Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-04 / 180. szám

6 •POSTABONTÁS« HÉTFŐ, 2003. AUGUSZTUS 4. POSTABONTAS PLUSZ Tisztelt Olvasóink! Örömünkre, nagyon megnőtt a szerkesztőségünkbe küldött olvasói levelek száma. Ezért a jövőben - alkalmanként - a Kapcsolatok hasábjain kívül, lapunk másik oldalán is olvashatják a hozzánk eljuttatott írásokat. (A szerk.) Ellenőrizzék az állattartókat is! Mi a fontos! Hála istennek ott tartunk, hogy az emberek többségét már érdekli a világ, amelyben él. Várjuk és kapjuk a híreket és azok megfelelő magyarázatát is. De van itt egy bökkenő: több a hír, mint a közléséhez rendelkezésre álló hely, ezért válogatni, szelektálni kell fontos és lényegtelen között. Nekem például az lenne fontos (visszatérően és rendszeresen), hogy nemzeti ünnepeink alkalmával a Hősök terén vajon negyvenezer, vagy nyolcvanezer ünneplő gyűlt össze. Tűvé teszem ilyenkor a széles, nagy tömegtájékoztatást, de az a rendezvény a hírek között - legtöbbször - nem szerepel. Miért? Csak! Mert az „ötemberes" gyűlések nem egyszer említésre méltóbbak, miközben ötvenezer szavazópolgár demonstrációja nem számít hírnek. Engem az ilyen ellentmondások fölidegesítenek (visszatérően és rendszeresen), de aztán rá kell jönnöm: én vagyok a hibás. Miért pont ilyesmi érdekel, ami nem fontos? Lényeges lenne még tudnom, hogy melyik pillanatban, melyik ország, nép minősül „lator" országnak. Nagyon vigyáznom kell, mert ha egy ilyen náció iránt rokonszenvet éreznék, akkor én is „latorrá" válnék. Hál' istennek okos vagyok: mindig azt az országot szeretem, amelyiket Bush is szereti. És soha eszem ágába se jutna, hogy a holokauszt létezését tagadjam, vagy kicsinyítsem jelentőségét. Nincs is gondom, egy szál se! fő és mély az álmom. Csak azt nem tudom még eldönteni, hogy az egymásnak ellentmondó hírek özönében mi legyen a fontos, és mi a lényegtelen. K. K, SZEGED A Postabontás rovatban Vélemények: tiszta levegőt! című olvasói észrevételekhez szeretnék hozzászólni. Mélységesen együtt érzek azokkal, akik környezetében, szomszédságában állattartók laknak és nem mernek nyilvánosan véleményt mondani, esetleg félnek. Félnek a sertéstartók haragjától, fenyegetésétől, atrocitás bekövetkezésétől. Nemcsak Makón, Baktóban, de Kiskundorozsmán is van renitens sertéstartó. Egy utcában 62 előkertes családi házból 61 ház nagyon-nagyon gondozott, csak egy helyen tartanak áldatlan körülmények között sertéseket. Szűk helyre, provizórikus ólakba (deszkából, lécből készült, fóliával borított tákolmányban) a megengedettnél jóval több sertést tartanak, összezsúfolva. A trágya az ólak előtt nagy halomban áll, változó, 20-100 mázsa mennyiségben felhalmozva. A trágyáié pedig (derítő hiányában) folyik széjjel, mossa az oldalkertet is. Télen-nyáron a bűz, az áporodott szag olyan mérvű, Ha a sertéseket nem tartják olyan tisztán, mint illusztrációs képünkön, akkor közelükben elviselhetetlen a bűz. Fotó: Gyenes Kálmán hogy az embernek hányingert, fejfájást okoz. Lakóházak ablakát szellőztetés céljából kinyitni nem lehet a rettenetes bűz miatt, ami a zárt ablakok mellett is beszivárog a lakásba. Tavasztól késő őszig a legyekkel, egerekkel, patkányokkal is számolni kell. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 28/1999/VI. 14/ sz. rendelete ugyan szabályozza az állatok tartását, a trágya és trágyáié tárolásával, kezelésével kapcsolatos előírásokat, de kérdés, hogy mennyit tartanak be a szabályoktól. Legfontosabbnak tartom az ellenőrzést, annak hatékonyságát, a kontroll ellenőrzések megtartását. Szükség esetén a renitensekkel szemtón a folyamatos szankciók alkalmazását. Itt és most bátorkodom felvetni az illetékesek felelősségét, illetve az érdekeltek, érintettek intézkedésének elmaradását (Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, ANTSZ Szeged Városi Intézete, Környezetvédelmi Felügyelőség, stb.). Megítélésem szerint senki sem mer feljelentést tenni, nem akar a környeztében lévő renitensekkel szemben haragos viszonyt kialakítani. Ezért az állattartókkal kellene a fennálló rendeleteket mindenkor betartatni, a társadalmi együttélés szabályainak megfelelni. Név és cím a szerkesztőségben Válts Praktikum Perfektre! A megújult Praktikum Perfekt tarifacsomaggal 2003. augusztus l-töl a legkedvezőbb káriyás percdíjjal hívhalsz, minden mobil- és vezetékes hálózatot, minden időszakban. Ráadásul a kártyás tarifacsomagokhoz kínált, összevonható kedvezményekkei - a jelentős beszélgetési kedvezményi lartalmaző Pellöltőkárlyákkal. illetve a PáratlanSzánnnal. amivel egy Pannon GSM vagy vezetékes számot fél áron hívhalsz - még tovább, akár 14.40 forintra is csökkentheted egy pere csúcsidőben folytatott beszélgetés árát! Válts bármely Pannon Praktikum, Illetve Bee tarifacsomagról díjmentesen Praktikum Perfektre a 1741-es számon! A Praktikum Perfekt tarifacsomag esetén hívásaidat egyperces egységekben számlázzuk. Pannon GSM nonstop információs vonal: 173 (bármely más hálózatból: +36 20 920 0200). wwm. pannongim.hu Ax Mvnaol. PANNON GSM A jó beteg-orvos kapcsolat nem jár együtt korrupcióval! Egyre több az álrokkant című, a lapban megjelentetett íráshoz szeretnék véleményt mondani. Először is a statisztika nem mindig fedi a valóságot! Ma Magyarországon az egész társadalom rokkant, mivel a polgárai olyan rokkantsági fokon élnek, amint az országról kiállított statisztikák is mutatnak. A rendszerváltás óta oly divatos lerokkantosítást azok a személyek vezetik, akik különböző jól fizető beosztástól - mivel azok megszűntek |nem akarom megnevezni ezeket a testületeket), 38-45 évesen, még életük delén - elmentek 67 százalékos rokkantságba. Ezekben az esetekben biztos jól működtek az orvosszakértők, csak későbbre ingott meg „szakértelmük". A Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesület elnökének nagy kár kikezdenie a háziorvosok munkáját és kétségbe vonni szakértelmüket, mivel erre gondolom nincs jogosítványa sem. Jó kapcsolatra lenne szüksége mindkét félnek, betegnek, orvosnak egyaránt, de ez nem korrupcióban nyilvánul meg. Am a cikk arra utal, hogy a jó kapcsolatnak ára van, de ez tévedés, mondhatnánk rágalmazás. A háziorvos együtt él a betegével, csak igazán ő ismerheti páciensét. Mozgáskorlátozottaknak járó parkolási engedélyt jó, hogy nem a köztársasági elnök jóváhagyásával lehet megkapni, lassan ez is bekövetkezhet. Mozgáskorlátozott olyan gépkocsival jár, amilyen van neki. Hol van a pár százezer forintos autók világa, Wartburg, Lada, Volga? Ma már milliókba kerül egy „környezetbarát" gépkocsi, így csak rosszindulattal lehet nyilatkozni a parkolási engedély mögött „álló" kocsikról, illetve tulajdonosaikról. Cím és név a szerkesztőségben A tegnap útjain - a holnap autóival Közeledtem egy útkereszteződéshez. Előttem kb. egy kilométeres „sebességgel" ért oda botjára támaszkodva egy nyolcvanas korban lévő úr. Egyméternyire suhant át előtte egy sok lóerős személygépkocsinak látszó tárgy, legkevesebb 80 km-es sebességgel, lakott területen. Annak nevezem, mert négy kereke, de sötét ablakai mögött nem láttam biológiai lényt. Az idős úrnak ijedtségében csak annyi ereje maradt, hogy utána fenyegetett kopott végű botjával. Gondolatban családalapító mozdulatok gyakorlására szólította fel legközelebbi rokonával kapcsolatban a sötétített üveg mögött ülő lóerőtulajdbnost. Elgondolkodtam: ez a biológiai mutáns az általa irányított lóerővel azonosul. Mi gyalogosok nem a kocsira haragszunk. Az, hogy gyalog járunk nem biztos, hogy gyalog gondolkodunk. Ok viszont lóerejükkel még a betonba épített „fekvő rendőrt" is elgázolnák. Emberi jogaikra hivatkoznak, ha a traffipaxos rendőrkocsi a bokor mögött méri sebességüket, szabálytalanságukat, szól felelőtlenségükért. Követelik, hogy a mérőhelyet tábla jelezze. Akkor azt is követeljék, hogy a veszély előre állítson jelzőtáblát magának. Hiszen ott van minden kilométerkőnél! Ha úgy lenne, országszerte egy közepes falu lakossága évente nem a temetőkbe jelentkezne be állandó lakosként: gyermekek, szüleik, unokáik, pótolhatatlan nagymamák, nagyapák. Tisztelt üvegbura mögé bújt, többlóerős Uram! Az üveg törékeny! Amikor a KRESZ-órákon és a vezetési gyakorlaton a defenzív vezetés volt a téma, talán hiányzott? Akiket nem kímél, azok másoknak hiányoznak! Közlekedésünk most a tegnap útjain, a ma emberével, a jövő kocsiján bonyolódik le. A középpontban mindig az ember áll, mint a veszélyes üzem irányítója. Ha vizsga után selejtezte KRESZ-könyvét, vegye meg újra, lapozgassa azt, ne csak a betétkönyvet. A valamit magára adó ember életfogytig tanul. A veszélyes üzem vezetője is. Tisztelt Uram! Ön is járhat még bottal, vagy kerekes széken akar? Utóbbinak csak 3 kereke van, vigyázzon a negyedik kerékre is - és az összes hengerére! Utolértem az idős urat, még mindig magasban lengette féltve őrzött egyetlen közlekedési segítőjét, sápadtan megjegyezve: - Nagyon siet haza, de nincsenek nála otthon! Rohan, mert várnak a veséjére. VÍZHÁNYÓ FERENC, MAKÓ Megújult a Délikert városrész Beszélj bárkivel, bármikor! V pannon praktikum Praktikum Perfekt • minden időszakban, • minden mobil- és vezetékes hálózatba Gyorsuló világunkban a városunk, településeink arculatára még jobban oda kell figyelni azért, hogy hagyományaik, jellegük fennmaradjon, s hangulatukban is kifejezzék az ott élők múlt által is formálta-alakította jelen mivoltukat. Szokás már mondani, hogy közönyös, közömbös világban élünk. Valóban sokszor tapasztaljuk, hogy egyre vékonyabb ereken szivárog az önzetlen tenniakarás, a mások és a saját környezet iránti odafigyelés termése. Ezért is tölt el nagy örömmel, amikor olyan emberekkel találkozom, akik fontosnak érzik, hogy tegyenek valamit lakóhelyük szebbé, jobbá tétele érdekében. A jó gazdát idéző módon megfogalmazva, ezeknek az embereknek a közért végzett munkája „áttöri a cserepesedő talajt", példát mutatva ezzel másoknak, s talán ezzel a helyi összetartásnak, összetartozásnak is mutatkoznak éltető elemei. Kecskéstelepen tavasszal, megkeresésemre néhány vállalkozó elképzeléseim támogatásáról biztosított. A közös gondolkodás eredményeképpen több értékes ötlet született, amelyekből van már ami megvalósult, illetve megvalósulásra vár. Aki a napokban Kecskéstelepen nyitott, befogadó szemmel járt, az láthatta, hogy négy kereszteződésben fa virágosládák teszik szebbé a települést. A szépen megfogalmazott köszönő szóvirágok mitsem érnének, ha nem említeném meg azok nevét, akik munkájukkal s nem utolsósorban lelkes tenniakarásukkal hozzájárultak a virágosládák kihelyezéséhez: a faanyagot Szirovicza Péter ajánlotta fel, Bodó Zsolt az összeállításban, kihelyezésben segített, Kollár József, a művelődési ház vezetője pedig koordinálta, öszszefogta a kis csapatot. A ládák összeszerelési anyagköltségét és a betelepítés költségeit a rendelkezésemre álló választókörzeti alapból biztosítottam. A megújult „Délikert városvész", Kccskéstelepen ezáltal is többek számára szebbé, vonzóbbá válhat. BARTÁNÉ TÓTH MÁRIA ízléses virágládák teszik szebbé a települést. Fotó: Schmidt Andren