Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-25 / 224. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. SZEPTEMBER 25. • AKTUÁLIS* 3 Aláírásukkal demonstráltak az M5-ös matricáért Szentesiek szolidaritása Szentes legnagyobb gazdasági egységeinek vezetői csatlakoztak tegnap az M5 Autópálya Alapítvány akciójához, amellyel a kormány figyelmét kívánják felhívni ígéretei betartására. Az alapítvány kuratóriuma azt szeretné, ha a szentesiek példája követőkre találna. Az M5 Autópálya Alapítvány vezetői a tágabb régió érdekében fogalmazták meg célkitűzéseiket, amitől azt várják, teljesíti majd azokat a kormány. A Szentesen tegnap tartott békés demonstráción elhangzott: annál is inkább számítanak kérésük teljesítésére, mert a kormány választási ígéretei között szerepeltek mindazok a követelések, amelyeket a megyei kereskedelmi és iparkamara által létrehozott alapítvány kurátorai megfogalmaztak. Az aláírási ceremónián Szentes legnagyobb cégeinek - Árpád Agrár Rt., Pankotai Agrár Rt., Legrand Kontavill Rt., Hungerit Rt. és a helyi áfész - vezetői vettek részt, hogy aláírásukkal csatlakozzanak az autópálya ügyét felvállaló alapítványhoz. A Legrand Kontavill Rt. vezérigazgatója, Horváth István a kuratórium elnökeként úgy fogalmazott, hogy fontos a követeléseik sorrendje. Azonnali hatálylyal szeretnék ugyanis elérni, hogy az M5-ösön is bevezessék a matricás rendszert. Az autópálya országhatárig történő megépítését 2006 végéig várják, míg a nagylaki határátkelőig az M43-as elkerülő üt elkészülését egy évvel később kérik a kormányzattól. Ahhoz, hogy kimozduljon az ügy a holtpontról, az elnök szerint szükség van a közös fellépésre politikai, vallási és egyéb hovatartozástól fügVan, aki tiltakozásképpen aprópénzzel fizet az autópályán. Fotó: Tésik Attila getlenül. Abban reménykednek: a szentesi példát követik majd a szomszédos megyékben is és békés akciójuknak meglesz az eredménye. Horváth Istvánnak meggyőződése, hogy ha a régió összefogva, kulturált eszközökkel gyakorol nyomást a döntéshozókra, akkor teljesülhetnek a céljaik. A vonatkozó törvény értelmében önkormányzat nem csatlakozhat magánalapítványhoz. Annak külön üzenete van, hogy Szirbik Imre szentesi polgármester a városházán helyet adott a békés demonstrációnak, sőt aláírásával egyetértését nyilvánította ki a megfogalmazott célokkal. Tette ezt mintegy szolidaritást vállalva a tágabb térség kétmillió körüli lakosával, hozzátéve: ha meg is épül az M5-ös az országhatárig, a Kurca-parti település akkor sem kerül közelebb hozzá, mint amilyen távolságra most van a már elkészült szakasszal. A matricás rendszer bevezetését pedig azért szorgalmazza Szirbik, mert a dél-alföldi gazdálkodóknak anyagi hátrányt jelent az árujukat a piacra szállítani. LaJanuártól átalakul a szegedi területi igazgatóság Országos postai feladatok n Európa kapt Botka László szegedi polgármester, Szabó Pál, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója és Tóth László területi igazgató a sajtótájékoztatón. Fotó: Káinok Csaba Folytatás az 1. oldalról - A Szegedi Postaigazgatóság jelenlegi 254 munkatársából 209-nek jövőre is akad tennivalója. Ötvenhatan „helyben maradva" látják el a Debrecenbe átkerült feladatok egy részét. Negyvenötük helyzete azonban még bizonytalan, de reménykednek abban, hogy az átalakítás számukra is megnyugtatóan végződik. A belső átképzések után néhányuk más munkakörbe kerül, illetve akad közöttük olyan is, aki hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt. - Arra is ügyelünk, hogy akiktől mégis meg kell válnunk, azokkal kiemelten foglalkozzanak a helyi munkaügyi központban - tette hozzá Szabó Pál. - A Magyar Posta Rt. vezérigazgatójával már több esetben is tárgyaltam a Szegedi Postaigazgatóság későbbi helyzetéről, szerepéről - tájékoztatta a sajtó munkatársait Botka László polgármester. Postai szempontból Szeged kiemelt vidéki központként működik tovább. A vezérigazgatósági apparátus csökkentésével több országos feladat is felszabadul, amelyeknek egy részét Szeged veszi át. A megyeszékhelyre kerül többek között a beszállítási számlák könyvelése, a minőségellenőrzési feladat, a szociális ügyek egy része. A tervek szerint jövőre új posta épül Szegeden, kiszolgálva Tarján és Felsőváros lakóit. Ez ugyancsak munkalehetőséget kínál. Botka László többször hangsúlyozta: példaértékűnek tartja a részvénytársaság átszervezésére vonatkozó elképzeléseket, amelyeket már az első lépcsőkben is körültekintően végeztek a posta vezetői. A magyar postai szolgáltatás a liberalizáció következtében 2009-ben felszabadul a védettség alól és bárki vállalkozhat ezen feladatok ellátására. Szabó Pál vezérigazgató szerint a posta mai állásában nem alkalmas a privatizációra. Tavaly hétmilliárd forint volt a társaság vesztesége, de az idén fordítani akarnak a helyzeten, adózás előtti kétmilliárdos nyereséget szeretnének elérni. K.T. punk kérdésére, miszerint az alapítvány vezetőinek eddig mit sikerült elérniük a szaktárcánál, azt válaszolta Gedei Zoltán kuratóriumi titkár: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkárával, Kovács Ferenccel tárgyaltak legutóbb, és mindenben egyetértettek a célokat illetően. Egyedül a határidőben nem tudtak megegyezni. A titkár szerint azonban van esély arra, hogy 2004. január l-jétől az M5-ösön is bevezessék a matricás rendszert. BALÁZSI IRÉN A szerb kapcsolat Az észak-bácskai körzet vezetőjének meghívására Szabadkára látogatott Lukács János dandártábornok, Csongrád megye rendőrfőkapitánya és Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. A látogatásnak az volt a célja, hogy a megyei közgyűlés és az észak-bácskai körzet felvegye egymással a kapcsolatot. A találkozón Dragan Rokvity, az észak-bácskai körzet vezetője a térség gazdasági-, kulturális-, és szociális helyzetéről tájékoztatta a küldöttség tagjait, majd Raisity Szvetiszlav, a Szabadkai Belügyi Titkárság vezetője értékelte a két rendőri szerv közel tízéves közös munkáját. Lukács János hangsúlyozta, az együttműködés nem csupán lehetőség, hanem kötelesség is. Frank József kiemelte, a bűnözés globalizálódása miatt csak az összehangolt határ menti összefogásnak van és lehet jövője. A tárgyaláson elhangzott: az uniós csatlakozást követően nélkülözhetetlen lesz a schengeni határ két oldalán a rendőri szervek szoros együttműködése. Törökméz SULYOK ERZSEBET Kecskelábú asztal, fölötte ernyő a nap ellen, oldalán nagybetűs föhrat: Törökméz. Na ez az! - kiáltottam föl magamban, amint megpillantottam a szegedi utcakép eme archaikus, kecses-édes részletét. (Óh, a ráismerés és a gondolattársítás örömei!) Azért sétáltam az utcán - ahol megpillantottam a keleti édességek ideiglenes árudáját -, hátha eszembe jut valami, amit még nem írtunk meg ezeken a hasábokon az M5-ös útról. Már éppen azon voltam, hogy föladom, amikor látómezőmbe került a fönti kép és társult hozzá a gondolat, mint a villám. Nos, léteznek a fizető kapuk, ugyebár. Még hogy léteznek! A mi szemünkben már régen afféle pénzszívó piócának tűnnek és az egészségre káros vértolulást okoznak nap mint nap. Az jutott eszembe, hogy melléjük települhetne egy-egy kellemesen archaikus, kecses-édes „törökmézes". Kecskelábú asztal, fölötte ernyő a nap ellen, oldalán nagybetűs fölirat: Egyenlítés. Ernyő alatt ember, előtte marha nagy bugyelláris. Abból pengetné nekünk, közlekedőknek - a visszajárni. Esetleg a csengő arany mellé szóló szőlőt, mosolygó almát is kínálna, mintegy pardont mondana a rosszemlékű múltakért. Tessék nyugodtan elképzelni: a kapunál kifizetnénk az AKA Rt.-nek, amit elkér, mint eddig, az állami bugyellárisból pedig visszakapnánk a különbözetet. Annyi pénzt, amennyi a többi autópálya matricájának ára és az elbaltázott és elátkozott M5-ös használatának a díja közötti különbség. Addig is... Amíg nem sikerül európai módon elrendezni, hogy ugyanolyan feltételek között közlekedjünk, mint az ország más autópályáit használók. Ám az ötlet nem eredeti, sajna. Nem is új. Amint bejöttem a szerkesztőségbe és megnéztem, miket is irkáltunk csak az elmúlt pár évben autópálya-ügyben, kiderült: volt már. Idestova három éve javasolta a lapnak ezen a helyén a kollégám, hogy ne az utat üzemeltető cégnek fizessen az állam, hanem nekünk, közlekedőknek. Minden bizonnyal a kutya sem figyelt rá. De most itt van ez a civil szerveződés, Szentesen nyomásgyakorlatozásba fogtak a véleményformálók. Hátha! Mindebből is látszik, hogy én még nem adtam föl és nem hatalmasodott el rajtam a pesszimizmus, mint az internetes fórumunk szavazóin, akiknek több mint 80 százaléka nem hiszi, hogy 2006-ra Szegedre ér a drága pálya. Nem óhajtom tudomásul venni, hogy erről a birkatürelmű népről háborítatlanul lehet a bőrt nyúzni, feszt. Folyamatosan, megszakítás nélkül. És még csak el sem bégeti magát. Azokra gondoltak, akik kiálltak a véleményükért A Fidesz a falusi értelmiségre vár A legutóbbi választásokon a szavazók jelentős része vállalta szimpátiáját, és ez a falvakban tartott gyűlésekre is jellemző volt. Akik akkor megszólaltak, azoknak ma is van véleményük - vallja a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amely a hét végén létrehozta falusi tagozatát. Miután létrejött a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség falusi tagozata Budakeszin, elkezdődött a tagozat szervezése Csongrád megyében is. Baláspiri Csaba csanyteleki háziorvos, megyei önkormányzati képviselő, a szerveződés egyik országos alelnöke lapunk kérdésére azt mondta: bár vidéken, a falvakban a mezőgazdaságban van a legtöbb megoldásra váró probléma, azért más kérdések is fölvetődnek. Ha egy nagyvárosban megszűnik a tizenegyedik általános iskola, az nem olyan nagy tragédia, mint amikor egy háromezer lakosú község egyetlen ilyen intézménye zár be. - A jelenlegi kormány fejének a kampány során volt egy freudi elszólása. Életképtelen településekről beszélt, és bár ezt később többször is korrigálta, a jelenlegi kormánypolitika elég sokat elmond arról, mit is gondol ez a kabinet a háromezernél kevesebb lakost számláló falvakról véli Baláspiri Csaba. - Ezért is érezzük szükségesnek, hogy a falusi értelmiséget bevonjuk a közéletbe. Felvetésünkre, hogy a községekben többnyire függetlenként indulnak az önkormányzati képviselők, polgármesterek, s eddig egyik pártnak sem sikerült igazán teret nyerni a kis közösségekben, az alelnök azt mondta: ez valóban így van, ugyanakkor a legutóbbi választásokon az is kiderült, hogy a falusiak között több volt a jobboldali szimpatizáns szavazó, illetve az is jellemző volt, hogy nemcsak az indulók, de a szavazók is vállalták véleményüket,- szimpátiájukat. Akik akkor megszólaltak, azoknak ma is van véleményük. Eddig a falvakban azért nem volt jelentős a tagság, mert a szervezet alapításához megfelelő létszámra volt szükség. A tagozat azonban már lehetővé teszi, hogy egy faluból akár ketten is a tagnak jelentkezhetnek - alapszervezet alapítása nélkül - a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségbe. BAKOS ANDRÁS Településeink kétharmada önhikis Megyei közgyűlés a nyár után Ma reggel kilenctől a szegedi megyeháza Csongrád Térmében tartja nyári szünet utáni első ülését a megyei közgyűlés. A képviselők - többek között - elbírálják a megyei levéltár igazgatói állásának betöltésére fölhívó pályázatot. Miután a jelenlegi igazgató öt évre szóló megbízása szeptember 30-ával lejárt, ismét meg kellett hirdetni az állást, amelyre a megadott határidőig egyetlen pályázat érkezett: Blazovich László profeszszoré, a jelenlegi igazgatóé. Szomorú kötelességének tesz eleget a közgyűlés azzal, hogy kiírja a deszki mellkasi betegségek szakkórházának főigazgatói posztjáról szóló pályázatot, hiszen az intézmény eddigi vezetője, Kraszkó Pál professzor július 22-én elhunyt. Amíg el nem dől, ki lesz az új vezető, a kórházat dr. Bálint Beatrix orvos-igazgató irányítja. Szintén ezen az ülésen hallgatják meg a képviselők a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatóságának tájékoztatóját, amely az önkormányzatok gazdálkodásáról szól. Az anyag többek között megállapítja, hogy évről évre nő a működési forráshiányos önkormányzatok száma: a megye 61 önkormányzatából az utóbbi időben 40-46 helyhatóság pályázott az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására, az önhikire. B. A.