. A főtitkár úgy véli, hogy a jelenlegi alacsony bérezés miatt a hazai orvosok jelentős része az uniós csatlakozás után elmegy nyugat-európai országokba. Elmondta: a Svédországban nemrégiben munkát vállalt közel húsz hazai orvos havonta nettó 500 ezer forintot keres a skandináv országban. Az orvosbérek rendezésétől azt is várja a kamara, hogy megszüntetné a hálapénzt, azt a tarthatatlan állapotot, hogy a betegeknek saját zsebből kelljen fizetniük a megfelelő orvosi ellátásért. Nem utolsó szempont, hogy a tisztes megélhetést biztosító bérekkel az orvosi pályára csáA kamara megalázóan alacsonynak tartja a doktorok bérét. Felvételünk illusztráció. Fotó: Schmidt Andrea bíthatnák a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, hiszen az utánpótlás biztosítása jelenleg kritikusnak tűnik. A MOK főtitkára konkrétumokat sorolt a hazai orvosi fizetésekről: az egyetemi végzést követő hatodik évben szakorvossá váló fiatal, kezdőnek számító orvos havi bruttó bére 127 ezer forint, amiből 65-70 ezer forintot visz haza. A kamara ütemezett béremelési programja az e kategóriába tartozó orvos esetében legalább nettó 194 ezer forintos fizetést javasol. Egy 28-30 éve gyógyító szakorvos jelenleg nettó 90-110 ezer forintért dolgozik, a kamara 300-400 ezer forintot tart elfogadhatónak. A gyógyítás csúcsán dolgozó, több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező doktor esetében 600-800 ezer forint nettó fizetést tart méltányosnak a kamara. A főtitkár hozzátette: ma is vannak olyan kórházvezetők, akiket jól megfizetnek, s keresetük eléri a 400-600 ezer forintot. A magas díjazás okát a főtitkár nem kommentálta. Gyenes végezetül hangsúlyozta: pénz nélkül nem lehet megoldani a hazai egészségügy egyre romló helyzetét. K.K. Csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér Messze távolban az uniós fizetés Folytatás az 1. oldalról Hasonló díjazásban részesülnek információink szerint a vidéki sajtóban, avagy kisebb heti- és havilapoknál dolgozó újságírók is. De szólhatnának a bolti elárusítókról is, akiket itthon jellemzően minimálbéren alkalmaznak, egy megbecsült pénztáros húszéves munkaviszony után pedig már megkaphatja a 70-80 ezer forintos bruttót. Ugyanezért a munkáért például Ausztriában - természetesen átlagban - havi ezer-ezerötszáz eurót, azaz 260-400 ezer forintot fizetnek. Szakemberek azonban hozzáteszik: Magyarországnak nem az uniós átlagkeresetek követése a reális lehetőség, hanem azt a szintet kell elérnünk, amit a gazdasági mutatók indokolnak. Jelenleg a magyar GDP 54, a termelékenység pedig 60 százaléka az uniós átlagnak. Egyelőre a bérnövekedés dinamikája nem boríthatja fel a makrogazdasági egyensúlyi folyamatokat. Ha a gazdasági növekedés továbbra is a duplája lesz az uniós átlagnak, akkor a keresetek is közeledhetnek egymáshoz. F.K. A központi támogatásról eltérő a polgármesterek véleménye Önkormányzati nadrágszíj Halálos gázolás MUNKATÁRSUNKTÓL A helyszínen életét vesztette az az idős férfi, akit Zákányszék külterületén gázolt el egy autó szombat éjjel. A rendőrség tájékoztatása szerint a 60-70 év közötti férfi a település külterületén egy sötét, kivilágítatlan bekötőút közelében állt, amikor egy, a rúzsai elágazás felé tartó Ford elütötte. A vezető elmondása szerint csak az utolsó pillanatban vette észre a sötétben álló alakot, ám ekkor már hiába fékezett, nem tudta elkerülni az ütközést. Az idős férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Egy héttel azután, hogy egy 29 éves palesztin