Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-29 / 201. szám

10 •AKTUÁLIS« PÉNTEK, 2003. AUGUSZTUS 29. A szegediek nyolcvankét százaléka a Délmagyarországból tájékozódik Fontosabb a buszpályaudvar a piacnál Tl-lcfonos közvélemény-kutatásra kérte fel a Jelenkutató Intézetet. A kérdezőbiztosok 812 szegcdi önkormányzat az Informatikai és Hír- szegedit faggattak főleg helyi közérdeklődésre közlési Minisztériumon keresztül a budapesti számot tartó témákról. HONNAN TÁJÉKOZÓDIK A VÁROS NAPI TÖRTÉNÉSEIRŐL? DELMAGYARORSZÁG Szeged TV Ismerős, barát Városi TV Szegedi Tükör Országos sajtó Rádio88 Internet 33 30 "stru '"fán 14 Webradio 10 Más 2 0 Emlitesek aránya (%) 20 40 A PIACOT VAGY A BUSZPÁLYAUDVART FEJLESSZÉK A MARS TÉREN? MENNYIRE ROKONSZENVES BOTKA LÁSZLÓ POLGÁRMESTER? 33 33 8 (Iskolai osztályzatok szerint) 23 1 5 Nem tudja MENNYIRE ELÉGEDETT A POLGÁRMESTER TEVÉKENYSEGÉVEL? 32 22 16 17 1 2 3 4 5 Nem tudja ELMENNE-E SZAVAZNI AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁSRA? a/r y s**. zj 1! Biztosan elmenne szavazni Biztosan nem menne el szavazni Valószínűleg elmenne szavazni Valószínűleg nem menne el szavazni Nem tudja Nincs válasz Tájékozódás a Délmagyarországból A megkérdezettek kiugróan magas hányada (82 százalék) a város napi történéseiről lapunk­ból, a Délmagyarországból (DM) tájékozódik. Bennünket a két vá­rosi kábeltelevízió követ: a rész­ben magántulajdonú Szeged TV 62, az önkormányzat által a vá­lasztásokat követően alapított Városi Televízió 50 százalékot ért el a kérdésre választ adók kö­rében. A médiumokkal verseny­be került az ismerőstől, baráttól, munkatárstól szerzett informá­ció, amelynek aránya is viszony­lag magas, 53 százalék. Ez a mu­tató jelzésértékű lehet azok szá­mára, akik a tömegkommuniká­cióban dolgoznak, valamint azoknak is, akik az emberek élet­körülményeit, életszínvonalát vizsgálják. A szintén a Délmagyarország kiadásában megjelenő, ám nem­csak előfizetőkhöz, hanem min­den szegedi családhoz eljutó Sze­gedi Tükör áll a sorban a követ­kező helyen 37 százalékkal. Az országos sajtóból (33 százalék), a Rádió 88-ból (30 százalék), az in­ternetről (14 százalék), s a Web Rádióból (10 százalék) már vala­mivel kevesebben szereznek ér­tesülést városi eseményekről, történésekről. Lapunk 82 százalékos eredmé­nye azért is rendkívül értékes, mert a helyi televízió nézése, il­letve a rádió hallgatása nem ke­rül pénzbe szentben a Délma­gyarország havi előfizetésével vagy megvásárlásával. A Mars téri buszpályaudvart fejlesztenék Az elmúlt években lapunkban nyomon követtük a Mars téri piac fejlesztésének sorsát, összefüg­gésben a buszpályaudvar maradá­sával, avagy részleges elköltözésé­vel, áttelepítésével. Tlilajdonkép­pen már eldőlt, a koncepciók kö­zül az utóbbi valósul nteg, a Tisza Volán Rt. új autóbusz-pályaud­vart kíván építeni a Bakay Nán­dor utcában. A döntéshez igazod­va korszerűsítik majd a megma­radó piacot és a pavilonokat. A Mars téri kereskedők előbb a buszállomás városközpontból va­ló kitelepülése mellett foglaltak állást, utóbb azonban, félve, hogy forgalmuk csökken a buszra váró utasok elpártolása miatt, már a pályaudvar maradását pártfogol­ták. A Tisza Volán Rt. azonban az uniós elvárásoknak is eleget téve a költözés mellett döntött. A szegediek azonban a jelek szerint nem értenek teljesen egyet ezzel a döntéssel. Ugyanis arra a kérdésre válaszolva, mit tartanak fontosabbnak a Mars tér fejlesztése kapcsán, a piacét, avagy a buszpályaudvarét, az utóbbira voksoltak. A válaszadók 53 százaléka választotta a pálya­udvart, s csak 33 százalék a pia­cot. A megmaradó hányad vagy Busz és piac - csak szűken férnek. mindkettőre igent mondott, vagy nem tudott dönteni. Rokonszenves a polgármester A közvélemény-kutatók kíván­csiak voltak arra is, hogy a szege­dieknek mennyire rokonszenves Botka László polgármester. A kérdés azzal folytatódott, hogy mennyire elégedettek a polgár­mester