Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-09 / 236. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. OKTÓBER 9. • AKTUÁLIS* 3 A szegedi egyetem költségvetésének felét saját maga teremti elő 32 milliárdos intézmény A Szegedi Tudományegyetem az idei költségvetésének több mint felét saját maga teremti elő, így a 32 milliárdos büdzséből 17 milliárd forint külső bevétel. MUNKATÁRSUNKTÓL A felsőoktatási intézmények működésének csak egyik szelete a minisztériumi támogatás. Azonban az egyetemeknek, főiskoláknak a fennmaradáshoz szükségük van egyéb saját bevételekre is. A szegedi egyetem költségvetésében igen jelentős tételként szerepelnek az egyéb saját bevételek. - Az idei, több mint 32 milliárdos költségvetésünkből 17 milliárd forintot külső bevételekből teremtünk elő mondta Trásei Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) gazdasági és műszaki főigazgatója. Ebből a 17 milliárdból 12 milliárdot az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapunk a klinikák üzemeltetésére. Az OEP-től származó bevételek mellett a maradék 5 milliárd forinton két nagy szegmens osztozik: a képzési-fenntartási bevételek és a kutatási pályázatok. AZ EGYETEM BEVETELEI a 2003-as esztendőben Összbevetel: 32 milliárd Ft Ql2mniiárd Ft (a klinikáit működésére) 3,5 milliárd Ft tandíj és étyéb/ hallgatói bevéfétá Előbbiből több 3 milliárd forint származik, utóbbi 1 milliárd 200 millió forintnyi összeg - tette hozzá a főigazgató. Tráser Ferenc megjegyezte a képzési-fenntartási bevételek nagy része a költségtérítéses haliHét Csongrád megyei cég a kétszáz legnagyobb között Gazdasági elitlista, magyar módra Folytatás az 1. oldalról A kétszázas elitlistán a megyei élelmiszeripart további két cég képviseli, a 101. helyen álló Sole Hungária Tejipari Rt. és a 159. helyen álló szentesi Hungerit. Magyar József, a Hungerit Rt. vezérigazgatója tőlünk értesült arról, hogy cége az idén is helyet kapott a kétszázak klubjában. Véleménye szerint eredményük a tudatos piacépítésnek és a rendszeres, tavaly például 400 millió forintos beruházásnak köszönhető. A 22 milliárd forintot meghaladó forgalmú Hungeritnél 2002-t a nehéz évek közé sorolják, a termékei felét exportra előállító cég ugyanis csaknem 250 millió forintot veszített a forinterősödés és az ingadozó árfolyam hatására. Magyar József szerint ez az év kedvezőbb lehet, s bár jövőre az uniós csatlakozás komoly kihívást jelent az ország és a megye számára, kitárulkozó lehetőségeket is tartogat. Az országos toplistán a 61. helyet, a megyein a másodikat birtokolja 64 milliárdos árbevételével a Démász Rt. Dervarics Attila vezérigazgató lapunknak elmondta: az egyik szeme sír, a másik nevet, amikor a kétszáz legnagyobb cég között hét megyeit talál. - Örvendetes, hogy e régióban is vannak országos szinten is eredményes társaságok, másrészt fájó, hogy e hét helyi nagyvállalatnak a térségben nemigen akad foglalkoztatottság, árbevétel és más mutaO 15 milliárd Ft V Oktatási Minisztérium támogatása \ (hatigatói fejkvóta) 0,3 milliárd Ft # egyéb fievéteiek gatók által befizetett tandíjból származik, de ebbe a körbe tartozik többek között a tankönyvkiadás is. A kutatási pályázatokon nyert pénz is fontos tétel a bevételek között, de ezek „pántlikázott" pénzek, azaz meghatározzák, mire lehet felhasználni az összeget, amely például eszközvásárlásra vagy kongresszusi utak finanszírozására fordítható. - Jelentős saját bevételeik vannak az egyetemi kollégiumoknak, de ezt a pénzt gyakorlatilag saját magukra kell elkölteniük, nem tudnak a nagy egyetemi költségvetéshez jelentős mértékben hozzájárulni. Ugyancsak kis hányaddal szerepel az egyetemi sportközpont is, amelynek fontos, hogy a pályákat bérbe tudja adni, de igazi pluszt nem tud termelni az egyetemnek - hangsúlyozta Tráser Ferenc. Sajnálatos módon a fejlesztési előirányzatok nagyon kis hányadát jelentik ezeknek a bevételeknek. Elmondta, az egyetem épületállománya több százmilliárdnyi forintot tesz ki. - A központi keretből éves szinten csak 250 millió forintot költhetünk el. Nagyon sok fejlesztés és felújítás maradt volna el, ha nem gazdálkodnak jól a karok. Ez a keret ugyanis nagyon kicsi. Hiába pályázunk, évről évre ennyit szavaznak meg nekünk - hangsúlyozta a gazdasági és műszaki főigazgató. tók szerint hasonló volumenben termelő társa - hangsúlyozta Dervarics Attila. A vezérigazgató elmondta, egy közszolgáltató piaca nem sokat változik, így a Démász kiszámítható működésű cég. Az energiapiaci liberalizáció hatásai érzékelhetőek, így a stabilitás megőrzése az elsődleges cél a jövőben. A Démász jó üzleti eredményeket remél 2003-ra is: az energiafogyasztás az idén mind az iparban - annak remélhető termelésnövekedése miatt -, mind a lakossági piacon a klímaváltozás okán nőtt, s ez Európa-szerte tendencia. Az építőipar helyi reprezentánsa, a KESZ Kft. 32 milliárd forintos bevétellel a 118. a hazai nagyvállalatok sorában. Varga Mihály cégvezető szerint a siker a függetlenségükben, magyar tulajdonú magáncégként való működésükben rejlik. Tavaly a KESZ sikeresen terjeszkedett a környező országokban, ahol több nagy projekt kivitelezésén dolgoznak jelenleg is. Idei évüket harmincmilliárd felett szeretnék zárni, a megbízásaik nyolcvan százalékát magánberuházóktól kapják, míg azok a vállalkozások, amelyek csakis közbeszerzési projektekre specializálódtak, veszíthetnek az állami megrendelések karcsúsodása miatt. Az uniós csatlakozásról Varga Mihály annyit mondott: prés alatt fejlődtek eddig is, és változatlanul szeretik a kihívásokat. KATKÓ KRISZTINA Menekülteket fogtak Mórahalomnál Lakossági bejelentés alapján összesen huszonhárom menekültet fogtak el tegnap a határőrök Mórahalmon és környékén. Jelzés alapján kaptak el a határőrök tegnap Mórahalmon a Csipaki boltnál tizenkét külföldi állampolgárt, akik feltehetően tiltott módon lépték át a magyar-szerb-montenegrói határt. A Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság munkatársai a történtek után azonnal átfésülték a környéket. Az ellenőrzés során további tizenegy menekültet állítottak elő. A külföldiek afgán, szomáliai, algériai és iráni származásúak, egyikük nő. A menekültek rendkívül rossz egészségi állapotban voltak. Az egyik férfi alig tudott ráállni bedagadt, feltehetően törött lábára. Az átfázott külföldieket melegedőben helyezték el, enni, inni kaptak, a lábát fájlaló férfihez pedig orvost hívtak. A menekülteknél okmányok nem voltak, egyiküknél 3 ezer 800 dollárt találtak a határőrök. A határsértőket a kiskunhalasi idegenrendészeti fogdába szállították. Ma tiltakoznak az egészségügyiek MUNKATÁRSUNKTÓL Egy autóbuszt indít ma délelőtt 11 órakor a