Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-05 / 207. szám

Péntek, 2003 szeptember 5. DÉLMADÁR 9 A végzet Két barát beszélget a kocs­mában. Azt mondja az egyik: - Hallottad, hogy a Feri meg­halt tegnap? - Nem, mi történt vele? - Tegnap épp a házunk előtt autózott, amikor nem vett ész­re egy út szélén parkoló autót. Nekiment, kirepült a szélvé­dőn és a csukott ablakon keresztül pont a mi hálószo­bánkba repült. A fejével törte be az ablakot. - Úristen, micsoda halál. - Nem, ezt simán túlélte. Odakúszott a hálószobaszek­rényünkhöz, és megpróbált a kilincsbe kapaszkodva talpra állni. Azonban a szekrény fel­borult, éppen szegény Ferire. - Micsoda kegyetlen vég. - Nem, ezt is túlélte. Ki­mászott alóla, és kikúszott az ajtón. A lépcsőkorlát mellett megint megpróbált felállni, de a korlát nem bírta a súlyát, és Feri lezuhant a földszintre, a korlát darabjai meg rá a fe­jére. - Ezt már biztos nem élte túl. - Dehogynem! Kimászott a konyhába, a tűzhely mellett próbált meg talpra állni, ami­kor is lerántotta a fazekat, és a forró víz mind az arcába bo­rult. - A szerencsétlen... - Dehogy, kutya baja nem lett. Elkúszott a telefonig, hogy a mentőket hívja. Azon­ban ahogy felvette a telefont, hanyatt esett, kirántotta a ké­szüléket a falból, a konnektor kiszakadt, és mivel Feri vizes volt, megrázta az áram. - Micsoda szörnyű halál! - Dehogy, ezt is megúszta. - Hát akkor hogyan halt meg? - Lelőttem, ha így folytatja, az egész házat tönkreteszi! Pistike Pistike megérkezik a hegedű­órára, de a tanár legnagyobb megdöbbenésére a hegedű­tokból egy dupla, lefűrészelt csövű vadászpuska kerül elő. - Pistike! Hát ez meg mi? Mit akarsz te itt ezzel a puskával? - Az hagyján, hogy én mit akarok, de apám mit kezd majd a bankban a hegedűmmel! Variációk egy témára: a lánykérés A muvesz A közgazdász - Mimiké! Magácska az eszményi modell, képeim ihletője. Hadd tűzzem továbbra is az ecsetemre! - Mancika! Ne szaladjon el! Csak részesedni szeretnék magából! A bíró A riporter - Kripita Hortenzia, született Egyházasmajor, 1950. 07. 12., büntetlen előéletű hajadon. Kérem, feleljen érthető igennel vagy nemmel a következő kérdésre: Akar a feleségem lenni? - Itt áll előttem Böde Amálka, akit arról faggatok, hozzám jön-e feleségül. Megoldások APRÓFA 1. - Halló, tessék! Cipőbolt! - Jaj, bocsánat, eltévesztet­tem a számot. - Semmi baj, hozza vissza, majd kicseréljük. APRÓFA 2. A munkanélküli állást keres­ni indul, felesége a szobában újságot olvas és odaszól a fér­jének: - A rendőrség keres egy fér­fit, aki a ligetben a micsodáját mutogatja, így ijesztgeti a nő­ket. Mire a férj: - És gondolod, hogy nekem az a munka jó lenne? APRÓFA 3. Két prosti beszélget: - Te mit kérsz a Télapótól? - Ötezret, mint a többitől. Repülés Az óceán felett leáll a repülő motorja. A kapitány szól az utasokhoz: - Kedves utasaink! A haj­tóművünk hibája miatt kény­szerleszállást kell végrehajta­nunk a tengeren. A leszállás után az úszni tudók a jobb szárnyon, az úszni nem tudók, a bal szárnyon gyülekezze­nek! Leszállnak a tengerre, mire a kapitány: - A jobb szárnyon ülők, a nyolcvan kilométerre északra levő legközelebbi szigetet pró­bálják meg elérni, a bal szár­nyon ülőknek pedig köszön­jük, hogy minket választot­tak! Családok - Mondja, miért ilyen gond­terhelt? - Képzelje, felfogadtam va­lakit, hogy kutassa fel a csa­ládfámat. - Na és, mi ebben a