Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-27 / 199. szám

SZERDA, 2003. AUGUSZTUS 27. • POSTABONTÁS5 Leállhat az építkezés a fürdő udvarában Elmarad a falazás Herpaiék ablakánál Fürtökben lógnak a légkondicionálók a falakon A műemlékek védettek Előkerült az eltűnt apátfalvi nő Romániában találták meg azt a fiatal apátfalvi nőt, akit a Makói Rendőrkapitányság hónapokon át keresett. A tavasz óta körözött B. Erzsébetet az évek óta eredményes határ menti együttműködésnek köszönhetően sikerült Romániában megtalálni - tudatta M. Toronykőy Márta, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A rendőrség szűkszavú közleménye szerint az adatgyűjtés alapján felmerült annak a lehetősége, hogy az asszony Romániában tartózkodik. A román rendőri szervek ezen a szálon elindulva megállapították a nő tartózkodási helyét, valamint azt, hogy a tizennyolc esztendős magyar állampolgár egy barátjánál él Dolj megyében, az ország keleti részén. Sorsáról a hatóságok később intézkednek. Információink szerint az akkor még tizenhét esztendős, de a napokban nagykorúvá vált nő még április 9-én tűnt el, amit édesanyja májusban jelentett a rendőrkapitányságon. Hírt, életjelet B. Erzsébet az eltűnés óta nem adott magáról. Az, hogy Romániába távozott, azért tűnt valószínűnek, mert már előzőleg volt egy romániai élettársa, akitől gyermeke is született. Mindketten egyszerre távoztak külföldre, a kisfiút pedig a nő meglehetősen szerény körülmények között élő édesanyjára hagyták. A falubeliektől azt hallottuk, a pár nagyjából mostanra valószínűleg a kitartó nyomozástól függetlenül is előkerült volna. SZ. I. M. Egyre többen szereltetik fel a légkondicionálót, amely megkönynyíti a kánikula elviselését. Fotók: Karnok Csaba engedélyezik a berendezések felszerelését. Az általunk észrevett szegedi példákkal kapcsolatban azonban nem tudott nyilatkozni, azok a jelenleg szabadságon tartózkodó Mátyus Zoltánná hatáskörébe tartoznak. A városháza építési irodájának vezetője, Puppné Tombácz Ildikó a hatályos rendeletből idézve magyarázta el, miért nem szükséges építési engedélyhez kötni a klímák kültéri egységeinek felszerelését. Ugyanis csak azon berendezésekhez kell kérni az iroda áldását, amelyek kinti levegőt is felhasználnak. Mivel a klímák a belső levegőt forgatják, jelenleg mindenki oda szereltet légkondicionálót, ahová akar. Az egyik szegedi klímanagyhatalom, a Főszer-Elektroprofil Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója, Kispéter Gábor szerint a nagyobb megrendelők általában megterveztetik és engedélyeztetik az épületek légkondicionálását, s kerülik a külső homlokzatok elcsúfítását. Például az általuk forgalmazott készülékek rendszere olyan, hogy nagyobb távolságot is lehet tartani a beltéri és a kültéri egység között. Egy magát megnevezni nem kívánó szerelő hozzátette: mindig megnézi, hol a szomszéd berendezése és a meglévőhöz igazítja az újat, tehát igyekszik rendet tartani. Megsúgta: ha építési engedélyhez kötik a klímákat, azzal nem a szerelőkkel, hanem a lakossággal szúrnak ki. Az engedély beszerzése legalább két hónapot vesz igénybe. FEKETE KLÁRA Leállították az építkezést annak az idős házaspárnak az ablakai előtt, akiket a szegedi fürdő felújítása miatt a tervek szerint „befalaztak" volna. Folyamatosan tárgyalnak az AKA-val az M5-ös jövőjéről Mikor lesz négysávos a 47-es? Szeged az idén 30 millióval többet fordított az oktatási intézmények karbantartására Felújították az iskolákat a nyári szünet idején Ideiglenesen leállították a szegedi fürdő felújítási munkálatait ott, ahol egy nyugdíjas házaspár lakásának ablakaitól néhány centiméterrel emeltek volna falat, azaz befalazták volna őket. Mint korábban megírtuk: a gyógyfürdő udvarára egy ötemeletes épületet terveztek. Az idős házaspár hiába kért segítséget, nem kapott. Herpai László és felesége önkormányzati tulajdonú lakásukból nézték, hogyan emelkedik a fal. Cikkünk megjelenése után nem sokkal az ügyben eljáró mórahalmi önkormányzat elrendelte az építkezés leállítását az érintett részen. A hivatal egyúttal egyeztető tárgyalást kezdeményezett a Fürdővizek Kft.-vei, Szeged város építési hatóságával, a kivitelezővel, az Ingatlankezelő Vállalattal és a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Az érintett hatóságok megbíztak egy tervezőt a probléma megoldásával, ami a jövő hét elejére készül el. A tervek készítésénél figyelembe veszik Herpaiék kérését is. A terv elfogadásáról a műemlékvédelmi hivatal gyorsított eljárásban tárgyal, és miután döntést hoztak, csak utána folytatódhat az építkezés. Tátrai Miklós építésvezető elmondta, néhány nap múlva kénytelenek lesznek teljesen leállni, hiszen a Herpaiék ablaka előtti rész nélkül, ahol egyébként a lépcsőház lesz, nem tudják folytatni a munkát. Mint mondta, fél attól, hogy ez nagy kiesést jelent majd, hiszen egy terv engedélyezése akár fél évet is igénybe vehet. Az építésvezető egyébként tudott a két ablakról, de amikor jelezte a problémát az illetékesnek, azt a választ kapta, hogy ezzel nem kell foglalkoznia. Hogy ez a kijelentés pontosan mit jelentett, azt nem lehet tudni, de tény, az eredeti elképzelés szerint az építkezés megkezdésekor a Széchenyi tér 8. számú háznak már egyetlen lakója sem lett volna, az épületet ugyanis gyógyszállóvá akarták alakítani. Ezt Rónai Gábor, a Fürdővizek Kft. igazgatója is megerősítette, ám elmondta, erre nem sikerült egyelőre pénzt szerezni, még keresik hozzá a befektetőket, így a lakók maradtak, közülük azonban csak Herpaiéknak okozott gondot az új épület, hiszen két ablakuk - egyébként teljesen szabálytalanul - a tűzfalon van, amelyet beépítenek. Az Ingatlankezelő Vállalat valószínűleg méltányolja majd a nyugdíjas házaspár igényét, és csökkenti a lakbér összegét. Ők azonban már a lakáscserén gondolkoznak. A Szent István téren már ki is nézték új otthonukat, és remélik, hogy a pályázók közül előnyben részesítik majd őket. TÍMÁR KRISZTA Egyszerűen elcsúfítja a klímás berendezés az elegáns Tisza Szálló épületét. Egyelőre csak a műemlék épületeket védi rendelet a légkondicionálók kültéri egységeitől, amúgy jelenleg bárki bárhová felszereltetheti a berendezéseket. A klímák lassacskán ugyanúgy a lakás nélkülözhetetlen gépészeti berendezései közé tartoznak, mint a radiátorok és a konvektorok. A hőmérsékletek emelkedésével egyenes arányban nő az eladott légkondik száma, s évről évre több a homlokzatokra szerelt, a falakat elcsúfító és a gyalogosok nyakába ingyenfürdőt eregető kültéri egység. És akkor mi van? - kérdezheti bárki, s előkotor emlékeiből egy athéni városképet, ahol a berregő dobozoktól szinte már nem is látni a házak eredeti falait. Ugyanakkor azt is érezzük, azért valamiféle rendet tartani kellene. Bertalan Sándor, a szegedi polgármesteri hivatal főépítészi referense szerint jelenleg egyedül a védett épületek homlokzatát kell óvni", azoknak is a közterületről látható részeit. De nemcsak a klímáktól, hanem parabolaantennáktól, árnyékolóktól, virágés zászlótartótól (ez utóbbiak felszerelésére is engedélyt kell kérni). Ha a műemlékeken mégiscsak felbukkannak kültéri egységek, azok leszereltetése a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladata. A hivatalnál, közismertebb nevén a műemlékvédelemnél Petvai Ferenc munkatárs, Békés megyei felügyelő megerősítette, hogy a védett épületeken nem Herpaiék ablaka előtt egyelőre nem emelnek falat, a liftaknát viszont már felállították. Fotó: Schmidt Andrea Két év múlva mindenképp megkezdik a 47-es út Vásárhely és Szeged közti, még kétsávos szakaszának szélesítését, tárgyalások folynak azonban arról, hogy már jövőre hozzáfogjanak a munkához - mondta el tegnapi vásárhelyi látogatásán a gazdasági minisztérium politikai államtitkára Gaál Gyula. Elmondta: a terület mintegy 85 százaléka már rendelkezésre áll, a többit folyamatosan sajátítják ki. A régészeti feltárás most zajlik, és a jelenlegi tervek szerint 2005-ben kezdődik el a munka a 4,7 kilométeres szakaszon. Az M5-ös autópálya építésével kapcsolatban Gaál Gyula kifejtette: folyamatosan tárgyalnak az AKA Rt.-vel. Az állam célja az, hogy egy jó minőségű, megfizethető díjú autópálya épüljön, melyet ugyanolyan feltételekkel használhassanak az autósok, mint a többi magyar sztrádát. A szocialisták tavalyi kampányukban azt ígérték: az M5-ös 2006-ra Szegedre ér. Ezt a dátumot minden bizonnyal be is tudják tartani - tette hozzá az államtitkár. SZ. A. K. Idén százharminc millió forintot költött a szegedi önkormányzat a tanintézetek felújítására. Halaszthatatlan munkák miatt az idén a tervezettnél harmincmillió forinttal többet fordítottak iskolarekonstrukcióra, mint tavaly. A szegedi önkormányzat minden évben a nyári szünetekben végzi az iskolák, óvodák karbantartását, felújítását. A városüzemeltetési iroda vezetője, Molnár László elmondta, hogy huszonhat általános iskola, huszonegy óvoda, tíz középiskola, két kollégium állagán javítottak a bő kéthónapos vakáció alatt. Az intézmények többségében felújítási munkákat végeztek el, vízvezetéket és kazánokat cseréltek, festettek, volt ahol vakolni kellett, és akadt iskola, amelynél tetőjavítást végeztek. Az önkormányzat évente általában százmillió forintot fordít az oktatási intézmények karbantartására. Idén azonban ezt az összeget harmincmillióval megtoldották, mert volt néhány halaszthatatlan munka. Ezek közé tartozott például a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola tornaterménél a tetőjavítás, a Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola tetőablak cseréje és a Tápai Antal Szakközépiskola villamossági rendszerének felújítása. Megcsinálták még a Rókus I. számú általános iskola födémjavításra, parkettázását és az ablakok cseréjét. A Béke utcai iskolába pedig új kazán és födém került. Legtöbbet egyébként a Rókus I. Számú Általános Iskolára költötte az önkormányzat, nyolc és fél millió forintot. - A munkálatok már minden intézményben befejeződtek, a tanévkezdésnek nincs akadálya jegyezte meg Molnár László. T.Á. A Rókusi I. számú iskolában költöttek a legtöbbet ezen a nyáron felújításra. Fotó: Schmidt Andrea