Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-26 / 225. szám

PÉNTEK, 2003. SZEPTEMBER 26. P 0 S T A B 0 N T A S 11 Postabontás plusz Tisztelt Olvasóink! Örömünkre, nagyon megnőtt a szerkesztőségünkbe küldött olvasói levelek száma. Ezért a jövőben - alkalmanként - a Kapcsolatok hasábjain kívül, lapunk másik oldalán is olvashatják a hozzánk eljuttatott írásokat. (A szerk.) Az 1956-os forradalom önjelölt megváltói az utóbbi években menetrend szerint tűnnek fel, hogy megvalósítsák az 56-os szervezetek összefogását. Ezen messiások egy része hazai 56-os Hári János, külföldi pénzes támogatással, a másik része a Nyugatról hazatelepült pénzes, önmagát hiteles forradalmárnak tartó megváltó, aki „pénzért mindenkit megveszek" alapon kívánja az összefogást megvalósítani! Ezek a megváltók perben állnak egymással az országhatáron belül és azon kívül. Ezek a perek címoldalon jelennek meg a napi sajtóban, tévében és a rádió híreiben, hogy lejárassák 1956 igazi célját és történelmét. Ezeken - az önjelölt megváltók kétes értékű összejövetelein - meg-megjelennek közéleti személyiségek, hogy jelenlétükkel akaratukon kívül törvényes látszatot adjanak az összefogás fontosságának és látszatának! Az utóbbi idők botrányai után ideje volna fellépni az igazi 56-os * szervezeteknek az 56-ot kisajátítani akarók és az őket gátlástalanul kiszolgáló történelemhamisítók ellen! A törvényeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezeknek a gátlástalan embereknek az 56-os életrajzukon elhallgatott szégyenfoltjuk nyilvánosságra kerüljön. Törvényben kell szabályozni, hogy 56-os szervezetet csak olyan személyek alakíthatnak, akiknek az 56-os forradalomban való tevékenységüket hitelt érdemlően igazolják az illetékes hatóságok! Bármilyen néven, címen alakítandó 56-os szervezet kérelmezőinek hozzá kell járulni, hogy 56-os forradalmi tevékenységüket, 56 előtti és utáni életútjukat, múltjukat törvényesen ellenőrizni lehessen! És csak ezek megtörténte után kapjanak engedélyt 56-os szervezet megalakítására. Követelményként lehetne állítani, hogy az alapítók és plusz 50 tag legalább 56-os emlékéremmel vagy emléklappal rendelkezzen! Mindenekelőtt a társszervezetekkel közös fellépés és elhatárolódás szükséges! ÁBRAHÁM BERTALAN, 1956-OS MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE CSONGRÁD MEGYEI ELNÖKE Diákok a környezetért A Dél-alföldi Erdészeti Részvénytársaság augusztus végén kereste meg iskolánkat és kérte az együttműködésünket a Szeged környéki erdőterületeken végzendő szemétgyűjtésben. Rögtön igent mondtam, s a tanévnyitó ünnepségen kértem a tanulóifjúságot, hogy mindenki egy délutánját ajánlja fel erre a célra. Tájékoztattam diákjainkat az újszegedi fakitermeléssel kapcsolatban nyáron megjelent újságcikkről - hogy az erdésztanulók szemetelnek -, s felvetettem, bizonyítsuk be most is, nem ilyenek vagyunk. Úgy gondolom, eddig is sokat segített intézményünk a város zöldfelületeinek létrehozásában, gondozásában, tisztításában és lehetőségünkhöz mérten ez a jövőben is célunk! Tanulóink a körtöltés melletti erdőkben, a postatorony környékén és a Szegedhez közel eső sándorfalvi erdőben végeztek szemétgyűjtést, hozzávetőleg 1300 órában. Bízom benne, hogy egy ilyen délután tanulóinkban még inkább megerősíti a környezet tisztasága iránt igényt, amiről sokat beszélünk, de sajnos ez az emberek többségére nem jellemző. HALÁPI NÁNDOR, A KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA IGAZGATÓJA • Csongrád megyében a Dél-alföldi Erdészeti Részvénytársaság kezeli az állami tulajdonú erdőterületek jelentős részét. Ezekhez tartoznak a lakott területeket övező pihenőerdők fásítások, a forgalmas utak melletti nagyobb erdőtömbök is. Már két-három évtizede - a sűrűn látogatott erdők szociális üdülési lehetőségét kihasználva - erdei tornapályákat, pihenőket építettünk a lakosság és a kirándulók örömére. Sajnos ezek már elhasználódtak, illetve nagyobb részüket vandál módon elpusztították. Fő problémánk az erdőt látogató kirándulók magatartásába a felelőtlen szemetelés, illetve tűzveszélyes tevékenység végzése. Minden évben a részvénytársaság tulajdonosa, az ÁPV Rt. jelentős anyagi erőforrást biztosít arra, hogy a kezelt erdeinket ettől a lakossági szeméttől megtisztítsuk. Ebben az évben is megkaptuk az anyagi lehetőséget és saját dolgozóink, valamint a szakirányú oktatási intézmények tanulói segítségével elvégezzük ezt a munkát. Cégünk részéről nagyon fontosnak tartjuk, hogy a felnövekvő generáció természethez való viszonya jó irányba változzon. Ezért örülünk hogy az iskolák elvállalták ezt a nem kellemes, de hasznos munkát. Bízunk benne, hogy a részt vevő diákok iskolában tanult környezeti magatartása és a gyakorlati munkája már ezt a látásmódot tükrözi. Békés megyében erdei iskolát üzemeltetünk ahol bentlakásos módon egy-egy hetet eltöltve az elhivatott kollégák és szép környezet hatására a gyerekekbe kialakul az igényesség arra, hogy környezetüket fokozottan óvják és szeressék a természetet. SERE FERENC, A DÉL-ALFÖLDI ERDÉSZETI RT. FŐMÉRNÖKE Nagyon szomorúnak tartom, hogy ilyen modorú kereskedők is dolgozhatnak! Én is kereskedek, de ezt a hangot soha nem tudnám megengedni magamnak. Véleményem szerint az ilyen kereskedőket kulturáltabb viselkedésre kellene tanítani, ha már menni akarunk az EU-ba. NAGYI ZOLTÁNNÉ, SZEGED Kéttarifás díj és költségmegosztás a szegedi távhőszolgáltatásban Cserepes sori kereskedőmodor Az utóbbi hetekben, hónapokban jelentős indulatokat keltett a kéttarifás díj alkalmazása a szegedi hőszolgáltatásban, amely mostanság kibővült a mérés és költségmegosztás eredményeinek kétségbe vonásával is. Szükségesnek látom tehát megkísérelni a Szegedi Hőszolgáltató Kft. vezetőjeként a felmerült kérdések megválaszolását. Sorra véve a közelmúltban felvetett legfontosabb problémákat: 1. Képviselőként 2002 szeptemberében a kéttarifás díj elveivel egyetértve, tartózkodtam a megszavazásától, mivel az akkori előterjesztés nem adott választ több felmerülő kérdésemre. Ezekre a kérdésekre kinevezésemet követően magamnak kellett megkeresnem a legalább számomra megnyugtató válaszokat. Ennek során az alábbiakat állapítottam meg: a) A számítások egyértelműen igazolták, hogy több év átlagában az összes díjbevétel nem növekszik a díjrendszer változásával. Tény ugyanakkor, hogy a fűtési idény összes hőfelhasználásának függvényében agy adott évben kismértékű növekedés, de csökkenés is előadódhat. b) Elvégeztük a részletes hatásvizsgálatokat a díjak fogyasztói csoportokat érintő változásairól. A számításokat mind a 20012002-es, mind a 2002-2003-as fűtési idényre vonatkozóan az önkormányzat illetékes vezetőihez eljuttattuk. Ezek alapján magam kezdeményeztem a kompenzációs rendszer kialakítását. c) Megvizsgálva az ország mérés szerinti elszámolást alkalmazó 48 távfűtési rendszerének a szegedi áttérés idején alkalmazott díjszabását, megállapítottam, hogy ebből 47-ben volt érvényben kéttarifás díjszerkezet (egyedül Szegeden nem], ezen belül 44 helyen alkalmaznak fűtött légtérfogatra vetített alapdíjat, melynek átlaga 253 Ft/légköbméter volt. Ennél még a jelenlegi szegedi 247 Ft/légköbméter is alacsonyabb. Az átlagos lakás éves távhőszolgáltatási költségeit összehasonlítva megállapítottam, hogy a 48-ból 42 városban magasabb, mint Szegeden, beleértve a nagyságrendben hasonló számú távfűtött lakással rendelkező valamennyi nagyvárost. Az összes lakossági díjban jelenleg az alapdíj aránya 45%, a hődíjé 55%. Ez az alapdíj arány az országos átlagnál alacsonyabb. 2. A kéttarifás díjrendszer ezen belül az alapdíj bevezetésének jól körülhatárolható műszaki és gazdasági indokai az összevont díj alkalmazásának ellentmondásaiban rejlenek: a) Amíg az összevont, csak a hőfelhasználástól függő fűtési díj nulla fogyasztás esetén nulla is lehet, addig a szolgáltatónál energiahordozó vásárlása nélkül is keletkezik költség. Ez megegyezik az állandó, hőfelhasználástól nem függő (üzemeltetés, karbantartás, felújítás, fejlesztés, bér stb.) költségekkel. b) A sokévi átlaghoz képest alacsonyabb átlaghőmérsékletű fűtési szezon esetén a fogyasztó az összevont díj alkalmazása esetén a hőigénynövekménynek megfelelő hődíj kifizetésén túlmenően alapdíjhányad-növekményt is fizet. Ugyanez fordítva is igaz, magasabb átlaghőmérsékletű fűtési szezon esetén a fogyasztó nem fizeti ki a teljes alapdíjhányadot. A két hatás több év alatt egyenlíti ki egymást. c) Az összevont díj esetében az átlagnál rosszabb hőtechnikai adottságú épületek tulajdonosait nem a hőfogyasztás-növekménynyel arányos többletköltség terheli, hanem annál nagyobb, ugyanúgy, mintha hidegebb lenne a fűtési szezon. Tehát az egyébként is magasabb hőfogyasztás miatti többletköltségen túlmenően még alapdíjból is a többletfogyasztás arányában többet fizetnek, ami természetesen megjelenik a fűtési idény elszámoló számlájában is. Az átlagosnál jobb hőtechnikai adottságú épületek tulajdonosai ugyanakkor nem fizetik meg a hőfogyasztástól független alapdíjhányadot, hanem annál kevesebbet. d) A költségmegosztók rohamosan terjedő alkalmazása során egy adott épületben az azonos méretű lakások elhelyezkedése függvényében jelentős aránytalanságok alakulnak ki a fizetendő fűtési díjban, amennyiben azt a lakóközösség a költségfelosztást tartalmazó megállások ezer lakost érint a távhődíj-változás. podásában egy állandó költséghányad - mintegy „belső alapdíj" - bevezetésével nem kompenzálja. A jogszabályokban előírt belső hőmérséklet biztosítása mellett a nagyobb külső lehűlő felülettel rendelkező (jellemzően szélső) lakásokat ugyanis a hőfogyasztás növekményénél nagyobb, a kisebb külső lehűlő felülettel rendelkező (jellemzően közbenső) lakásokat pedig annál kisebb többletköltség terheh. 3. A kéttarifás díjrendszer a jobb hőtechnikai adottságú, korszerűbb épületekben élőket valóban hátrányosan érinti. Ez az azóta elvégzett számításaink szerint 8822 fogyasztó, ami a távfűtött lakások 32,6%-a. Ezek esetében eltérő mértékű, de egyértelmű emelkedés tapasztalható, amelynek nagysága a fűtési hőszükséglet csökkenésével arányos, azonban a számított éves fűtési díj még így is esetenként lényegesen - alacsonyabb, mint az azonos méretű lakások városi átlagos éves fűtési költsége. így a 2002-2003-as fűtési idényben az egy átlagos lakásra jutó 73 ezer forint körüli éves fűtési költséghez képest ezen fogyasztók éves díjai átlagosan 25-45 ezer forintról 45-60 ezer forint körülire emelkednek. Azt pedig nem gondolhatja senki komolyan, hogy a hőszolgáltató ilyen lakásokra jutó összes kiadása megtérült olyan korábbi éves fűtési költségek mellett, melyek egy átlagos egyedi gázfűtésű lakás esetében egy hideg téli hónap gázfelhasználását, vagy az ott üzemelő fűtőberendezés- és rendszer rendes évi karbantartását, javítását sem fedezi. A hőszolgáltatást igénybevevők többségé esetében többletkiadást nem (5861 fogyasztó, azaz 21,7%), megtakarítást ugyanakkor jelentős arányban (12 379 fogyasztó, azaz 45,7%) eredményez a kéttarifás árszabási rendszer, melynek mértéke elérheti a 15-20%-ot is. 4. A kéttarifás díjszerkezet alkalmazása következtében előadódó fűtési díjnövekmények mérséklésére a távhőszolgáltatásról szóló helyi rendelet a kéttarifás díjszerkezet megtartása mellett azért tartalmaz a lakóközösségek számára az összes díjnövekménytől függő, időben csökkenő mértékű alapdíjkedvezményt, mert: a) A hőszolgáltató - a szolgáltatás jellegénél Fotó: Miskolczi Róbert fogva, a mérés és elszámolás műszakilag ésszerűen megvalósítható megoldása miatt - szerződéses jogviszonyban a hőmennyiségmérővel ellátott 930 épület lakóközösségével áll. b) A kéttarifás díjrendszer bevezetéséből adódó fűtési költségváltozás csak a hőmenynyiségmérőkön mért adatok alapján számítható megbízhatóan. c) A lakások közötti belső határolószerkezetek hőáteresztése miatt számottevő kiegyenlítődés tapasztalható. A tapasztalatok szerint emiatt a közbenső lakásokban még a leghidegebb téli hónapokban, teljesen zárt hőleadók mellett is ritkán csökken a belső hőmérséklet 16 Celsius-fok alá. Ezt a „takarékoskodást" pedig végső soron a szomszédok fizetnék meg, hiszen a számlázott díj alapja a lakóközösség által elfogyasztott, mért hőmennyiség. 5. A már említett 930 fogyasztói közösség, vagyis valamennyi lakossági fogyasztó hőfelhasználása hiteles hőmennyiségmérővel mért adatok alapján kerül elszámolásra. A hitelesítés a távhőszolgáltatásról, valamint a mérésügyről szóló törvények alapján a hazánkban is érvényes európai közösségi szabványok alapján történik, melyet az Országos Mérésügyi Hivatal végez. Minden lakóközösség felhatalmazott képviselőjének lehetősége van a mérési adatokat ellenőrizni. 6. A költségmegosztók alkalmazásával kapcsolatban számos téves információ és azokból eredő téves következtetés látott napvilágot. Ez az eszközarányosító készülék, melynek adatai csak a hőmennyiségmérőn mért energiafelhasználás készülékek közötti megoszlásának meghatározására szolgál. A sokat emlegetett „nyári párolgást", ami persze a télihez képest elhanyagolható, a bennük lévő folyadék - gyártó ákal meghatározott - túltöltésével kompenzálják (sajnálatos módon egy múlt heti cikkből ez kimaradt). A költségmegosztók előállítása és azok alkalmazása honosított európai közösségi szabványok szerint történik. Ez biztosítja a megbízható költségmegosztás megvalósítását. BÁSTHY GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, SZEGEDI HŐSZOLGÁLTATÓ KFT. eladó, s kikiabált, hogy van, erre mindjárt vettem kettőt. Otthon azonban kiderült, hogy a patron 12 mm-es volt, ami nem illeszkedett a játékhoz, unokám legnagyobb bánatára. A következő héten visszavittem a patront, mondván, hogy ez sajnos nem jó, legyenek szívesek kicserélni. Erre az idősebb hölgy borzasztó hangnemben (szombat lévén, rengeteg ember) ordítva közölte, hogy nem cseréli ki. Erre kértem a panaszkönyvet, mivel ők csaptak be, de a panaszkönyv kiadását megtagadta, a rossz patront kikapta a kezemből, a pulthoz csapta, és még jobban üvöltve kérte a blokkot. Mondtam, hogy azt a vásárláskor nem kaptam. A tanulók nagy igyekezettel tették rendbe az erdőben kijelölt területrészeket. A Cserepes sori piacon vásároltam egy játékkészletet (a büfésortól befelé kb. negyedik sorban, sarki pavilon), de mert a játékhoz nem tartozott patron, azt külön kellett vennem. A játékhoz 8 mm-es patron kell, ezért a pavilonon kívül árusító hölgytől kértem, mire ő közölte, hogy sajnos nincs. Meghallotta a másik