Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-23 / 222. szám

14 A PÉNZ BESZÉL Kedd, 2003. szeptember 23. HALAK A SZEGEDI VIZEKBE, HÉTMILLIÓÉRT Túlteljesítették a telepítési tervet A Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület az idén 5 millió 500 ezer forint értékben telepített halat a kezelésében lévő vizekbe, túlteljesítve a halgazdálkodási tervében foglaltakat. Még az ősszel várhatóan további 2 millió forint értékű halat helyez ki. Nagy érdeklődés mellett, gyerekek - a jövő horgászai élénk részvételével négyezer darab, 3-4 centis ivadékpontyot engedett a Tiszába a szegedi egyesület a „Horgászok a Tiszáért" halfogó verseny keretében, a minapi halfesztiválon. Az ivadékokat a nevezési díjak összegéből vásárolták. Az akció jelentősége, hogy felhívja a figyelmet a Tisza élővilágának védelmére mondja Schreiter Tibor ügyvezető alelnök. Most pedig lássuk, mennyi hal került az idén eddig az egyesületi vizekbe, s mennyi kerül még! A téglagyári tavak (Keramit, Tejes, Gumis, Temető-tó), a Fehérpart és Szilvás nevű Tisza-holtágszakaszok, a tápéi téli kikötő, az Algyői-főcsatorna, s a Sándorfalvi-tó összesen mintegy 125 mázsányi hallal lett gazdagabb. Keszegfélékből 70 mázsa jutott a vizekbe, húszdekástól kétkilósig; pontyból 55 mázsa, ebből 640 kiló kétnyaras volt, a többi azonnal visszafogható háromnyaras; pontyivadékból 186 ezer darabot telepítettek; süllőivadékból 15 ezer darab került ki a számára megfelelő helyekre; előnevelt süllőből, csukából 50-50 kilónyi. - Az egyesület teljesítette a telepítési tervben vállalt kötelezettségeit, sőt keszegből, süllőből terven felüli menynyiség jutott a vizekbe - halljuk az ügyvezető alelnöktől. Hozzáteszi: még az ősszel további 600-800 kiló kétnyaras és 20-30 mázsányi háromnyaras pontyot vásárolnak; a pontos mennyiség a beszerzési ártól függ. Az egyesület kárász (nem ezüst-, hanem őshonos széles kárász!) telepítését is tervezi - úgy tűnik, sikerül rábukkanni beszerzési helyekre. A haltelepítésekre, s - az e rapsicdűs időkben szintén nem kevéssé fontos - halőrzésre a területi jegyek árából és az egyéb egyesületi bevételekből származik forrás. F.CS. A haltelepítéseket a területi jegyek árából és az egyéb egyesületi bevételekből finanszírozzák. ILLUSZTRÁCIÓ: KARNOK CSABA CSAK MINDEN(HUSZONÖTÖDIK.OTTHON VAN ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN Több az építés, mint a javítás Mindszenten minden önkormányzati bérlakás összkomfortos, vagy komfortos, ugyanakkor Csongrád és Makó városi tulajdonú lakásainak háromtizede komfort nélküli. Az egy négyzetméterre jutó átlagos bérleti díj jelentősen különbözik a megyében: a legtöbbet Mórahalmon kell fizetni, a legkevesebbet pedig Mindszenten. Előfordul, hogy a szükséglakások lakbére magasabb, mint amit más településen egy komfortos lakás után kérnek. Egy négyzetméterre jutó havi átiaglakbérek (Ft/négyzetméter, 2002) OM-gram. forrás: ksh A kilencvenes évek lakásprivatizációjában az önkormányzati bérlakások jelentős részét a benne lakók megvásárolták, újak pedig évekig nem épültek. Ezért az önkormányzati lakások aránya a legutóbbi két népszámlálás között, azaz tíz év alatt a megyében 15 százalékról 4 százalékra esett vissza. Mivel a privatizációban elsősorban a jobb minőségű lakások keltek el, a „maradék" főként szociális célokat szolgál, átlagosnál kisebb alapterülettel, szobaszámmal és gyengébb minőséggel - írja dr. Ráczné Sutyinszki Mónika, a Csongrád megyei Központi Statisztikai Hivatal közelmúltban megjelent elemzésében. A megyében a városokon kívül hét községben - Apátfalván, Kiszomboron, Nagylakon, Sándorfalván, Szatymazon, Szegváron és Székkutason - volt a KSH adatfelvételének idején tíznél több önkormányzati bérlakás. Építésükben egyébként 2001 jelentette a mélypontot, amikor mindössze öt lakás készült el Csongrád megyében. Ehhez képest 2002-ben jelentős volt a növekedés, az űj lakások száma megtízszereződött. A lakások eladásának, illetve megtartásának kérdése elsősorban a nagyvárosokat érintette, hiszen Szegeden található a megye önkormányzati tulajdonú bérlakásainak közel háromnegyede, a három legnagyobb rfjE!SKfö I KAMARAI HÍREK \ Afaaktualitások Támogatások az áfában és aktuális áfakérdések címmel a kamara tájékoztató rendezvényt szervez szeptember 25-én, csütörtökön, 9 órai kezdettel Szegeden, a CSMKIK II. emeleti rendezvénytermében. Előadó: dr. Naffl Péter, az. APEH megyei igazgatóságánakjogi osztályvezetője. Részvételi díj kamarai tagoknak 3600 Ft + áfa, másoknak 7200 Ft + áfa személyenként. Esettanulmány a regionális és a térségi lapkiadás fejlődéséről Várunk minden érdeklődőt a CSMKIK Kommunikációs és Reklámklub következő szakmai délutánjára, melyet szeptember 25-én, csütörtökön, 14 órai kezdettel tartunk a Novotel Szegedben. A klubdélután vendége Hatházi Péter, az Axel Springer Magyarország Kft. Vasárnap reggel lapigazgatója, aki egy esettanulmányt fog bemutatni az érdeklődőknek a regionális és a térségi lapkiadás fejlődéséről. Adjon kedvezményt termékeiből és szolgáltatásaiból a Kamarai Kedvezmény Rendszerben A CSMKIK Informatikai és Logisztikai Klubja a Csongrád Megyei IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft.-vel közösen tartja szeptember 30-i következő klubnapját 14 órától, melyen bemutatásra kerül a Kamarai Kedvezmény Rendszer (KKR) internetes felülete, valamint a Dél-alföldi Regionális Információs Központ (DARIK) portál, melyen valamennyi kamarai tagvállalat megtalálhatja magát. A rendezvény vendége Lakatos István, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium IT Kht. regionális irodavezetője. Jöjjön el Ön is, hozza el WEBCÍMET a rendezvényre és látogasson el a www.darik.hu regionális portálra! Szerezzen mesterlevelet az EU-csadakozás előtt! A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: gázvezeték- és készülékszerelő, karosszérialakatos, vízvezeték- és központifűtés-szerelő, pék, kőműves, villanyszerelő, kozmetikus. Továbbá váijuk a jelentkezőket a következő szakmákban is: autószerelő, autóvillamossági szerelő, asztalos, cukrász, fodrász, női szabó. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb információ kérhető a 62/486-987/182-es telefonszámon. Rendezvényeinkről hétjen bővebb információt kamaránk ügyfélszolgálatán, a 62/486-987-es telefonszámon! városban - a két megyei jogúban és Szentesen - pedig a kilenctizede. Az elmúlt esztendő végén az önkormányzatok tulajdonában lévő hétezer lakás közel kilenctizede egy- vagy kétszobás volt, míg háromnál több szobás csak elvétve fordult elő. A bérlemények majdnem nyolctizede összkomfortos vagy komfortos, szúk öt százalékuk félkomfortos, 17 százalékuk pedig komfort nélküli. A minőségi különbséget jól jellemzi, hogy eközben a megye teljes lakásállományának közel fele három és többszobás és csak egytizede komfort nélküli. A komfortosság szempontjából természetesen nagy a különbség a megye települései között, a falvakban található önkormányzati bérlakások közül általában több a komfortos, mint a városiaknál. Az utóbbiak közül kivételt jelent Mindszent, ahol minden önkormányzati bérlakás összkomfortos, vagy komfortos, de Mórahalmon is a lakások több mint kilenctizede tartozik ebbe a két felső kategóriába. Ugyanakkor Csongrád és Makó városi tulajdonú lakásainak háromtizede komfort nélküli. Az önkormányzati lakásépítések fellendülését tükrözi, hogy évek óta először tavaly haladta meg a lakásépítésre kifizetett összeg nagysága a lakóházjavításra, fenntartásra költött ráfordításokat. A „lakásszektor" bevételeiApátfalva Csongrád Vásárhely Kistelek Kiszombor Szentes Összkomfortos lakás Komfort nélküli lakás nek egy része a lakások és egyéb helyiségek bérleti