rossz? -Az, hogy most nem győzöm pénzelni, hogy hallgasson! * Kiss úr a szokottnál koráb­ban ér haza. A szobába lépve a feleségét három idegen fér­fival találja az ágyban. Meg­lepetésében csak ennyit tud kinyögni: - Hello, hello, hello. - Mi az, nekem már nem is köszönsz? Próbálj meg lazítani! Edzőcipőnk rugalmasságának fejlesztése céljából öltözzünk sportosan, telepedjünk a fűbe, cipőn át igyekezzünk letörni a saját lábujjunkat, önmagunkba mélyedve pedig fohászkodjunk, hogy a műanyag talpú csukában kitartson a ragasztás, különben az egész orr a kezünkben marad. SZÖVEG: ASER, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Szerelem első látásra Egy rab tizenöt év után megszö­kik a börtönből. Nemsokára ta­lál egy házat, ahová be is tör. Egy fiatal párt talál ott az ágyban. Ki­szedi a fickót az ágyból, és a székhez kötözi, a nőt az ágyhoz, és ahogy kötözés közben fölé­hajol, megcsókolja a nyakát, azután felkel, felmegy a fürdő­szobába. Amíg ott pepecsel, a férj azt mondja a feleségének: - Ez a fickó egy rab, láthatod a ruháján. Valószínűleg egy csomó időt töltött a börtön­ben, és évek óta nem látott nőt. Ha szexelni akar, ne állj ellen, ne panaszkodj, csak csi­náld, amit mond neked, elé­gítsd ki. Ez az ember veszélyes, ha bedühödik, megölhet ben­nünket. Légy erős, szeretlek! Érre a feleség: - Örülök, hogy így gondolod. Biztos, hogy nem látott nőt évek óta, de ő nem a nyakamat csókolta meg az előbb. Azt sut­togta a fülembe, hogy nagyon szexinek talál téged, és azt kér­dezte, hogy tartunk-e vazelint a fürdőszobában. Légy erős, drágám! Én is szeretlek. LÁTSZAT Kovács űr bemegy az illatszer­boltba, és kér az eladótól két tucat óvszert. - Nahát, Kovács úr - cso­dálkozik a kereskedő - ön ilyen intenzív nemi életet él? - Intenzív? Ugyan. Tudja, legalább egy tucatot kell rá­húznom, hogy valami tartása legyen. BÍRÓ A FELPERESHEZ: - Biztosan felismeri, hogy a vádlott lopta el az autóját? - Tisztelt bíró űr! Most, a védőügyvéd urat végighallgat­tam, sajnos, már azt sem tu­dom biztosan, hogy volt-e egyáltalán autóm! Belami búcsúzik a nyártól Azért mégiscsak jó volt ez a nyár - nyújtóztatta összes tagját, de leginkább kezeit és lábait Smúz apu a Zsibbadt brigádvezető teraszán. Ar­cán a tejfölös lángos maradéka, meg egy vi­szonylag széles mosoly keveredett kevéske sör­habbal. E békebeli állapotban csak akkor kö­vetkezett be némi változás, amikor Snájdig Pepi Smúz fejéhez vágta a poharát, a következő kér­dés kíséretében: - Aztán elárulná, hogy mi volt jó ebben a gatyaizzasztó nyárban? Mert hogy én csak arra emlékszem, hányszor kerülgetett Béla, a légy, s hányszor a hőguta. A határt aszály pusztította, a folyókból elpárolgott a víz, a Balatonban tüdőt növesztettek a halak, hogy kibírják, míg filézett halié lesz belőlük. Hát, ha magának ez tetszett, máris hívasson mentőt, mert hogy én nem viszem be a hátamon a legközelebbi pszichoklinikára, arra akár mérget is vehet. Momentán Józsi csapos zárjegy nélküli méreggel még nem szolgáthatott, így aztán ön- és köz­veszélyes gyilkolászás helyett inkább hosszabb vitába bonyolódott Smúz apu éppen úgy, mint a Zsibi összes lakója. Cink Enikő például azzal próbálta földobni a hangulatot, no meg letaglózni Smúz aput, hogy a nyár soha nem látott kínálatáról tartott előadást. Beszélt ő fesztiválokról, főtereken mért piáról, kajáról, meg művészeti élményekről, ami különböző helyszíneken érte. Ez utóbbi ki­jelentést követően ugyan néhányan erős két­ségeiket fogalmazták meg a tekintetben, hogy Cink Enikő akár csak egy ilyen kulturmuzikális prog­ramra is jegyet vett volna, de ez mit sem vál­toztatott a helyzeten. Cink mindenkire megha­ragudott, Smúz változatlanul Snájdigot utálta a legjobban, Ló Elek azt a hazugságot próbálta beadni a népes kompániának, amit évek óta minden szeptember elején - mármint, hogy ő élőben tekintette meg a Forma-1 mogyoródi futamát. - Ha így lenne, akkor magát már régen spi­rituszban mutogatnák. Mert hogy Mogyoródra magyar eddig se nagyon tette be a lábát, mivel a jegy árából inkább Mártélyon, vagy egyéb vonzó körzetben vett nyaralót, netán elment hat hétre nyaralni Horvátországba. Magából meg igazán nem nézem ki, hogy eladta a panelját azért, hogy ki tudjon fizetni két korsó sört meg húsz deka sültkolbászt abban a finom kis mogyoródi naf­tagőzben - legyintett Minek Dönci. Hozzászólását követően már több veszély is fenyegetett. Volt, aki attól tartott, hogy Minek nemzeti büszkeségünket, ezt a derék Forma-l-es futamot alázza meg. Más nagyon félt, hogy a beszélgetés elkanyarodik a nyár örömeitől, míg Bika Jenő csak azért bosszankodott, mert elfogyott a söre. - Ez a nyár igenis jó volt, mert hogy nyugalomban telt el - kezdte, lendületéből mit sem veszítve következő meggyőzési hadműveletét Smúz apu. S az sem zavarta, hogy egyesek fintorogva jegyezték meg - ha másra nem is, de arra mindenképpen jó volt ez a nyár, hogy kicsalja az utolsó filléreket is a népek zsebéből. így aztán lehet megint egy évig spórolni, hogy újfent kiderüljön: ismét csak a legközelebbi strandra mehetnek kirándulni. - Jaj, ne legyenek már ennyire negatívak - hörgött ekkor' Smúz. - Mert azt csak nem tagadják, hogy ezt a nyarat igenis mindenki felhasználhatta arra, hogy kipihenje a munka fáradalmait. - Csak a politikusok nem - szólt ekkor közbe Belami, mondatát halk dúdolással, sörét vil­moskörtével kísérte. - Na, most ezzel mit akar mondani? - szisszentek többen is. - Hát csak annyit, hogy ezen a nyugodt kis nyáron mást sem hallottam, mint azt, hogyan acsar­kodnak a politikusok. S miközben Mogyoródon a Schumi testvérek hajkurászták egymást, meg azt az Alonso gyereket, kies fővárosunkban egymásra mutogatásból, négyszer százméteres vádaskodás­ból, meg folytatólagosan, erős felindulásból el­követett lebuktatásból rendeztek kvalifikációs tor­nákat. - Ez igaz - helyeselt Ló Elek -, csak azt nem tudom, miért fáj az magának, ha a politikusok egymás torkának, s egyéb tárgyaknak esnek? - Nem fáj, csak egy picinykét zavar. Mert például, ha pihentek volna, ezen az őszön talán már arról is egyezkedhetnének, mégis, milyen országot sze­retnének a mi fejünk fölé építeni. Hogy mást ne mondjak: kitalálhatnák végre, merre is moccan­junk az unióban, mert hogy nyolc hónap múlva, eshet akár Smúz apu is az égből, még Plüss Eta is uniós polgár lesz. Mert hogy ezen a nyáron mintha erről kevesebb szó esett volna, mint bróker-, meg egyéb botrányokról. Vagy maguk másként látják? ­kérdezte Belami, és válaszra sem várva, halkan elköszönt. Mint mondják, különböző olyan pénz­intézeteket keresett fel egyezkedési célzattal, ahol, nyártól kipihenve, vidám hivatalnokok kezdték el újraírni az unióba készülő Panel Pál-lakótelepre szánt fizetési meghagyásokat. BÁTYI ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents