Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-07 / 183. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. AUGUSZTUS 7. • AKTUÁLIS« 3 Az MDF helyi szervezete a kettős állampolgárság mellett Aláírásgyűjtés Szegeden Aláírásgyűjtést kezdeménye­zett az MDF szegedi szervezete a határon túli magyarok kettős állampolgárság iránti igényé­nek támogatására. Az MDF honlapjáról is letölthető alá­írásgyűjtő ívet Zakar Péter, a párt szegedi szervezetének el­nöke és Balogh László ország­gyűlési képviselő írta alá. MUNKATÁRSUNKTÓL - Ezzel szolidaritást vállalunk a vajdaságiakkal és nyomást igyek­szünk gyakorolni a magyar kor­mányra - mondta Balogh. A kép­viselő már egy június 17-én el­mondott parlamenti felszólalásá­ban kifejtette, hogy a magyar kor­mánynak kötelessége kihasznál­ni a lehetőséget: Szerbia és Mon­tenegró kormánya bejelentette, hogy nem zárkózik el a kettős ál­lampolgárság megadásától. - Va­lamennyi délvidéki magyar szer­vezet már gyűjt aláírásokat. Az MDF számára fontos, hogy érez­zék az anyaországi támogatást. Ez nem pártpolitikai ügy; azért kezdeményeztünk, mert lehető­séget szeretnénk adni az összefo­gásra minden magyarországi szervezetnek és személynek, a határokon túli magyarok iránti felelősségérzetük kinyilvánításá­ra - mondta Balogh László. A kér­désre, hogy egyeztettek-e a párt országos vezetőivel, nemmel vá­laszolt. Hozzátette, hogy az MDF helyi szervezetének autonómiája megengedi a kezdeményezést. Gyűjtik az aláírásokat a Széchenyi téren, balról Balogh László képviselő. Fotó: Gyenes Kálmán A Fidesz-MPSZ támogat min­den olyan kezdeményezést, ami segíthet kiküszöbölni, hogy uni­ós csatlakozásunk után a jelenle­ginél hátrányosabb helyzetbe ke­rüljenek a határon túli magyarok - mondta Rákos Tibor, a párt sze­gedi elnöke, országgyűlési képvi­selő. - A vízumkényszer egyér­telműen hátrányos lenne szá­mukra. Megoldás lehet a kettős állampolgárság intézményének megfelelő feltételekkel való al­kalmazása és megoldás lehet más, az utazást könnyítő intéz­kedés is. Nagy Sándor szegedi alpolgár­mester, az SZDSZ helyi szerve­zetének elnöke szerint az alap­vető kérdés a vajdasági magya­rok utazása. Lehet segíteni a kettős állampolgárság jogintéz­ményének alkalmazásával is, de a vízummal kapcsolatos köny­nyítésekkel is. Mindkettőnek vannak feltételei, legelsőként a megállapodás a szomszédos or­szággal, hiszen a státustörvény példája mutatja, hogy az egyol­dalú magyarországi lépések a jó szándék ellenére sem vezetnek a célhoz. Az MSZP elnökségének szege­di tagja, Újhelyi István ország­gyűlési képviselő azt mondta, pártja támogatja a kettős állam­polgárság lehetőségét, ezért szükségtelen belpolitikai akciót indítani. - A tárgyszerűség ked­véért: az MDF is kormányon volt, amikor az uniós tárgyaláso­kon úgy zárták le az ezzel kap­csolatos fejezetet, hogy az Or­bán-kormány nem kért derogá­ciót - mondta a képviselő. - A je­lenlegi kormány álláspontja egy­értelmű: jogintézmény létezik, Magyarország megengedi a töb­bes állampolgárságot, ám ennek az uniós szerződésekbe is be kell kerülni és ki kell dolgozni az esetleges tömeges igény kielégí­tésének elengedhetetlen techni­kai feltételeit. Attól félnek, hogy csak vízummal léphetnek be az anyaországba A vajdaságiaknak fontos lenne Elég egy negyedórát Horgoson sétálni ah­hoz, hogy a rövid beszélgetésekből kide­rüljön: a határ menti vajdasági nagyközség lakóit élénken foglalkoztatja a kettős ál­lampolgárság ügye. Horgos