szegedi Tisza Lajos körúti rendelőintézet elől az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) Csongrád megyei szervezete a budapesti demonstrációra - tudtuk meg Tímár Péter megyei elnöktől. Az egészségügyiek és a szociális szférában dolgozók fővárosi megmozdulását a Csongrád megyei kamara is támogatja, s felhívta tagjait, amennyiben tiltakozásuknak hangot akarnak adni, a szakszervezet autóbuszával ők is elutazhatnak a fővárosba. Az egészségügyi minisztérium előtti országos demonstrációval azt szeretnék elérni a tiltakozók, hogy a kormány tárgyaljon a két érdekvédelmi szervezet, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az EDDSZ vezetőivel az ágazatban dolgozók béremeléséről és a jogállási törvényről. Amint azt a távirati iroda hírül adta: szerdán nem voltak hajlandók tárgyalni a MOK képviselői az egészségügyi minisztérium vezetőivel az orvosokat érintő kérdésekről, mert az EDDSZ vezetői nem kaptak meghívót a megbeszélésre. FEKETE KLARA A Mol Rt. 1991-es megalakulása óta vezeti a legnagyobb árbevételű cégek listáját - derül ki a Figyelő Top 200-as összeállításából. A Mol minden gazdasági csapdából győztesen kecmergett ki, lehetett itt a legutolsó tizenkét esztendőben többször is magas inflációval és szegénységgel párosuló válság, állami beavatkozás miatti alacsony gázár, avagy liberális gazdaságpolitika okozta áremelés. A Mol minden veszteséget lenyelt - árbevétele akkora volt, hogy megtehette -, ma már Közép-Kelet-Európának is az egyik legnagyobb tőkebefektetője. Elsősorban azért, mert nem szalámit, baromfihúst, gatyavásznat értékesít, hanem földgázt és kőolajat. Itt van a kutya elásva' Mert hát látnivaló, hogy elsősorban a termék és a tevékenység függvénye a siker, amit csak gátolhat a menedzsment, valamint olyan tényezők, mint az aktuális adópolitika, a munkaerő ára és a világpiaci helyzet. Kell aztán szerencse is, olyan jó szaglószerv, amelynek köszönhetően a milliárdos cég újabb olaj- és földgázlelő helyekre bukkan idehaza - ez a legfrissebb hú -, egyes számítások szerint további 400 milliárddal növekedhet rövid időn belül az árbevétele. De nézzük tovább a listát, s ne csodálkozzunk, hogy az első tízben nem cipőgyárat, baromfiüzemet és öntödét találunk, hanem például autógyárat, nevezetesen az Audi Hungária Kft.-t - erről jut eszembe: a Suzuki iránt már akkora a kereslet, hogy hamarosan sorba állunk érte, mint a szocializmusban a Wartburgért -, telefon- és villamosenergia-szolgáltatót, azaz a Matávot és a Magyar Villamos Művek Rt.-t. Valamint nagykereskedőt, a Co-op Hungaryt, köszönhetően annak, hogy mi, vásárlók lassan többet költünk, mint amennyit keresünk. Erre ékes példa, hogy a tizen-valahányadik helyen ott nyomul a Tesco és a Metró, de nincs szégyenkeznivalója a mobilnagyhatalomnak, a Westelnek sem. A hagyományos Csongrád megyei iparágak a toplista második és utolsó harmadában vívtak ki maguknak helyezéseket, ott sorakozik a Pick, a Sole, a Hungerit, és tavalyi helyzetéhez képest hátrébb csúszva a KÉSZ Kft. is. Mint tudjuk, az építőiparban megállt a szárnyalás. Hiába szeretne a KÉSZ még nagyobbra nőni és Móllá változni, ha ki van téve a kereslet és a kínálat gazdasági összefüggésének. Könyv jelent meg a sorozatgyilkosokról MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi IPA Nemzetközi Rendőrszövetség vendégházában mutatták be Faragó Ottó bűnügyi újságíró Sorozatgyilkosok című könyvét. A szerző több mint száz év hírhedt magyar sorozatgyilkosainak rémtetteit dolgozza fel a nyomozati iratokra támaszkodva. A kiadvány tizenhat története között szerepel a Magda Marinko-ügy, valamint a balástyai rémként elhíresült sorozatgyilkossággal vádolt férfi története. A könyvet a napokban Lukács János dandártábornok, Csongrád megye rendőrfőkapitánya ajánlotta az állomány hgyelmébe. A bemutatón többek között szó esett a könyv előkészületeiről, valamint a rendőrségés a sajtó kapcsolatáról. Az év végéig eldől, mi lesz az aradi Szabadság-szobor sorsa Nem engednek a negyvennyolcból így nézne ki a Szabadság-szobor a mai Tűzoltó téren. Fotómontázs . A román művelődési miniszter nem eredeti formájában, a talapzaton, hanem egymás mellé állíttatná föl a Szabadság-szoboregyüttes alakjait Aradon. Az RMDSZ számára ez elfogadhatatlan. Az év végéig eldől, mi lesz az alkotás sorsa. A magyar leleményesség és a digitális technika szerelmi házasságának tanúja lehet, aki megveszi Romániában a Nyugati felen című újság évkönyvét, mely a hét elején jelent meg. Az Arad mellett Fehér, Hunyad, Krassó-Szörényés Temes megyében terjesztett magyar nyelvű napilap kalendáriumának címlapja ugyanis az aradi Tűzoltó teret ábrázolja - a fölállított Szabadság-szoborral együtt. Azt, hogy Zala György alkotása mikor kerülhet a valóságban is arra a helyre, ahová a város román többségű képviselő-testülete az RMDSZ-szel együtt szánta, még mindig nem lehet tudni biztosan. Khály András, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke szerdán lapunk kérdésére azt válaszolta, miután az állami szervek megakadályozták a szobor felállítását, nincs mit tenni: a kormánnyal kell dűlőre jutni. '-Az aradi emlékünnepség napján, este, a román közszolgálati és egy országos sugárzású kereskedelmi televízió is a szobor ügyével foglalkozott - mondta Király András. - A közszolgálati csatornán nyilatkozott Razvan Theodorescu művelődési miniszter is, aki arról beszélt, decemberig elkészül a terv, amely a szobor felállításáról, a megbékélési parkról szól. Az mindenképp jó, hogy a határidő elhangzott, még akkor is, ha korábban novemberről volt szó. A vita azonban korántsem tisztázódott, hiszen mi úgy tudjuk, a miniszter azt szeretné, ha a Szabadság alakjait nem az eredeti struktúra szerint, a talapzaton, hanem egymás mellett, a földön helyeznék el. Ez a megoldás valóban nem különbözne azoktól a magyarországi szoborparkoktól, ahol az elmúlt rendszer köztéri alkotásait őrzik. Ez számunkra elfogadhatatlan. Mint ahogy az a terv is, hogy az alkotást elvigyék erről a térről, pláne egy eldugott parkba. Mérnökök, szobrászok mondták: ez egy urbánus alkotás, tizenkilencedik századi hangulatú térre való, nem bokrok, fák közé. Azt gondolom, az eltérő vélemények ütközni fognak, így még az idén kiderül, mi le5z a szoborcsoport sorsa. A Szabadság ügyében megszólalt Dorel Popa, Arad polgármestere is. A városvezető, aki baptista lelkész is, azt mondta, számára a kormánypárt és az RMDSZ megállapodása volt a mérvadó; a kormánypárt kötelezettséget vállalt a szobor fölállítására. Ugyanakkor „szavahihető embernek" tartja Ion Ihescu államfőt és Adrián Nastase miniszterelnököt is, akik felkarolták a megbékélési szoborpark ötletét. B. A.