Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-18 / 192. szám

6 • POSTABONTÁS" HÉTFŐ, 2003. AUGUSZTUS 18. Magyar-román autópálya-kapcsolatok Postabontás plusz Tisztelt Olvasóink! Örömünkre, nagyon megnőtt a szerkesztőségünkbe küldött olvasói levelek száma. Ezért a jövőben - alkalmanként - a Kapcsolatok hasábjain kívül, lapunk másik oldalán is olvashatják a hozzánk eljuttatott írásokat. (A szerk.) Jár-e templomba ? Furcsa kérdés. Ha egy tisztelendő atya szájából hangzik el, helyénvaló, ha egy régi antiklerikális harcos mondja, gyalázat. Ha engem kérdeznek, először azt válaszolom: mi közöd hozzá, törődj a magad dolgával. De a becsület mégis azt kívánja, hogy álláspontomat bővebben kifejtsem. Nemrég értesültünk, hogy „jóakaróink" szeretnék kitörölni a szótárból a „történelmi egyházak" kifejezést. Olyan ez, mintha magát a történelmet próbálnánk eltörölni. Fáj nekik, hogy a jelenleg is minden eszközzel lefojtott vallás még így is vigaszt tud adni az új Bokros-csomag megnyomorítottjainak. Miután durva módszereik már csődöt mondtak, most rafináltabb, neo-ateista metódusokkal próbálják földbe döngölni az ezeréves hitet. Nem direkt módon támadják az egyházakat, hanem a szekták és álvallások támogatásával. Könnyű a kettőt megkülönböztetni: a szekták gazdagok, a történelmi egyházak szegények. Az egyiket „futtatják", „preferálják", a másikat háttérbe szorítják a mai vallásüldözők. Nagy istentagadók, akiknek abszolút semmi közük az egyház belső életéhez, most „tudományos" kutatásba kezdenek, hogy réseket találjanak a papi élet mindennapi gyakorlatában. Ezek kipellengérezése bomlasztja a régi hitet, egyúttal segítve a szektákat. Kíváncsiságuk és tudományos érdeklődésük főleg arra terjed ki, járunk-e templomba, milyen mély a hitünk, és kit szeretünk jobban, az Istent, vagy a papokat? Mintha a kettő közé éket lehetne verni! A napnál is világosabb, hogy a nagy buzgalom és a „segítő" szándék a papok ellen és az egyház struktúrája ellen irányul, mert ha nincs pásztor, szétszéled a nyáj. Nekem (az ateistánaki mi közöm van az egészhez? Egyrészt abban látom Magyarország boldogulását, ha a globalizáció „leszbikus-gagyis-drogos" szelleme helyett a tízparancsolat - elveken alapuló - világa jut érvényre. Másrészt az édesanyám iránt érzett tisztelet vezet. Ő az átkos legsötétebb korszakaiban is megőrizte hitét. Most boldog mosollyal néz le ránk a mennyországból, mert számára még ez a felemás vallásszabadság is öröm, összehasonlítva az egykori borzalmak poklával. K. K, SZEGED Ha lesz egy hajóm A gyönyörű Erdélybe is könnyebben és gyorsabban eljuthatnánk, ha megépülne az autópálya. Fotó: Gyenes Kálmán A Tisza partján ülve meglátok a vízen egy kis hajót, vitorláján nemzetiszínű zászlót lenget a szél. Kellemes, jóérzés fog el. Itthon vagyok, enyém a látvány, az ország, a hazám, a folyó... A mi folyónk! Álmodozom: - Ha lesz egy hajóm, én is kitűzök rá egy magyar zászlót. Magyar folyókon... magyar zászlók. Anyahajót vennék, hogy fiókái legyenek - s tetszést nyerve szaporodjanak. Vigyenek sétautakra a legendás Boszorkánysziget körül is, ahol vízig érnek a fák. Halálra ítélt, megmentésükre váró gőzösök, „Szőke Tisza", „Petőfi" ... újra közlekednének. Fellendülne a turizmus, turisták, nászutasok boldog kacajától visszhangozna a part, egymásnak integető emberek kerülnének egy üdvözlés erejéig közel egymáshoz, egy mosoly kíséretében. Élne a folyó, mint régen. Megindulhatna egy kis vízi kereskedelem, s miért nem gondolázhatEz az írás egy hosszabb műszaki-gazdasági elemzés rövid ismertetése. Azt emelem ki belőle, mit tehetnénk Erdély, Muntenia, Bukovina és Moldávia EU-csatlakozásáért. Románia a fővárosukból indulva két nyomvonalon kapcsolódhat be Közép- és Nyugat-Európába. Mindkettő Budapesten át vezet Párizsba. A forgalmi hossz: Bukarest-Arad-Budapest 809 km, Nagyvárad felé 853 km. Ezek építési hosszai Romániában 490, illetve 552 km. Beruházási költségük összesen 3200 milliárd Ft-ra tehető (megépítésük legalább 20 év). Románia két autópályát egyszerre nem tud befejezni, az egyik mielőbbi elkészítésére törekszik, a másikba csak belekezd. Az M5-ÖS építésének bejezése Szeged-Horgos-országhatár felé, a dél-erdélyi autópályához csatlakozástól függetlenül is sürgető feladat. Tehát a Maros-völgyi csatlakozáshoz Szeged-észak-Nagylak-országhatár között az építési hossz 52 km. Ez 3 év alatt elkészülhet. A kapcsolatnak magyar előnyei is vannak. Szeged Trianon miatt 44-ben felrobbantott MÁV Tisza-híd új helyen történő megépítése Bánát felé és azon túl is Szegedet fellendíti, a Balkán északi kapuja lesz (2-3 évtized alatt félmilliósra nőhet). Nem érdemes hát késleltetni az autópályák csatlakoztatását, még ha Románia csak 2013-ban lesz is kész az építéssel. A Budapest-Szeged-Arad közötti forgalomba helyezése ugyanis nekünk nának gondolataink a kis vízi taxikon utazva, csodálva a folyót, a víz tükrét. Ringatózhatnánk „Szeged Gyöngyén", a Tisza folyón, a „Kék Dunán"... Hajók, amelyek itt épülnének, felújításra kerülnének, magyar hajók, magyar vizeken, melyeken hazánk zászlóit lobogtatná a hazai szellő. Szép, gyerekes álmomból felriadok, s nem hallom a hajók kürtjeit. S. GRANDPIERRE CECÍLIA, SZEGED is, és Romániának is igen előnyös. A másik, a Budapest-Szolnok-Püspökladány-Ártánd-országhatár szakasz építési hossza 228 km. Ez az előbbi szakasznál sokkal hosszabb, a tervezési állapota is kezdetleges. Ezzel szemben az M3-as autópályánk második leágazása Polgártól Debrecen felé 57 km hosszú, de a kormánydöntés szerint csak 2006-ban épül meg. A Debrecen-Berettyóújfalu-Ártánd-országhatár 60 km-s szakaszának kivitelezését kiemelten kellene szorgalmazni, 2008-ig be kellene fejezni. Nem rendkívüli feladat: sík a terep, nagyobb híd építésére Remélem sok-sok szegedi távfűtött lakás tulajdonosa nevében is, hogy végre megértették az önkormányzati képviselők is, hogy valami mégis csak nincs rendben a Szetáv kéttarifás fűtési számlázása körül. 2002. decemberétől kezdődően próbáltam eljuttatni a képviselőkhöz az új díjszabás bevezetésének buktatóit. 2003. januári újságcikkben alvó vulkánnak neveztük az új díjszabást és lám, az kitört fél éven belül. Emlékezzenek csak vissza, hogy kik voltak azok, akik a 2002. december 13-i közgyűlésen leszavazták a megbízott képviselőnk interpellációját? A 2003. április 25-i közgyűlésre beterjesztett módosító javaslatunkat is szinte lesöpörte a képviselők többsége. Ezt miért is tették? Mert többségük nem panelben lakik, és nem is ismeri, milyen számlákat kapnak az általuk képviselt lakók. De ne csak a választások alkalmával legyen jó a lakosság, hanem a megbízatásuk ideje alatt figyeljenek oda egyéni problémáikra is. Básthy Gábornak is emlékeznie kellene arra, mennyire nem értett egyet a 2002. szeptember 13-i közgyűlésen elfogadott új kéttarifás fűtési díjszabással. Mikor vezető pozíciót kapott, lett volna módja, hogy változtasson, de vajon miért nem tette meg? 2003. február óta szerettem volna személyesen megbeszélni vele a díjfizetés hátrányos alakulását, de azóta nem tudott időt szakítani, hogy személyesen fogadjon. Leveleimre semmitmondó, kitérő választ kaptam, és azt is, hogy véleményemet a lakosság nem támogatja. A közös képviselő az általa képviselt lakosság nevében jár el, és azt minden egyes alkalommal nem kell aláírások tömegével bizonyítania. A választási ígéretekben elhangzott Botka Lászlótól, hogy hatalomra jutásuk után a közüzemek gazdálkodását felülvizsgálják, és a díjakat a tényleges kiadások után fizeti majd a lakosság. Azon kívül, hogy egyes szolgáltatóknál fejek hullottak, nem történt semmi. Nekünk fogyasztóknak teljesen mindegy, hogy kik vannak a vezetői székekben, mert egyszer sem tapasztaltuk, hogy a vezetőváltást nincs szükség. Bors-Nagyvárad-Kolozsvár között az E60 sz. főút 166 km hosszú. Ha nem is autópálya minőségű, de főközlekedési út. Első lépésben ezzel elégedjünk meg, legalább a román határig vezessük el az EU közüti forgalmát, mert a Nagyvárad-Debrecen-Miskolc-Kassa nyomvonal nemcsak Romániának, de nekünk is fontos, hiszen Sziléziába, Lengyelországba, a Baltikumba vezet. Az M3-asról a harmadik leágazás lehetne a Vajda-Csengersima-országhatár, a 45 km hosszú autóút megépítése addigra, mire 2008-ban az M3-as Vajára ér. Szatmár és Kokövetően csökkentek volna a terheink. A 2003. április 25-i közgyűlés előtt több lakótársammal együtt levélben fordultunk a polgármester úrhoz a fűtési díjszabás igazságosabbá tétele érdekében, de tudomásom szerint ezekre egy kivételével választ senki sem kapott a mai napig. A május 20-án 15749/2003 üi. számú válaszban valótlan adatokkal bizonyították, hogy július 1 -jétől csak 2,4 százalékos emelést jelent az érintett „jól szigetelt lakású" lakosságra nézve a kéttarifás díjrendszer. De az új fűtési idényben egy 35 négyzetméteres lakásra 859 Ft/hó emelkedést jelentett az új díjszabás. Valahol baj van a matematikai számolásukkal, mert ilyen és hasonló válaszlevelekkel csak áltatják a panaszosokat, hogy nyugodjanak meg. A képviselő Urak/Hölgyek nap mint nap értesülhetnek a lakosság anyagi terheiről és megélhetési forrásairól. Érdekes módon szemérmesen elfelejtik a képviselő-testületben érvényesíteni személyes tapasztalataikat, amikor a lakosság érdekében szavazniuk kell. Ha vennének néha annyi fáradságot, hogy a lakosság közüzemi számláit megismerjék és egy-egy döntésük hatását előbb áttanulmányoznák, hogy mit is jelent az a fogyasztókra nézve, akkor nem kellene ennyit csatározniuk egymással. A napokban a médiában is elhangzott, hogy a városvezetés szinte megelőzi a lakók kéréseit és próbál segíteni azzal, hogy a kedvezményezettek körét kiszélesíti és négyről öt évre emelik az alapdíjkedvezmény mértékét és már 10 százaléktól. Ez is csak porhintés, mert mi lesz 5 év után? Ugyan ott vagyunk, minf jelenleg a kb. 8000 érintett lakásban. A jelenleg érvényes rendeletben az áll, hogy az előző év fűtésátlagához hasonlítják a 2003-2004 fűtési idény díját. A szegedi Körtöltés utcában annak ellenére, hogy az előző 2001-2002-es fűtési idény enyhébb volt, csak kettő lépcsőház érte el a 20 százalékos díj növekményt. A 2002-2003 éves kemény télhez hiába fogják viszonyítani a 12 havi átalányt fizető lakások többségét, mert még ezt a lozsvár között az E81 sz. főút 182 km hosszú. Szilágyságot és Kolozsvárt errefelé is be lehet kötni. Az utóbbi elosztó csomópontból a főirányokba tovább lehet jutni. Távolabbi, de fontos feladat a Szatmár-Nagybánya-Dés-Suceava-Lasi-Kisinau felé az autópálya (-út) megépítése is. Ezzel Erdély északi, Bukovina déli, Moldva és Moldávia északi megyéit is be lehetne kapcsolni az EU közúti forgalmába. Segíthetnénk a félreeső régiókon csak akarni kellene! HÁBEL GYÖRGY NY. MÉRNÖK-FÓTANÁCSOS, BUDAPEST csökkentett 10 százalékos díjnövekedést sem érik el, ha enyhébb téli időszakot fogunk ki. A képviselők akkor döntenének jól, ha visszaállítanák az eredeti GJ alapú számlázást (amely szintén alapdíjból és hődíjból állt, melyet a közös képviselők eddig is tudtak, de a lakosság nem) és végre felülvizsgálnák a tényleges költségek alapján a fűtési költségeket. Ne a mindenkori pártpolitikától tegyék függővé a lakosság kiadásait. Hét évig nem tartották igazságtalannak a fűtési költségeket? Valószínűleg a nagyarányú kintlévőség miatt van ilyen magas fűtési díj. Ezáltal a jól fizető lakók „emelt díjat" fizetnek, mert a kőszolgáltató a költségeket úgy számítja ki, hogy ezzel a hiányzó bevétellel eleve számol és ráosztja a többi lakásra! Amennyiben a hiányzó fűtési összeget az önkormányzat jóváírja a fűtési idény végén, akkor Szegeden az is belefizet a panellakók fűtésébe közvetve adók formájában, aki magánházban lakik. Végül, de nem utolsósorban, akik áldoztak arra, hogy saját költségükön beruháztak annak érdekében, hogy kevesebb fűtési díjat fizessenek, azokat ne büntessék azzal, hogy a takarékosságuk következménye a díjnövekedés legyen. A szegedi Körtöltés utcai és a nem átalányt fizető lakóknak térítsék vissza az alapdíj-különbözetet a 2003-2004 fűtési idényre. A rendeleteket úgy hozzák meg, hogy az a lakosságot egy időben és azonos mértékben érintse. Az új kéttarifás rendszer azoknál a lakásoknál, ahol csökkenést hozott, nem olyan mértékű, mint a jól szigetelt házak díjnövekedése az új fizetési móddal. Botka László polgármester legfrissebb tájékoztatása alapján 2004. január l-jétől nem 25 százalékos lesz a fűtési díj áfája, hanem csak 15 százalékos, melynek nagyon örülünk. Azonban kis hiba csúszott a számolásba megint, mert azt közli, hogy nem lesz díjemelő vonzata az áfaváltozásnak. Eddig 12 százalékos volt az áfatartalom, így 3 százalékkal mégis növekedni fog januártól a fűtési költség. VÁMOS TAMÁS KÖZÖS KÉPVISELŐ A szegedi evangélikus templom tökéletes harmóniája Az alábbiakban szeretnénk bemutatni a három történelmi egyház egyikének, az evangélikus gyülekezetnek templomát, életét. Sokan ugyanis nem ismerik, pedig Szegeden több mint háromezren vallották magukat evangélikusnak. A XIX. századi tragikus árvíz után nagy hittel és áldozattal építették őseink ezt a templomot, amely a Tisza Lajos krt. és Kazinczy utca sarkán található. Tervezője Schulek Frigyes volt, az a híres építész, akinek számos maradandó alkotása közül jól ismerhetjük például a budai Halászbástyát. A szegedi templom, gyülekezeti ház és lclkészlak épületegyüttes neoromán stilusban épült. Különleges „tornya" - melyen át lehet látni - tulajdonképpen az oromfal lépcsős fölmagasítása. így dicséri a művészettörténész: „A szegcdi evangélikus templom őszinte anyagszcrűségévcl, tökéletes harmóniájával, eredetiségével és kvalitásaival kiemelkedő alkotás". A homlokzati részben van egy szép jelkép: a Luther-rózsa. Köralakjában ötszirmú rózsa, benne egy szív, közepén kereszt. Este színesen világít. Szeretnénk, hogy kívülről is kapna díszkivilágítást, hisz méltán lehetünk büszkék erre az épületegyüttesre nem csak evangélikusként, hanem szegediként is. Egy templom szépsége mellett sokkal fontosabb belső üzenete, munkája, tartalma. A szegedi evangélikus gyülekezet él! Sajnos nem mindenki tartja a kapcsolatot, de a fenti háromezres szám mutatja, ennyien érzik hovatartozásukat, és talán egyszer indítást kapnak, hogy megkeressék szüleik, nagyszüleik lelki otthonát Berzsenyi, Petőfi, Kossuth vallásában kereszteltek visszatalálnának a „kegyelem egyházáhqz". Hetente kétszer istentisztelet, számos keresztelő, esküvő van a templomban. Minden korosztály számára folyik hitoktatás, konfirmációra készülnek fiataljaink. Bibliaórák tizenéveseknek, szenior ifjúságnak, felnőtteknek. Sok lehetőség van az egyéni beszélgetésekre, mindennapjainkkal kapcsolatos válaszkeresésekre Isten igéjének fényében. Fiataljaink nyaranta többször táborokba mennek, családi és sportnapok, kiSchulek Frigyes egyik kiemelkedő alkotása ez a templom. Fotó: Miskolczi Róbert rándulások teszik változatossá, színessé a közösségi életet. Pál apostol írja: „nem vagytok többé idegenek... hanem háza népe Istennek... a sarokkő ő pedig maga Jézus Krisztus, akiben az egész épület egybeilleszkedik és szent templommá növekszik az Úrban." A SZEGEDI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET ELNÖKSÉGE ÉS TAGJAI Valami nincs rendben a kéttarifás távfűtési számlák körül