Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-02 / 204. szám

Délután Bende hétköznap SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN IP'' i AZ ÉLETÜNK RÉSZE A

RT7Q7FT Lt DEO/JEíj SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. SZEPTEMBER 2. TAVALY MÁR 42 BEVÁSÁRLÓKÖZPONT ÉS 49 HIPERMARKET VOLT HAZANKBAN Kedvelik a határhoz közeli beruházásokat a multik Ha a plazákra és a kereskedelmi muftikra szórt átkok fogtak volna, akkor talán a nagy vásárlóközpontok a földdel lennének egyenlők. Annak ellenére, hogy a közvéleményt megosztja a hiper-szuper szórakoztató-központok elterjedése, tény: az ágazat bővül, s ott köftjük pénzünk nagy részét. A BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK, HIPERMARKETEK száma területi elhelyezkedés szerint A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) nemrégiben tette közzé legfrissebb elemzését, mely egyebek között azt igazolja: az elmúlt évek során a hazai plaza- és hipermarket-építkezés iparággá, az ott folyó kereskedelem pedig jelentős tényezővé nőtte ki magát. Friss gyökerek, új hajtások Hazánkban a bevásárlóközpont-ágazat térnyerésének intenzitása páratlan. Közép- és Kelet-Európa első bevásárló-szórakoztató központjának, a fővárosi Duna Plazának a megnyitása 1996-ban a hazai bevásárlócentrumok virágzó korszakának kezdetét jelentette, azóta csaknem 600 milliárd forintos tőke áll a plazapaloták és a hipermarketek építése mögött. Míg 1989-ben az országban csak néhány kisebb üzletház működött, addig 2002-re már 42 bevásárlóközpont és 49 hipermarket épült fel. A telepítések időpontját tekintve az 1992-97 közötti időszakban elsősorban Budapest és környéke volt a cél, majd 1998-2000 között a vidéki nagyvárosok váltak kedvenccé. Tobzódás 1,8 millió négyzetméteren Hazánkban 2002-re a bevásárlóközpontok és hipermarketek összterülete elérte az 1,85 millió négyzetmétert, így minden 100 lakosra 18,5 négyzetméternyi vásárlóterep jut. Ezzel az aránnyal túlszárnyaltuk a kelet-európai régió országait, sőt az európai porondon is megálljuk a helyünket. A hazai bevásárlóközpontokban és hipermarketekben csaknem ötezer üzlet működik, melyek együttes, becsült kiskereskedelmi forgalma az év első felében elérte a 300 milliárd forintot, a teljes hazai forgalom 15,5 százalékát. E részesedés ugyan nem tűnik magasnak, mégis sokan féltik a kisboltokat. A félelem jogos, hiszen a piaci előrejelzések szerint a közeljövőben a kisboltok száma ugyan nem, ám piaci részesedésük várhatóan csökken. Itt érdemes a nemzetközi adatokra is vetni egy pillantást: a hipermarketek és plazák által bonyolított árucsere értéke az összes kiskereskedelemi forgalom 32 százalékát teszi ki Norvégiában, 30 százalékát Írországban, 28 százalékát Nagy-Britanniában, s 25-28 százalékát Francia-, illetve Olaszországban. Olyan államokban, amelyek híresek specializált kínálatú, egyedi termékeket magas áron kínáló, hangulatos kisboltjaikról. így talán itthon is az e területen verhetetíen, családias hangulatú üzleteké a jövő. A vidék is nyerő A téma szekértői és a beruházók egyetértenek abban, hogy nemcsak Budapesten, hanem vidéken is érdemes bevásárlóközpontokat építeni. Az MBSZ tapasztalatai szerint a multinacionális cégek kedvelik a határhoz közeli befektetési lehetőségeket. Hazánkban átlagosan 5-8 év alatt térül meg egy ilyen beruházás, s ez a futamidő ilyen nagyságrendű tőkénél európai szinten még mindig jónak számít. Szeged az elsők között volt, ahová kereskedelmi cégek nagyáruházat építettek, s viszonylag hamar kapott a város plazát. Kecskeméten a nagy multik mellett ott van a fővárosi Pólus Center „kisöccse", míg Békéscsabán szinte még vakolatszagú a másfél esztendeje megnyílt Csaba Center. Plazanemzedék és más költekezők A plazák és hipermarketek honi sikere a szakértők szerint nagyrészt a magyar vásárlók nyitottságának, a „mindent egy helyen" elv gyors elfogadásának köszönhető. Erősíti e folyamatot az a tény is, hogy a fizetőképes kereslet növekedése