központjában megszólaltattunk fiatal vendéglőst, nyug­díjas asszonyt, mezőgazdasági munkást, s mindegyikük azt hangsúlyozta: nagyon fon­tos számukra, hogy a Vajdaságban élő ma­gyar nemzetiségűek megkaphassák a kettős állampolgárságot. Takács Tibor, a horgosi Pikoló kisvendéglő fő­pincére így fogalmazott: - Eltem én már Jugoszláviában, Kis-Jugo­szláviában, most Szerbia-Montenegró az or­szágunk neve, de én mindig vajdaságinak és magyarnak vallottam magam. Nagy baj lesz, ha nemsokára csak vízummal léphetünk be az anyaországba. Ha ez alól mentességet ad a kettős állampolgárság, igenis helyes döntés lenne, ha Magyarország ezt biztosítaná szá­munkra. Fodor Margit nyugdíjas nagyon büszkén mondta: az ő családjukban mindenki ápolja a magyar nyelvet, őrzik magyar hagyománya­ikat. - Éppen ezért el is várnánk, hogy az anya­ország minden lehetséges segítséget megad­FURCSÁLLJÁK AKIFOGÁSOKAT Másodéves közgazdász hallgató Szabad­kán Fodor István, aki a szegedi Bibliotéka könyvtár olvasótáborának évek óta visz­szatérő résztvevője. Magyarlakta telepü­lésen, a kétezer lelkes Felsőhegyen szüle­tett. Nem nagyon érti a magyarországi hivatalosság vonakodását a kettős állam­polgárság intézményének bevezetésétől. Azt mondja, a Vajdaságban mindenki furcsának találja a kifogásokat. Személy szerint számára nem az a cél, hogy ket­tős állampolgár lehessen, hanem az, hogy szabadon utazhasson. jon nekünk. Törődjön velünk Magyarország, hiszen éppen olyan magyarok vagyunk, mint akik a határ túloldalán élnek. Nem maradt már túl sok magyar a Vajdaságban, de Hor­gos, Kanizsa, Martonos, Szabadka térségé­ben igenis rengetegen bíznak abban, hogy magyarságukat kettős állampolgársággal is elismerik. - Ne féljen tőlünk senki magyar földön, nem akarunk mi már áttelepülni, más mun­káját elvenni, dehogy hagynánk itt kis va­gyonkánkat - mondta Szolnoki Sándor mezei munkás. - De arra nagyon számítunk, hogy megkapjuk a kettős állampolgárságot, hiszen ezer szállal kötődünk az anyaországhoz, so­kaknak él ott rokona, tanul gyereke, ezért számunkra létfontosságú, hogy bármikor át­léphessünk a határon. De megkérdezhet eb­ben a községben bárkit, a kettős állampolgár­ságról senki nem fog másként nyilatkozni. Nem sokkal később egy vajdasági újságíró­tól, Miskolczi Magdolnától megtudtuk: nem csupán Horgoson, de a Vajdaság egyéb terüle­tein élő magyarok is szinte kivétel nélkül a kettős állampolgárság bevezetése mellett voksolnak. - Szerkesztőségünk, a Magyar Szó interne­tes közvélemény-kutatást tartott, s a beérke­zett válaszokból kiderült, a megkérdezettek több mit 90 százaléka a kettős állampolgár­ság bevezetését szeretné. A Vajdaságban azért is nagy jelentőséget tulajdonítanak a magya­rok e problémakörnek, mert a demokratikus államrend kialakulása óta ez talán az első kérdés, amiben az összes szerbia-monteneg­rói magyar párt teljesen egyetértéssel támo­gat - fogalmazott Miskolczi Magdolna. B.Z. Csabaiék KOVÁCS ANDRÁS Vigyázó szemünket Csabai Lászlóné lakásügyi kormánybiztoson tartjuk, a hölgy olyan gyakran nyilatkozik, hogy lassan már szé­gyelljük, nem ismerjük leánykori nevét. Oltja a tüzet szegény, amely a nagy júliusi bejelentés, a lakáshi­telek adókedvezményének eltörléséről szóló költségvetési irány­elvek közzététele után csapott fel. E csúnya, nehezen érthető ke­retet olyan világos tartalommal töltené meg a kormány, amely­nek végeredményeként az eddig h'avi harmincezer forintos tör­lesztórészletet fizető