tevékenységével. A ro­konszenv ötfokozatú skáláján, az iskolai osztályzatoknak megfele­lő értékelés eredményeképpen Botka László 61 százalékos átla­got ért el, ami azt jelenti: a leg­többen, 33-an, hármast adtak neki, 18 főtől ötöst, hattól pedig elégtelent kapott. Munkájával az emberek szintén 61 százalékos átlagban elégedettek. A részered­ményekben 32-en közepesen elé­Fotó: Schmidt Andrea gedettek, 16-an nagyon, s hatan adnának egyest a munkájára. Támogatott EU-választás Amennyiben a jövő vasárnap lenne az európai parlamenti kép­viselő-választás, a szegediek 71 százaléka elmenne szavazni. Biz­tosan nem menne el voksolni a válaszadók 15 százaléka, a bi­zonytalanok aránya pedig 6-6 százalék. Az utóbbiak a valószí­nűleg elmenne, avagy valószínű­leg nem menne el felvetést vá­lasztották. A fentiekből azért tűnnek érde­kesnek, mert az EU-csatlakozás­ról szóló szavazásra a vártnál jó­val kevesebben mentek el vok­solni. Az erről szóló népszavazá­son a választásra jogosultak vala­mivel több mint ötven százaléka voksolt igennel. Számítógép és internet A közvélemény-kutatásban részt­vevő szegediek 52 százalék;! ren­delkezik személyi számítógéppel, internet-csatlakozással viszont csak 22 százalékuk bír. Arra a kér­désre, tervezik-e, hogy számítógé­pet vásárolnak, avagy ha már van, akkor egy újabbat szerezzenek be, a válaszadóknak csak a 14 száza­léka válaszolt igennel, 86 száza­lék nemet mondott. A legtöbben ­7 százalékuk - egy éven belül ter­veznek vásárlást. A megkérdezettek közül sajnos a legtöbben (53 százalék) sem otthon, sem a munkahelyükön nem használnak komputert. Harminc százalékot tesz ki azok száma, akik naponta, 12 százalé­kot, akik hetente többször dol­goznak személyi számítógépen, 3 százalék havonta néhány alka­lommal, 2 százalék pedig még ennél is ritkábban veszi igénybe a számítástechnika nyújtotta le­hetőségeket saját otthonában, a munkahelyén, avagy barátjánál. Még rosszabb eredményre ju­tott a kérdezőbiztos, amikor arra volt kíváncsi, hogy a válaszadó milyen gyakran internetezik ott­hon, a munkahelyén vagy má­sutt. A felmérés szerint egyszer sem lép fel a világhálóra a meg­kérdezettek 69 százaléka. A sze­gediek 17 százaléka naponta, 10 százaléka hetente többször, 3 százaléka havonta néhány alka­lommal és 1 százaléka még en­nél is ritkábban használja az in­ternet szolgáltatásait. Ügyintézés kábelen A számítástechnika világában egyre gyakrabban vetődik fel, hogy mennyivel egyszerűbben le­hetne otthonról, avagy a munka­helyi számítógépről intézni ható­sági ügyeinket, megúszva a sor­ban állást, csökkentve az ügyfél­szolgálatok zsúfoltságát. A Bel­ügyminisztérium tervezi annak bevezetését, hogy már az idén ön­kormányzati szinten néhány ügy­nek az informatika eszközeivel járjunk a végére. Ezért is érdekes az a kérdés, amely arról faggatja a szegedieket: Ön szerint mennyire szükséges az, hogy a polgármeste- " ri hivatal interneten is elérhetővé tegye az ügyintézéshez szükséges adatlapokat, formanyomtatvá­nyokat. Iskolai osztályzatokkal mérve ez a lehetőség a legtöbb megkérdezettnél, 42 százaléknál kapott ötöst, 25-nél négyest. Kö­zepessel és kettes osztályzattal vi­szont kevesebben díjazták az ötle­tet, mint egyessel. A legrosszabb minősítést adta ugyanis a meg­kérdezettek viszonylag magas, 14 százaléka. Háztartásonként hárman A közvélemény-kutatás során 812 személyt kerestek fel, közü­lük 363 volt a férfi és 449 a nő, 392-en a 18-44 és 420-an a 45 gl » évesnél idősebb korosztályt kép­viselték. A megkérdezettek leg­nagyobb hányada, 32 százalék mindössze kétszemélyes háztar­tásban él, négy fő lakik egy ott­honban a választ adók 23 száza­lékánál, az egyedülállók aránya 12, az 5 fős vagy annál nagyobb családban élők aránya 8 száza­lék. A 810 háztartásban összesen 2357 személy él, vagyis átlago­san háztartásonként 2,9 fővel számolhat a statisztika. F. K.-0. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents