Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-22 / 221. szám

HÉTFŐ, 2003. SZEPTEMBER 22. • KAPCSOLATOK" 3 Szegedet a szennyvize viheti csődbe A zöldadó tönkreteheti a szegedi önkor­mányzatot, mivel Budapest után Csongrád megye székhelyén engedik a legtöbb tisz­títatlan szennyvizet a folyóba. Környezet- és vízterhelési díj, ismertebb ne­vén zöldadó bevezetését tervezi a kormány. A törvény értelmében az eddigieknél sokkal sú­lyosabb bírságokat szabnának ki a környezet­szennyezőkre. A zöldadó lényege, hogy a kör­nyezetszennyező szolgáltatók, vállalkozások ezután nem tudnak majd kibújni a kiszabott büntetések befizetése alól, ráadásul a bírságok a tervek szerint jelentősen szigorodnak. Újhe­lyi István szegedi szocialista országgyűlési képviselő szerint a törvénytervezet régóta várt hiányt pótol majd. A törvénnyel „a szennyező fizet" elve érvényesül. - A törvény bevezetésé­vel Szeged jelentős hátrányba kerülne a bioló­giai szennyvíztisztító hiánya miatt. Ezért Bot­ka László polgármesterrel kezdeményezni fog­juk, hogy a biológiai tisztítómű megépítéséig a várost ne büntessék azért, mert szennyvizét tisztítatlanul engedi, a Tiszába - tette hozzá Újhelyi. A politikus szerint ugyanis elképzel­hető lenne, hogy a szolgáltatóra kirótt bírságot a lakosság fizetné meg, mégpedig úgy, hogy az önkormányzat emelné a csatornadíjat. - Ezt nem engedhetjük meg. Ezért már az előkészí­tő munka során arról tárgyaltunk a szakértők­kel, hogy milyen optimális megoldást lehetne kitalálni Szeged speciális helyzetére - mondta a kormánypárti képviselő. Makrai László szegedi fideszes önkormány­zati képviselő, a közgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke.elmondta: információi szerint a törvény elfogadása után csak desztil­lált minőségű vizet lehetne beleengedni a Ti­szába. Ezzel tönkre lehetne tenni az önkor­mányzatot, mert a büntetési tételek nem ter­vezhetők előre a költségvetésben. A szakpoliti­kus úgy véli, az Európai Unió környezetvédel­mi alapja által is támogatott szennyvízcsator­na-hálózat kiépítésével és a szennyvíztisztító bővítésével Szeged már bizonyította abbéli szándékát, hogy komolyan gondolja a környe­zetvédelmet. Megjegyezte, nem vezet jóra, ha a kormány „éltanulóként viselkedve", az 'EU tagországaiban elfogadott jogszabályoknál szi­gorúbb környezetvédelmi törvényeket akar be­vezetni. Makrai úgy tudja, az unióban az a sza­bály, hogy az élővizekbe bocsátott szennyvíz minőségének csak a folyó vízminőségét kell el­érnie. Ismeretes, hogy Szegeden naponta közel tizennégyezer köbméter tisztítatlan szennyvíz ömlik a Tiszába. Mindemellett naponta közel harmincezer köbméter mechanikailag tisztí­tott kommunális szennyvíz jut a folyóba a kle­belsbergtelepi szennyvíztisztítónál. Szegedet a tisztítatlan szennyvíz kibocsátásában csak Bu­dapest előzi meg, így a két városnak közös ér­deke az átmeneti felmentés. G. SZ. L.-SZ. C. SZ. Medgyessy Péter miniszterelnök holnapi romániai látogatásának eredményétől függ, mi lesz a sor­sa az aradi térrendezés leállítása óta befolyt magyarországi ado­mányoknak - tájékoztatta la­punkat Takács Péter, a Magyar Demokrata Fórum békéscsabai szervezetének elnöke. A Szabad­ság-szobor javára indított gyűjtés egyik kezdeményezője azt mond­ta, a korábban érkezett adomá­nyokat folyamatosan átutalták az aradiak számlájára, s most ar­ról, mi lesz az azóta összegyűlt adományokkal, tárgyalni kell a két másik kezdeményezővel, a Rákóczi Szövetséggel és a Békés Megyei Hírlappal, illetve az aradi Szabadság-szobor Egyesülettel. Az RMDSZ Operatív Tanácsa végső soron elfogadhatónak tart­ja, hogy a szobor egy megbékélési parkban kapjon helyet, ám csak akkor, ha megfelelő garancia van arra: a Szabadság-szobor záros határidőn belül a helyére kerül. A szövetség Arad megyei szerve­zete azt szeretné, ha a megbéké­lési park a Tűzoltó téren lenne. Lapunk megkereste Dan loan Sípost, a Temes megyei tanács, il­letve a Duna-Körös-Maros-Ti­sza Eurorégjó (DKMT) elnökét is. Azt kérdeztük, fölmerült-e, hogy közvetítsen az elmérgesedő vitá­ban az aradi Szabadság-szobor ügyében a DKMT elnökeként. Hiszen az együttműködést ­amelynek többek között Arad és Békés megye is tagja - Temes és Csongrád megye hívta életre, és megyénk önkormányzata, több települése is támogatta a Szabad­ság-szobor újbóli felállítását. „A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió soros elnökeként - leg­alábbis eddig - nem éreztem azt a feszültséget, amelyet kérdésével érzékeltet"- írta lapunknak elkül­dött válaszában az elnök. „Az én vezérlő elvem a jó szomszédság és a tolerancia, és eddig nem kérték a közbenjárásomat az aradi Sza­badság-szobor ügyében." Sipos el­mondta: az euroregionális együtt­működés elsősorban infrastruk­turális beruházásokat szeretne menedzselni, így többek között a Temesvár és Szeged közötti vasút­vonal helyreállítását, a Bega-csa­torna rehabilitációját. „Ezek olyan fontos célkitűzések, ame­lyek teljes figyelmet követelnek, nem szabad, hogy másodlagos problémák árnyékolják be az együttműködést, olyanok, ame­lyek érzelmeket gerjesztenek." ­fogalmazott Sipos. Hozzátette: számára szimpatikus annak a szoborparknak az ötlete, amely „semleges" művészeti alkotások­ból áll, olyanokból „amelyek nyu­galmat árasztanak magukból, s nem irritálnak senkit". B. A. A veszélyes kereszteződésben nem kell majd sávot váltani Körforgalom lesz Algyőnél A volt szegedi polgármestert holnap meghallgatja a mentelmi bizottság Barthától eltávolodtak párttársai Leépítés, elbocsátás Nyolcezer minisztériumi alkalmazott elbocsátását jelentette be a kormány a takarékosság jegyében. A leépítések száma azonban még a bejelentés percében sem tűnt véglegesnek, hiszen előzőleg a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke kétszázezer közal­kalmazott, illetve köztisztviselő elbocsátását javasolta, majd pe­dig a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a minisztériumokon kívül, a közszféra többi területén 6 százalékos létszámleépítéssel számolnak, ami újabb 45 ezer dolgozó elbocsátását jelenti. A takarékosabb állam szinte a rendszerváltozás óta téma: nem volt még kormány, amely ne hangoztatta volna, hogy szükség van rá, és nem volt még kormány, amely ezen belül a komolyabb alkalmazotti elbocsátásokig eljutott volna. Jellemző módon azt sem lehet tudni, hogy milyen mértékű leépítés lehetséges anél­kül, hogy a működés minősége romlana, vagyis egy intézmény­ben mennyivel kevesebben tudnák ugyanazt a munkát jól elvé­gezni. A vállalkozói oldalról érkező 200 ezres javaslat meglehető­sen kevés szohdaritásról árulkodik, hiszen kiötlői nemcsak az ál­lami vízfejre, hanem az önkormányzati közszférára is gondoltak, s céljuk a versenyképesség javítása olyan feladattípusok rovására, amelyek a közösség számára nem gazdasági okból fontosak. Ugyanakkor nincs ember Magyarországon, akinek ne lenne ta­pasztalata félgőzzel dolgozó aktatologatókról és idegen nyelvtu­dás nélkiúi hivatali előadókról; e tekintetben igen beszédes az az európai adat, hogy a precízebben szervező északi európai orszá­gokban kisebb a közszféra létszáma, mint a déh országokban. Kérdés azonban, hogy kik és mennyien lesznek azok, akiktől megválnak ? Fűnyíró fog-e végigmenni a költségvetési alkalma­zottak bérlistáján vagy valamilyen átvilágítás nyomán válogatják a távozókat • Ha az idősebb korosztályból küldenek el, annál na­gyobb lesz a végkielégítés, amely miatt a 2004-es évre ahgha vár­ható az elbocsátások kedvező hatása a költségvetésben. Ha vi­szont a fiatalabb, korszerűbben képzett, kezdeményezőbb és több idegen nyelvet beszélő szakemberektől válnak meg, akkor az átképzések költsége nagyobb, a maradók által elvégzett mun­ka minősége pedig rosszabb lesz, annál is inkább, mert az uniós csatlakozás miatt több és magasabb felkészültséget kívánó fel­adat lesz. Elvileg a feladatok és az elvárások ismeretében ellehetne dön­teni, hogy a 8 ezer és a 200 ezer között mekkora leépítésre van szükség. A kérdés ismét csak a politika miatt kiismerhetetlen, hi­szen a kormány első, osztogató periódusában éppen a most leépí­tésre váró közszféra kapta a legtöbbet. 2002-ben még hallani sem lehetett arról, hogy egyes közpénzből finanszírozott munkákat létszámcsökkentéssel tesznek hatékonnyá, pedig akkor ezt köny­nyebb lett volna elfogadtatni. A kormány fáziseltolódásban van; a pénzügyminiszter most, a szükséghelyzetben vette elő azt a mód­szert, amelyet közvetlenül a választások után lehetett volna al­kalmazni béremeléskor: a közszféra 2004-re kitűzött 6 százalé­kos béremelését abból a pénzből kívánja előteremteni, amit-a' közintézmények jobb szervezése során elbocsátott alkalmazotta­kon megtakarít. Medgyessy Péter nemrég azt nyilatkozta: ha a re­formok miatt csökken egy kormány népszerűsége, akkor ez visz­szahozható. Ki fog derülni, optimizmusa vagy elszántsága volt in­dokoltabb. Várnak a Szabadságra szánt adományok A román és magyar megyéket is tömörítő DKMT Eurorégió elnöke szerint nem szabad megengedni, hogy „mellékes problémák" árnyékolják be az együttműködést. Ezt az aradi Szabadság-szo­borral kapcsolatos kérdésre felelte az elnök. Folytatás az 1. oldalról Folytatás az 1. oldalról - Talán előbb kellett volna meg­kérdeznem: nem lepte meg, hogy a legfőbb ügyész, Polt Pé­ter, akit kormánypárti képvise­lők visszatérően jobboldali szimpatizánsnak tartanak, az ön ügyében megkereste az or­szággyűlést ? - Nem tudok az ő fejével gon­dolkozni, de talán részben azért is szánta rá magát a lépésre, mert ezzel is bizonyítja, pártok felett áll, nem aszerint mérlegel, hogy melyik ügy milyen színű. - Úgy látszik, önt saját pártja szinte teljesen kiszorította a he­lyi politikai közéletből. Jelenleg milyen a kapcsolata pártjával/ - Helyi szinten gyakorlatilag semmilyen. A megyei és főleg az országos szervezetekkel, vala­mint a parlamenti frakcióval na­gyon jó, napi kapcsolatban állok. Számos feladatot kapok, jelenleg három törvénymódosítás fűző­dik a nevemhez, amiket képvise­lőtársaimmal együtt nyújtottam be. - Mi az oka annak, hogy nincs kapcsolata helyi vezető politikusokkal, köztük két or­szággyűlési képviselővel, a pártelnöki tisztségben utódá­val, Rákos Tiborral és Dobó Lászlóval1 - Nem tudom, ugyanis nem rajtam múlik. Talán a féltékeny­ség vagy az irigység lehet az oka. Nem furcsa, hogy Szegeden a színfalak mögött az elmúlt hóna­pokban több támadást kaptam Bartha László bírálja a jelenlegi polgármestert. Fotó: Schmidt Andrea saját párttársaimtól, mint balol­dali politikusoktól? - A tavalyi választások óta többször is járt Csongrád me­gyében a Fidesz-MPSZ, sőt a jobboldal legmarkánsabb, legje­lentősebb politikusa, a pártel­nök Orbán Viktor. Szegedet mindig elkerülte. A helyi vi­szálykodás lehet az oka 1 - Ugye tudja, hogy ez költői kérdés... - Alig másfél hónap múlva egy éve lesz annak, hogy is­mét baloldali városvezetés irányítja Szegedet. Mi a véle­ménye az elmúlt tíz hónap történéseiről 1 - Látszik, hogy a várost két, po­litikai pályafutásuk megkezdése előtt nem dolgozó fiatalember, Botka László és Újhelyi István irányítja. - De hiszen... - Az közismert, hogy Újhelyi is részt vesz a város irányításában. - Azt akartam mondani, hogy Orbán Viktorral kapcsolatban is azt szokták emlegetni: a mi­niszterelnökség volt az első munkahelye. - De már nyolcéves politikai tapasztalattal a háta mögött lett kormányfő. De válaszolok az eredeti kérdésére: az elmúlt hó­napokban beigazolódott, valótla­nul állította tavasszal ország-vi­lág előtt Botka László polgármes­ter és Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester, hogy a város csőd közeli helyzetben van. Az elmúlt hónapok történései bizo­nyították: Szeged jól működő, anyagilag szilárd, az előző ciklus­ban vagyonát jelentősen megnö­velő város. Ha emlékeznek, fi­gyelmeztettem Botka Lászlót, ne keltsen felesleges, pontosabban indokolatlan pánikot, mert azzal elriasztja a hazai és külföldi be­fektetőket, munkahelyek szűn­hetnek meg. Nem hallgatott rám, hetekig ismételt kijelenté­seinek további, a város számára káros következményei lehetnek. Ki kellene állnia és azt monda­nia: emberek, tévedtünk, a város szilárd alapokon áll, működik, mindenkit vár, aki ehhez hozzá akar járulni. - A baloldali városvezetés po­litizálása Szegeden mégsem járt együtt az MSZP országosan tapasztalható zuhanásszerű népszerűségvesztésével, és helyben a Fidesz sem tudja han­goztatni, hogy itt toronymaga­san vezet. - Ez így van, a fentiek erre is magyarázatot adnak. OLÁH ZOLTÁN PANEK SÁNDOR Az algyői körforgalom különle­gessége éppen a spirális sávveze­tésben rejlik, amelynek nagy elő­nye, hogy a járművek sehol sem keresztezik egymást. Az új meg­oldás eleinte bizonyára szokat­lan lesz az arra járóknak, de ­biztatnak a közútkezelő szakem­berei - nem kell tőle megijedni, csupán a csomóponttól kellő tá­volságra elhelyezett, besorolást előjelző táblákra kell figyelni. Aki nem akar letérni a Szeged és Hódmezővásárhely között ve­zető 47-es útról, annak még sávot sem kell váltania: csupán elsőbb­séget ad a körben haladóknak, majd áthajt a kereszteződésen. Ha Szeged felől Algyőre szeret­ne betérni a közlekedő, akkor ­értelemszerűen - a jobb oldali, külső sávba sorol. Ha pedig bal­ra, a vasútállomás felé tart, ak­kor a belső sávban hajt be a kör­be, amelyből már külső sávban haladva lép ki - a keresztező for­galom zavarása nélkül. A munka néhány hete kezdő­dött. Többeknek föltűnt, hogy a Alapozás előtt a nedves földet ki kellett emelni. Fotó: Miskolczi Róbert kör alapozásakor először kivet­ték, majd visszatöltötték a föl­det. A magyarázat: az építők másfél-két méter mélyen vizes, agyagos talajt találtak, amelyet először műszaki szövettel kellett letakarni (így a puha agyag nem süllyed meg), erre bányameddőt, majd földet borítottak. A beruházásból a közútkezelő kht. 150 millió forintot, az algyői önkormányzat 10 millió forintot vállalt. A kivitelező Strabag Rt. év végére fejezi be a munkát. NY. P.

Next

/
Thumbnails
Contents