állampolgár terhe ötvenezerre növekedne, s ez azért nem olyan jó hír. Annak sem az, akinek a 15 ezerből lesz huszonöt a havi lakásrészlet. Mindkét esetben úgy kalkulálhat­tak a hitelfelvevők, hogy ezt bírják, illetve papíron is látható jöve­delmükhöz maximalizálhatják az állami adókedvezményt. Közgazdászként pontosan tudom, hogy az adótörvények évente változnak, a hitel felvételekor a szerződésben nem szerepelt, nem is szerepelhetett az adókedvezmény kitétel, ugyanakkor va­lószínű, a bank a hitelképesség vizsgálatakor az adókedvezmény­nyel is kalkulált. És ami legalább ilyen fontos, így számolt az adós is. Ennél is nagyobb haj a kommunikáció, lakásügyben már má­sodszor rúg óriási öngólt a kormápy. Először nagyon sokáig lebeg­tetett egy olyan szigorítástervezetet, amelynek végeredménye annyira enyhe lett, olyan szúk kört érintett, hogy köszönő vi­szonyba sem került a kapkodáshoz vezető, felfokozott lakossági várakozásokkal. És a felfokozott lakossági várakozásokért lehet ugyan a lakosságot hibáztatni, de nem érdemes, célszerűbb a sa­ját portán söpörni, különösen a kommunikációért, a közérthető tájékoztatásért felelősek között. Az adókedvezmény megszüntetésének lebegtetésével is óriási a bizonytalanság, az első bejelentés után sokan mindjárt a régi, há­romszázalékos lakáshitel piacosításával vontak nem éppen hízel­gő párhuzamot. Azt sem mindenki élte túl saját, részletre vásá­rolt otthonában, a mostani adókedvezmény-törlés is okozhat problémákat egy feszített költségvetésű háztartásban. Tény, a nem rászorultak is szépen profitálnak az adókedvez­ményből, az állami lakástámogatásból, s logikus volna egy olyan irány, amely az igazságosság felé szeretné módosítani a valóban sok közpénzt igénylő rendszert. De Magyarországon nagyon kös­se fel a gatyáját bárki, aki rászorultságról dönt a mai, minimálbé­res vállalkozói, kényszervállalkozói környezetben. így Csabai Lászlóné nyilatkozgathat ebben a nagy forróságban, tesztelheti a közvéleményen a tervezett, néha meggondolatlan­nak tűnő finomításokat, nagy csodát már nem tud tenni, ha ilyen éhes, ekkora bajban van az állami költségvetés. Mint ahogy Csabai László sem bízhat a csodában, mert az asz­szony egy ideig még gyakran lesz a tűzvonalban, távol az otthon­tól, s így rámarad a házi munka. Az állam megvenné a sztrádát, majd továbbépítené Százmilliárdba kerülhet az M5-ös Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánják az illetékesek azokat az információkat, hogy a magyar áilam megvásárolja az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-t. MUNKATÁRSUNKTÓL A legfrissebb értesülések szerint eladnák az osztrák, német és francia tulajdonosok az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Rt.-t. Az üzletről a koncessziós társaság egyelőre nem nyilatko­zik, de úgy tudni, hogy az AKA jövő januárban egy hónapot adna az államnak arra, hogy megvásá­rolja a céget. Csillag István gaz­dasági és közlekedési miniszter konkrétumokat nem árult el a tárgyalásról. Mindössze annyit közölt, hogy a kivásárlás csak az egyik lehetőség a magyar állam számára. A koncessziós jog megszerzése 40-50 milliárd forintba kerülne, továbbá az állam átvállalná az AKA Rt. csaknem 50 milliárdos tartozását. Ezt egy korábban adott nyilatkozat szerint a Posta­bank és a Konzumbank privati­zációjából befolyt összegből fe­deznék. A százmilliárd forint ki­fizetése után kezdődhet csak meg a sztráda továbbépítése. A CSONGRÁD MEGYEI TISZTI FŐGYÓGYSZERÉSZ ÁLTAL NYITVA TARTÁSRA KIJELÖLT PATIKÁK Augusztus 7-én nyitva tartó gyógyszertárak: Csongrádon a Jakabházy Gyógyszertár 20 óráig Hódmezővásárhelyen a Központi Gyógyszertár Kisteleken Szent Imre Gyógyszertár Makón a Kígyó Gyógyszertár este hét óráig Mindszenten a Szent István Gyógyszertár Szegeden a Kígyó Gyógyszertár Szentesen a Dr. Bugyi István Gyógyszertár Augusztus 7-én az ügyeletes gyógyszertárak a következők. Csongrádon 20 órától a Jakabházy Gyógyszertár Hódmezővásárhelyen a Központi Gyógyszertár Kisteleken a Szeht Imre Gyógyszertár Makón este 7 órától az Apaffy Gyógyszertár Szegeden a Kígyó Gyógyszertár Szentesen a Dr. Bugyi István Gyógyszertár AUGUSZTUS 7-ÉN A MINDSZENTI SZENT ISTVÁN GYÓGYSZERTÁR KÉSZENLÉTI SZOLGÁLATOT LÁT EL! Ma mégis megtartják a gyógyszerészek fórumát Mégsem zár be minden patika Nem minden patika zár be ma déltől az országos gyógysze­részfórumon való részvétel miatt. A nyitva tartásra kijelöltek mellett más gyógyszertárak is úgy döntöttek, kiszolgálják a be­tegeket. Nincs gyógyszer-felvásárlási láz, a szegedi patikákban tegnap alig-alig volt vásárló. Az emberek többségének fogalma sincs arról, mi zajlik a gyógyszerész-társada­lom és az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP) között, s ez mennyiben érinti majd a la­kosságot. A gyógyszerészek úgy ítélik meg, hogy az augusztus közepé­től bevezetni tervezett új támo­gatási rendszer kaotikus állapo­tokat teremt a lakosság ellátásá­ban és tönkreteheti a kisforgal­mú patikákat. A gyógyszertárak eddig is meg­előlegezték a gyógyszertámoga­tást, hiszen az egészségbiztosító jóval később fizeti ki az eladott készítményekhez adott állami hozzájárulást. Az augusztus 16-ától életbe lépő új rendelet sze­rint a patikák által megelőlegezett támogatásnak csupán a 80 száza­lékához jutnának hozzá, a külön­bözetet csak 50 nappal később utalná számukra a biztosító. A gyógyszerészeket az új támo­gatási rendszerrel kapcsolatos tá­jékoztatóra augusztus 7-ére hív­ta össze az (OEP) főigazgatója, Matejka Zsuzsanna, aki később lemondta a szakmai találkozót. A Magyar Gyógyszerész Kamara viszont úgy döntött, hogy au­gusztus 7-én mégis megtartja a fórumot, amire meghívta az OEP főigazgatóját és az ország gyógy­szerészeit. Tegnapig úgy nézett ki, hogy az ÁNTSZ által nyitva tartásra kije­lölteken kívül a fórum miatt be­zárnak a gyógyszertárak, mint­egy tiltakozásul az új támogatási rendszer bevezetése ellen. Szer­dai tájékozódásunk során azon­ban az derült ki, hogy egyes pati­kák bezárnak ma délben, máshol zárt ajtók mögött, de kiszolgálják a betegeket. Egyes patikatulajdo­nosok viszont úgy döntöttek, nyitva tartanak. Névtelenséget kérő gyógysze­részek szerint az egynaposra ter­vezett patikabezárás azért hiú­sult meg, mert a kamara csak csütörtök délutánra tudott he­lyet szerezni a találkozónak. • Az augusztus közepén életbe lé­pő átmeneti gyógyszerár-támo­gatási rendszer azt célozza, hogy a gyógyszerkassza túllépése ne a lakosságot, hanem a gyártókat terhelje - jelentette ki tegnap az OEP főigazgatója. Matejka Zsu­zsanna arra is felhívta a figyel­met, hogy a gyógyszergyártók au­gusztus 14-éig dönthetik el, köt­nek-e visszatérítési szerződést az egészségbiztosítóval. Ha ezt megteszik, termékeik után meg­kapják a százszázalékos támoga­tási összeget, ugyanakkor egy bi­zonyos eladási szint felett vissza­fizetnek a gyógyszerkasszába. KALOCSAI KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents