Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-29 / 227. szám

HÉTFŐ, 2003. SZEPTEMBER 29. • MEGYEI TÜKÖR* 5 Évadnyitó premier volt a bábszínházban A szegedi Kövér Béla Bábszínház tegnap délelőtt tartotta évadnyitó bemutatóját. A Szellemjárta mese című darabot a szerző, Galántai Csaba rendezte. A zene Schmidt Ferenc, a báb- és díszlettervek Tóth Andrea munkája. A produkció szereplői: Balasi Jolán, Diószegi Ágnes, Huszár Zoltán, Jenei Endre, Lukucza Hajnalka, Matuska Zoltán, Rózsa Teodóra és Szálkái Dénes. A meséből az ifjú nézők megtudhatják, hogyan teljesíti egy 99 éves szellem az öreg halász három kívánságát. Az előadást legközelebb csütörtökön délelőtt 10 órától játszsza a bábszínház társulata a Tudor-bérletben. Csúcsidőben óránként ezer jármű halad át a Belvárosi hídon Újszegedről a város központja felé, kétharmaduk az első kereszteződésnél balra kanyarodik. A rendszeres torlódások csak akkor szűnnének meg, ha kevesebben indulnának útnak autóval, ám ehhez növelni kellene a járatok számát. A szegedi Belvárosi hídon mindennapos torlódásoknak nincs gyorsan ható ellenszere. A közlekedési szakemberek nem tudnak többet tenni azért, hogy megkönnyítsék az újszegediek eljutását az Aradi vértanúk tere, Dugonics tér irányába. - Ha bárhol módosítanánk a forgalmi rendet, máshol jelentkeznének a gondok. Olyan ez, mint egy vízvezeték, amelyben szűkebb részek vannak, hiába tágítjuk valahol, mindig maradnak benne szűkebb szakaszok - vázolta a problémát Lantos Péter. A közlekedési szakember kollégáival az önkormányzatnál egy nemrég elvégzett forgalomszámlálás eredményeit dolgozzák föl éppen. Az eredmények szerint csúcsidőben óránként ezer autó jön át a Belvárosi hídon, kétharmaduk balra kanyarodik a Híd utcából a Deák Ferenc utca, Victor Hugó utca, Kelemen utca felé. A szegedi hídfő csomópontjában a lámpa programját úgy módosították, hogy a lehető legtöbb ideig mutasson zöldet a hídról érkezőknek. - Ennél több időt nem adhatunk, mert a többi irányban is erős a forgalom, de az említett szűk folyosó sem tudna elvezetni több járművet - állítja felmérésekre hivatkozva Lantos Péter. Megoldást jelentene a tömegközlekedés színvonalának emelése. Jelenleg Újszegeden nem elég sűrűek a járatok, sok helyütt nagyon ritkák a vonalak, esetenként több mint ötszáz métert kell gyalogolni, hogy buszra vagy trolira szállhasson az utas. Arra egyébként a szakember szerint nincs mód, hogy közvetlen vonalakat hozzanak létre Újszeged és az Aradi vértanúk tere, vagy a Dugonics tér között, mert akkor a Mars tér felé menő járatokat kellene áthelyezni, pedig oda is jelentős az utazási igény. Tervezik azonban, hogy az l-es villamos kapacitását megnövelik, hogy megkönnyítsék az eljutást Széchenyi téri átszállással Újszeged és az Aradi vértanúk tere között. A kis befogadóképességű Tatra kocsik párosával, csatoltan is közlekedhetnek majd, ehhez szükséges a peronszigetek meghosszabbítása, amelyre nyolcmillió forint áll rendelkezésre. A Tisza Volán Rt. és az önkormányzat között folyó tárgyalásokon pedig Újszeged jobb kiszolgálása is szóba kerül. M. B. I. Fricsay-emlékünnepségek Szegeden A zenei világnap alkalmából Fricsay Ferencre, a 40 évvel ezelőtt elhunyt, Szegedről indult világhírű karmesterre emlékezve ünnepségsorozatot rendez a héten a szegedi önkormányzat és az SZTE Zeneművészeti Főiskolai Kara. A programsorozat részeként mától csütörtökig a legendás dirigens unokája, a Berlinben élő Ferenc von Szita-Fricsay tart mesterkurzust a kar Vántus István Szimfonikus Zenekarának. Kedden délelőtt 10 órakor Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a Somogyi-könyvtár igazgatója nyitja meg a Bánfi Ilona által rendezett Fricsay-emlékkiállítást a zeneművészeti I. emeleti előcsarnokában. Csütörtökön 18 órakor díszhangversenyt rendeznek a kar koncerttermében, amely felveszi a lemezfelvételei révén ma is világszerte ismert karmester nevét. A muzsikus bronz mellszobrát - amit ajándékba kap az intézmény - leánya, Dobayné Fricsay Márta avatja fel. Nem ülnek buszra az újszegediek, továbbra is torlódások lesznek a búdon Zsúfolt marad a Belváros Csúcsidőben percenként tizenegy autós kanyarodik be a Somogyi utca felől a Kelemen utcába. Fotó: Schmidt Andrea Az idén már nem indul Szegedről repülő Dubrovnikba Jövőre újabb úti cél Brac szigete Népszerű volt a Budapest-Szeged-Dubrovnik repülőjárat. Jövőre a Brac-szigetre is indul kisgépMUNKATÁRSUNKTÓL Szombaton repült Szegedről és vissza utoljára a dubrovniki járat. Az idei szezon a vártnál jobban sikerült, a kis repülőgép a tervezettnél többször fordult az Adria-parti és a dél-alföldi város között. A 19 személyes, cseh gyártmányú L-410-es valójában Budapestről indul, de leszáll Szegeden is, és a dél-alföldi megyeszékhelyről alig két óra alatt a tengerpartra viszi utasait. A határátkelés formaságait is itt intézik el. Az üzemeltető cég, a CNT Hungary Utazási Iroda vezetője, Farkas András elmondta: elsősorban a régióból vették igénybe a járatot, de Budapestről is voltak utasaik, bár onnan több más járat is indul Horvátországba, ezért erősebb a verseny. A cégvezető szerint a fővárosból induló nagy kapacitású repülőgépek több próbálkozás ellenére sem hozták meg a várt eredményt, a charterek közül pedig több itthon maradt, a fapados járatok pedig sok esetben csak megtévesztő reklámmal csábították utasaikat. A szegedi repülőtér kisgépes forgalom lebonyolítására jelenleg is alkalmas, így jövőre Horvátországba további úti célok felé indulhatnak járatok a megyeszékhelyről. Már idén is tervezték, jövőre talán megvalósulhat a közvetlen légi összeköttetés Szeged és a népszerű Brac-sziget között. Népszerű lett az L-410-es. Fotó: Miskolczi Róbert Lukács János főkapitány és Vastagh Pál képviselő a kezdetekről Változatlanul népszerű a harmincéves JATE-klub Idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját a Szegedi Tudományegyetem Szabadidőközpontja, a JATE-klub. A mostani vezetővel a híres elődökről, a rendezőként dolgozó főkapitányról és a jövőről beszélgettünk. Egy légoltalmi pince helyén harminc éve nyílt meg Szegeden, a Toldi utcában a JATE-klub, pontosabban a JATE KISZ-klub. A KJSZ-titkár egyébként akkoriban Vastagh Pál, a Horn-kormány igazságügyi minisztere, jelenleg szocialista országgyűlési képviselő volt. - 1971 szeptemberében kezdtük el a munkálatokat. A hallgatók és fiatal oktatók szinte a saját kezükkel építették fel a klubot. Nehéz munka volt, hiszen falakat kellett szétverni, téglákat kellett elhordani... Éppen ezért volt nagy boldogság, amikor két év múlva megnyílt a klub - idézte fel a kezdést Vastagh Pál, az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke. - Akkoriban ez volt a város fiatalságának legszínvonalasabb és legkedveltebb szórakozóhelye - tette hozzá a politikus. - Eleinte inkább kisközösségi és kulturális programokat kínált a szabadidőközpont, a zenés-táncos rendezvények és koncertek a nyolcvanas évek elején indultak be - kezdte a beszélgetést a klub jelenlegi vezetője, Tóth Attila, aki 1985-ben járt először a klubban. Abban Az egyetemi klubban szinte mindig telt ház van. Fotó: Miskolczi Róbert az időben Kormos Tibor - ma SZDSZ-es önkormányzati képviselő, a szegedi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke - irányította a helyet. - Még ma is emlékszem egy Jagó-előadásra - tette hozzá Tóth Attila. - 1998. július elsején az akkori rektor bízott meg azzal, hogy válságmenedzserként irányítsam a klubot. Akkor több mint 11 millió forint hiányzott a költségvetésből. Megpróbáltuk új alapokra helyezni a klub és a hallgatók kapcsolatát, ami - úgy érzem - sikerült is. Azóta nagyon jó a viszonyunk a hallgatói önkormányzatokkal, sok egyetemi rendezvénynek tudunk helyet és technikai hátteret biztosítani - fogalmazott Tóth Attila. A jövővel kapcsolatban a klubvezető elmondta, annak idején a JATE-klub egy kis létszámú egyetem klubjaként működött, míg napjainkra többszörösére nőtt a hallgatói létszám, de a klub területe nem változott. - Az egyetemi könyvtár jövőre kiköltözik a Dugonics téri épületből, így a mostani 600 négyzetméteres vendégteret az egykori légópince újabb helyiségeivel lehetne bővíteni. Ezzel a klub további ifjúsági közösségi terekkel gazdagodhatna, tevékenységi és szolgáltatási köre bővülhetne, akár melegkonyhás étkezdével és internetszalonnal is - tette hozzá Tóth Attila. Egyetemi tanulmányai alatt, 1978 és 1981 között rendezőként dolgozott a klubban Lukács János rendőr dandártábornok, Csongrád megye rendőrfőkapitánya. - Akkor csak péntekenként volt diszkó, ami délután hat órától este tízig tartott. Az volt a szokás, hogy aki öszszetört egy üveget, az kapott egy seprűt, hogy takarítsa össze, majd elhagyhatta az épületet. Rendbontásra egyáltalán nem emlékszem - mesélte a főkapitány. A dandártábornok elmondta, igazi szellemi műhelyként működött a klub, olyan előadókkal mint a Beatrice, Hobó, P. Mobil. - A klub akkori vezetője, Kormos Tibor óriási sikerrel rendezett jazzfesztivált, táncházat. Ezek a programok és zenekarok kuriózumok voltak. A bulik után összeszedtük az üres üvegeket, rendet tettünk, majd kezdődött egy szűkebb társasági élet, persze csak olyan módon, ami összeegyeztethető a sportolói életformával - tette hozzá a dandártábornok. A rendőrfőkapitány végül elárulta, rendőrigazolványa mellett a mai napig őrzi a rendezői igazolványát. ARANYT. JÁNOS