díjából, másik része az ingatlanértékesítésekből származik. A beszedett bérleti díjak 2002-ben háromtized-héttized arányban oszlottak meg a lakás és nem lakás céljára szolgáló bérlemények között, és a megyében meghaladták a 1,5 milliárd forintot. A gazdálkodást nehezíti, hogy jelentős a felhalmozódott lakbérhátralék, ami tavaly meghaladta a befizetett bérleti díjak egytizedét. A bevételek majdnem hattizede vállalkozásoktól, gazdálkodó szervezetektől, bő négytizede a lakosságtól származott. A különböző komfortfokozatú lakások egy négyzetméterre jutó átíagos bérleti díja jelentősen eltér a megye településein: a legtöbbet Mórahalmon kell fizetni, a legkevesebbet pedig Mindszenten. A különbségre jellemző, hogy az előbbi városban a szükséglakások négyzetméterenkénti átlagos lakbére magasabb, mint amit az utóbbiban egy komfortos lakás után kell fizetni. A nem lakáscélú helyiségek bérleti díjában is nagy eltérés mutatkozik: a megyére átíagosan jellemző 469 forintos négyzetméterenkénti bérleti díjnak egyes községekben még a tizedét sem kell fizetni. K.A. A SIKERES PÁLYÁZAT TITKAI (1.) Pénzt várunk a csatlakozástól Az európai uniós pályázatok első leglényegesebb eleme a tartalom megfelelő bemutatása, melynél elengedhetetlen az európai dimenzió vázolása. Ezen elemek betartása esetén cserébe kellemes költségelszámolási paramétereket és egyszerűbb formai követelményeket támasztanak a pályázat kiírói. Nincs szükség az igazolások tömkelegére, például nem kérnek APEH- vagy tb-igazolást és az aláírási címpéldányt is mellőzhetjük, helyette a felelős gazdasági vezető aláírása elegendő. A pályázati lehetőségek kiválasztásakor, alaposan át kell rágnunk magunkat a pályázat tárgyán. Ezt mindig pontos és tömören megfogalmazott feltételekkel a pályázat kiírásában megtalálhatjuk. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy hány országból, mennyi partner bevonása szükséges és mekkora a támogatás mértéke. Általában elmondható, hogy 35-100 százalék között változik az elnyerhető támogatás mértéke, 40 százalékos előlegfizetési lehetőséggel. Általában a nagyobb volumenű projektek előnyt élveznek, ami az uniós pályázati monitoringrendszerrel magyarázható, amely egy költséges életciklusa a pályázatnak. így javasolni tudom, hogy a költségvetés készítésekor ne legyünk szerények, de ne ezen a pályázaton akarjunk milliomosok lenni. Törekedjünk az európai dimenzió bemutatására, amennyiben lehetséges, mivel az EU-s pályázatokra jellemző, hogy azok, amelyek a megvalósításkor nemcsak a pályázó szűkebb hazájában, hanem az unióban is hoznak valami űjat, előnyt élveznek az elbírálásban. Fontos kitérni az EU-szintű hozzáadott érték kifejtésére, a projektmenedzsment részletes bemutatására és az uniós politikai irányelveknek való megfeleltetésre. A pályázati anyag egy-egy fejezete 2-3 oldal terjedelmű, így maximum 20-30 oldal hosszú pályázatunk lesz. Ez ellenben tömör szakmai anyag kell hogy legyen. Ügyeljünk a kiírásban szereplő formai követelményekre, mivel hiánypótlási lehetőségünk nincs, és kizáró ok lehet a nem megfelelés. Jelenleg a pályázatok hivatalos nyelve az EU hivatalos nyelveinek bármelyike. Magyarországról leggyakrabban angol nyelven szokták beadni a pályázatokat. A megkötés 2004 májusában a teljes körű taggá válás pillanatában megszűnik és magyar nyelven is beadható lesz. A pályázatírás során figyeljünk arra, hogy a bírálók szempontjait is építsük be. A bírálói szempontok az esetek többségében részét képezik a pályázati anyagnak, ellenkező esetben érdemes tanácsadó véleményét kikérni. Mindig hagyjunk kellő időt a megírt pályázat átolvasására, esetíeg szakértővel történő véleményeztetésre. A cikksorozat következő részében a honnan és kivel kérdésre fogjuk megkeresni a választ. További információ kérhető: euconsult@axelero.hu GÖNCZI ZSOLT EU- ÉS PÁLYÁZATI SZAKÉRTŐ