Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-10 / 211. szám

SZERDA, 2003. SZEPTEMBER 10. • MEGYEI TŰKOR* 5 Halasztódik a hasnyálmirigyszigetsejt-átültetés A labor próbaüzemre már készen áll Folytatás a21. oldalról Az egészségügyi tárca helyettes államtitkára, Rácz Jenő elmond­ta: a próbaizolálás költségére a minisztériumban megvan a pénz. Erről a napokban egyeztet­nek a professzorral. A továbblé­pés - tette hozzá a helyettes ál­lamtitkár - a laborpróba sikeré­től függ. A laboratóriumban a donorok­ból nyert szigetsejtek elkülöníté­sét végeznék oly módon, hogy a donorból kivett hasnyálmirigy­ből automata sejtizoláló beren­dezéssel tökéletesen tiszta sejte­ket nyernek. Ezekkel az izolált, életképes sejtekkel pótolnák a cukorbetegség bizonyos típusai­ban szenvedők elpusztult, s emi­att inzulintermelésre alkalmat­lan hasnyálmirigyszigeteit. A be­ültetést a szegedi sebészeti klini­kán végeznék el. A transzplantációt - amit nemcsak az országban, hanem Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden végeznének - főként azoknál a veleszületett cukorbe­tegségben szenvedőknél alkal­mazzák, akiknek inzulinszintje a legkorszerűbb kezeléssel sem állítható be, s akik emiatt heten­te többször is kómába esnek. Farkas Gyula professzor négy próbaizolálást tervez, Az ehhez szükséges vegyszerek és egyszer használatos eszközök költségére kell a minisztériumtól várt négy­millió forint. - Amint ez a pénz rendelkezé­sünkre áll, alkalmas donor ese­tén azonnal elvégezzük a sejtel­különítő próbákat - nyilatkozta Farkas Gyula professzor, aki ezt követően évente 10 sejttranszp­lantációt tervez. Egyelőre azonban még a próba­izoláláshoz szükséges pénzre várnak a szegedi központban. K.K. A strandfejlesztés nem áll meg Vásárhelyen Élményfürdő, gyógyászati centrum Csúszdákkal bővített élmény­fürdő, strandröplabdapályák, wellness-szálloda és a szabad­téri gyermekmedencék felújí­tása - ezek a vásárhelyi fürdő fejlesztésével kapcsolatos főbb elképzelések. Elkészült és a képviselő-testület elé került az a megvalósíthatósá­gi tanulmány, amely a vásárhelyi fürdő fejlesztési koncepcióját vá­zolja. A fedett uszodával és a strand első részében újjáépített három medencével a beruházá­sok tehát még közel sem fejeződ­tek be. Mint arról már többször be­számoltunk, az uszoda és a je­lenlegi lelátó közt most épül az a hatszáz fős öltözőkomple­xum, amelyet várhatóan a hó­nap közepén adnak át. Ez a százmilliós beruházás az önere­je annak a pályázatnak, amely­nek segítségével a lelátó helyére - nettó 300 millió forintból ­egy gyógyászati centrumot akarnak építeni. A tanulmány szerint itt gyógy­tornaterem, szénsavfürdő, elekt­roterápia és sok egyéb lehetőség várná a gyógyulni vágyókat. A szolgáltatás az Erzsébet-kórház kakasszéki reumatológiai osztá­lya által ellátott fekvő rehabilitá­ció utáni, ambuláns kezeléseket biztosítaná. A gyógyászati részleg azonban csak az egyik eleme a tervezet­nek. A strandfejlesztés további pillérei: egy csúszdaelemekkel bővített, fedett élményfürdő, egy önkiszolgáló étterem, egy 60-80 szobás wellness-szálloda építése, strandröplabda- és strandfocipályák kialakítása, a szabadtéri gyermekmedencék felújítása. Ezeket a létesítmé­nyeket teraszokkal, folyosókkal kapcsolnák össze, a jelenlegi vendéglátó pavilonokat pedig lebontanák, a helyükre egy úgy­nevezett főtér kerülne, szökő­kúttal, parkosítási és térburko­lati elemekkel, fénytechniká­val. SZÖGI ANDREA Egyre több szülő vesz lakást egyetemista gyerekének Albérlet, főbérlő nélkül Szegeden jó üzlet a lakás- vagy szobakiadás, hiszen a kollégi­umi helyek száma az igények­hez képest kevés. Az utóbbi években egyre gyakrabban for­dul elő, hogy a szülők lakást vásárolnak egyetemista, főisko­lás gyermekeiknek. - Gyakran jönnek hozzánk első­sök azzal, hogy belvárosi, egye­temhez közeli, nagyon olcsó al­bérletet szeretnének. Ilyen azonban nincs - kezdte Szabó Beatrix. Az Universitas-Szeged Kht. albérlet-közvetítéssel fog­lalkozó munkatársa elmondta, az érdeklődők 80-90 százaléka elsős. Ok már augusztusban nyakukba veszik a várost. Ha az érdeklődő az adatbázisban neki tetsző albérleteket talál, ki­nyomtatják neki azokat. Ezt öt­száz forint kaucióért viheti el, s tíz napon belül vissza kell hoz­nia. A legtöbben szobát keresnek, fő­bérlő nélkül. Az albérletek körül­belül fele azonban főbérlős. Elő­fordult, hogy egy diáklány öt évig lakott egy albérletben, ám ez nem gyakori. - Az elsősök még nem is­mernek sok embert az egyetemen, de az első pár hétben gyorsan új is­meretségekre tesznek szert. Ilyen­kor kezdenek el gondolkozni azon, hogy együtt költöznek át egy másik albérletbe. Ezért sokan hosszú távra hirdetik lakásukat ­mondta Szabó Beatrix. Az albérlet-közvetítéssel fog­lalkozó szakember szerint a ki­adó lakások tulajdonosainak nagy többsége, 80 százaléka kér kauciót, ami általában egyhavi bérleti díj. Egyre gyakoribb, hogy azok a szülők, akik tehetik, lakást vásá­rolnak egyetemista, főiskolás gyermekeiknek. Molnár Katalin Diákok az albérleteket hirdető faliújság előtt. Fotó: Karnok Csaba AZ OLCSOTOL A DRÁGÁIG Az Universitas-Szeged Kht. által kínált legolcsóbb albérlet 7 ezer forint plusz rezsi. Ennyibe kerül egy Gát utcai lakás egyik szobája, míg a legdrágábban kínált bérlemény egy négyszobás Batthyány utcai lakás. Ez a rezsiköltségeken kívül 140 ezer forintba kerül ha­vonta. Ide egyébként négy embert várnak, tehát fejenként havonta 35 ezer forintot kellene fizetni a leendő bérlőknek. Plusz rezsit. negyedéves az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Ka­ron. Katalin csak elsős korában lakott albérletben. - Amikor le­hetőségünk nyílt rá, úgy döntöt­tünk, inkább lakást veszünk. Az itt töltött öt év alatt, ha nem is térül meg, de jó befektetés egy in­gatlan - magyarázta a főiskolás lány. Katalinék három évvel ezelőtt hárommillió forintért vásároltak egy 1+2-es, kilencedik emeleti panellakást. A diáklánynak két albérlője van, akik a csoporttár­sai. Fejenként 16 ezer forintot kér tőlük havonta. - Tizenhétez­ret szerettem volna, de úgy lát­szik, nem voltam elég rámenős, és lealkudták. Ez az összeg egyébként a lakás fenntartására és a telefonszámla egy részére elég - árulta el Molnár Katalin. A diáklány és albérlő csoport­társai szerencsésnek mondhatják magukat, ugyanis egyes főbérlők­ről albérlőtársaktól valódi „rém­történeteket" hallani. Megtör­tént, hogy egy fiatalember több al­bérletben meglopta albérlőtársait. Vitt mindent, amit ért. A fiatal férfit végül a rendőrök állították meg, május óta előzetes letartóz­tatásban várja az eljárás végét. A. T. J. Tanévnyitó az új zeneművészeti karon A felsőoktatásban évek óta zajló átalakítási folyamat részeként tavasszal országos szinten nyolc új kar indításáról döntött a kor­mány. Ezek egyike a Szegedi Tu­dományegyetem tizenegyedik kara, az eddig intézetként mű­ködő konzervatóriumból létre­jött önálló zeneművészeti főis­kolai kar, amelynek első tanév­nyitóját ma déli 12 órától tart­ják az intézmény Tisza Lajos körúti épületében, a hangver­senyteremben. Egy héten belül betemetik a múzeum melletti gödröt Szarmata cserepeket találtak A római birodalom nyomait ke­resték a szegedi Móra Ferenc múzeum mellett ásatást végző régészek. A II. századi helyőr­ségre utaló emlékek nem buk­kantak elő, találtak viszont szarmata kerámiatöredékeket. Római őrállomás tárgyi emlékeit keresték, s szarmaták nyomait ta­lálták a régészek a szegedi Móra Ferenc múzeum Vár utca felőb sarkánál. Százévesnél is régebben megkezdett kutatást folytattak a szakemberek: az 1800-as évek vé­gén, a vár lebontásakor, a mai Vár utca és Deák Ferenc utca sarkán fedezték föl az ókori római őrállo­más épületének padlótégláit. A rómaiak a II. században állomá­soztak itt: a katonák a Dunaszek­cső, Szeged vonaltól Dáciáig (ma­gyar nevén: Erdélyig) vezető út egyik állomását őrizték. A jelenkori ásatáshoz a múze­umépület sarkánál találtak sza­badon fölbontható területet, s bár tudták, hogy a sok átépítés és feltöltés után kevés az esély, mégis folytatták a tavaly újrakez­dett kutatást. A munkát Vörös Gabriella mú­zeumigazgató és munkatársa, Törőcsik István vezette. Az utób­bi napokban még sátortetőt is vontak az 5x5 méteres kutatógö­Most még „hadiállapotok" uralkodnak a várkertben. Fotó: Karnok Csaba dör fölé. Vörös Gabriella lapunk érdeklődésére elmondta, hogy bár eljutottak arra a talajszintre, amelyen a római kori leleltek fel­bukkanására is számítottak, ed­dig nem találtak a helyőrségre utaló nyomokat. Előkerült vi­szont néhány, a római korral megközelítőleg egy idős lelet: szarmata kerámiatöredékeket emeltek ki a földből. A múzeum sarkánál nyitott munkagödörben még egy hétig folyik a kutatás. Ezután a lyukat betemetik, helyét parkosítják. Csak jövőre folytatják viszont a munkát a színházzal szemközti területen, ahol a hajdani várkápol­na föltárása folyik. Az ásatást az autópálya-építés miatt függesztet­ték föl, mert a régészek idejét most a tervezett útvonal által érin­tett területek kutatása köti le. NY. P. Voronyezsben bizakodnak a gazdák Nem temették be a lövészárkokat A voronyezsiek a feljavított Ikarus buszok mellett vetőma­got, mezőgazdasági gépeket és technológiát is szívesen vásá­rolnának Magyarországról ­derült ki a megyei önkormány­zat delegációjának oroszorszá­gi útján. Voronyezsben járt a Csongrád megyei önkormányzat delegá­ciója. Frank József, a közgyűlés elnöke, Ott József alelnök, Szir­bik Imre, az EU-integrációs és külügyi bizottság elnöke, Szen­tes polgármestere, valamint Schleining Andrej, a delegációt kisérő tolmács azért utazott az oroszországi megyébe, hogy az évekkel ezelőtt fölvett, majd időközben elhalt kapcsolatot megújítsa. A megyei közgyűlés elnöke la­punknak arról számolt be, hogy ipari üzemeket is megmutattak nekik vendéglátóik augusztus 23-ától 27-éig, ám az ottaniak is elsősorban a mezőgazdaság területén számítanak együtt­működésre. A Don melletti föld nagyon jó minőségű, megfelelő gépekkel, technológiával és ve­tőmaggal nagyon komoly ered­ményeket lehet elérni, ám épp e három tényezőben szenvednek hiányt. Igaz, jó néhány német vállalkozás már megtelepedett a vidéken, s az ő gazdaságaik­ban jelen van a csúcstechnoló­gia is, ám a magyar vállalkozá­soknak lenne mit keresniük ezen a vidéken. Egyelőre ugyan­is csak a feljavított, s ott köz­megelégedésre működő Ikarus autóbuszok exportjában merül ki a két megye üzleti kapcsola­ta. A vidék fejlődése nem csak a városok tisztaságán és az üzle­tek kínálatán mérhető: az agrá­riumból élők nem panaszkod­nak, a bemutatott üzemek 20-25 százalékos nyereséggel dolgoznak. A delegáció ellátogatott az emlékezetes doni csata helyszí­nére is, ahol még láthatók a magyar katonák által ásott lö­vészárkok. Meglátogatták a szé­pen gondozott emlékhelyet, amelynek területét a magyar ál­lam megvásárolta, és ahol 16 ezer elesett magyar katona neve olvasható a márványtáblákon. A két megye vezetői megálla­podtak abban, hogy mindkét közgyűlés kidolgozza az együtt­működés lehetőségeit, és a jövő évi megyefesztiválra a voronye­zsiek is eljönnek. Az ottani színház balett- és operatagozata is ellátogat Szegedre. B. A. Vendég a táblabíróság elnöke Szemközt a VTV-ben Dr. Heidrich Gábor lesz a ven­dége a VTV Szeged és a Délma­gyarország közös műsorának ma este 19.10-tól. A Szegedi Táblabíróság elnökét többek kö­zött az ítélőtábla székházvásár­lása körüli kételyekről és az új jogi intézmény működésének első tapasztalatairól kérdezi Márok Tamás, a VTV és Oláh Zoltán, a Délmagyarország ro­vatvezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents