Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-29 / 227. szám

HÉTFŐ, 2003. SZEPTEMBER 29. • MEGYEI TÜKÖR* 3 Ott is évente kétszer kell patkányt irtani, ahol sosem volt Kisboltok és seprűrendelet a Átverés Az uniós szabályozáshoz képest lényegesen szigorúbb rendelet­tel hozzák lehetetlen helyzetbe a valaha kényszervállalkozás­ként megnyitott garázsbolto­kat. A köznyelv seprűrendeletnek ne­vezte el a földművelésügyi és az egészségügyi tárca július 30-án hozott, s augusztus 11 -ével ha­tályba lépett rendeletét. Az élel­miszert előállítókra és az azt for­galmazókra egyaránt érvényes, a higiéniai feltételeket szigorító jogszabály megdöbbentette a ke­reskedői szakmát. Egyrészt azért, mert az EU-ban sem várnak el ilyen feltételeket az ottani bolto­soktól, másrészt újabb admi­nisztratív terheket ró a legtöbb­ször csak egy-két ember által működtetett vállalkozásokra. A rendelet előírásaiból ezúttal a legérdekesebbeket mazsoláz­zuk ki: a vállalkozás vezetőjének a takarításról részletes utasítást kell kiadnia, a tisztítószerek fel­használását pedig dokumentál­ni. A takarítással foglalkozó munkatársakat ki kell oktatni, az ismeretek elsajátításáról utó­lag meg kell győződni. Kéretik a rágcsálók ellen kihelyezett mér­gező ládákról térképet készíteni, s azok elhelyezkedését egytől fel­felé haladó sorrendben arab szá­mokkal bejelölni. Rovart és rág­csálót évente kétszer kell irtani, ilyenkor ki kell pakolni az egész üzletet, a munkát pedig csak kül­ső szakiparos végezheti el. Kizá­rólag szakirányú képesítéssel A garázsboltok már nem bírnak el több terhet. Fotó: rendelkező külön alkalmazott szeletelheti a parizert, s megint egy másik nyúlhat hozzá a zöld­ségekhez és a gyümölcsökhöz, természetesen műanyag kesz­tyűben. A jogalkotó a tojást is zöldségnek minősíti. A kereskedők érdekvédelmi szervezete, a Kisosz nem tudott a készülő rendeletről - tájékozta­tott Martonosi István megyei tit­kár. Utólag tiltakoznak ellene, s a kormánynál könnyítéseket próbálnak elérni, hogy a jogalko­tói és a jogalkalmazói túlkapások Országos kutatás a szegedi pszichiátriai klinikán Depresszióval kezdődhet a leépülés A szegedi pszichiátriai klinika októberben induló kutatási programja országosan haszno­sítható információkat ad majd az időskori depresszió és de­mencia felismerésében és ke­zelésében. Magyarországon nincsenek ada­tok arról, hány idős ember szen­ved depresszióban, illetve szelle­mi leépülésben, demenciában. Óvatos becslések szerint a 60 év feletti magyar lakosság 10-15 százalékát érinti e betegség vala­mely fajtája, főleg az Alzhei­mer-kór. A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikája és az in­tézmény Alzheimer Alapítványa októberben hároméves vizsgála­tot kezd e két betegségcsoport előfordulását, megfelelő gyógy­szeres terápiával történő kezelé­sének eredményeit kutatandó. - A vizsgálatokat két megye ­Csongrád és Békés - szociális, il­letve idősek napközi otthonai­ban folytatjuk - tájékoztatott a kutatási program vezetője, Kál­mán János pszichiáter. Négy-négy és fél ezer ember vesz részt azokon a szűréseken, ame­lyeknek segítségével megállapít­juk, hogy az illető idős ember de­presszióban vagy szellemi leépü­lésben, s a demencia milyen faj­tájában szenved. Ennek elkülö­nítése és felismerése azért fon­tos, mert ez a betegség gyakran depresszióval indul, ugyanakkor ennek tünete lehet a memóriaza­var. A korszerű hangulatjavítók­kal, illetve a memóriazavarok gyógyszereivel megállítható, vagy lassítható az idegsejtek to­vábbi pusztulása, s ily módon lassítható a szellemi leépülés. Azoknak a betegeknek a felderí­tése, akiknél elindult e kór, szin­tén segíteni lehet gyógyszerekkel, hiszen itt is több évvel későbbre halasztható az elhatalmasodása. A statisztikai adatok szerint kétszer annyi idős nő szenved depresszióban vagy Alzhei­mer-kórban, mint férfi. A nők esetében a hormonpótlók és a hangulatjavító gyógyszerek is se­gíthetnek a demencia elkerülésé­ben. Az idősek otthonaiban hama­rosan induló depresszió- és de­menciaszűrések tesztfelméréssel és szükség esetén műszeres vizs­gálatokkal kezdődnek. Az adat­feldolgozás után az egyénre sza­bott gyógyszerterápia beállítása következik, majd három éven át a terápia nyomon követése, haté­konyságának figyelése, végül az eredmények értékelése, ami or­szágos viszonylatban is támpon­tokat ad majd az időskorúaknál a felismeréssel és kezeléssel kap­csolatban. A két megye szociális ottho­naiban és az idősek nappali in­tézményeiben végzendő vizsgá­latsorozatban 60-70 orvos vesz részt. A programot a későbbiek­ben szeretnék kiterjeszteni egy-egy háziorvosi körzetre is, hiszen igen sok idős ember be­teg, de nem kerülnek - családjuk jóvoltából - intézménybe. Az ő gyógyításuk legalább annyira fontos lenne, mint a szociális otthonokban lakóké, hiszen a családoknak óriási - anyagi és lelki - terhet jelent idős rokonuk ápolása. Am hiába vannak kiváló gyógyszerek, például az Alzhei­mer-kór elhatalmasodásának lassítására, ezt megfizetni keve­sen tudják. Húsz-harmincezer forintos gyógyszerekről van szó, amit az egészségbiztosító csak 50 százalékban támogat, s csu­pán egy évig. A szegedi pszichiát­riai klinika kutatási programjá­nak majdani tapasztalatai talán arra is rávilágítanak, hogy az időskori depresszió és demencia közvetlenül vagy közvetve töme­geket érint, s e probléma megfe­lelő kezelésére - a többi között a gyógyszeres terápia tb-támogatá­sára - sürgős szükség van egy öregedő társadalomban. K. K. miatt ne zárjanak be tömegesen a kisboltok. A titkár hangsúlyoz­ta, nem a tisztaság és a rend ellen emelik fel a szavukat, hanem azon kikötésekkel szemben, amelyek egy működő vállalko­zást ellehetetlenítenek. Mert mi­ért kellene ott bogarat irtani, ahol sosem volt? - kérdezi, s hoz­záteszi: ugyanakkor akadnak olyan épületek, amelyekben az üzlet tulajdonosa akár havonta is rákényszerül. Az érdekképviselet utalt azok­ra a speciális hazai, immáron történelmi körülményekre, ami­kor a 90-es évek elején a munka­nélküliség levezetésére a kor­mányzat ösztönözte a „kényszer­vállalkozást". Engedélyezte, hogy olyan garázsokban nyissa­nak élelmiszerüzleteket, ame­lyeknél nem volt meg a ma már előírt belmagasság. Az új rende­let szerint most minden panel­házban lévő kisboltnak tíz-húsz centivel lejjebb kellene ásnia ma­gát, hogy megfeleljen az elvárá­soknak. FEKETE KLÁRA AVMDP a kettős állampolgárságról A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) üdvözli a Magyar De­mokrata Fórum elnökének, Dávid Ibolyának a bejelentését, misze­rint pártja kezdeményezi az állampolgársági törvény módosítását, hogy könnyebbé tegye a kettős állampolgárság megszerzését. Az Ágoston András vezette VMDP szerint az MDF a kezdeménye­zése kiküszöböli a vízumkényszer által okozott nehézségeket. PANEK SÁNDOR Az elmúlt héten szinte valamennyi tudósítás, amely a módosított kedvezménytörvény bukaresti aláírásáról szólt, azzal a feszült­ségterhes hírelemmel indult, hogy Medgyessy Péter egy ideig gon­dolkozott, lemondja-e romániai útját. Ez a közlés, valamint a kormányfők négyszemközti megbeszélésének elmaradása volt a magyar külügy válaszcsapása arra, hogy Adrián Nastase, 2001-ben tett ígérete ellenére nem teljesíti az aradi Szabad­ság-szobor visszaállítását. Az egyezményt végül is aláírták (ezt szintén bukaresti diplomáciai győzelemnek könyvelte el a román sajtó), a magyar miniszterelnök minden jót kívánt a román nép­nek, és a románokra szegezve tekintetét elmondta azóta már hí­ressé vált mondatát: „Elhangzott egy ígéret, s azt be kell tartani", amitől nyilván a teljes tornán politika súlyos önbecsülési válság­ba zuhant. A magyar diplomácia a Kovács-Medgyessy-féle gesztuspolitizá­lás eredményeként már csak ezekkel a naiv eszközökkel rendel­kezik a bukaresti profi mosolygókkal szemben. Több, mint beszé­des, hogy a külügyminisztérium milyen könnyen szaladt bele eb­be a szoborügybe, milyen őszinte meglepetés érte egy olyan kér­désben, amelyben pontosan arra számíthattak volna, ami tör­tént. Ha a magyar külügyminisztérium a valóságból indul ki, könnyűszerrel tájékozódhatott volna, akár nem hivatalos csator­nákon, akár a titkosszolgálatokon keresztül arról, hogy mennyire komoly, vagy mennyire megvalósítható a román ígéret. Ha Med­gyessy Péter jóhiszemű oldaláról árulkodik is az, hogy vadászat közben nem kérdez rá Nastaséra szoborügyben, az ország külügy­minisztériumának viszont már nem erénye, hanem kifejezetten gyengéje a jóhiszeműség. Egyszerűen szólva a románok követ­kezmények nélkül verték át a magyar diplomáciát és blamálták a magyar kormányfőt, amikor Ihescu és Nastase egy jelentéktelen építészeti bizottsággal mondatta ki a nemet a szobor-visszaállí­tásra. Bárkinek, alá ezek után megbékélési szoborparkról kíván egyezkedni, ajánlható, tekintse meg előbb a kolozsvári román (egykor magyar) opera előtt álló irdatlan Avram Iancu-szobrot. Nastase Bukarestben úgy vélte, a két ország kapcsolatát azok a kérdések terhelik, amelyeket a jelenlegi magyar ellenzék kreált ­például a szoborügy. A fentiek értelmében ez szinte elismerésnek hat. De a pártatlanság jegyében érdemes azt is felidézni, milyen elemi felháborodást váltott ki Bukarestben, amikor a kormány­párti É U-csatlakozási miniszter felvetette, hogy a magyar fél is le­gyen jelen Románia uniós csatlakozási tárgyalásainál. Ez az ötlet, bár a külügyminisztérium eltemette, kiinduló pontja lehetne egy reálisabb Bukarest-pohtikának az EU-n belül Nem lenne célsze­rű egy, az unióba felvett Romániától megtudni, tartogat-e még meglepetéseket. Lehet találgatni, vajon a román politika nem azon gondolkozik-e máris (lásd Iliescu kijelentését, miszerint Ro­mánia a nemzetiségi politika mintaállma Európában), hogyan fo­gadtassa el saját status quoját Brüsszelben, ugyanúgy, ahogyan a cseheknek sikerült szinte EU-konformmá tenni a Benes-dekrétu­mokat ? Ha ez így van, a magyar diplomáciának december elsejei koccintások helyett arra kellene stratégiát készítenie, hogyBrüsz­szel egyértelmű kisebbségjogi elvárásokkal fogadja a román mo­solyt. Még nem tettek le a Nobel-díjas tudós egykori villájának megvételéről Mindenképpen kiállítják Szent-Györgyi hagyatékát A szegedi Nobel-díjas profesz­szor, Szent-Györgyi Albert ha­gyatékát mindenképpen bemu­tatják. Ha mégsem sikerül meg­szerezni a világhírű kutató egy­kori villáját, akkor volt mun­kahelyén, az egyetemen állítják ki a Szent-Györgyi-hagyatékot. - A szegedi egyetem orvoskara számos jelentős céggel áll kap­csolatban. Bízom benne, hogy si­kerül őket meggyőzni arról, mi­ért volna fontos Szent-Györgyi Albert egykori villájában egy mú­zeum, egy emlékhely kialakítá­sa. Abban nem bízom, hogy mindegyik a szívén fogja viselni az épület sorsát, de ha néhány helyen megnyílnak a pénztárcák, már az is nagy segítség lesz - je­lentette ki lapunknak nyilatkoz­va Szabó László szegedi MDF-es önkormányzati képviselő. Az or­vos-politikus véleménye szerint a ház tulajdonosa, az Artisjus be­jelentése a villa megtartásáról, nem végleges. Szabó hozzátette, amennyi­ben a város nem működik közre a villa megvásárlásában, úgy az egyetem egy jelképés összeggel hozzájárul a vételhez. - Gondot okoz az is, hogy az épület nem élvez helyi védettséget, így a mostani tulajdonos akár le is bonthatja a Nobel-díjas profesz­szor egykori házát - tette hozzá a képviselő. Az épület megvásárlásától füg­Szent-Györgyi Albert újszegedi villája még csak védettséget sem élvez. Fotó: Karnak Csaba getlenül megoldódhat a Szent­Györgyi-hagyaték ügye is. - Bí­zunk benne, hogy a kiállítást Új­szegeden fogjuk majd megnyitni. Amennyiben mégsem sikerül megszerezni a villát, akkor vagy a professzor laboratóriumában, vagy a régi orvosi könyvtárban lesz kiállítva a hagyaték - mond­ta Benedek György, a szegedi egyetem orvoskarának dékánja. G. SZ. L. Négyórás bankkártya­zárlat Az ország egyes térségeiben, köztük Csongrád megyében, szombaton több órán keresztül nem lehetett használni a bank­kártyákat. MUNKATÁRSUNKTÓL Szombat délelőtt tíz és délután két óra között az ország számos pontján nem lehetett használni a bankkártyákat. Csongrád megye jelentős területén sem működtek a pénzkiadó automaták, az ATM-ek. De nem lehetet fizetni a benzinkutakon, a bevásárló­központokban, valamint nem le­hetett átutalásokat sem végre­hajtani, ugyanis a készpénzkí­mélő vásárlásra használható bankkártya-leolvasók, a POS­terminálok sem üzemeltek. Egyes ATM-eknél még tegnap délelőtt sem lehetett készpénzt felvenni. Ez a bevásárlóközpon­tokban, a nagyobb üzletekben és a benzinkutaknál torlódásokkal járt. Az említett helyeken per­cenként közölték a vásárlókkal, hogy csak készpénzzel tudnak h­zetni. A probléma okáról vasárnap es­tig nem kaptunk hivatalos tájé­koztatást, ám annyi bizonyos, hogy a hiba nem csak egyetlen pénzintézetet érintett. Az ilyen jellegű átmeneti zavart általában a műholdas adatátviteli rendszer meghibásodása okozza, amely a számlák „épségét" a hiba idején lehúzott tételekkel nem befolyá­solja, ha mégis, akkor korrigálják.

Next

/
Thumbnails
Contents