Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-30 / 202. szám

SZOMBAT, 2003. AUGUSZTUS 30. » A K T U A L I S • 3 A bukaresti bejelentés nem hatott a szoborállítókra Aradiak a Szabadság mellett A Tűzoltó téren már készül a Szabadság-szobor talapzata. Fotó: Gyenes Kálmán Folytatás az 1. oldalról - Sajnálom, hogy a mi művelődési minisztériumunk égisze alatt működő bizottság, amely a történelmi emlékművekkel foglalkozik, nem támogatja az aradi hősöknek emléket állító Szabadság-szobor újbóli elhelyezését. Ez csak egy vélemény, nem hivatkozik egyetlen hatályos jogszabályra sem. Mi továbbra is tartjuk magunkat az elhatározásunkhoz, amely viszont jogerős határozatokon alapszik. A legfontosabb: a 2002. november 26-án megszületett kétharmados képviselő-testületi döntés az újbóli felállításról. Gyűjtést indítottunk itt, Romániában, aztán a békéscsabai MDF közreműködésével Magyarországon is. Csongrád megye önkormányzatai is jelentős összeggel segítették ezt a munkát, éppúgy, mint a magyar kormány, amelynek kulturális minisztere bejelentette: hetvenmilliót szavaztak meg erre a célra. A határon túlról érkező adományokat megfelelőképpen, a Teleki László Alapítványon keresztül kapja a beruházás. A művelődési miniszter nyilatkozata óta átnéztük a bizottság kompetenciáját is, és megállapíthattuk, hogy ez a grémium elsősorban már köztéren álló alkotásokkal foglalkozhat. Zala György szoborcsoportja viszont nem köztéren áll, hanem a minoriták udvarában. A vélemény szerint nem illik erre a térre az alkotás. Nos, ezt a teret zömmel 19. századi, régi házak veszik körül, pontosan olyan korúak, stílusúak, mint a helyszinen. Úgyhogy szerintünk odaillik. Ez a szobor megfelel a huszonegyedik századi köztéri alkotásokkal szemben támasztott követelményeknek is - véli a műemlék helyreállításán dolgozó, a talapzat illesztéseit ellenőrző Kocsis Rudolf szobrászművész. Úgy tapasztalta, az emlékmű 1925-ös szétszerelése szakszerű munka volt, a talapzat kövei és a szobrok nem akkor károsodhattak. - A köveket szurokkal, cementtel, habarccsal öntötték le a várban, ezeket a rétegeket speciális vegyületekkel kellett eltávolítani. A legtöbb kompromisszumot Sándor István műépítész, a tér tervezője kötötte, aki ottjártunkkor szintén a téren dolgozókat figyelte. - Először a Kelemen Lajos Társaság kért föl arra 1997-ben, hogy készítsek tanulmányt arról, hol lehetne fölállítani a szoborcsoportot. Zala György ezt a művet igazi urbánus, 19. század végi, városias környezetbe álmodta meg, nem való parkba. Jó hely a Tűzoltó tér, hiszen nem a legforgalmasabb hely, mégis közel a központhoz, erre van református templom, a Csiky Gergely Líceum és a rendőrség is. A régi kerítésből, amely a legelő lovakat, teheneket tartotta távol, két elemet itt is felállítunk. A tér nagy részén macskakő lesz, egyharmada azonban zöld: angol pázsitot képzeltem el, amire nyugodtan rá lehet lépni. A szoborcsoportot tizennyolc, földbe süllyesztett reflektor világítja meg. A Huszár Adolf terveit újragondoló, kiegészítő és megvalósító Zala György szobrai ma is az aradi minorita rendház udvarán állnak, miután 1999. októberében „kiszabadultak" a várból. Az öt allegorikus alak - a Szabadság, a Haldokló harcos, az Ébredő szabadság, az Áldozatkészség és a Harckészség fölött gerendaállványok feszülnek, hogy könnyebb legyen őket mozdítani. A restaurátorok a munka során a több mint százéves csavarokat, tartószerkezeteket cserélik. BAKOS ANDRÁS Megkezdődtek a tárgyalások a húsipari cég és a szakszervezetek között Pályázatot írtak ki a Ringára Megkezdődtek a hivatalos egyeztető tárgyalások a Ringa Húsipari Rt. dolgozóit képviselő Húsipari Dolgozók Szakszervezete, az üzemi tanács és a Ringa menedzsmentje között. MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesten megtartott első tárgyalási fordulón részt vett Kapuvári József, a HDSZ elnöke, Pászli Tibor az Üzemi Tanács elnöke és Tóth Ervin a Ringa Rt. vezérigazgatója. Tóth Ervin ismertette az érdekképviseleteknek a vállalatnál kialakult helyzetet, a jelentős átszervezések szükségességét és az első ütemben 450 főt érintő, fokozatos létszámleépítés tervezett időtartamát. A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy a létszámleépítéssel kapcsolatos tárgyalások megkezdése a Munka törvénykönyve által előírt kötelezettség. Amennyiben az eszközök értékesítésére vagy bérbe adására kiírt pályázatok sikerrel járnak, a társaság által előzetesen bejelentett 800 fős leépítéshez képest számos munkahely megmaradhat. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, Szanyi Tibor közbenjárása felgyorsíttatta a pályázattal kapcsolatos belső adminisztrációs munkákat - hangzott el az egyeztetőn. Ennek köszönhetően tegnap már meg is jelent a nyilvános pályázat. Szombaton Szikora Róbert és az R-GO Gidák, vasárnap Auth Csilla Hajtás az új szegedi Eko-parkban zett farkasszemet a látogatókkal. Az új Chryslerektől nem messze az árnyékban bújt meg egy hatméteres régi Lincoln, aminek a motorháztetején akár pingpongozni is lehetne. Sokan járták körbe a merész vonalvezetésű új 5-ös BMW-t. A kiállított jármű háromliteres, hathengeres dízelmotorral szerelt változat, amelynek alapára majd' 13 millió forint. Hatfokozatú automataváltóval, magasfényű diófabetéttel, aktív ülésszellőzéssel, xenonlámpákkal, fűthető bőrülésekkel könnyen 21 millió forint fölé emelkedik a vételára. Az új Audi A8-as hosszított változata azonban még ennél is drágább, 36 millió forintba kerül. A rendőrök, határőrök, tűzoltók járművei is sok érdeklődőt vonzottak. Különösen a gyerekek élvezték a kék villogó és sziréna ki-be kapcsolgatását. • A Hajtáson szombaton 15.30-tól Szikora Róbert és az R-GO Gidák lépnek fel, vasárnap 17 órától a főtámogató a Volvo Metcar 2000 Kft. és a Mitsubishi Nagymihály Autóház Kft. színpadán Auth Csilla énekel. A. T. J. Az újszegedi Eko-parkban tegnap megnyílt Hajtás autókiállítás már az első nap rengeteg látogatót vonzott. Hetven kiállító, több mint háromszáz jármű fogadta a jubileumi tizedik Hajtás Biztonságosan Járműipari Szakkiállítás és Vásár első napján a látogatókat az újszegedi Eko-parkban. A meleg ellenére sokan döntöttek úgy már pénteken kora délután, hogy tesznek egy sétát a kiállításon. Persze akadt néhány komoly érdeklődő is. Egy középkorú úrnak és feleségének a Citroen C3 Pluriel keltette fel az érdeklődését: - És hogy lehet ezt szétszedni? - mutatott az átalakítható Pluriel tetejére a reménybeli vásárló. Az „ínyencek" egyébként már bejárat közelében lecövekeltek, ott ugyanis három gyönyörű Jaguár, az új XJ sportváltozata, az XJR, az S-lype és az X-Type néA BMW standján az új 5-ös a főszereplő. Fotó: Schmidt Andrea Ígéretlicit SZÁVAY ISTVÁN Csütörtök este óta egy napig dühös volt az ország. Az aznapi híradókban röppent föl ugyanis az információ, miszerint a kormány a parlament elé terjesztené az ingatlanadóra vonatkozó törvényjavaslatot. Ami. ha elfogadják, lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy a területükön lévő ingatlanokra évente a forgalmi értékük két százalékáig terjedő adót vessenek ki. Ez egy Csongrád megyei városban egy kisméretű panellakás esetében is 120-160 ezer forint évi többletkiadást jelentene a családoknak, egy átlagos társasházi lakás esetében pedig két-háromszázezer forintot. Az ötlet szerencsére gyorsan elvetélt. A tegnap tartott koalíciós egyeztetésen ugyanis az SZDSZ és az MSZP képviselője egyaránt úgy nyilatkozott, hogy az ingatlanadó kérdésével nem foglalkoztak, és bevezetését nem is támogatnák. Még hozzátették: akaeptálják az SZDSZ adócsökkentési elképzeléseit, és az olcsóbb állam irányában tett lépésekkel teremtik meg a személyi jövedelemadók 2004-es csökkentésének 140-150 milliárdos fedezetét. Mindennek hallatán az ember már nem tudja, hogy bosszankodjon vagy örüljön. Legyen mérges a katasztrofális kommunikációs botrány miatt, hogy egy tisztviselő egy nagy fontosságú politikai ügyben világgá röppenthet egy újabb adófajta bevezetéséről szóló hírt a maga kontójára ? Úgy érzem, az Orbán-kormány idején ezt aligha tehette volna meg. Ha pedig megteszi, nem ússza meg szárazon. Első mérgem után mégis az öröm mellett döntöttem. Mert végre elhangzott egy nagyon fontos elvi alapvetés a koalíciós egyeztetésen: az olcsó állam igénye. A magam részéről pillanatnyilag az ország egyik legnagyobb bajának ugyanis a pártok igéretlicitjét látom. Mert mindannyian azt szeretjük, ha egy párt sokat ígér és még többet osztogat. Ha mindezt ellenzékben teszi egy politikai erő, csak hagyján. A baj ott kezdődik, ha a kormányon lévők beleesnek a csapdába, és még egy lapáttal rá is tesznek a másik fél osztogatási javaslataira. Ez pedig könnyen előfordulhat, ha a közvélemény-kutatások pártok népszerűségét fölmérő elemzéseire téved tekintetük. Nagyon nagy haj, hogy legtöbbünknek fogalmunk sincs arról, hogyan is működik a gazdaság vagy a költségvetés. Ezért a mindenkori ellenzék - valahai voluntarista beidegződéseinkre alapozva - nagyon is könnyen úgy állíthatja be a dolgokat, hogy csupán akarat és szándék kérdése, hogy mi mindent ad nekünk a kormány. így lehet népszerű minálunk a drága és erős állam etatista eszméje, mert nem igen tudjuk, hogy éppen ez gyöngíti a gazdaságot, vonja el az alapokat a fenntartható növekedéstől, no meg mellesleg saját tisztességesebb életünktől. Most ez a hirtelen jött adócirkusz legalább azt világossá teheti sokak számára, mit is jelenthet a drága, osztogató állam. Hogy az elvonás és újraelosztás kádárista-etatista spirálja csakis egyre növekvő terheket teremthet. Magam abban reménykedem, hogy az olcsó állam tegnap megfogalmazott igénye hosszú távon a magyar politika alapelve marad. Ha csak az ellenzéki licit folytatódása esetén nem érzik majd a választások közeledtével úgy a kormánypártok, hogy nekik is be kell szállniuk az ígéretshow-ba. A Fidesz-MPSZ megyei elnöke valós válaszokat vár Nógrádi matricás autópályát sürget Az elmúlt kormányzati időszak általa legfontosabbnak tartott kérdéseiről beszélt a Fidesz-MPSZ megyei elnöke, aki megválasztása óta először lépett a nyilvánosság elé. Nincsenek távlatok Szeged és a kistérség jövőjében - fogalmazott pénteki sajtóreggelijén Nógrádi Zoltán (képünkön), a Fidesz-MPSZ megyei elnöke. A politikus szerint az elmúlt másfél évben semmilyen jelentős fejlődést nem tudott felmutatni Csongrád megye, holott „az a rendkívül ritka helyzet állt elő, hogy mind a városi, mind a megyei önkormányzat kormánypárti többségű". Nógrádi Zoltán szerint a fejlődést hátráltatja, hogy a „térség ütőere", az M5-ös autópálya még mindig nem került be az országos matricás rendszerbe, holott ez szerinte mindössze 5-8 milliárd forintjába kerülne a 250 milliárdos költségvetéssel működő közlekedési tárcának. Amennyiben a helyzet nem változik, úgy hiába épül meg Szegedig a használóknak drága sztráda, ez nem szolgálhatja a térség fejlődését. A megyei elnök szerint a kormány magára hagyta a családi gazdaságokat, amelyre bizonyság, hogy a homokhátság vízpótlására mindössze 46 millió forintot biztosít közösen több minisztérium. - A polgári kormány négymilliárd forintot fordított a Fotó: Schmidt Andrea vidéki települések fejlesztésére, most pedig a Budapest-vidék viszonyban az újraelosztás defektet szenvedett - jelentette ki Nógrádi. Ugyanakkor fájlalta, hogy 374 falugazdászi állást szüntetnek meg, közöttük 17-et Csongrád megyében. A Fidesz-MPSZ megyei elnöke elmondta, sikertelennek bizonyult az a kisérlet is, hogy az EU-s csatlakozási tárgyalásokon egyáltalán szóba kerülhessen a magyar tanyai emberek sorsa. - Hol a nemzeti felelősség? tette fel a kérdést azzal kapcsolatban, hogy véleménye szerint a kormány csak alkudozik a magyar nemzetiségű polgárok kettős állampolgárságáról. Nógrádi Zoltán a fenti ügyekben mielőbbi egyértelmű választ vár a kormánytól. K.B.