Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-26 / 198. szám

KEDD. 2003. AUGUSZTUS 26. "AKTUALIS" A tartósan csapadékmentes meleg időjárás miatt folyamato­san csökken a Tisza és mellék­folyóinak vízszintje. Szegednél tegnap mindössze 94 centimé­teres vízmélységet mértek az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság (Ativizig) munkatársai. Ez az érték a sokéves augusztu­si átlagos vízállással összeha­sonlítva 70 centiméterrel ala­csonyabb. Az 1970-es években mérték a megyeszékhelyen a legalacso­nyabb vízszintet. A jugoszláviai Törökbecsén azonban 1976-ban átadták a duzzasztót, ami már szabályozza a folyó alsó szaka­szán a víz szintjét. Az elmúlt 27 évben eddig négyszer fordult elő, hogy tartósan egy méternél alacsonyabb legyen Szegednél a Tisza vízállása. Jelenleg már 68 napja tart az aszályos idő. Ko­rábban 1992-ben, 93-ban és 94-ben volt az ideihez hasonló­an hosszú csapadékmentes idő­szak, ami azokban az években is folyamatosan apasztotta a vízfe­lületet. Érdekesség, hogy legutóbb 2000 tavaszán, az árvíz után 58 napon keresztül tartott az aszály, akkor a Tisza vízszintje Szeged­nél szintén egy méter alatt ma­radt. A folyón följebb már jóval kevesebb a víz, oda ugyanis már nem ér el a törökbecsei duzzasz­tó hatása. Az aszály az Ativizig területén nemcsak a Tiszát sújtja. A Ma­roson, Makó fölött az apátfalvi gátnál például focipálya nagysá­gú száraz szigetek alakultak ki, néhol gyalog át lehet menni egyikről a másikra. A folyón Makónál tegnap mínusz 93 cen­timétert mértek, ami mindössze 10 centiméterrel magasabb, mint az eddig észlelt legkisebb vízállás. A Tiszába és a Marosba ömlő kisebb patakok, csatornák néhol kiszáradtak. Ez leginkább a Ma­ros romániai szakaszán figyelhe­tő meg. Ott még a hegyekben is előfordul, hogy nincs víz a kisebb csatornákban. Azonban a vízügyi szakembe­rek ügyelnek arra, hogy abban a csatornában vagy patakban, ahol szükséges, legyen víz. A Ti­sza alacsony vízállása miatt nem kell vízkorlátozástól tarta­ni Szegeden és környékén. A fel­merülő vízigényt ugyanis ez a mostani alacsony vízállás is ki­elégíti. A meteorológia előrejelzések szerint az elkövetkezendő tíz napban lényegesen nem változik a térség időjárása. Marad a tartós kánikula, sőt, újabb hőhullámok várhatók, akár 38-39 Celsi­us-fokra is emelkedhet a hőmér­séklet. Komolyabb eső nem vár­ható, csütörtöktől itt-ott zápor­ral lehet számolni. A nagy me­legben azonban ez a kevéske eső nem befolyásolja a folyók víz­szintjét. KORMOS TAMÁS Vizsgálat, türelmi idő, büntetés és felszámolás a sertésólak táján Trágyaszag és légyinvázió Az európai túltermelés a magyar gazdákat is sújtja Négyszázmillió liter tej külföldre utazik Ifjúsági napok Szegeden Nincs jobb szó rá: nyílt csetepaté van a kormány és egy állami szakintézmény, a PSZÁF elnöke között. A tényéknél maradva, a Szász Károly által vezetett felügyelet vizsgálata három pénzinté­zetnél, köztük a korábban Medgyessy Péter által vezetett In­ter-Európa Bank Rt.-nél pénzmosásra utaló tranzakciókat fede­zett fel. Ezzel egyidejűleg új lendületet vett a Szász elmozdítását előkészítő korábbi kormányzati akció. Bármelyik is következett a másikból, az amúgy is szövevényes brókerbotrányba minden ed­diginél jobban belekeveredett a politika. Az ördög az időzítésben van: sem azt nem tudjuk pontosan, hogy a PSZÁF miért éppen a burjánzó Pannonplast-ügy után erő­sített bele a K & H-sikkasztás ügyébe, amikor előtte évekig vizs­gálta, és több határozatban tárta fel a banknál tapasztalható pénzügyi szabálytalanságokat•, sem azt, hogy a kormánynak mi­ért éppen akkor vált újra időszerűvé Szász eltávolítása, amikor a felügyelet vizsgálatai nyomán az ellenzéki sajtó kormánytisztvi­selők felelősségével kezdett foglalkozni. Az ilyenfajta időzítések veszélye (esetleg célja), hogy a két kérdésből két homlokegyenest ellenkező szóbeszéd bontakozik ki. A baloldal számára hihetőbb alapján a Pannonplast megszer­zéséért a bal- és jobboldali háttérrel rendelkező két gazdasági érdekcsoport közül az előbbi jutott volna részvénytöbbséghez. A PSZAF elnöke úgy leplezte le az ügyletet, hogy botrányba keverte az Állami Autópálya Kezelő társaság vezetőjét, akit az ő lehetséges utódaként emlegettek, majd a felügyelet megkés­ve jött rá a Kulcsár-sikkasztásra. E mulasztás miatt Szász megszervezte saját megveretését, esetleg hazudott, mert való­jában egy elütött kerékpáros és seprünyeles társa verte meg, aztán a Fidesszel konzultálva úgy adagolta az információkat, hogy azok nyomán ne maradjon kétség a szocialistákhoz köze­liérdekkörök érintettségével, valamint László Csaba pénzügy­miniszter, Draskovics Tibor kabinetfőnök és újabban Med­gyessy Péter felelősségével szemben. A jobboldahlag hihető verzió szerint Szász azonnal lépett, amint a Pannonplast-ügyben bejelentést kapott, majd - ő első­ként - rájött a Kulcsár-ügyre. Annak baloldali gazdasági, háttérpo­litikai szálai miatt verték meg, s amikor a botrányban MSZP-s po­litikusok és érdekeltségek kerültek felszínre, a kormány ahelyett, hogy ezzel, valamint saját egykori K & H-vezető miniszterei fele­lősségével foglalkozna, Szásztól akar megszabadulni. És nem azért, mert késve jött rá a Kulcsár-ügyre, hanem mert még kide­rülhet egy s más. Es mivel nem lehet csendben intézni a kormány számára kellemetlen ügyet, s mivel elmozdítása nem megy más­ként, a főügyészt is tűz alá veszik. A két változat annyira távol van egymástól, hogy nem lehet megjósolni, milyen kiutat talál ebből a magyar politika. Minden­esetre józanság és morális érzék nélkül nagyon puskaporos lesz az őszi parlamenti ülésszak kezdete. Az előrejelzések szerint továbbra is marad a meleg Mélyponton a folyók vízállása Szegednél alig 94 centiméter a Tisza vízállása. A törökbecsei duzzasztó átadása óta eddig négyszer fordult elő, hogy egy méter alatti a második legnagyobb magyarországi folyó vízállása. Az előrejelzések szerint marad a meleg, aszályos idő - tehát tovább apadhat a folyó. A csütörtöktől vasárnapig tartó Szegedi Ifjúsági Napokon a szó­rakoztatás mellett a biztonság­ra és a tisztaságra fektetik a szervezők a legnagyobb hang­súlyt, hangzott el a tegnapi saj­tótájékoztatón. Puskapor PANEK SÁNDOR Megyénket, de különösen Sze­gedet a napokban szinte tel­jesen elárasztotta az elviselhe­tetlen trágyaszag. Még soha annyi bejelentés vagy panasz nem érkezett a különböző ha­tóságokhoz, mint ezen a nyá­ron. A fölösleget leggazdaságosabban a tejtermékké való feldolgozás csökkentheti. Fotó: Tésik Attila A feldolgozóknak nem érdekük, hogy a tejtúl­termelés megszűnjön hazánkban, hiszen így ala­csonyan tartható a „nyersanyag" ára. Többek közt ez a tejtermelők egyik legégetőbb prob­lémája - derült ki tegnap egy vásárhelyi szakmai fórumon. Vajon a kvótarendszer mindenkire vonatkozik? Ha nem, miért nem? - kérdezték a tejtermelők tegnap a vásárhelyi szakmai fórumon, ahol kiderült: bi­zony vannak olyan gazdák, akik már teljesítették a kvótájukat. Azaz eladták a megengedett mennyisé­gű tejet, a feldolgozók azonban ezek után is vásá­rolják tőlük a nyersanyagot. - Valóban el kellene érni, hogy csak a kvótával rendelkező termelő adhassa el a tejet - nyilatkozta Krajcsovitz András, a Tej Terméktanács elnökségi tagja. Az ezen felül értékesített termék után bünte­tő illetéket kellene fizetni, ezt azonban a tanács nem tudja behajtani. A feldolgozót pedig semmi­lyen szankció nem kényszeríti arra, hogy csak a kvótán belül eladott tejet vegye meg. A túltermelés egyébként európai szinten is ko­moly problémát jelent. Istvánfalvy Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese kifejtette: míg ha­zánkban egy év alatt 1 milliárd 200 millió liter tej­ből készült termék talált gazdára, tavaly 1,7 milli­árd litert értékesítettek, míg idén 1,6 milliárd tejet adnak el a gazdák. A 400 milliós különbséget pedig exportálni kell, a külpiacon viszont az említett ok­ból meglehetősen nyomottak az árak. A 400 millió liter tej eladásának támogatása kap­csán egyébként a Földművelésügyi- és Vidékfejlesz­tési Minisztérium (FVM) és a Tej Terméktanács az év