Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-21 / 194. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. AUGUSZTUS 21. • MEGYEI TŰKOR" 7 Csongrád megye kitüntetettjei Augusztus 20-a alkalmából magas állami kitün­tetéseket adott át az államfő. A parlamenti ün­nepségen Csongrád megyéből is sokan elisme­résben részesültek, valamint a különböző tárcák vezetői is kitüntetéssel, illetve soron kívüli elő­léptetéssel ismerték el az adott területen dol­gozók munkáját. Mádl Ferenc köztársasági elnök Medgyessy Péter miniszterelnök előterjesztésére augusztus 20-a al­kalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend közép­keresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta Mészáros Rezsőnek, a Magyar Tudományos Aka­démia (MTA) levelező tagjának, a Szegedi Tudo­mányegyetem (SZTE) nemrég leköszönt rektorá­nak és Wollemann Máriának, az orvostudomány doktorának, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézete nyugalmazott igazgatójának. Pigniczky József, a Csongrád Megyei Főügyészség főügyész-helyettese, Róna-Tas András, az MTA rendes tagja, az SZTE nyugalmazott egyetemi ta­nára, a Magyar Akkreditációs Bizottság tiszteletbe­li elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át Totik Vil­mos, az MTA rendes tagja, az SZTE Bolyai Intéze­tének tanszékvezető egyetemi tanára. Bárándy Péter igazságügyi miniszter a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét nyújtotta át Iván Mária Emesének, a Csongrád Megyei Bíró­ság bírájának. Hiller István, a kulturális tárca vezetője Széche­nyi Ferenc-díjat adományozott Máder Bélának, a Szegedi Egyetemi könyvtár főigazgatójának. /elli­nek Márta, a Dél-alföldi Népművészeti Egyesület ügyvezető igazgatója és Nagy Albert a Szegedi Táncegyüttes vezetője Életfa-díjat vett át a minisz­tertől. Németh Imre földművelésügyi minisztertől Bi­csérdy Gyula az SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Karának leköszönt főigazgatója a Magyar Köztársa­ság Lovagkeresztje kitüntetést vehette át. A Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti kereszt­jét kapta Czigner Jenő, az SZTE tanszékvezető egyetemi tanára, a fül-, orr-, gégeklinika vezetője, Molnár Imre jogászprofesszor, Szilárd János és Té­nyt Mária professzor emeritus. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt ki­tüntetést vehette át Bálintné Szendrei Mária egye­temi tanár, Czédli Gábor, tanszékcsoport-vezető egyetemi tanár, Nóvák Mihály, egyetemi tanár és Tóthné Fábián Eszter egyetemi docens. A köztársasági elnöktől Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Aradi Mik­lós, a csongrádi Batsányi János Gimnázium nyu­galmazott tanára, Galbács Zoltán, az SZTE egyete­mi docense és Király Leventéné, a szegedi Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója. Mádl Ferenc a Magyar Köztársasági Bronz Érem­kereszt kitüntetést adományozta Süle Józsefnek, a Baustudium Szakképzési és Átképző Kft. igazgató­jának. Magyar Bálint oktatási miniszter az oktatás érde­kében kiemelkedő munkát végző intézményi dol­gozóknak adható Trefort Ágoston díjjal jutalmazta Cséfalvay Ignácot, az SZTE SZÉF tanulmányi és oktatásszervezési osztályvezetőjét, kollégiumi igazgatót. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Rendőrök ünnepi elismerése Mádl Ferenc köztársasági elnök augusztus 20-a alkalmából dan­dártábornokká nevezte ki a sze­gedi Horváth Sándor nyugalma­zott ezredest. Az államfő Gál Ist­ván főtörzszászlósnak kitünte­tést adományozott. Lamperth Mónika belügymi­niszter dicséretben és jutalom­ban részesítette Kriván János és Kis Sándor törzszászlóst. Szolgá­lati jelet adományozott Molnár Mihály főtörzszászlósnak és Fer­ling Péter őrnagynak. Ugyaneb­ben az elismerésben járt Frank Antal századosnak. A miniszter asszony Dancsó Lajos és Kapás Sándor őrnagynak, továbbá Rá­vészné Gajda Éva századosnak tárgyjutalmat adományozott. Salgó László országos rendőrfő­kapitány soron kívül előléptette alezredessé Kósa András őrna­gyot. Lukács János Csongrád megyei rendőrfőkapitány soron kívül előléptette törzszászlóssá Tóth Zsolt zászlóst, Furka Zoltán, Kardos Mihály Róbert, Kovács Károly, Nagy Gábor, Szabó Zsolt és Tóth Tamás főtörzsőrmestert zászlóssá, Remzső András, Vad­lövő Barna és Varga Tibor törzs­őrmestert főtörzsőrmesterré. Főmunkatársi címet kapott Straub Csabáné és Szabó Tíbor­né, Behczai Istvánná, Szálkái Krisztián és Ternainé Kiss Gyön­gyi pedig munkatársi címet vehe­tett át. A rendőrség munkájának segítéséért Bánkútiné Nagy Ág­nes, Bihari Vilmos, Kocsis Lász­lóné, Török László és Vetró Ist­ván tárgyjutalomban részesült, mellettük a rendőrség további 26 munkatársa kapott jutalmat és dicséretet. G. SZ. L. A végső mérleg még nem ké­szülhetett el, hisz tegnap este még előadás volt a Dóm téren, de azt már lehet tudni: sikeres és egyben takarékos volt az idei szabadtéri szezon, hiszen mintegy 200 millió forinttal kevesebbe került, mint tavaly, a jegyárbevétel pedig majdnem ugyanannyi. Elismerésre méltó Minden estén 90 százalékos, vagy ennél nagyobb arányú volt a látogatottság. Ha a telt házas, va­gyis nagyon jól fogadott meglepe­tést, a szegedieknek hétfőn át­nyújtott ajándékkoncertet nem számítjuk, kilenc produkciót „hozott ki" az új vezetőség 300 millió forint körüli költséggel, szemben a tavalyi tizenegy pro­dukcióval, amely viszont 515 millióba került. A jegyárbevéte­lek összehasonlítása is beszédes: tavaly 131 millió folyt be, az idén - augusztus 18-i adat szerint ­127,8 millió. Ha meggondoljuk, hogy az igazgatóváltás körülményei, a színház és szabadtéri anyagi problémái következtében mint­egy negyedéves késést szenvedett az idei nyári program (promóció, reklám, marketing, nyomda, szerződtetések, stb.) előkészítése - a teljesítmény elismerésre mél­tó. A főigazgató, Székhelyi József nem tagadja, hogy munkatársai­val együtt sokat izzadtak ezen a kánikulás nyáron, s nem csak a meleg miatt. A direktor híresen cizellált fogalmazásában így hangzik az egyik fontos dolog: a színház körüli hercehurca miatt visszafogottá vált szponzori tevé­kenységet újra fel kellett élénkí­teni. Ami körülbelül annyit tesz, hogy szemérmességet félretéve ahonnan csak lehetett, és ahon­nan lehetetlennek tűnt - pénzt kellett szerezni. A másik, nem kevésbé létfontosságú és a direk­tor számára különösen kényel­metlen teendő volt: megalkudni a közreműködőkkel, a fellépő művészekkel, hogy értékeiket ez­úttal „áron alul" bocsássák a sza­badtéri rendelkezésére. - Mind­végig negatív tárgyalási stratégiát kényszerültem követni és ez na­gyon megviselt. Értékes embere­ket, zenekari tagokat, táncoso­kat, koreográfusokat, tervezőket, világsztárokat kellett meggyőz­nöm, a fogyaszthatóság bájával előadnom nekik, hogy a megér­tésük, lojalitásuk nélkül az idény nem megy... Valamennyien meg­értők és lojálisak voltak és ezért köszönettel tartozom nekik. Re­mélem, nem utáltak meg egy életre. Mindezeken túl: az önkor­mányzati biztos, a gazdasági szakember Máid Zoltán segítsé­gével olyan szigorú gazdálkodási rendet vezettek be, amire a szín­ház és a szabadtéri történetében aligha volt eddig sok példa. A di­rektor azt mondja, a rigorózus szabályokat a csapat morális tar­tása és kiváló összműködése nél­kül lehetetlen lett volna betarta­ni. A szezon közben akadtak igen nehéz pillanatok, de végül sikerült stabillá tenni a szabadté­ri-gazdaságot. - Bebizonyoso­dott, hogy vagy így, vagy sehogy, tehát ugyanezeket gazdálkodási szabályokat, az előre megterve­zett és meghatározott produkci­ós költségek vallásos tiszteletben tartását, a tagozatgazdálkodás el­vét követjük a kőszínházi évad­ban is - mondja Székhelyi József. Örökölt műsor A generális szabály egyébként nem tűnik túl bonyolultnak: csak annyi pénzt lehet költeni, amennyi rendelkezésre áll. A műsort, mint köztudomású, megörökölte a régitől az új veze­tőség. A leszorított helyzetben maradéktalanul megvalósultak az eredeti tervek, és megszület­tek a műsorszerkezetre vonatko­zó tanulságok. - Világosan lát­szik, hogy orvosilag nem javal­lott a Dóm térre a dixie-gála, a világzenei est és a néptáncgála ­szögezi le a direktor. De nem ar­ról van szó, hogy ezek nélkül képzelné el a fesztivált. - Van egy másik professzionális helyszí­nünk, a sok pénzért rendbe ho­zott újszegedi szabadtéri szín­pad, amely ideális befogadója le­het ezeknek és más zenés, táncos programoknak. Európa fogadása Annak érdekében, hogy a jövő szezon nyugodtabb legyen, a ter­vezésben-előkészítésben már sok minden történt, ám a direktor korántsem elégedett. - Az én íz­lésem szerint minden szezon­kezdetkor, mondjuk július 11 -én az első előadásra érkező közön­ségnek már látnia kellene a jövő évi műsortervet. Jelenleg azt tud­juk, hogy dramaturgiailag szeret­nénk lekövetni Szeged nagykör­útját, azaz a nagyvíz évfordulója alkalmából a városnak 125 évvel ezelőtt segítséget nyújtott hat európai város vehetné birtokba a Dóm teret jövőre. E városokat és a szegediekkel szolidáris népeket megjelenítő, a szabadtéri szín­padára való produkciókat képze­lek el. Egyelőre csak példálózni tudok, a szervezés folyamatban van. Elképzelem Brüsszelt és Maurice Béjart táncszínházának produkcióját, mellette Juronics Tamás és a Szegedi Kortárs Balett ősbemutatóját. Elképzelem Lon­dont és a Twist Olivér történetét feldolgozó musicalt, mondjuk 40-60 szegedi gyerek szereplésé­vel. Elképzelem a Berlini Filhar­monikusokat és egy magyar kó­rust, meg négyezer embert a né­zőtéren, amint mind együtt éneklik a közös Európa himnu­szát, az Örömódát... S. E. A hónap végéig jelentkezhetnek támogatásért a rászorulók Védőháló segít a hátralékosoknak Augusztus 31-éig még elfogadja a köztartozá­sokicai küszködők támogatási kérelmeit a Védő­háló a Díjhátralékosoknak Közalapítvány. Hamarosan lejár a közüzemi díjakra kért támoga­tási igények benyújtási határideje. A nehéz anyagi helyzetbe kerülők megsegítésére létrehozott Védő­háló a Díjhátralékosoknak Közalapítványhoz au­gusztus 31 -éig adhatják be a kérelmeket a rászoru­lók. Azok fordulhatnak hozzájuk támogatásért, akik huzamosabb ideje nem tudják kifizetni a víz­díjat, fűtés- vagy áramszámlát. A Védőhálót tavaly áprilisban hozta létre a városi önkormányzat, a Szegedi Hőszolgáltató Kft., a Sze­gedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt., vala­mint a Szetáv Vagyonkezelő Kft. Az alapítók évente 5-5 millió forinttal gyarapítják az szervezet tőkéjét. Az összegyűlt pénz 60 százalékát használhatják közalapítványi célra. A Védőháló a kuratórium döntése szerint legföl­jebb a díjhátralék 75 százalékának kifizetését vál­lalhatja, az elmaradás egynegyedét az adósnak kell kifizetnie. Ha anyagi helyzete ezt sem engedi meg, akkor részletekben is törleszthet. Nagyon fontos azonban, hogy az ügyfél jelezze együttműködési és fizetési szándékát. A támogatásról a kérelmezők szociális helyzeté­nek fölmérése után dönt az alapítvány kuratóriu­ma, amelynek határozata végleges, fellebbezést te­hát nem fogadnak el. Az augusztus végéig beadott igényeket szeptemberben bírálják el. A kuratórium évente négyszer vizsgálja meg az időközben beérke­ző kérelmeket. Az igénylők személyesen a Szegedi Hőszolgáltató Kft. Vág utca 4. szám alatti irodaházában kereshe­tik föl a Védőháló közalapítvány munkatársát, aki minden hétfőn 8-12 óráig várja az ügyfeleket. NY. P. Törökék szeretnék, ha ismét létrejönne a temesvári összeköttetés Kisnyugdíjasok a vasúti hídért Szabadtéri gyorsmérleg, tanulságokkal Sikeres évad a Dóm téren A zenekar felállva köszöni meg a tapsot. Előtérben Gyüdi Sándor igazgatókarnagy és Székhelyi József főigazgató. Fotó: Karnok Csaba A hetvenhét éves Török Szil­veszter és felesége szeretné, ha felépülne a szegedi vasúti híd, amit a második világháborúban megsemmisítettek. Két éve le­vélben kérték az akkori minisz­terelnököt, hogy kezdeményez­ze a beruházás elindítását. Bár eddig nem jártak sikerrel, foly­tatják a lobbizást. Török Szilveszter feleségével együtt szeretné elérni, hogy meg­épüljön Szegednél a vasúti híd. A bevallása szerint „két hetes" ­azaz: hetvenhét éves - szegedi nyugdíjas tisztviselő felesége már levelet is írt ez ügyben két évvel ezelőtt a miniszterelnök­nek. Azt kérte Orbán Viktortól, vizsgálja felül a kormány fejlesz­tési terveit, a vasúti híddal kap­csolatos elképzeléseket, és „szor­galmazza annak mielőbbi felépí­tését." A levélre később a Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője, Horváth Lajos válaszolt: igaz, hogy magyarlakta területek fejlődését is szolgálná a híd és a hiányzó vasúti pálya megépítése, ám a beruházás „fel­tételeit megteremteni a rendkí­vüli költségigény miatt hosszabb idő alatt lehetséges." Törökék köszönettel nyugtázták a levelet, a lobbizást azonban nem hagy­ták abba. Török Szilveszter a he­lyi politikusokat is megkereste, találkozókat szervezett. S most is bizakodva jött be a szerkesztő­ségbe, arra kérve bennünket, nézzünk utána, mikor kezdik már építeni a hidat. - A helyi politika mindent megtett az ügy érdekében; most már államközi megállapodásra lenne szükség - felelte kérdé­sünkre Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alel­nöke. - Ez az építkezés most még a középtávú tervek közé sem fér Török Szilveszter és felesége a híd pillérénél. be. Hiszen a Dél-Alföldnek nem ez, hanem a drága autópálya okozza a legnagyobb problémát a közlekedésben, és jó, ha ezt sike­rül megoldania a kormánynak. A MAV Rt. tervei között sem sze­repel most az építkezés, nincs abban a helyzetben a cég. Ezzel együtt nem vitatja senki, hogy szükség van erre a vasúti össze­köttetésre. Ez a makói kistérség­nek is jót tenne, hiszen Trianon óta tudjuk: nem mindegy, hogy egy vasútvonal átmegy-e valahol, vagy ott ér véget. Reményt az uniós pályázatok adhatnak. Sze­rintem 2009-nél hamarabb nem kezdődik el a híd építése. Török Szilveszter nagyon bí­zik abban, hogy az építkezés mégis hamarabb elkezdődik. Fotó: Gyenes Kálmán Magabiztosságát egy korábbi si­ker is táplálja. - Korábban több ismerősöm is panaszkodott amiatt, hogy a Sze­gedre bejövő, s a Kálvária sugár­úton közlekedő távolsági autó­buszok nem állnak meg a kettes kórháznál. Amikor megkérdez­tem a helyi képviselőt, azt mond­ta, vagy tucatnyi szakhatósággal kellene egyeztetni ahhoz, hogy mégis megálljanak. Én ezután be­mentem a Tisza Volán Rt. igazga­tójához, tárgyaltunk, és most megállnak ott a távolsági buszok is. Remélem, a vasút ügyével is szerencsém lesz. Én annak idején jártam azon a hídon, és szeretnék ismét végigmenni rajta - mondta Török Szilveszter. BAKOS ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents