Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-22 / 221. szám

HÉTFŐ, 2003. SZEPTEMBER 22. • KAPCSOLATOK" 3 Szegedet a szennyvize viheti csődbe A zöldadó tönkreteheti a szegedi önkormányzatot, mivel Budapest után Csongrád megye székhelyén engedik a legtöbb tisztítatlan szennyvizet a folyóba. Környezet- és vízterhelési díj, ismertebb nevén zöldadó bevezetését tervezi a kormány. A törvény értelmében az eddigieknél sokkal súlyosabb bírságokat szabnának ki a környezetszennyezőkre. A zöldadó lényege, hogy a környezetszennyező szolgáltatók, vállalkozások ezután nem tudnak majd kibújni a kiszabott büntetések befizetése alól, ráadásul a bírságok a tervek szerint jelentősen szigorodnak. Újhelyi István szegedi szocialista országgyűlési képviselő szerint a törvénytervezet régóta várt hiányt pótol majd. A törvénnyel „a szennyező fizet" elve érvényesül. - A törvény bevezetésével Szeged jelentős hátrányba kerülne a biológiai szennyvíztisztító hiánya miatt. Ezért Botka László polgármesterrel kezdeményezni fogjuk, hogy a biológiai tisztítómű megépítéséig a várost ne büntessék azért, mert szennyvizét tisztítatlanul engedi, a Tiszába - tette hozzá Újhelyi. A politikus szerint ugyanis elképzelhető lenne, hogy a szolgáltatóra kirótt bírságot a lakosság fizetné meg, mégpedig úgy, hogy az önkormányzat emelné a csatornadíjat. - Ezt nem engedhetjük meg. Ezért már az előkészítő munka során arról tárgyaltunk a szakértőkkel, hogy milyen optimális megoldást lehetne kitalálni Szeged speciális helyzetére - mondta a kormánypárti képviselő. Makrai László szegedi fideszes önkormányzati képviselő, a közgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke.elmondta: információi szerint a törvény elfogadása után csak desztillált minőségű vizet lehetne beleengedni a Tiszába. Ezzel tönkre lehetne tenni az önkormányzatot, mert a büntetési tételek nem tervezhetők előre a költségvetésben. A szakpolitikus úgy véli, az Európai Unió környezetvédelmi alapja által is támogatott szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével és a szennyvíztisztító bővítésével Szeged már bizonyította abbéli szándékát, hogy komolyan gondolja a környezetvédelmet. Megjegyezte, nem vezet jóra, ha a kormány „éltanulóként viselkedve", az 'EU tagországaiban elfogadott jogszabályoknál szigorúbb környezetvédelmi törvényeket akar bevezetni. Makrai úgy tudja, az unióban az a szabály, hogy az élővizekbe bocsátott szennyvíz minőségének csak a folyó vízminőségét kell elérnie. Ismeretes, hogy Szegeden naponta közel tizennégyezer köbméter tisztítatlan szennyvíz ömlik a Tiszába. Mindemellett naponta közel harmincezer köbméter mechanikailag tisztított kommunális szennyvíz jut a folyóba a klebelsbergtelepi szennyvíztisztítónál. Szegedet a tisztítatlan szennyvíz kibocsátásában csak Budapest előzi meg, így a két városnak közös érdeke az átmeneti felmentés. G. SZ. L.-SZ. C. SZ. Medgyessy Péter miniszterelnök holnapi romániai látogatásának eredményétől függ, mi lesz a sorsa az aradi térrendezés leállítása óta befolyt magyarországi adományoknak - tájékoztatta lapunkat Takács Péter, a Magyar Demokrata Fórum békéscsabai szervezetének elnöke. A Szabadság-szobor javára indított gyűjtés egyik kezdeményezője azt mondta, a korábban érkezett adományokat folyamatosan átutalták az aradiak számlájára, s most arról, mi lesz az azóta összegyűlt adományokkal, tárgyalni kell a két másik kezdeményezővel, a Rákóczi Szövetséggel és a Békés Megyei Hírlappal, illetve az aradi Szabadság-szobor Egyesülettel. Az RMDSZ Operatív Tanácsa végső soron elfogadhatónak tartja, hogy a szobor egy megbékélési parkban kapjon helyet, ám csak akkor, ha megfelelő garancia van arra: a Szabadság-szobor záros határidőn belül a helyére kerül. A szövetség Arad megyei szervezete azt szeretné, ha a megbékélési park a Tűzoltó téren lenne. Lapunk megkereste Dan loan Sípost, a Temes megyei tanács, illetve a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégjó (DKMT) elnökét is. Azt kérdeztük, fölmerült-e, hogy közvetítsen az elmérgesedő vitában az aradi Szabadság-szobor ügyében a DKMT elnökeként. Hiszen az együttműködést amelynek többek között Arad és Békés megye is tagja - Temes és Csongrád megye hívta életre, és megyénk önkormányzata, több települése is támogatta a Szabadság-szobor újbóli felállítását. „A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió soros elnökeként - legalábbis eddig - nem éreztem azt a feszültséget, amelyet kérdésével érzékeltet"- írta lapunknak elküldött válaszában az elnök. „Az én vezérlő elvem a jó szomszédság és a tolerancia, és eddig nem kérték a közbenjárásomat az aradi Szabadság-szobor ügyében." Sipos elmondta: az euroregionális együttműködés elsősorban infrastrukturális beruházásokat szeretne menedzselni, így többek között a Temesvár és Szeged közötti vasútvonal helyreállítását, a Bega-csatorna rehabilitációját. „Ezek olyan fontos célkitűzések, amelyek teljes figyelmet követelnek, nem szabad, hogy másodlagos problémák árnyékolják be az együttműködést, olyanok, amelyek érzelmeket gerjesztenek." fogalmazott Sipos. Hozzátette: számára szimpatikus annak a szoborparknak az ötlete, amely „semleges" művészeti alkotásokból áll, olyanokból „amelyek nyugalmat árasztanak magukból, s nem irritálnak senkit". B. A. A veszélyes kereszteződésben nem kell majd sávot váltani Körforgalom lesz Algyőnél A volt szegedi polgármestert holnap meghallgatja a mentelmi bizottság Barthától eltávolodtak párttársai Leépítés, elbocsátás Nyolcezer minisztériumi alkalmazott elbocsátását jelentette be a kormány a takarékosság jegyében. A leépítések száma azonban még a bejelentés percében sem tűnt véglegesnek, hiszen előzőleg a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke kétszázezer közalkalmazott, illetve köztisztviselő elbocsátását javasolta, majd pedig a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a minisztériumokon kívül, a közszféra többi területén 6 százalékos létszámleépítéssel számolnak, ami újabb 45 ezer dolgozó elbocsátását jelenti. A takarékosabb állam szinte a rendszerváltozás óta téma: nem volt még kormány, amely ne hangoztatta volna, hogy szükség van rá, és nem volt még kormány, amely ezen belül a komolyabb alkalmazotti elbocsátásokig eljutott volna. Jellemző módon azt sem lehet tudni, hogy milyen mértékű leépítés lehetséges anélkül, hogy a működés minősége romlana, vagyis egy intézményben mennyivel kevesebben tudnák ugyanazt a munkát jól elvégezni. A vállalkozói oldalról érkező 200 ezres javaslat meglehetősen kevés szohdaritásról árulkodik, hiszen kiötlői nemcsak az állami vízfejre, hanem az önkormányzati közszférára is gondoltak, s céljuk a versenyképesség javítása olyan feladattípusok rovására, amelyek a közösség számára nem gazdasági okból fontosak. Ugyanakkor nincs ember Magyarországon, akinek ne lenne tapasztalata félgőzzel dolgozó aktatologatókról és idegen nyelvtudás nélkiúi hivatali előadókról; e tekintetben igen beszédes az az európai adat, hogy a precízebben szervező északi európai országokban kisebb a közszféra létszáma, mint a déh országokban. Kérdés azonban, hogy kik és mennyien lesznek azok, akiktől megválnak ? Fűnyíró fog-e végigmenni a költségvetési alkalmazottak bérlistáján vagy valamilyen átvilágítás nyomán válogatják a távozókat • Ha az idősebb korosztályból küldenek el, annál nagyobb lesz a végkielégítés, amely miatt a 2004-es évre ahgha várható az elbocsátások kedvező hatása a költségvetésben. Ha viszont a fiatalabb, korszerűbben képzett, kezdeményezőbb és több idegen nyelvet beszélő szakemberektől válnak meg, akkor az átképzések költsége nagyobb, a maradók által elvégzett munka minősége pedig rosszabb lesz, annál is inkább, mert az uniós csatlakozás miatt több és magasabb felkészültséget kívánó feladat lesz. Elvileg a feladatok és az elvárások ismeretében ellehetne dönteni, hogy a 8 ezer és a 200 ezer között mekkora leépítésre van szükség. A kérdés ismét csak a politika miatt kiismerhetetlen, hiszen a kormány első, osztogató periódusában éppen a most leépítésre váró közszféra kapta a legtöbbet. 2002-ben még hallani sem lehetett arról, hogy egyes közpénzből finanszírozott munkákat létszámcsökkentéssel tesznek hatékonnyá, pedig akkor ezt könynyebb lett volna elfogadtatni. A kormány fáziseltolódásban van; a pénzügyminiszter most, a szükséghelyzetben vette elő azt a módszert, amelyet közvetlenül a választások után lehetett volna alkalmazni béremeléskor: a közszféra 2004-re kitűzött 6 százalékos béremelését abból a pénzből kívánja előteremteni, amit-a' közintézmények jobb szervezése során elbocsátott alkalmazottakon megtakarít. Medgyessy Péter nemrég azt nyilatkozta: ha a reformok miatt csökken egy kormány népszerűsége, akkor ez viszszahozható. Ki fog derülni, optimizmusa vagy elszántsága volt indokoltabb. Várnak a Szabadságra szánt adományok A román és magyar megyéket is tömörítő DKMT Eurorégió elnöke szerint nem szabad megengedni, hogy „mellékes problémák" árnyékolják be az együttműködést. Ezt az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos kérdésre felelte az elnök. Folytatás az 1. oldalról Folytatás az 1. oldalról - Talán előbb kellett volna megkérdeznem: nem lepte meg, hogy a legfőbb ügyész, Polt Péter, akit kormánypárti képviselők visszatérően jobboldali szimpatizánsnak tartanak, az ön ügyében megkereste az országgyűlést ? - Nem tudok az ő fejével gondolkozni, de talán részben azért is szánta rá magát a lépésre, mert ezzel is bizonyítja, pártok felett áll, nem aszerint mérlegel, hogy melyik ügy milyen színű. - Úgy látszik, önt saját pártja szinte teljesen kiszorította a helyi politikai közéletből. Jelenleg milyen a kapcsolata pártjával/ - Helyi szinten gyakorlatilag semmilyen. A megyei és főleg az országos szervezetekkel, valamint a parlamenti frakcióval nagyon jó, napi kapcsolatban állok. Számos feladatot kapok, jelenleg három törvénymódosítás fűződik a nevemhez, amiket képviselőtársaimmal együtt nyújtottam be. - Mi az oka annak, hogy nincs kapcsolata helyi vezető politikusokkal, köztük két országgyűlési képviselővel, a pártelnöki tisztségben utódával, Rákos Tiborral és Dobó Lászlóval1 - Nem tudom, ugyanis nem rajtam múlik. Talán a féltékenység vagy az irigység lehet az oka. Nem furcsa, hogy Szegeden a színfalak mögött az elmúlt hónapokban több támadást kaptam Bartha László bírálja a jelenlegi polgármestert. Fotó: Schmidt Andrea saját párttársaimtól, mint baloldali politikusoktól? - A tavalyi választások óta többször is járt Csongrád megyében a Fidesz-MPSZ, sőt a jobboldal legmarkánsabb, legjelentősebb politikusa, a pártelnök Orbán Viktor. Szegedet mindig elkerülte. A helyi viszálykodás lehet az oka 1 - Ugye tudja, hogy ez költői kérdés... - Alig másfél hónap múlva egy éve lesz annak, hogy ismét baloldali városvezetés irányítja Szegedet. Mi a véleménye az elmúlt tíz hónap történéseiről 1 - Látszik, hogy a várost két, politikai pályafutásuk megkezdése előtt nem dolgozó fiatalember, Botka László és Újhelyi István irányítja. - De hiszen... - Az közismert, hogy Újhelyi is részt vesz a város irányításában. - Azt akartam mondani, hogy Orbán Viktorral kapcsolatban is azt szokták emlegetni: a miniszterelnökség volt az első munkahelye. - De már nyolcéves politikai tapasztalattal a háta mögött lett kormányfő. De válaszolok az eredeti kérdésére: az elmúlt hónapokban beigazolódott, valótlanul állította tavasszal ország-világ előtt Botka László polgármester és Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester, hogy a város csőd közeli helyzetben van. Az elmúlt hónapok történései bizonyították: Szeged jól működő, anyagilag szilárd, az előző ciklusban vagyonát jelentősen megnövelő város. Ha emlékeznek, figyelmeztettem Botka Lászlót, ne keltsen felesleges, pontosabban indokolatlan pánikot, mert azzal elriasztja a hazai és külföldi befektetőket, munkahelyek szűnhetnek meg. Nem hallgatott rám, hetekig ismételt kijelentéseinek további, a város számára káros következményei lehetnek. Ki kellene állnia és azt mondania: emberek, tévedtünk, a város szilárd alapokon áll, működik, mindenkit vár, aki ehhez hozzá akar járulni. - A baloldali városvezetés politizálása Szegeden mégsem járt együtt az MSZP országosan tapasztalható zuhanásszerű népszerűségvesztésével, és helyben a Fidesz sem tudja hangoztatni, hogy itt toronymagasan vezet. - Ez így van, a fentiek erre is magyarázatot adnak. OLÁH ZOLTÁN PANEK SÁNDOR Az algyői körforgalom különlegessége éppen a spirális sávvezetésben rejlik, amelynek nagy előnye, hogy a járművek sehol sem keresztezik egymást. Az új megoldás eleinte bizonyára szokatlan lesz az arra járóknak, de biztatnak a közútkezelő szakemberei - nem kell tőle megijedni, csupán a csomóponttól kellő távolságra elhelyezett, besorolást előjelző táblákra kell figyelni. Aki nem akar letérni a Szeged és Hódmezővásárhely között vezető 47-es útról, annak még sávot sem kell váltania: csupán elsőbbséget ad a körben haladóknak, majd áthajt a kereszteződésen. Ha Szeged felől Algyőre szeretne betérni a közlekedő, akkor értelemszerűen - a jobb oldali, külső sávba sorol. Ha pedig balra, a vasútállomás felé tart, akkor a belső sávban hajt be a körbe, amelyből már külső sávban haladva lép ki - a keresztező forgalom zavarása nélkül. A munka néhány hete kezdődött. Többeknek föltűnt, hogy a Alapozás előtt a nedves földet ki kellett emelni. Fotó: Miskolczi Róbert kör alapozásakor először kivették, majd visszatöltötték a földet. A magyarázat: az építők másfél-két méter mélyen vizes, agyagos talajt találtak, amelyet először műszaki szövettel kellett letakarni (így a puha agyag nem süllyed meg), erre bányameddőt, majd földet borítottak. A beruházásból a közútkezelő kht. 150 millió forintot, az algyői önkormányzat 10 millió forintot vállalt. A kivitelező Strabag Rt. év végére fejezi be a munkát. NY. P.