Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-07 / 183. szám

Csütörtök, 2003. augusztus 7. BIZALMASAN 9 KRISKA HAJNALKA SZEGEDI DIVATTERVEZŐ A VAGÁNYSÁGRÓL ÉS A NŐIESSÉGRŐL A hölgyek stílusukat keresik FODRÁSZTANÁCSOK Hódít a vörös hajszín A vörös az idei nyár hódító hajszíne, de továbbra is előkelő helyen szerepel a barna és a cseresznyevirág. A vörös hajszín intenzívebb tónusai egzotikus hatást keltenek, árnyalatai pedigjobban kiemelik a nőies vonalakat. Idén nyáron is sokan választják ezt a színt. A hajviseletben a korábbi évekhez hasonlóan a tincsezés (más néven melír) a legkedveltebb, ugyanis a sejtelmességet, a különlegességet és az érdekességet képviseli. A látványosabb vörös mellett még most is hódít a természetességet sugalló barna és szőke, valamint árnyalataik. Ezekkel a színekkel a minél merészebb, tetszetősebb hatás elérése a cél. A haj színének megválasztásakor azonban a divatirányzat mellett az egyéniség szerepe is fontos. Nem biztos, hogy a nekünk tetsző divatos színek és formák illenek egyéniségünkhöz, ezért ajánlatos szakember tanácsát kikérni. A különböző típusú embereknek más és más színtónusok állnak jól: míg a skandináv típusú hölgyeknek a világosabb, lágyabb színvilág ajánlott (szőke, homok- és világosbarna), addig a mediterrán típusú nőknek a merészebb, karakteresebb és érzelmekkel telített színtónusok ajánlottak (vörös, sötétbarna és fekete). Ha otthon festik a hajukat, akkor figyeljenek arra, hogy még a festék megvétele előtt ellenőrizzék a szavatosságot! Ugyanis előfordulhat, hogy a lejárt festék nem a kívánt színt adja, szélsőséges esetben pedig a hajat is károsíthatja. Első hajfestés előtt mindenképpen szükséges allergiatesztet végeztetni. Otthoni használatra ne festéket, hanem színezőket vásároljanak. Igy nem okozhat gondot, ha festés után nem a kívánt szín jelenik meg... CSERHALMI MÁRTA FODRÁSZ Fürge ujjak A kézimunkázás a sztárok új foglalatossága - régi divat szerint. Kreatív és többszörös hasznot hoz. A hollywoodi sztárok kuliszszatitkaira éhes sajtó egyre gyakrabban árulkodik arról, hogy a világhíres hölgyek a forgatási szünetekben kötnek, horgolnak. A színésznők - és számosan a lélekbúvárok - állítják, a kézimunka, a hímzés, hurkolás, varrás nyugtató hatású, oldja a stresszt, eltereli a figyelmet a soros filmbéli konfliktusokról, két jelenet felvétele között kikapcsol, sőt alkotó energiákkal tölt fel. Tény, aki képes szabadidejében leülni a hímzőrámához, kötőtűt vesz a kezébe, egy idő után lenyugszik, gyorsabban kipiheni magát, élvezi a másfajta alkotó tevékenységet, s új erőre kap. Az eddig jobbára nagymamás és kismamás foglalatosságnak tartott kézimunkázás iránt - talán a fentiek miatt is nő az érdeklődés. Kezd ismét divatba jönni a hímzés, a kötés, a gobelinezés, a horgolás (ha ennyi akciófilm megy továbbra is esténként a magyar tévéadókon, akkor hamarosan nálunk is). A klasszikus terítők megint felöltöztetik a lakásokat, az ablakokból hímzett vagy horgolt függönyök kacsintgatnak, saját készítésű pulóverekben jár a család. A korral lépést tartók a keleti kultúrát követve origamiznak, hódít a dekopázs technika gyakorlása, patchwork képek és takarók foldozódnak, népszerűsödik a barkácsolás. A fürge ujjak új divatja tetten érhető a szaklapok iránti érdeklődés növekedésében, s a lakberendezési divat ez irányú változásában. Többszörösen megéri kézimunkázni. A szépen hímzett asztalterítők, a gobelines párnák, a horgolt alátétek, a kelim futók, az antikolt selyem lámpaernyők a lakberendezési boltokban drágák, de újra menők. Míg készülnek, hasznosan telik az idő, a kézimunkázás megnyugtat, az alkotás örömet szerez, s ha elkészül, lehet vele büszkélkedni. SZ. M. Házi(as) szabályok A kulcsos házak, az apartmanok jelentős szabadságot bitosító nyaralóhelyek. Ám itt is be kell tartani bizonyos házi(as) szabályokat. Illendő a berendezés kímélete, rendeltetésszerű használata, illetve a takarítás. Utóbbit rendszeresen ajánlott végezni, a távozáskor pedig egyenesen kötelező. Csakúgy, mint a szemét megfelelő gyűjtése, tárolása. A megmaradt, romlandó élelmiszereket nem ildomos a konyhában felejteni. Illendő viszont távozáskor lehúzni a használt ágyneműt. A kulcsos házak elhagyása előtt kötelező az áramtalanítás, a víz elzárása, az ablakok, ajtók becsukása. Nemrégiben tartották a vizsgabemutatójukat a Rosemari Divatiskola szegedi végzős növendékei. A tíz kezdő divattervező között találhattuk a 29 éves Kriska Hajnalkát (képünkön) is, aki a tervezői munka sikerét a fantáziával, a szépérzékkel és a biztos anyagi háttérrel magyarázta. - Szeged nem éppen egy Milánó, és Magyarország sem tipikusan a divat hazája. Miért gondolta úgy, hogy ezt a szakmát választja? - Még egészen kicsi voltam, amikor érdekelni kezdtek a szép ruhák, ráadásul édesanyám varrónő, ezért korán eldöntöttem: divattervező szeretnék lenni. Tíz éve települtem át Jugoszláviából és kezdetben teljesen mással, mezőgazdasággal foglalkoztam. Ezek után nagyon örültem, amikor felvettek a Rosemari Divatiskolába. - Az elhivatottság tehát megvolt. De mi kell ahhoz, hogy valakiből jó divattervező legyen? - Elsősorban fantázia és szépérzék. Ahhoz pedig, hogy az illető be is fusson, rengeteg pénz és kiterjedt ismeretségi kör szükséges. És mint minden karrierhez manapság, sajnos kell egy kis „nyomulás" is. - A technikai tudást nem is említette. Miért? -Természetesen fontos ez is, de nem elsődlegesen. Több olyan híres divattervező dolgozik, aki szinte csak „szellemi" síkon alkot, az ötleteit a modellező és a kivitelező valósítja meg. Persze remek dolog, hogy annyi mindent elsajátítottunk az iskolában. Voltak elméleti tárgyaink, mint a jog és a marketing, vagy a művészettörténet, de én a gyakorlati órákat azért jobban szerettem. Tanultunk rajztechnikát, anyagismeretet, kalaptervezést, de volt olyan feladat is, hogy zenére kellett terveznünk. A tanáraink között volt egy nemzetközi színszakértő, aki tagja annak a néhány főből álló csapatnak, akik előre meghatározzák az adott év színvilágát. - Mi a véleménye a magyar FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT nők megjelenési, öltözködési stílusáról? - Gyakran figyelem az öltözéküket: a többség nem a saját stílusának megfelelően vesz fel ruhákat. Ez valószínűleg abból az általános jelenségből ered, hogy nem tudnak egyéni jelleget kialakítani, mert mindenki a másikhoz akar hasonulni, ezáltal elárasztanak bennünket az úgynevezett „egyenholmik". - A vizsgabemutatója kollekcióját „Gengszter" fantázianévvel látta el. Csak nem a Chicago című film ihlette meg ennyire? - Bár nagyon tetszett a musical, jóval azután láttam, hogy megszületett a tervem. A barátom Keresztapa-őrületének hatása is szerepet játszhat abban, hogy nagyon kedvelem a harmincas évek Amerikájának stílusát. Ekkor inkább a férfiak öltözködése volt a meghatározó a divatban. A kalap, a négygombos zakó, a pisztolytartó. Én ezeket akartam megjeleníteni a női öltözéken. Ez a bemutató egyébként teljesen tükrözte a mostani stílusfelfogásomat, mert megmutathattam, a vagányság és a nőiesség mennyire jól tud hatni együtt. Több tanárom is azt mondta, hogy ruháim avantgárdé jellegűek, de én ezt nem merném ilyen egyértelműen kijelenteni. Bár az igaz, hogy a szintén ilyen stílussal dolgozó Gucci és a Valentino cég kollekciói állnak hozzám a legközelebb. - Olyan összegekből, amelyekkel ők gazdálkodnak, már lehet is néhány jó ruhadarabot tervezni... - Valóban, a divatszakmában óriási pénzösszegek forognak. Ela csak a hazai viszonyokat nézzük, a Náray Tamás tervezte modellekhez százezer forint alatt nem nagyon lehet hozzájutni. Egy kezdő tervező rendkívül nehéz helyzetben van. A mostani bemutatómat szponzorok nélkül nem is tudtam volna megcsinálni. Egy-egy ruha előállítása több tízezer forintba került. Fájt is a szívünk utána, amikor hónapok munkája és lelkesedése, no meg a ruhákba „ölt" pénz négy perc alatt vonult le a kifutóról. PATAKFALVI DÓRA Nőies nő, hippi külsővel Mint már annyiszor, ezen a nyáron is visszatért a divatba a nosztalgia. Most éppen Jacqueline Kennedy annak idején stílust alakító ruhái kísértenek. A minden nőt meghódító kiskosztümök, komplék, a rózsás, virágos, kis plisszírozással kimódolt ruhák, kalapokkal, szolid ékszerekkel. A fekete-fehér uralma mellett az amerikai First Lady rózsaszínjei, halványzöldjei is feltűnnek. A nőiességet finom hímzések, kézimunkák erősítik. Ez az „úrinő" stílus talán éppen Jackie ruháinak tavalyi kiállításán ihlette meg a francia tervezőket. Újra itt vannak a hetvenes évek hippi öltözékei is. Az agyonnyúzott farmer, a hosszú jeans és a forrónadrág. A kőmosott, koptatott farmer olyan népszerű, hogy még a pamut textíliákat is jeans jellegűre mintázzák. A leggyakoribb díszítőelemek a fűzések, a velúr-bőr applikációk, foltminták, bőrszalagok, raffolások, neccek, bőrfonatok. Divattrend a sportos viselet is, len és pamut kelmékből. Az új módit sok nadrágos öltözet, ingjellegű felsőrészek, vászon vagy bőr „Szahara" ingek, hosszú vagy rövidebb mellények, derékig érő kabátkák testesítik meg. Balek vagy mostoha A játékos, oldott percek után könnyebb a beszélgetés. Gyermekes anyaként új párt találni nem egyszerű. A lurkók féltékenyek, de félnek is az ismeretlentől, az apajelöitek pedig többnyire szerepzavarban vannak. Az elvált nőknek az új párkapcsolat kialakításakor komoly gondokat okoz a gyermek. Nem véletlen, hogy Amerikában - ahol naponta mintegy 1800 olyan új család létesül, amelyben kiskorúak is vannak - a mostohás helyzetek kezelésére pszichiáterek szakosodtak, s már tankönyvet is kiadtak. Segítségükkel hátha kevesebb lesz az áldozat, a sérült lelkű felnőtt és gyermek. Hogy könyvből lehet-e tanulni a mostohaszülőséget, az még kérdéses, aki azonban ebbe a helyzetbe kerül, nem árt, ha tud, ha felmér bizonyos alapvonásokat. Például azt, hogy bármit tesz, elkerülhetetlen, hogy a kicsik az apjukkal hasonlítgassák össze a jelöltet. Természetes késztetés ez számukra, nem gonoszságból teszik, nem is szabad érte megbüntetni őket. Inkább beszélje meg velük anya, hogy mennyiben más, milyen értékei vannak, s neki miért fontos. Az őszinte beszédből ért a gyerek, attól, ha tudja, anyának mit jelent a „bácsi", még a kizárólagos birtoklási ösztöne is csillapul, és nem akarja mindenáron elmarni vagy leégetni, megbüntetni azért, mert „be akar tolakodni a családba, el akarja foglalni apa helyét". A belépésben persze rengeteg buktató van, s a nő feladata is átsegíteni ezeken a gyereket és a leendő nevelőapát, szeretettel, némi rafinériával, és kellő határozottsággal. Ne engedje, hogy a gyerek állandóan vizsgáztasson, és ne nézze el, hogy leendő párja ajándékokkal igyekezzen megvenni a lurkó jóindulatát, vagy netán lekezelje a kicsit. A túl engedékeny, a balek mostoháé ugyanúgy nem jó szerep, mint a keménykedőé, az igazi apát leszólóé. Közelebb visz viszont egymáshoz a sok közös program, az együttes játékok és élmények, a nyugodt, jókedvű légkör. Az alakuló új párkapcsolatban is mindig legyen idő a saját gyerekünkre és a másikéra is. Ahol nincs, ott előbb-utóbb valaki úgy érzi, őtőle túlzott áldozatot várnak el - s innentől a helyzet elmérgesedhet. Nemegyszer oda vezetve, hogy az anya lehetséges párjait sorra elengedi a gyerek kedvéért, egyedül marad, úgy érzi „mártíromsága" miatt a gyermeke legyen neki hálás egész életében, s ha ez nem így alakul, valódi áldozattá válik, meghasonul, depressziós ember lesz. SZABÓ MAGDOLNA