Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-08 / 235. szám

1 SZERDA, 2003. OKTÓBER 8. "AKTUALIS« A liszt ára fölment, a cipóé alig változott Határakció Széles körű határrendészeti akciót szervezett erre a hétre a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság. A Dunától egészen a magyar-szerb-montenegrói és román hármas határig megsokszorozták a járőrök számát. Az akció célja, hogy megakadályozzák a nagy értékű lopott gépjárművek külföldre csempészését, illetve visszaszorítsák az illegális határátlépéseket. - Napközben a készenléti rendőrség MI-2-es helikoptere is segítik a munkánkat — tájékoztatta lapunkat a határőr igazgatóság sajtószóvivője, Kovács Iván. Elsősorban a határ közelében növelték meg a szolgálatot teljesítő állomány létszámát. Emellett azonban az alsóbb rendű utakon is találkozhatnak határőrökkel az autósok. A járőrök szinte minden gépkocsit megállítanak és ellenőriznek. Sürgősségi ellátás SULYOK ERZSÉBET A pillanatfelvétel elképesztő. Ha igaz - s miért ne lenne az -, hogy hónapok óta szakemberek járják a vidéket, felvilágosítandó a gazdákat, mi vár rájuk az EU-csatlakozással, akkor pillanatfelvételünk szerint az ismeretterjesztők abszolút kudarcot vallottak. Ha a gazdának több előadás után sincs dunsztja, miért kell a mezőgazdaságban a koncentráció, ha tetszik: a szövetkezés, megint, akkor teljesen fölöslegesen fizetjük mindannyiunk adójából az előadókat. Ha a mezőgazdasági termelők ennyire nincsenek tudatában, hogy Franciaország mellett-után Magyarország lehet az egyik legerősebb agráriummal rendelkező uniós ország, akkor mi a fittyfenéről beszélhettek nekik a szakértők ? Persze, most felvett pillanatképünk másról is szólhat. Az elkeseredettség kiábrándultság, kilátástalanság-érzet, pesszimizmus és félelem a közeli és távolabbi múlt agrártönénéseinek teljesen okszerű következménye. Például: maga a szókimondó államtitkár közölte a minap, hogy a mezőgazdasági támogatások majdnem száz százalékát egy mindössze tízszázaléknyi, igen jó érdekérvényesítő termelői csoport veszi fel. A többi' Szidja a mindenkori kormányt. Tegnap azt, ma ezt. Es szívja a fogát, men nemhogy ötről a hatra nem jut, hanem elveszíti termőterületeit, gépeit, eladósodik, tönkremegy. Nem tud megélni abból, amire, „föltette az életét". És például: az erőszakos szövetkezetesítések és a forradalmi földosztások ismétlődései után lélektanilag tökéletesen indokolt, hogy a gazdák irtóznak egy újabb kényszerű szövetkezésnek még a gondolatától is. Az örökös egybe- és szétszervezésektől meggyötört-meggyengített magyar agrárium szereplőinek egy pszichés gátat is le kéne bontaniuk magukban, hogy el tudják hinni: a megint kényszerűen szükséges, új termelői, értékesítői szövetségek tényleg a hasznukra lesznek. EU-s ismeretterjesztő legyen a talpán, aki képes megbirkózni csak ebben a két példában sorakozó ellentmondás-dömpinggel. Ha azzal az őszinte szóval kezdi, hogy emberek, ez a magyar mezőgazdaság úgy, de úgy el lett szúrva, hogy akarva sem tudtuk volna jobban - vajon segít-e az elcseszett agrárium kárvallottjain ? Aligha. És sokukon az EU-csatlakozás sem fog segíteni - ez lenne a második őszinte szó. A harmadik arról szólna, kinek hogyan lesz esélye, mégis, saját hajánál fogva kihúzni magát a gödörből. Csakhogy ehhez nem elég holmi gyorsfénykép a helyzetről, úgy általában. Vakuval kell közlekedni és gondos átvilágítás után személyre szóló receptet ajánlani a gazdáknak. Ez lenne most a mezőgazdaságban a sürgősségi ellátás. Rendkívüli közgyűlés az ingatlanszövetkezetnél Nyitva a Duna Profit A Duna Profit Ingatlanbefektetési Szövetkezet rendkívüli közgyűlésén úgy döntöttek a tagok, hogy működjön tovább a szövetkezet. így nyitva marad a cég szegedi irodája is. A Duna Profit ellen szeptember 18-án indult rendőrségi eljárás, melynek során az irodákban, köztük a szegediben is házkutatást tartottak, lefoglalták a tagnyilvántartást, a nyomozóhatóságok kérésére az ügyészség elrendelte a cég számláinak zárolását. A Duna Profit igazgatója, Pákh László a szövetkezet hétfő esti közgyűlésén utalt arra, hogy a KPHM és a Verticai Invest körüli botrányok alapjaiban rengették meg a szövetkezetek iránti bizalmat, így sokan lemondtak a várt hozamról és idő előtt kezdték visszakérni pénzüket. A szövetkezet azonban ingatlanok építésébe fekteti a begyűjtött pénzt, és ha tömegesen kérik vissza azt a befektetők, akkor ez az igény nehezen, vagy a kritikus tömeg felett késve teljesíthető. A Duna Profitnak márciusban még hatezer tagja volt, ám a júniusban kezdődött pánik hatására októberre háromezerre csökkent a szövetkezeti tagok száma. A rendkívüli közgyűlést azért hívták össze, mert a megmaradt tagságnak választania kellett: vagy végelszámolással befejezi tevékenységét a szövetkezet, így a tagok befizetett pénzüknek egy részéhez hozzájuthatnak, vagy a cég továbbműködik, ami azonban a tagok részéről áldozatokat követel. A szövetkezet tagsága ez utóbbi mellett döntött. Határoztak, arról is, megszüntetik az idő előtti kifizetéseket és 1 milliárd 800 millió forint értékben célrészjegyet bocsátanak ki, amit csak a jelenlegi tagok jegyezhetnek és ebből az összegből fejezik be a sajóvelezdi ablakprofilgyárat. Emellett minimum hat hónapra kifizetési moratóriumot rendelnek el, és a részjegyekre 11 százalékos hozamot számítanak. O. K. K. Kenyérharcban a pékek A gazdák nem tudják, mi vár rájuk csatlakozás után Fehér folt most is az unió A Csongrád megyei gazdák többségének fogalma sincs, mit hoz majd hazánk európai uniós csatlakozása. A lapunk által megkérdezett gazdák úgy vélik, rosszabbodni fog helyzetük az unióban. Jövő májusban hazánk is tagja lesz az Európai Uniónak. Csatlakozásunk jelentős változásokat hoz majd mindenben, így a mezőgazdasági termelésben is. Hónapok óta szakemberek járják a vidéket és előadássorozatokat tartanak az EU-ról. A gazdák közül igen sokan elmennek ezekre a fórumokra, de csak nagyon kevesen tudják, mi vár rájuk jövőre. - Nem leszünk könnyebb helyzetben, mint most, annál is inkább, mert a felvevőpiac még kérdőjeles. Nem lehet tudni, mi kell majd az unióban - vélte Molnár Mihály, a forráskúti hegyközség elnöke. Jövőre csak minőségi borokat lehet eladni. Az a borász marad talpon, aki ilyet tud termelni. A forráskúti gazda szerint az EU-ban az adminisztráció is jelentősen megnő, ami többletkiadást eredményez. Molnárék húsz hektáron családi vállalkozásban foglalkoznak szőlővel. - Nem elég, hogy mi nem tudjuk, mi lesz, de még az illetékes hivatalnak sincs fogalma az egészről - folytatta. Annyi azonban biztos, hogy sokan már most abbahagyják a gazdálkodást, mert nem tudnak megélni belőle. Hiába vesznek fel hitelt, a szigorodó jogszabályok, illetve az egyre mostohább időjárás miatt kilátástalan a helyzetük. - A megyében szinte nem volt olyan EU-s rendezvény, amin ne vettem volná részt. Egyre jobban elkeserített, amit ezeken hallottam - vélte Mraznicza Béla. A A gazdák azt sem tudják, hogy jövőre érdemes-e még vetni. Képünk illusztráció. Fotó: Schmidt Andrea kübekházi gazdálkodó korábban állattartással foglalkozott, most már csak egyetlen szarvasmarhája van, de az idén azt is levágja. - Az uniós programban azt hangoztatták, hogy az EU-ban harmadannyival többért lehet majd eladni a marhát, mint a jelenlegi ára, ez azonban hazugság, hiszen már most sem lehet leszerződni egyetlen állatra sem mondta dühösen a gazda. A kübeki termelő nagyban már csak gabonát termeszt, de ebben sem lát jövőt. A napraforgó fele annyi lett, mint tavaly, a felvásárló pedig mázsánként kétezer forinttal ad kevesebbet érte, mint korábban. - Húsz hektáron mindössze 250 mázsa termett, így félmillió forintot húztak ki a zsebemből - panaszolta. Az általunk megkérdezett gazdák úgy vélik, az unióban nem lesz piaca a magyar terményeknek. Szerintük a termelők csak jóval ár alatt tudnak majd értékesíteni. Az EU-ban több ezer hektáros szövetkezetről beszélnek. Ez azt jelenti, hogy a családi vállalkozásoknak nincs jövője, mivel az ottani terület töredékén gazdálkodnak. - A gazdálkodásra tettem fel az életem, de kész ráfizetés. Ha nálunk megint szövetkezni kell, mint egykoron, akkor én inkább külföldinek adom el a földemet, mint hogy valamilyen téeszes magyar úri gazda megkaparintsa - fogalmazott elkeseredetten Mraznicza Béla. KORMOS TAMÁS A szeptemberre, októberre beígért áremelési szándékát képtelen elfogadtatni a sütőipar, a sima fehér kenyér változatlanul olcsó maradt, miközben sok kisebb pékség válságos helyzetbe került. Több mint egy éve készül jelentős áremelésre a sütőipar, mivel fokozatosan drágult a legjelentősebb alapanyag, a liszt. Vele párhuzamosan emelkedett az egyéb költségek ára, köztük a gázé, a villanyé, s nőttek a bérterhek is. Ehhez a szándékhoz képest alig néhány százalékkal tudnak többet kérni a kereskedőktől termékeikért. A piaci elutasítás oka az, hogy egyes becslések szerint háromszor akkora a sütőipari kapacitás a megyében, mint kellene, ráadásul a szomszédos megyék pékségei is Csongrádban próbálnak piacot találni, vagyis a szó szoros értelmében a megrendelő diktál. Az éles piaci verseny és a kereskedők ellenállása hiúsította meg az árak emelését - fogalmazott egy neve elhallgatását kérő, méreteiben nagynak számító szegedi sütőipari vállalkozás ügyvezető igazgatója. Elmondta, szerették volna 110-120 forintért adni a fehér kenyeret a boltosnak, aki 140-150-ért árulta volna a vásárlóknak, ám hiába próbálkoztak. Az áremelést azonban szerinte most már végképp nem lehet elodázni, a molnárok szeptemberben 15-20 százalékkal növelték a liszt kilónkénti árát, januárban pedig további árváltozásokat ígértek. A vezető kifejtette: az EU-ban ugyanekkora költségek mellett ötször annyiba kerül a kenyér, mint nálunk. Kiss Mihály, a makói Holsum Sütőipari Kft. ügyvezetője nemA túlkínálat a vásárlóknak kedvez. csak nyugat-európai példákat említett, hanem elmondta: saját szemével látta, a velünk együtt az unióhoz csatlakozó országokban 300-500 forintba kerül egy kiló kenyér, szemben a mi 120-150 forintos veknijeinkkel. Az ott élőket nem éri majd meglepetés jövőre, a magyarokat viszont igen, és erről az árhajsza, valamint a kereskedelem tehet. Élő példaként említette meg, hogy az egyik áruházlánc legfrissebb prospektusában 69 forintért hirdetik a feltehetően saját sütőüzemben készült kilós fehér kenyeret. Ilyen árral pedig ki tud versenyezni? A makói vállalkozás „fehér hollóként" két hónappal ezelőtt árat emelt, 120 forintért szállít saját szakboltjaiba, amelynek vállalta a következményeit, vagyis azt, hogy csökkent a termelés. Míg a pékek élet-halál harcot vívnak, s azt próbálják egymásnak megmutatni, ki milyen túlélési képességekkel rendelkezik, a molnárok egy ideig elégedettek lehetnek saját magukkal: árat tudtak emelni. Ez elkerülhetetlen volt, hiszen előtte évekig ugyanazokkal a problémákkal küzdött a gabonaipar is, mint a pékségek. Nyilasi Endre, a vásárhelyi malom, a Véka Kft. ügyveFotó: Gyenes Kálmán zető igazgatója kifejtette, a búza ára az aszály, a gyatra termés miatt az aratás óta szinte hétről hétre emelkedett, jelenleg egy tonna megközelíti a 40 ezer forintot. Tavaly ugyanebben az időszakban 23 ezerért adták. Ehhez képest a malomipar nem duplázott: először csak 15-20, októbertől pedig újabb 10 százalékot tett rá az árra. így most 52-57 forintos kilónkénti áron adják tovább az ipari, zsákos lisztet a sütőiparnak. Szerinte januártól a gázárak emelkedése és az egyéb költségek miatt újabb lisztáremelésvárható. FEKETE KLÁRA Albérlet vagy törlesztőrészlet? Melyiket fizetné? Lakáshitelek a HVB Banktól. Építésre, bővítésre és korszerűsítésre is! Hívjon minket most! További részletek: 06-40/50-40-50 www.hvb.hu IA HVB Group tagja