elején kötött egy megállapodást, melynek értel­mében a mennyiség értékesítésének feléhez a tár­ca, a másikhoz a tanács biztosítja a szubvenciót. Ez utóbbi szervezet azonban azt sérelmezi, hogy bár az FVM azt állítja, vállalt kötelezettségét teljesítette, a tanács szerint azonban csupán 140 millió liter tej­hez nyújtott a minisztérium támogatást. A tárgya­lások most is folynak, a gazdák pedig közben egyre elkeseredettebben próbálnak talpon maradni. SZ. A. K. - A szegedi önkormányzat az 1967-ben indult, majd a kilenc­venes években elsorvasztott Sze­gedi Ifjúsági Napokat éleszti fel döntésével - jelentette ki Botka László polgármester az augusz­tus 28-ától 31-éig tartó rendez­vény tegnapi sajtótájékoztató­ján. A SZIN-nek három helyszín, a Partfürdő, a Gomba és a Dugo­nics tér ad otthont csütörtöktől. A programok többségét a Partfür­dőn rendezik meg, ezért itt már tegnap elkezdték az építést, át­alakítást. - A nagyszínpad ele­meit, a technikát kamionok hoz­zák, ezért a Lapos felőli utat megcsináltattuk, illetve a már régóta nem működő oldalsó ka­put is kinyitjuk - vette át a szót Boros Gyula, a szegedi kabinet protokoll-tanácsadója, a rendez­vény főszervezője. A másik szervező, a Szegedi If­júsági Ház igazgatója, Szeme­nyei Sarolta szerint a SZIN há­rom alappillére a következő: program, biztonság, tisztaság. A rengeteg koncert, bemutató alatt a Tisza partján nyolcvan méte­renként áll egy biztonsági őr, a folyón pedig két motorcsónak járőrözik. A rendszeres hajnali nagytakarításon túl napközben 15-en szedik majd a szemetet. A rendezvény összesen 38 mil­lió forintba kerül. Ebből nyolc­milliót az önkormányzat ad, a fennmaradó 30 milliót pedig ti­zenegy szponzor, illetve a Gyer­mek-, Ifjúsági és Sportminiszté­rium biztosítja. K.T. Az elviselhetetlen trágyaszag és a rengeteg légy miatt különösen sokan panaszkodtak Szegeden és környékén az idén a különböző hivataloknál. Valószínűleg a rendkívül forró nyár az oka an­nak, hogy olykor csaknem az egész várost elárasztotta a bűz. A tisztiorvosi szolgálathoz, az ön­kormányzathoz és a környezet­védelmi felügyelőséghez érkezett bejelentések is azt támasztják alá, hogy a városnak szinte nincs olyan pontja, ahol ne lenne orr­facsaró bűz és légyinvázió. - Minden bejelentést kivizs­gálunk. Azokra a helyekre is ki­szállunk, ahol csak egy-két disznót nevelnek, és a nagy te­lepeket is felkeressük - tájékoz­tatott Hunyadi Ildikó, az ÁNTSZ szervezetének főorvo­sa. - A munkatársaim a helyszí­neken vizsgálják a levegőt, meg­nézik, hogyan tárolják a trá­gyát, valamint a légysűrűséget ellenőrzik. A tennivalókról mi csupán állásfoglalást hozunk, amit a polgármesteri hivatalba, a nagy hizlaldák esetén pedig a környezetvédelmi felügyelőség­hez juttatunk el. - A sűrűn lakott területek, azaz a belváros és a lakótelepek kivé­telével szinte bárhol lehet disz­nót nevelni, a pontos helyeket a közgyűlési rendelethez kapcsoló­A nagy telepeket is ellenőrzi az ÁNTSZ. dó térképek jelölik - összegezte az előírásokat Acsné Gunda Ju­dit, a szegedi polgármesteri hiva­tal általános igazgatási irodájá­nak vezetője. - A szabály ezeken a ritkábban lakott városrészek­ben a jószágok számát a családi szükségletre, azaz hatra korlá­tozza, és külön engedély sem kell hozzá. A Nagykirálica, Tápé, Maroslele és Szentmihály egyes részein korlátlanul lehet állato­kat nevelni. Engedély ugyan eh­hez sem kell, az egészségügyi és a tartással kapcsolatos alapvető szabályokat azonban itt is ellen­őrizzük. Ha ezeket megszegik, megtilthatjuk a tartást. Ácsné Gunda Judit elmondta: az idén nyáron eddig tíz esetben büntet­tek, 20 ezer és 60 ezer forint kö­zött szabtak ki bírságot. Fotó: Gyepes Kálmán Az előírás szerint a működő hizlaldákat tavaly óta be kell je­lenteni a felügyelőséghez - tájé­koztatott Miklós László, az Al­só-Tisza-vidéki Környezetvédel­mi Felügyelőség (Atiköfe) ható­sági igazgatóhelyettese. Mulasz­tások esetén 100 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki a tes­tület. DOMBAI TÜNDE

Next

/
Thumbnails
Contents