mellett a központokban előnyt élveznek a könnyelmű költekezési szokásra biztató bankkártyás vásárlások, csábító a hosszabbított nyitva tartás, az egy helyen elérhető számos szolgáltatás. A kutatás szerint a leggyakoribb plazalátogatók a 26-35 éves korosztályból kerülnek ki, legtöbben - a megkérdezettek 42 százaléka - 2-3 órát tölt a bevásárlóközpontokban, s egyegy ilyen kiruccanáskor a válaszadók 43 százaléka 10-20 ezer forintot, 30 százalékuk pedig 5-10 ezer forintot költ. 0. K. K. Rendeződik a sertéspiaci helyzet A földművelésügyi miniszter szerint a sertéspiac a normalizálódás, az egyensúly irányába halad. N chczsc^ckkcl indul a vadászszezon Az időjárás miatt a vadgazdálkodás is hasonlóan rossz helyzetben van, mint a mezőgazdaság többi ága - mondta Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára a vadászszezon kezdete alkalmából a távirati irodának adott nyilatkozatában. BUDAPEST (MTI) A szakember szerint a vadállomány nagyon megsínylette mind a hideg telet, mind az aszályos és meleg időjárást. Az utóbbi miatt az apróvad-szaporulat nagy része el is pusztult. Emellett a meleg idő következményeként a nagyvadak rendkívüli károkat okoztak a mezőgazdasági kultúrákban. A nagyvadak ugyanis azokra a területekre koncentrálódtak, ahol lédús növényzetet találtak, és emiatt tömegesen okoztak nagy károkat a mezőgazdasági termelőknek. Ezen károk összege országosan több százmillió forintra rúghat - vélte a főtitkár. A vadászszezon nem kezdődik igazán kedvező előjelekkel, utalt a problémákra Pechtol János. Az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy a külföldi vadászok sorra mondják le magyarországi útjaikat. Jelenleg jóval kevesebb külföldi érkezik vadászatra hozzánk, mint az előző években. Ennek okát a főtitkár abban látja, hogy az Európai Unió országaiban is megdrágult az élet, és kevesebbet költenek hobbijaikra az emberek. Továbbá a régi vadászdinasztiák zöme kihal, azaz a fiatalok már kevésbé érdeklődnek a vadászat iránt, mint az idősebbek. Emellett vannak olyan vélemények is, hogy Magyarország vadászati szempontból a drága országok közé tartozik. Ez utóbbi állítást Pechtol János cáfolta, mert szerinte a magyar vadászati árak 5-8 éve nem emelkedtek. A vadhúst a termelőktől a felvásárlók viszont rendkívül olcsón veszik meg. Például egy kilogramm szarvashúst a termelőtől 170 forintért vesznek meg, az üzletekben viszont ez az áru 1700 forintba kerül kilónként. aIÍ SZÍVESEN HASZNÁLJA BANK• KÖVETKEZŐ KÉRDÉSÜNK. MELYRE VÁRJUK VÁLASZAIKAT: ÖN SZERINT SOKAT VÁSÁROLUNK HITELRE? JÉjs Válaszát SMS-ben küldje el a 20/977-3333 as számra! CSAK EGY SMS. ÉS ABBAN MINDÖSSZE EGY i VAGY EGY N BETŰ. A kérdésekre o választ o li^IiMtT<V17M seaftséoével meo! Cím: Szeged Nyitra U. 2. (A Tescóval szemben, a volt Le Scarpe helyén) Tel.: 06-62/541-270 Új ö'szi árukészlettel várjuk kedves vásárlóinkat! ) Női farmer: 999 Ft A miniszter szerint megszűnt a sertéstöbblet. FOTÓ: TÉSIK ATTILA BUDAPEST (MTI) - A jelenleg általam ismert tényezők együttesen azt mutatják, hogy a sertéspiac a normalizálódás, az egyensúly irányába halad - mondta Németh Imre az MTI-nek a sertéspiaci helyzetet összegezve. Az agrártárca vezetője - főként a Vágóállat és Hús Terméktanács által közölt adatokra hivatkozva - hangsúlyozta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott, mintegy 260 ezer darabos sertéstöbbletet szinte teljes mértékben levágták, illetve kiszállították az országból. A miniszter szerint ez a többlettámogatásoknak köszönhető. A miniszter beszélt arról is, hogy a sertések vágási átlagsúlya nem érte el az elmúlt hetekben a 110 kilogrammot, vagyis túlsúlyos sertésállományról - a normális szint felett - nem lehet beszélni. Férfimellény: 1100 Ft OH9 Mm iftstj Az akció szeptember 1 -jétől szeptember 15-ig érvényes! NYITVA TARTÁS: h.-p.: 9.00-20.00, szo.: 8.00-13.00, vas.: zárva ruha • cipő • lakástextil • játék • ajándék • ruha • cipő • lakástextil • játék • ajándék Tornacipő: 550 Ft WmmMWMmmmmmmmm