Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-11 / 212. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. SZEPTEMBER 11. • MEGYEI TÜKÖR" 5 A Somogyi Béla utcában rongálás történt Éjjel gyalázták meg a keresztet Szentesen Folytatás az 1. oldalról A Szentesi Újság 1944. május 7-i száma hírt ad arról, hogy három­százhatvanegy szentesi polgár kényszerült a gettóba költözni, közülük alig néhányan térhettek csak haza. Imre Károly rámuta­tott arra: látható, hogy történel­mi helyzettől és politikai hova­tartozástól független a leendő emlékhely. Az ismeretlen által elkövetett cselekményről úgy fo­TŰRNI Az új, még csak tervezett szentesi emlékhely jelképes alapkőletételénél Orbán Ist­ván mondott köszöntőt. Erre a szerepre a független közsze­replőt azért kérte fel az emlék­helyállítást kezdeményező lo­vagrend és a meggyilkolt rendőrkapitány nevével ala­kult baráti társaság, mert Or­bán István nem tartozik egyetlen jelenlegi politikai csoportosuláshoz sem. Orbán a gyalázkodó szöveggel kap­csolatban elmondta: mélysé­gesen ebtéli azt, hiszen a je­lenségben a tolerancia legki­sebb megnyilvánulása sem lelhető fel. - Aki ezt írta, an­nak tudnia kellene - fogalma­zott Orbán István -, hogy nem kötelező erre az emlék­helyre eljönnie, megtehette volna, hogy tűri a kereszt lé­tét. galmazott: „bemocskolták" az emlékhelyre állított keresztet. A lovagrend nem tett feljelen­tést a rendőrségen. Imre Károly elmondta, hogy egy idős hölgy je­lentkezett nála, aki látta a mocs­kolódó szöveget elhelyező tet­test. De a kézírásból is lehet sej­teni, hogy az illető javakorabeli férfi. Ám tette nem bűncselek­ménynek, hanem rongálásnak minősül. Az okozott kár értéke nem haladja meg a szabálysértés mértékét - közölte érdeklődé­sünkre válaszolva Thczakov Szil­vána, a megyei rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense. A szentesi polgármester, Szir­tik Imre az esettel kapcsolatban elmondta: a jelenséget mint szél­sőséges megnyilvánulást elítéli. A cselekedet nem vall ép gondol­kodásra, s ez az egyéni akció ­Szirbik Imre szerint - nem irá­nyult egy közösség megsértésére. Az emlékhely létét kezdeménye­zők köre ötven nappal ezelőtt adott be kérelmet a városházára építési engedélyért, melyet még nem kapott meg. A polgármester ezzel kapcsolatban úgy nyilatko­zott: a torony építésénél figye­lembe kell venni a városrendezési tervet. Az abban foglaltak alapján a terület beépítési magassága jó­val alacsonyabb, mint a tervezett torony magassága. Továbbá: egy közterületi alkotás esetében a polgármester szerint indokolt, hogy a lakosság szélesebb köre tá­jékozódhasson, így közakarat tá­mogassa a kápolna megépítését. BLAHÓ GABRIELLA Marad a gödör és az évek óta pusztuló étterem képe A belváros csúfos foltjai Folytatás az 1. oldalról A hivatal eszközei korlátozot­tak: a Hági kényszertatarozását csak akkor rendelhetik el, ha az épület állapota veszélyes mérté­kig leromlik. Ez a látvány elle­nére a szakértők szerint még nem történt meg, ám a homlok­zat rendbehozatalára már föl­szólították a söröző tulajdono­sát, aki viszont még tervet sem készíttetett a helyreállításra. Az ügy az építési hatósághoz ke­rült, amely intézkedett is - az esetleges föllebbezésekkel azon­ban tovább telik eredménytele­nül az idő. A Hági épülete idő­közben helyi védettséget kapott, így még kevésbé tűrhető a folya­matos pusztulás. A Centrum mögötti gödör ügyét ugyancsak több önkor­mányzati ciklus óta görgeti maga előtt a város. Közben változott a tulajdonos, félbehagyták a meg­kezdett építkezést (az alapozás nyomai ma is láthatók), új ter­vek készültek - mindez nem se­gítette elő a megoldást. „Beépítésre csak önkormány­zati rendelettel kényszeríthető a tulajdonos" - tájékoztatta lapun­kat Kovács Béla, az építési iroda helyettes vezetője. Ilyen rendelet még nem született. Az építési ügyeket 1998-ban szabályozta újra a parlament, a településren­dezés terén pedig fokozatosan hozhatják meg az alkalmazás szabályait. Az irodavezető-helyettes a Há­gi esetére visszatérve érdekes adalékkal szolgált: helyreállítás­A legendás Hági udvara, egykori kerthelyisége lehangoló látványt nyújt. Fotó: Karnok Csaba ra és állagmegóvásra kötelezhe­tik az ingatlan gazdáját, arra azonban már nem, hogy a sörö­zőt üzemeltesse is. A Hági ügyéhez képest a gö­dör helyzete annyival bizta­tóbb, hogy már elkészült a be­építésről szóló új terv. A Belvá­ros 2001 Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. három éve tu­lajdonosa a másfél évtizede változatlan állapotban álló te­leknek. A beépítésre készített tervet módosítani kellett, az új változat engedélyeztetése fo­lyik. Ha jóváhagyják a tervet, két éven belül kell megkezdeni, s négy éven belül befejezni az épí­tést. Információink szerint a kö­zel 19 ezer négyzetméter alapte­rületű épület fölső szintjén laká­sokat, lejjebb pedig kereskedel­mi, szórakoztató és vendéglá­tó-ipari helyiségeket alakítaná­nak ki. NY. P. Októberben megkezdődik a csatornázás Szegeden Október második felében megkezdődik Szegeden a csatornázás. Az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházásának kivitelezési szerződését a jövő héten írja alá Botka László a győztes cég ve­zetőjével és Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterrel. Botka László polgármester szeptember 19-én a vá­rosházán írja alá az Európai Unió környezetvédel­mi alapja, az ISPA által is támogatott szegedi csa­tornaberuházás kivitelezési szerződését Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, valamint a nemzetközi kivitelezői tenderen győz­tes cégvezetőjével. Botka László lapunknak nyilat­kozva elmondta: mindez azt jelenti, hogy október­ben megindulhat a csatőrnaberuházás Szegeden és környékén. A szerződés szerint ugyanis a megállapodástól számított harminc napon belül el kell készítenie a nyertes cégnek az építkezés ütemezését és meg kell kezdenie a munkálatokat. Ismeretes, hogy Szeged négy környékbeli településsel - Deszkkel, Kübckházával, Újszentivánnal és Tiszaszigettel ­együtt 50 százalékos támogatást nyert az EU környzetvédelmi alapjától szennyvízkezelési programja megvalósítására. Az unió így a teljes, 17 milliárdos beruházási összeg felét, 8,3 milliárd forintot biztosít, 35 százalékot pedig az állam vál­lalt magára. A fennmaradó 15 százalékból ötöt az önkormányzatok fizetnek, tíz százalék pedig a la­kossági befizetésekből összegyűlő önrész. A pol­gármester szerint az előző kormány késlekedése miatt több mint kétmilliárd forintos plusz költség keletkezett, amit magára vállalt a Medgyessy-ka­binet. így az eredeti terveknek megfelelően, a mű­szaki tartalom csökkentése nélkül készülhet el Szeged teljes csatornahálózata és szennyvíztisztí­tója. Botka hangsúlyozta: az építkezés során min­den csatornázott utcát szilárd útburkolattal lát­nak el, így a beruházás végén nem marad földes utca Szegeden. SZ. C. SZ. A szakember szerint nehéz a hasonló esetek megelőzése Halálba vitte titkát a fiú Továbbra sem lehet pontosan tudni, mi elől menekült a halálba a hét végén egy makói diák. A fiú hozzátartozói információink szerint el­hagyták az öngyilkosság helyszínét, az Esze Tamás utcai családi házat. Biztosan nem iskolai problémák miatt követett el öngyilkosságot az a tizennégy esztendős fiú, aki vasárnap családi házuk padlásán akasztotta fel magát - mondta el érdeklődésünkre Almási Pál, az Almási Utcai Általános Iskola igazgatója a tragédiával kapcsolat­ban. A tanév még épphogy elkez­dődött, ennyi idő alatt még osz­tályzatot sem igen kaptak a diá­kok. A srác egyébként nem volt jó tanuló, hatodikos korában meg is bukott, de igazából nem érdekelte az iskola. A direktor hangsúlyoz­ta: kollégáival beszélgetve vala­mennyien úgy vélték, a fiú semmi jelét nem adta annak, hogy önke­zével készülne véget vetni életé­nek. Más forrásból egyébként úgy tudjuk, a srácnak az iskolában nem voltak barátai, egyébként is visszahúzódó volt és esetleges ott­honi problémáiról sem beszélt senkinek. A diáktársait ennek el­lenére nagyon megviselte a tragé­dia, sokan megsiratták. Nehéz azoknak a helyzete, akik problémáikról, lelki vívódá­saikról nem tudnak kikkel be­szélgetni, mert nincsenek közeli barátaik - mondta el az eset kap­csán, de attól függetlenül la­punknak dr. Benyovszky István, a makói kórház pszichiáter főor­vosa. Mint fogalmazott, a ka­maszkor amúgy is labilis időszak a fiatalok életében; ilyenkor az ember nagyon kritikusan szem­léb a világot, szüleit és önmagát. A szakembert különösen meg­döbbentette, hogy a tizennégy éves fiú az öngyilkosság lehető legdrasztikusabb módját, az akasztást választotta, amelynek esetében lényegében kizárt, hogy a cselekmény felfedezése után megmentik. Dr. Benyovszky Ist­ván szerint ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a srác a fér­fiak körében ezen a környéken leginkább elterjedt öngyilkossági mintát követte. A pszichiáter szerint a hasonló esetek megelő­zése nagyon nehéz; emlékezte­tett arra, hogy tavaly is hasonló módon lett öngyilkos egy alig va­lamivel idősebb diák Makón. A halálba menekült fiú család­tagjaival nem tudtunk beszélni. Az Esze Tamás utcai ház állítólag napok óta üresen áll, mert a tragé­dia annyira megviselte a hozzá­tartozókat, hogy azóta nem tud­nak a portára belépni. Az utcában név nélkül azt mondta nekünk valaki: úgy tudja, egy rokonukhoz költöztek átmenetileg. A férfi azt is elárulta, hogy a család szerény körülmények között élt, de úgy gondolja, az öngyilkosság hátteré­ben nem anyagi okok állnak. SZABÓ IMRE Dobó László a parlamentben a tiszai zöldinvázióról Harc a békalencse ellen A Tiszán levonuló békalen­cse-áradat miatt szólalt fel a parlamentben Dobó László sze­gedi, fideszes országgyűlési kép­viselő. A zöld invázió megál­lítása véleménye szerint pártok fölötti érdek, aminek koordi­nálása minisztériumi szintű feladat lenne. Dobó László, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője az országgyűlésben napirend után „Mit lehet tenni a béka­lencse ellen, amely megbénítja az Alsó-Tisza-vidék nyári vízi turizmusát?" címmel elmon­dott felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kőrösö­kön és Csongrádtól lefelé au­gusztus végén, szeptember ele­jén bezöldül a Tisza alsó sza­kasza. A szegedi politikus rá­mutatott: a 15 éve tapasztal­ható jelenséget, a békalencsék elszaporodását a folyó menti emberek csak zöld inváziónak nevezik. Emiatt visszaesik a turizmus, kevesebben horgász­nak a folyóparton, a fürdőzők pedig a medencés strandokat választják, mert nem szívesen mennek bele a folyóba. Nya­ranta ugyanis - az alacsony vízállásnak és a felmelegedő folyóvíznek köszönhetően - a foszfátban gazdag üledékben felszaporodik ez a növény. Do­bó László azt szeretné elérni, hogy a kormány segítségével az érintett önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók összefogásával találjanak mi­hamarabbi megoldást a problé­mára. - Véglegesen csak akkor fog visszaszorulni a békalencse, ha az Alsó-Tisza és mellékfo­lyói mentén lévő önkormány­zatok csatornázottsága 100 százalékos lesz. Ez azonban még nagyon messze van, addig nincs más megoldás, mint a lehalászás - mondta a képvise­lő. Úgy látja: annak ellenére, hogy a jelenség elsősorban a ^ Dobó László: - A Tisza szennyezettsége már a turizmust is ve­szélyzteti. Fotó: Miskolczi Róben Tisza alsó szakaszán tapasz­talható, legalább két régió problémája. - Véleményem, hogy minisztériumi szinten kellene koordinálni a lehalá­szást. Már most ősszel ki le­hetne írni egy programot, amelynek segítségével önkor­mányzatok, civil szervezetek, vállalkozók pályázhatnának a békalencse eltávolítására - tet­te hozzá Dobó László. A képviselő szerint csak az je­lenthet megoldást, ha minden érintett részt vállal belőle. - A szúnyogirtáshoz hasonlóan ak­kor tudjuk ezt a problémát meg­szüntetni, ha pártok és érdekek felett állva, mindenki összefog ebben a kérdésben - közölte az ellenzéki politikus. Dobó László felszólalására a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára reagált. Szanyi Tibor kijelentette: túl egy­szerű a problémák megoldását kizárólag a kormánytól elvárni. A folyókat „használóknak" is meg kell tenni mindent környe­zetükért, például az ott élők, ösz­szefogva egymással, adott eset­ben a kormánnyal, lehalászhat­ják a turizmusnak, strandolók­nak, horgászoknak ártó békalen­csét - válaszolta Szanyi Tibor. G. SZ. L.

Next

/
Thumbnails
Contents