ügyvédnő - húsz ember halálát okozva - saját magával együtt felrobbantott egy haifai éttermet, Oslóban egy másik iszlám hitű ügyvédnőnek ítélték oda az idei Nobel-békedíiat. A Spiegelben megjelent interjúja tanúsága szerint Sirin Ebadit sokkolta a kitüntetés, hiszen ő maga azt sem tudta, hogy a jelöltek között szerepel. A kihirdetés előtt sokan azt vették biztosra, hogy a díjat II. ¡ános Pál pápa kapja, aki egész egyházfői életútja során felvállata a kultúrák és vallások dialógusának képviseletét, még olyan kényes esetben is, mint a zsidó-keresztény diskurzus. Úgy tűnik, a díjat odaítélő bizottság most az emberjogi tevékenységet helyezte előtérbe, és a pápának például a fogamzásgátlással kapcsolatos álláspontja ellentétben állt a díj liberális kánonjával. Az afganisztáni és az iraki amerikai demokráciaexport nyitott kérdései miatt aktuálisabb volt olyan jelölt mellett dönteni, akinek hitvallása szerint az iszlám teljesen összeegyeztethető a modern demokráciával. A Nobel-békedíj utolsó évtizedében többször is vitatták, hogy helyes-e, ha odaítélése kapcsolódik az aktualitáshoz, s nem válik-e egy ötfős norvég parlamenti bizottság demonstratív álláspontjává, amelyet gyorsan elkoptat a következő aktualitás. Az eddigi kitüntetési gyakorlat, miszerint a Nobel-békedíjat a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások szereplői kapják, többször is rávilágított arra, hogy a döntéseket meghaladja az idő. 1994-ben fasszer Arafat, Simon Peresz és fichak Rabin a közel-keleti béke történelmi folyamatához való hozzájárulásáért kapott díjat, s Oslóban, ahonnan az azóta többszörösen csődbe jutott folyamat elindult, a norvég diplomácia erőfeszítéseit élesebben látták, mint az izraeli-palesztin helyzet valóságát. Igaz, később Rabin akkori miniszterelnök életébe került a közeledés, viszont országának jelenlegi hivatalos kurzusában Arafat likvidálása van napirenden. Hasonló történt akkor is, amikor 2000-ben Kim De Dzsung dél-koreai elnök az Észak-Koreával való megbékélés érdekében tett erőfeszítéseiért kapta a díjat, hiszen a koreai vezető országa biztonságpolitikai érdekei szerint járt el, és ennek nem volt semmi személyes kockázata. Ilyen értelemben Sirin Ebadi méltó a Nobel-békedíjra. Ismét a nagypolitikai és intézményszintű érdekektől független magánszemélykapta a díjat, akinek személyesen is lehetett vesztenivalója az iráni nők és gyermekek jogainak védelme miatt, és nem állt mögötte szervezet, amely ettől megvédje. A meglepetés, amellyel a díjat fogadta, az oslói bizottság eddigi tevékenységének kritikája is. Tagokat, pincét és biztonságot remélnek Csongrádon A borszövetkezet és a szebb jövő Botka László Fotó: Schmidt Andrea Lázár János Szövetkezetük tagságának megtöbbszöröződésére számítanak a csongrádi bortermelők. Idén májusban hetvenkét taggal alakult meg a Csongrádi Szőlőtermelők Értékesítő Szövetkezete. Az uniós csatlakozás szabta támogatási és fejlesztési lehetőségek elérése érdekében létrejött társulás azóta további huszonnégy taggal bővült. A szaktárcához benyújtott ötéves gazdasági és munkaprogramot elfogadták, így előzetesen elismerték a kormány által garantált kompenzáció jogosultságát. A szövetkezet éves bruttó árbevételének 15 százalékát jelentő összeget pályázatokra és fejlesztésekre lehet elkölteni, de ehhez tartani kell az ötéves tervezetben szereplő bővítési célkitűzéseket. - Öt éven belül saját pincészettel kell hogy rendelkezzünk, és akkor megszűnik az a kiszolgáltatottságunk, ami ma nagy mértékben jellemzi az egész ágazatot - nyilatkozta lapunk érdeklődésére Gulyás Ferenc, a Csongrádi Hegyközség vezetője, a szövetkezet egyik alapítója. A szakember kifejtette: mivel a csongrádi öszszefogás a megye egyetlen, szőlőtermelőket tömörítő társulása, minden környékbeli gazdának érdeke, hogy a hosszú távú létbiztonság megalapozása érdekében csatlakozzon a szövetkezethez, hiszen egyedül, kisbirtokon az EU-ban nem boldogulhat. Gyulyás Ferenc szerint négyszáz termelő ezer hektárján már lehetne olyan eredményeket elérni, amely biztos jövedelmet nyújtana minden érdekelt családnak. B. D. Fotó: Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról - Reálértéken csökkennek a támogatások, ezért minden erőnket az alaptevékenységeink finanszírozására kell összpontosítanunk - folytatta Lázár fános. Azt tervezi, hogy fölszólal a legközelebbi parlamenti vitanapon annak érdekében, hogy legalább a kötelező feladatokat finanszírozza a költségvetés, hiszen fejlesztésekre nem is gondolhatnak az önkormányzatok, ha a működésre megy el minden pénz. - Ebben a régióban nem jelentkeznek a befektetők sem, akiknek telket lehetne eladni, vagy akiktől adóbevételt remélhetne a település, ezért veszélyes különösen, ha beindul a fűnyíró, ha az önkormányzatoktól megvonják a forrásokat - jelentette ki a polgármester. Botka László, Szeged polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő három ponton lát lehetőséget az előrelépésre. Szerinte az oktatásra adott normatív támogatást a Belügyminisztérium is emelné. Emellett a tömegközlekedésre biztosított keret növelését is fontosnak tartja, bár emlékeztetett, hogy a kormány tavaly a tömegközlekedés fejlesztésére, működtetésére fölvett hitelt átvállalta az önkormányzatoktól. Harmadrészt Botka szorgalmazza, hogy az állam a már nem használt ingatlanvagyonából juttasson az önkormányzatoknak. Ezt a rendszerváltást lezáró tulajdoni rendezésnek nevezte, példaként a városokban található üres laktanyákat említve. Botka kiemelte: tavaly több normatív támogatást kaptak az önkormányzatok, mint tavalyelőtt, a kormány az előző ciklusban megkezdett forráselvonást csökkentette. Botka hangsúlyozta: az, hogy polgármester és kormánypárti képviselő is egyben, erősíti egymást az önkormányzatoknak juttatott többletforrásokért folyó alkuban. • A Megyei Jogú Városok Szövetsége nyilatkozatot adott ki, amelyben az áll, hogy a 2004-es év a további eladósodás felé viszi majd az önkormányzatokat. Toller László, Pécs szocialista polgármestere további tárgyalásokat sürgetett a kormánnyal, hogy a jövő évi közalkalmazotti bérek költségeinek fedezete eljusson az önkormányzatokhoz. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetője, Veszprém SZDSZ-es első embere, Dióssy László demonstrációkat helyezett kilátásba, ha nem javulnak az önkormányzatok kilátásai. Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-es főpolgármestere kijelentette: pártja csak akkor szavazza meg a költségvetést, ha biztosítják a városi közlekedés jelentős többlettámogatását. M. B. I. íl*|f •tatt C m*i#$*. «wíj g§ ? p. p s fMW^mí zú ¡DL-;. >; Albérlet vagy törlesztőrészlet? Melyiket fizetné? Lakáshitelek a HVB Banktól. Építésre, bővítésre és korszerűsítésre is! Hívjon minket most! További részletek: 06-40/50-40-50 www.hvb.hu | A HVB Group tagja Bérrel kiváltani a hálapénzt Az orvoselvándorlás megakadályozását és a hálapénz megszűnését akarja elérni a Magyar Orvosi Kamara, amikor ütemezett fizetésemelést javasol a hazai orvosok számára.