Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-23 / 196. szám

6 "MEGYEI TŰKOR« SZOMBAT, 2003. AUGUSZTUS 23. Kovács Mihály: Szeged biztonságos város! Ha láthatóak a rendőrök Látványrendőrség helyett látható rendőrséget akar(t) a megyeszékhelyen Kovács Mihály rendőr alezredes, Szeged február elsején kinevezett rendőrkapitánya. Az országban elsőként Szegeden részletes bűnmegelőzési programot készítettek. - Míg az Európai Unióban átlagosan 3ÜO lakosra, addig nálunk 572 főre jut egy rendőr - válaszolta Kovács Mihály alezredes, szegedi rendőrkapitány arra a kérdésre: niegfelel-e az uniós elvárásoknak a helyi rendőrség létszáma. Ugyanakkor hozzátette, a kapitányság állománya minimális személyi és tárgyi feltételek mellett végzi munkáját, maximális elkötelezettséggel, fegyelemmel és igényességgel. Az alezredes már kinevezésekor hangsúlyozta, szeretné, ha a szegediek minél több rendőrrel találkoznának az utcákon, ezzel növekedne a lakosság biztonságérzete. Mint fogalmazott, látszat- és látványrendőrség helyett látható rendőrséget akar Szegeden. - Az elmúlt hónapokban több olyan intézkedés született, amelyeknek köszönhetően nőtt a rendőrök száma a közterületeken. Ezzel vissza lehet szorítani bizonyos bűntetteket: például az erőszakos cselekményeket, kéregetést, koldulást, zseblopást, gépkocsifcltörést. További szervezeti változtatásokat is tervezek, ám azt még nem tudom megmondani, ezekre mikor kerül sor - folytatta Kovács Mihály, de erről részleteket nem árult el. A szegedi kapitány arra a kérdésre, hogy elégedett-e a város közbiztonságával, azt válaszolta: - Egyetlen rendőri vezető sem lehet teljesen elégedett az elért eredményekkel, így ő sem az. Hiába értek el az előző évekhez viszonyítva szinte minden területen jobb eredményt kollégái, tudja, a lakosság körében nem a A kapitányt elkötelezett kollégák veszik körül. Fotó: Miskolczi Róbert statisztikák, a száraz adatok számítanak. - Akit éppen meglopnak, akinek feltörik autóját, természetesen elégedetlen, de öszszességében kijelenthetem: Szeged biztonságos nagyváros. A kapitány korábban, február elsejei kinevezésekor azt hangsúlyozta, hogy az egész állományon belül morális, és etikai változtatásokra is szükség. - A társadalmi elvárásoknak is meg kell felelnie az általam vezetett kapitányságnak. Kovács Mihály, még januárban, megbízott kapitányként, szinte teljesen lecserélte a kapitányság második vonalát, számos, kulcspozícióban lévő vezetőt mozdított el a helyéről. Döntéseit azzal indokolta, hogy az általa elképzelt változtatásokat az általa megfelelőnek tartott új vezetők segítségével tudja megvalósítani. - Úgy érzem, a döntések engem igazoltak - reagált az előbbi felvetésre az alezredes. A Szegedi Rendőrkapitányságon az országban elsőként átfogó bűnmegelőzési programot készítettek. Ebben többek között az is szerepel, hogy a társadalmi bűnmegelőzés csak az önkormányzatok közreműködésével lehet hatékony. Az önkormányzatoknak a rendőrséggel együttműködve aktív szerepet kell vállalni a helyi közösségek biztonságát szolgáló tervek készítésében. Ezt a célt szolgálja a hónap végén a szegedi és tizennégy környékbeli önkormányzat összefogásával megalakuló Szeged és Térsége Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács - tette hozzá Kovács Mihály alezredes, Szeged rendőrkapitánya. A. T. J. Az adófizetők több társadalmi réteget is a hátukon cipelnek Az őstermelők fele jelenleg nem fizet járulékot A befizetett járulékok nagysága a táppénz és a nyugdíj mértékét befolyásolja, míg orvosi ellátás minimális havi összeg után is dukál. Egy társadalmi réteg, az őstermelők mintegy fele például semmilyen járulékot sem fizet. Az őstermelők egy része - azok, akiknek évi 400 ezer forintnál kevesebb bevételük van - ma nem fizet személyi jövedelemadót e tevékenység után. Akik ennél nagyobb bevételről nyilatkoznak az adóhatóságnak, elhanyagolható mértékű összeget utalnak át: a forgalmuk 0,75 százalékát (a bevétel 5 százaléka után kell 15 százalék egészségügyi hozzájárulást, ehót fizetni, így kapjuk meg a 0,75 százalékot). Tehát évi hárommilliós bevétel esetén is csak 22 ezer 500 forintot kell leróni. Az összes többi adózóval szemben a Pénzügyminisztérium (PM) nagyobb egészségbiztosítási járulékot vetne ki az őstermelőkre. A tárca a járulékalap szélesítéséből 13 milliárdos többletbevételt tervez elérni, ennek egyik része származna az őstermelők egészségbiztosítási járulékából. A PM azonban nem csupán a most nem adózó őstermelői jövedelmekre vetne ki járulékot. Egyes elképzelések szerint növelnék a járulék mértékét azoknál is, akik azért valamennyit fizetnek. Ráadásul a 3 millió forintnál nem többet kereső őstermelők könnyen mentesülhetnek minden más adó megfizetése alól is. Amennyiben bevételeik 20 százalékáról (tehát évi 600 ezer forintról) megfelelő költségszámlát tudnak felmutatni, nem kell jövedelemadót sem fizetniük. De azoknak az őstermelőknek is igen kedvező költségelszámolási lehetőségeik vannak, akiknek hárommilliónál nagyobb a bevételük. Az APEH adatai szerint az országban tavaly valamivel kevesebb, mint tizenegyezer őstermelő választotta a tételes költségelszámolást a mintegy százezerből (a többiek nem fizettek adót, legfeljebb csak járulékot). A nagyobb bevételű őstermelők a költségek levonása után átlagosan évi 264 ezer forintos jövedelmet mutattak ki. Ezt éves szinten mintegy 53 ezer forint adó terheli. Csongrád megyében Csurgó Edit, az APEH megyei igazgatóhelyettesének tájékoztatása alapján a 43 ezer 300, tevékenységét gyakorló őstermelő alig több mint a fele, 22 ezer jelent be valamiféle jövedelmet az adóhatóságnál, a többiek semmit sem fizetnek. Ök valószínűleg hozzátartozóik jogán részesülnek orvosi ellátásban. A ma érvényes jogszabályok szerint egy munkaviszonnyal rendelkező családtag akár négy, ugyanazon a lakcímen bejelentett hozzátartozót is „cipelhet a vállán" - így levelező képzésben tanuló diákot, munkanélküli-ellátásban nem részesülő felnőttet -, és teheti jogosulttá őket az orvosi ellátásra. A másik lehetőség, hogy a magánszemély a megyei egészségbiztosítási pénztárnál bejelentkezik a mindenkori minimálbér 11 százalékát, jelenleg havi 5 ezer 500 forintot befizeti -, ugyancsak megkaphatja az orvosi és a kórházi ellátást. De ha táppénzt is szeretne, 14, ha nyugdíjat, további 26,5 százalékot kellene még lerónia. A társadalom 10-20 év múlva szembesülhet azon problémával, hogy százezreket kell eltartania, mivel a szükséges szolgálati idő híján nem jogosultak nyugdíjra. FEKETE KLÁRA Utólagos kérdőjelek Nem kapott meghívót a Szent István-napi ünnepség szónokáról döntő egyeztetésre a Fidesz és a Fidehtas makói csoportja- állítja a két szervezet. Ezért voltak kénytelenek a sajtóval közölni, miért nem értenek egyet azzal, hogy Gál /. Zoltán kormányszóvivőt kérte fel a város ünnepi szónoknak. A csoport sajtótájékoztatót tartott az ünnepség után. Szerinte áttekinthetővé, ellenőrizhetővé kell tenni, kik kapnak meghívót a városházi megbeszélésekre. Weszely Tamás Fidelitas-elnök és Szabó Sándor, a Szövetség helyi vezetőségének tagja azt mondja: konstruktívan vettek volna részt a megbeszélésen, bár Gál J. Zoltán helyett valószínűleg mást javasoltak volna. Hasonló véleményének adott hangot Orbán Imre, a Jobb Makóért Egyesület, illetve Mágori Andrea, a Hajrá, Makó! Polgári Körök Egyesületének elnöke. [avasoliák, a jövőben az ünnepségeket előkészítő megbeszéléseken vehessenek részt a jelentős politikai súllyal rendelkező civil szervezetek is. Nem maradt az idősek otthonában a kilakoltatott szegedi asszony Állítólag elviszik a bódét és a szeméthegyet A szegedi Kálvária sugárúti idősek otthonából visszaköltözött fabódéjába szegedi Állomás utcai lakásából kilakoltatott Vincze Antalné. A házikó és a mellette fölhalmozott szeméthegy nem maradhat közterületen. „Kérem kopogtatni az ötödik ablaknál!" A márciusi kilakoltatás után lezárt zöld faajtóra krétával kiírt szöveget betűzgettük éppen a szegedi Állomás utca 10/A számú ház előtt, amelynek oldalán, a veszélyeshulladék-égető kerítése mellett, még mindig hegyekben állnak a lakásból annak idején kihordott limlomok, üvegek, papírhalmok és ruhák, kiszolgált bútorok, ócska háztartási gépek, és más kacatok. Néha kutyaugatás is fölhangzott, emlékeztetve a kiköltöztetés szemtanúit arra, hogy a leírhatatlanul mocskos és büdös lakásban tucatnyi begyűjtött kóbor ebet is tartottak. Ekkor bukkant elő a hátunk mögött magasodó hanános dobozok sűrűjéből az összehordott holmi tulajdonosa: a dühösnek látszó szakállas férfi azonnali távozásra szólított föl bennünket, mondván, ez itt „zárt terület", s szavainak egy rövid vasrúd meglengetésévcl adott nagyobb nyomatékot. Amint annak idején megírtuk, a hajdani bérlő, Vincze Antalné mintegy 250 ezer forintos lakbérhátraléka miatt volt kénytelen elhagyni a 120 négyzetméteres önkormányzati lakást. Az idős és beteg asszonyt kitámogatták az utcára, ahol - csupán jó szándékból - fölállították a néni fabódéját, amely egykor utcai elárusítóhelyként szolgált. Az asszony átköltözött a lakástól mindössze néhány méterre álló házikóba, s nem is akart mozdulni onnan. Ellátásáról a Humán Szolgáltató Központ és a polgármesteri hivatal szociális irodájának munkatársai gondoskodtak, s igyekezték rábeszélni, hogy a bódéból, amelyben nem volt sem áram, sem víz, vonuljon be inkább átmeneti otthonba. Az idős asszony azonban eleinte nem akart költözni. Közben a hivatal fölszólította Vincze nénit és a lakótársként befogadott hajléktalan férfit, hogy a közterületről vigyék el a házikót, illetve az összehordott hulladékhalmot. Az elszállításra adott határidő a napokban lejár. Amikor az ügy állásáról érdeklődtünk, megtudtuk, hogy a hajléktalanná lett asszony sorsa időközben átmenetileg kedvező fordulatot vett Vincze néni rövid időre beköltözött ugyan a Kálvária sugárúti idősek otthonába, de néhány napja elhagyta az otthont, s azóta ismét az Állomás utcai bódéban lakik. Ottjártunkkor nem adott életjelt magáról. A hulladékhalmaz átválogatására haladékot kért a korábbi lakótárs. Ha a türelmi idő lejár, a szemétgyűjteményt a Sándorfalvi úti központi lerakótelepre viszik, városi költségen. NYILAS PÉTER A hivatal ígérete szerint nem csúfítja sokáig az utcát az összehordott hulladék. Fotó: Gyenes Kálmán Makói fiatalok lengyel útja Tizenkét napot töltött egy Lengyelországban megrendezett nyelvi táborban kilenc makói középiskolás. A fiatalok német, török és lengyel diákokkal nvaraltak és angoloztak együtt. A napokban ért véget Lengyelországban, Zakopane városában az a nemzetközi nyelvi tábor, amelyen kilenc makói fiatal is részt vehetett. A találkozón a vendéglátó ország tanulói mellett német és török fiatalokkal is együtt tanulhattak, pihenhettek a diákok, akil$ a város összes középiskoláját képviselték. A szeptemberi becsöngetés után lesz majd miről mesélniük. Búzás Péter makói polgármester azt mondta, a fiatalok útja az önkormányzat diplomáciai munkájának első, kézzel fogható eredménye. - Makónak faslo és Radomsko is partnere, a lengyel kapcsolat nemcsak L4|ilturális, hanem gazdasági kapcsolatfelvételt is eredményezett, hiszen sikerült egy Radomskoban működő, zömmel amerikai érdekeltséggel rendelkező ipari vállalkozás, figyelmét felkeltenünk a Makón működő Váll-Ker Kft. iránt. Lengyel kapcsolatunk első, minden polgárunk számára látható eredménye azonban a nyelvi tábor megszervezése volt, ahol igazi diplomáciai küldetést teljesítettek diákjaink - fogalmazott Búzás Péter. Széllné Fógel Erika tanárnőtől, az önkormányzat közoktatási osztályának munkatársától, s egyben a tábor egyik szervezőjétől megtudtuk: minden makói középiskola kettő-kettő, a Szent István egyházi általános- és középiskola pedig egy diákot választhatott ki a feladatra. Készültek a találkozóra, hiszen képekkel és énekkel is be kellett mutatniuk hazájukat, szűkebb pátriájukat. Csak jó angolosok és németesek kerülhettek be „a keretbe", így a társalgás gördülékenyen ment; nem egy szorosabb, baráti kapcsolat is szövődött a német, török és lengyel fiatalokkal. ILLYÉS SZABOLCS