Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-27 / 226. szám

SZOMBAT, 2003. SZEPTEMBER 27. • AKTUÁLIS« 3 Elkelt a Postabankvan pénz az M5-ösre Osztanak és szoroznak Az M5 Autópálya Alapítvány céljai megegyeznek a kormány elképzeléseivel, de a kuratórium vezetői az AKA Rt.-vel folytatott vég nélküli, a külső szemlélő számára eddig eredménytelen tárgyalássorozatban még az idén gyökeres változást, fordulatot és konkrét, gyors megoldást várnak. A gazdasági tárcának külön kellene kezelnie az M5-ös sztráda Szegedig történő továbbépítésének témáját, valamint az útdíj ügyét. Ezt az elvet terjesztették elő az M5 Autópálya Alapítvány képviselői a gazdasági tárcával nemrégiben folytatott tárgyaláson. Horváth István, az alapítvány kuratóriumának elnöke és Gedei Zoltán titkár Kovács Ferencnek, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkárának, valamint Andricsák Zoltán főosztályvezetőnek azt vázolták, hogy az új szempontrendszerrel gyorsabb eredményeket lehetne elérni az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-vel folytatott egyeztetéseken, mint a nyolc éve tartó, sehová sem vezető megbeszélésekkel. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott alapítvány nevében a tárgyaló felek azt javasolták, hogy az útdíj beszedési joga 2004 januárjától szálljon át az államra. Amennyiben helytálló az AKA Rt. 2002-es eredménykimutatásában szereplő közel 8 milliárd forintos útdíj, akkor ebből kiindulva - azt az inflációval korrigálva - ellentételezésként jövőre körülbelül 8,5 milliárd forintot lehetne felajánlani a koncessziós társaságnak. Ennek fele a megnövekedett forgalomnak köszönhetően még az alaFizetőkapu-előjelzés Európa legdrágább autópályáján. Fotó: Gyenes Kálmán LESZ-E SZTRADA A BANKBÓL? Elkelt a Postabank Rt., ráadásul csaknem a várt összeg duplájáért: 101 milliárd forintért. A vevő az osztrák Erste Bank. Mivel az államnak sikerült ilyen jó üzletet kötnie, jogos a kérdés, beváltja-e a kormány azt az augusztusban tett ígéretét, miszerint a Postabank-privatizációból befolyt összeget az M5-ös sztráda kivásárlására szánnák. A számítások szerint a koncessziós jog megszerzése 40-50 milliárd forintba kerülne, továbbá az állam átvállalná az AKA Rt. csaknem 50 milliárdos tartozását. A százmilliárd forint kifizetése után kezdődhetne csak meg a sztráda továbbépítése: a Szegedig tartó szakasz 50 kilométerére minimum 50 milliárddal kell számolni. csony útdíjakból is bejönne, tehát az államnak mindössze 4 milliárdot kellene vállalnia, mintegy „jóvátételként" a régió állampolgárai felé az eddigi egyenlőtlen elbírálásért. Az alapítvány az útdíjkedvezmények helyett csak az azonos elbírálást, vagyis az M5-ös egységes matricarendszerbe való bevonását tudja elfogadni. Az alapítvány képviselői arra kérték a helyettes államtitkárt, hogy ezt a tételt a jövő évi költségvetési törvénytervezetben amelynek vitája hamarosan megkezdődik - külön szerepeltessék, az országgyűlési képviselőkkel pedig név szerint szavaztassák meg. Ha ez megtörténne, a régió lakói, vállalkozói, leendő befektetői azt pozitív üzenetként értelmezhetnék. A Dél-Alföld „érdemi" schengeni határrá alakulhatna át, s nem az unió távoli provinciájának szintjére süllyedne. Az M5 Alapítvány és a gazdasági tárca együttműködése szeptember 5-én, Csillag István gazdasági miniszter szegedi látogatásakor kezdődött el, majd nemrégiben Budapesten, a GKM-ben folytatódott. Az időzítés jó, hiszen az útdíjügy rendezésére akkor van reális esély, ha ez a kérdés a szakminisztérium előterjesztésében a 2004-es költségvetési törvény vitájában a parlament elé kerül. FEKETE KLÁRA Panaszkodnak a betegek az orvosokra A betegjogi képviselő és az orvosi kamara etikai bizottságának elnöke egyaránt azt mondja, Csongrád megyében elenyésző az orvosok durvaságát felrovó panasz. MUNKATÁRSUNKÓL Lenkovics Barnabás obudsman a hazai betegjogi képviselők beszámolói alapján arról tájékoztatta az országgyűlés egészségügyi bizottságát, hogy a betegek panaszainak zöme az indokolatlan várakoztatásról, a durva hangnemről, a megalázó bánásmódról szól. Csongrád megye egyik betegjogi képviselője, Takátsné Benedek Izabella kérdésünkre úgy nyilatkozott: a betegek ma már ismerik és érvényesítik jogaikat, ezzel is magyarázható, hogy nem hagyják észrevétlenül - ahogyan a panaszosok fogalmazni szoktak -, ha nem veszik őket emberszámba, ha idegesen, kioktató stílusban beszélnek velük az egészségügyi intézményekben. - Az utóbbi időben azonban észrevehetően csökkent a durva hangnem miatt hozzám fordulók száma tette hozzá Takátsné. A Csongrád Megyei Orvosi Kamara elnöke, Lábodi László elvétve találkozik az egészségügyi személyzet ingerültségét kifogásoló panasszal, amit egyébként kivizsgálnak. Az orvosok részéről megnyilvánuló esetleges ingerültséget az orvosi kamara elnöke a doktorok és az egészségügyi dolgozók nagy túlterheltségével magyarázza, az orvos is ember és 24-36 órás ügyelet után ő is „lehet" ingerült. A várakoztatással kapcsolatban Lábodi doktor szükségesnek tartotta megjegyezni: zavart okozott a betegek körében a háziorvosok számára előírt előjegyzési idő bevezetése, mert az ezt igénybe vevő páciensek úgy gondolják: az orvos minden esetben tartani tudja a megadott időpontot, holott nem egyszer előfordul, hogy sürgősen elhívják. Többen elmondták, ha az orvosok és az egészségügyiek panaszkodnának a betegekre, akkor annak is hír értéke lenne, hiszen nem egyszer kell ellátniuk olyan pácienst, aki eközben szidja, becsmérli, esetleg megüti az őt kezelő orvost, asszisztenst. Erről legtöbbet a baleseti intézetek ittas sérülteket is ellátó személyzete mesélhetne, de előfordult a közelmúltban szülészeten is tettlegesség. Leépítések lesznek a közszférában A kormány döntése alapján nyolcezer köztisztviselőt bocsátanak el a költségvetési intézményekből. A Csongrád megyei közhivatalok vezetői egyelőre nem tudtak érdemben nyilatkozni az előirt létszámleépítésekről. A Pénzügyminisztérium (PM) felügyelete alá tartozó Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatóságán jelenleg 187-en dolgoznak. Itt a kormányhatározat alapján, amely átlagosan tíz százalékkal csökkentené az állami hivatalokban dolgozók létszámát, tizenkilenc köztisztviselőnek kellene felmondani. Lakatosné Csillag Mária, a területi igazgatóság vezetőhelyettese elmondta: mivel konkrét információjuk nincs az ügyben, még nem határoztak arról, hogy milyen munkaköröket szüntetnek meg és kiket bocsátanak el. Annyit azonban megjegyzett, a leépítés komoly gondot jelenthet a hivatal munkájában, a munkamegosztásban, mert egyre több feladatot kell megoldaniuk. A szintén a PM alá tartozó APEH Csongrád MeONKORMANYZATI ELBOCSÁTÁS Nem csupán a közhivatalokban, de a közszféra más területein is további 6 százalékos létszámleépítésre kerülhet sor. Ez mintegy 45 ezer közalkalmazott és köztisztviselő elbocsátását jelentené a több mint 3 ezer 200 helyi önkormányzatból. Ám szemben a közhivatalokkal, a helyhatóságoknak nem kötelező elbocsátaniuk dolgozóikat. A szegedi polgármesteri hivatalban 551 -en, a hódmezővásárhelyiben pedig 195-en dolgoznak. Korsós Ágnes jegyzőtől megtudtuk: a vásárhelyi hivatalban, ahol október óta ötven embernek mondtak fel, kevesebben már nagyon nehezen tudnák megoldani a munkát. Mózes Ervin szegedi jegyző közölte, amíg a leépítésről nem születik közgyűlési döntés, nem bocsátanak el hivatah dolgozókat. gyei Igazgatóságán belső szabályzatra hivatkozva nem árulhatták el, hányan dolgoznak jelenleg az APEH megyei szervezeténél. Az APEH elnöke, Király László György az elbocsátásokról úgy nyilatkozott, hogy az adóhivatal ezer munkatársától válik meg 2004 januárjában, ami mintegy 8 százalékos létszámleépítést jelent. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium irányítása alatt álló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei és városi intézetében mintegy háromszázan dolgoznak - tudtuk meg Kovács Ferenctől. A helyettes megyei tiszti főorvos elmondta: fegyelmezett köztisztviselőként nem kommentálja, hanem végrehajtja a központi kormányzati intézkedéseket. Konkrét információ híján a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője sem tudott nyilatkozni az elbocsátásokról. Dubeczné Károlyi Éva kérdésünkre elmondta, hogy a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó hivatalban jelen pillanatban hetvenegyen dolgoznak. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalában sem tudtak érdemben nyilatkozni az ügyben. Tasnádi Gábor hivatalvezető annyit mondott csupán lapunknak, hogy náluk a belső átszervezések miatt egyébként is csökken majd a létszám az év végéig. Az FVM megyei szervezeténél a falugazdászokkal együtt közel nyolcvan köztisztviselő tevékenykedik. A lapunk által megkérdezett, nevük elhallgatását kérő szakértők elmondták: jóllehet a költségvetési, állami irányítás alatt álló közintézményeknél tervezett elbocsátásokról meghozták a határozatot, még nincs eldöntve, hogyan hajtják azt végre. A szakemberek biztosak abban, hogy nem a klasszikus fűnyíró elv érvényesül majd, hanem differenciált lesz a létszámleépítés. Szerintük az is sokat nyom majd a latba, hogy az adott hivatal felügyeletét ellátó minisztérium hogyan lobbizik, mennyi forrást tud szerezni a jövő évi költségvetésből. SZABÓ C. SZILÁRD Kondorkeserű T. HÁMORI FERENC Szépen belekeveredtünk a magyar pohtikai élet hatalmas kiterjedésű twilight zone-jába, ahol már csak megalapozatlan híresztelések és aljas rágalmak reflektálnak a valóságra. Vakrepülés, kardcsörtetős-partraszállós hangulat jellemzi ezt a félhomály! zónát: és lásson kristálytisztán a Kondor-féle ügynökügyben az, aki ezt az egész grimbuszt rendezte. Holott láthatnánk mi is élesen, ha annak idején nem fullad kiábrándító maszatolásba a honi politikai elit látszatigyekezete, értsd: szépen átvilágítják a lehető legszélesebb kört, az iratokat kutathatóvá teszik, ezzel is lendítve a múlt tisztázásának ügyén mint ahogy anno ezt a kisebbik kormányzópárt lelkesen és következetesen szorgalmazta. Momentán ott tartunk, bármikor előfordulhat, hogy valaki - kétségünk se legyen felőle: politikai motivációktól vezérelve - előránt egy újabb, terhelőnek vélt iratot, akivel megzsarol egy közszereplőt. Látjuk, ezúttal Kondor Katalin rádióelnök a soros - a jobbos Kondor szálka, mit szálka, szelemen - a kormány szemében, mint ahogy a miniszterelnök lejáratását célzó D-209 kódjelű hecckampányt is szépen megkomponálta az ellenzék. Es itt torpanjunk meg egy pillanatra: vajon mi célja lehet a botránykeltésnek, ha ebben az országban még senkinek nem kellett vennie a kalapját azért, mert ilyen vagy olyan számú ügyosztálynak dolgozott ? Maradjunk annyiban, a pártok szócsatájának - aminek az igazságtartalma kölcsönösen nehezen mérhető - az értelme nem más, mint megingatni az ellenfél szavazóbázisának hitét. A dolgok állása szerint ugyanis jelentős előnyre nem elsősorban új szavazatok szerzésével tehet szert valamelyik párt, hanem azzal, ha a saját hívek egyben tartása mellett a másik tábort elbizonytalanítja, s egy részét politikailag inaktiválja. Pénteken délután egyébként Kondor gyalogelőnyhöz jutott. Tudniillik kiderült, sikerrel perelné az őt hírbe hozó kiadványt, mivel a jogtalanul birtokolt, terhelőnek szánt iratok februárban elvesztették bizonyítóerejüket a bíróságok és a hatóságok előtt. Ismerve őt, körömszakadtáig fog védekezni. És megvan az esélye arra, hogyha addig fajul a eset, legalább állva halhat meg. A levegőből is ellenőrzik, mit termelnek a gazdák Fillérre elszámoltat Megszámolják a szarvasmarhákat. Fotó: Tésik Attila A mezőgazdasági termelőknek október végéig regisztráltatniuk kell magukat annak érdekében, hogy a jövőben uniós támogatást vehessenek fel. De hiába a szoros határidő, még senki sem tudja, hol kell jelentkeznie. Annak a mezőgazdasági termelőnek, aki jövő májustól uniós pénzhez kíván jutni, be kell jelentkeznie a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) jelenleg már készülő adatbankjába. Az akció heteken belül megkezdődik, ám még mindig nem világos, hogyan zajlik majd a regisztráció. Ennek az az oka, hogy nem tudni, hol tart a majdani pályáztatást felügyelő, a teljes mezőgazdasági adminisztrációt és az uniós pénzek felhasználását, ellenőrzését ellátó, július elején létrejött Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) akkreditációja, mikorra építik ki az országos hálózatot, amelynek irodáihoz tartozna elvben a regisztráció lebonyolítása is. Erről a helyi földművelésügyi hivatalban sem tudtak felvilágosítást adni. A bejelentkezés elvben a legtöbb termelő számára nem jár majd különösebb kötelezettséggel, hiszen a korábban már magukat a nemzeti támogatási rendszerben regisztráltató termelőknek az FVM-hivatalok elküldik a kétpéldányos.adatközlő lapot. Erre pedig csak az elmúlt évi változásokat kell felvezetni. A még be nem jelentkezett termelők figyelmét a tárca hirdetésekben és egyéb közleményekben hívja majd fel a kötelezettség teljesítésére. Eközben készül a termelőt, a hektárokat, valamint az állatokat nyilvántartó számítógépes rendszer a minisztériumban, ám az egész rendszert összefogó számítógépes program várhatóan csak márciustól üzemel majd. Információink szerint a teljes magyar művelt agrárterület naprakész használati nyilvántartását már számítógépre is vitték, elmaradások a szarvasmarha-, a kecske- és a juhállomány „összeszámolásában" vannak. Az adatbázisban mindent látnak, feltüntetik az egyes földterületek természetes határait, például az erdősávokat, vízmosásokat is. Aki a jövőben uniós pénzt vesz fel, annak fillérre el kell majd számolnia minden kiló gabonával és minden kiló marhahússal. A jövőben légi fényképezéssel is ellenőrizhetik, valóban azt vetett-e a gazda, amit kérelmében megjelölt. A szaktárca előzetes tervei szerint december közepén a program jelentős része elkészül, és az uniós csatlakozás előtti két-három hónapban már az országos rendszer próbaüzeme is megkezdődhet. F.K.