Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-13 / 188. szám

SZERDA, 2003. AUGUSZTUS 13. • KAPCSOLATOK» 7 Bizottság határozza meg a rokkantság mértékét Nem csökkent a kérelmek száma Négy államforma: demokratikus, diktatórikus, királyság és utópisztikus Archaikus népzenét hallgatnak a táborlakók. Fotó: Gyenes Kálmán Az úgynevezett leszázaiékolási csalások miatt kirobbant bot­rány ellenére Csongrád megyé­ben nem csökkent a rokkantság megállapítására benyújtott ké­relmek száma. Nemrégiben az ország több vá­rosában is kiderült, hogy orvo­sok néhány százezer forintért arra jogosulatlan személyeket nyilvánítottak részben vagy tel­jesen munkaképtelenné. A le­százaiékolási botrány nem érte el Csongrád megyét, a benyúj­tott nyugdíjaztatási kérelmek száma, mint azt a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igaz­gatóságon elmondták, nem csökkent. Kíváncsiak voltunk, mi törté­nik akkor, ha valaki munkaké­pesség-csökkenésre hivatkozva kérelemmel fordul az illetékes hatósághoz. (A rokkantság meg­állapítását a betegek ugyanis ala­nyi jogon kérhetik a nyugdíjbiz­tosítótól.) A kérelmekről orvosoktól álló bizottság dönt, a testület először rutinvizsgálatnak veti alá a páci­enst. Ezt követően tanulmányoz­zák a különböző szakvéleménye­ket, kórházi zárójelentéseket és latóreredményeket. Ha ezek kö­zött szembetűnő ellentmondás van, akkor újabb szakvélemény beszerzését kérik, vagy elutasít­ják a kérelmet. A beteg ez eset­ben fellebbezhet a döntés ellen, ám a bíróság a kérelmeknek csu­pán tíz-tizenöt százalékát ítéli jogosnak. A rokkantság mértékét is a fen­tebb már említett bizottság álla­pítja meg. A nyugdíjbiztosító a bizottság határozata alapján ki­számolja, mennyi nyugdíjra jo­gosult a beteg. Ez attól függ, hogy Egy szatymazi olvasónk pana­sza szerint a házak előtt rend­szeresen ottmaradnak az újra­hasznosítható anyagokat tar­talmazó, zöld hulladékos zsá­kok. MUNKATÁRSUNKTÓL Amikor a kukásautó elviszi a szemetet a szatymazi utcáktól, otthagyja a szelektív hulladék­gyűjtésben használt zöld zsáko­kat. Ezt tette szóvá egy telefonon jelentkező olvasónk, aki amiatt zsörtölődött, hogy ha már kérik a lakosság közreműködését az újra hasznosítható csomagolóanya­gok gyűjtésében, akkor vigyék is el az otthon különválogatott pa­ötvenszázalékos .munkaképes­ség-csökkenésről, illetve hatvan­hét vagy százszázalékos rokkant­ságról van-e szó. Az első esetben a beteg havi 17 ezer 800 forint rendszeres szo­ciális járadékban részesül, ame­lyet az állam biztosít. A százszá­zalékosan munkaképtelennek minősítetteket szintén fix össze­gű rendszeres járadékban része­sítik. Kerényi Károlyné osztály­vezető megjegyezte: a súlyosan rokkantak járadékát már nem a tb-alaptól, hanem az államkasz­szától fizetik. A megyei igazgatóság ügyfél­szolgálatán elmondták, a hat­vanhét százalékosan rokkantnak minősítettek esetében a nyugdíj kiszámításánál figyelembe ve­szik a munkában eltöltött éve­ket, valamint azt is, hogy hány órás volt a kérelmező által betöl­tött munkakör. Természetesen az sem mindegy, mennyit kere­sett az érintett. Ezeket figyelem­be véve állapítják meg a nyugdíj összegét, amelynek jelenleg leg­alább 21 ezer 800 forintnak kell lennie. A bizottság, betegségtől függő­en, 2-5 évente felülvizsgálatra visszarendeli a rokkantnyugdíja­sokat. Tóth Mária, a nyugdíjbiz­tosítási iroda munkatársa el­mondta, a különböző rokkantsá­gi kategóriák között jelentős a mozgás. Előfordul, hogy valaki­nek romlik, vagy éppen javul az állapota, így átkerül egy másik minősítésbe, de az is megtörté­nik, hogy idővel jogosulatlanná válik a rokkantnyugdíjra. A nyugdíj mellett munkát is vállalhatnak a rokkantak, de csak csökkentett munkaidőben dolgozhatnak. MÁTÉ ERZSÉBET pírt, műanyag palackokat, egye­bet. Szolnoki László, a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. műsza­ki igazgatója elmondta, külön gépkocsi szállítja el a vegyes ház­tartási szemetet és másik kuka­autó a zöld zsákos hulladékot, így a zsákok egy ideig ottmarad­nak a porták előtt. A lakók sze­rint ezzel az a gond, hogy a zsá­koktól egy idő után gyakran ki­borogatják a szemetet. A műszaki igazgató még jelez­te, hogy a hulladékudvarokban készséggel adnak zöld zsákot azoknak, akik otthon kifogytak az újra földolgozható csomagoló­anyagok gyűjtésére szolgáló zacs­kótól. Ez csak csepp a tengerben ­mondja a mentálhigiénés szak­ember, aki nyaranta néhány tu­cat fiatalnak segít. Önmaguk­kal és a világgal ismerkednek a Bibliotéka Könyvtár tátórozói. - Végül csináltunk négy saját ál­lamot, egy demokráciát, egy dik­tatúrát, egy királyságot és egy utópisztikusát - magyarázza Fo­dor István. - Tegyük fel, hogy tör­ténik egy természeti katasztrófa; ennek kapcsán a négy különböző berendezkedésű országnak mu­száj együttműködni, ez létkérdés számukra. Hogyan tudnak szót érteni? Képesek-e kompromisz­szukra? Kinek mit kell föladni a számára fontos dolgoktól az együttműködésért? És még ezer kérdés adódik. És mindegyikünk a saját gondolkodásmódja, ko­rábbi ismeretei, vonzalmai és el­lenszenvei alapján játszik. Rette­netesen élvezzük. Határon innen és túl A fiatalember Szabadkán jár közgazdasági egyetemre, szep­temberben másodéves lesz. Gimnazista kora óta visszatérő vendég Szegeden, a Bibliotéka Könyvtár és Szaktájékoztatási Központ, valamint a Csongrád Megyei Nemzetiségi Könyvtár nyári olvasótáborában. - Csak megszokástól nevez­zük olvasótábornak - világosít föl Veres Gyuláné, a Bibliotéka igazgatója. - Úgy harminc évvel ezelőtt indított klasszikus olva­sótábort az akkor szakszervezeti könyvtári központként műkö­dött elődintézményünk, jobbára nevelőotthoni gyerekeknek. Ké­sőbb a környező országok ma­gyarlakta területeiről verbuvá­lódtak a táborlakók. Jelenleg mentálhigiénés, önismereti jel­legű táborokat szervezünk, itt­honról és a határon túlról is jön­nek hozzánk fiatalok. Évek óta kapcsolatban állunk a kaposvári cigány önkormányzattal, min­den évben hozzásegítenek né­hány roma fiatalt, hogy nálunk tölthessen egy hetet. Domokos Márta harmadikos a szegedi Radnóti gimnáziumban, a két csongrádi lány, Kecskés Ka­talin és Zsíros Krisztina az idén érettségizett. Egyikük műegyete­mista lesz az ősztől Pesten, má­sikuk Dunaújvárosban tanul majd. Azt mondják, a táborból, vagyis a könyvtár Kálvária sugár­úti székházától bármikor „kime­hetnek" a városba. Az itt a szo­kás, hogy a felnőttek megbíznak bennük, ők pedig nem élnek vissza a bizalommal. Élvezik, hogy felnőtt számba veszik őket. Feleim, kikvogymuk? - Sok mindenről hallunk, ami­ről sem az iskolában, sem ott­hon. Általában nincs idő ennyi beszélgetésre. Saját magunkról is kiderülnek dolgok. Eljátszunk különféle élethelyzeteket, ma­gunknak is meglepetés néha, ahogyan reagálunk. Kifejezetten elfáradunk, mert az ember kény­telen koncentrálni, mozgósítani a képességeit, az ismereteit. Akit csak a diszkó, a buli, a szesz, a szex, meg ilyesmi érdekel, az per­sze nem jár ide - neveti el saját komolykodását Krisztina. A cigány fiatalember, Bogdán János Komlón tanul, jogi aszisz­tens lesz, ha elvégzi ezt a kétéves iskolát, azután jogi egyetemre szeretne bejutni. Azt mondja, azért jött - már másodszor - a tá­borba, mert itt olyan emberekre talált, akik megértik öt, támogat­ják, hogy valóra váltsa nagy vá­gyát. Ügyész, vagy bíró lenne... Játszani is engedd! - Tisztában vagyunk vele, hogy a táborunk csepp a tengerben ­mondja Szerdahelyi Emőke. Ó vezeti a tábor önismereti cso­portjait. - Az értékzavaros viszo­nyok között a felnőtté válás ideje nem egyszerű a fiatalok számára és nekem gyakran van olyan ér­zésem, hogy keveset segítünk ne­kik. Itt tapasztalják, milyenek azok a kapcsolatok, amelyekben a felek egyenrangúak és mind­egyik figyel a másikra. Megisme­rik, hogy milyen a szabadság és a felelősség együttese. Számomra sokat mond, hogy a tábor után is tartják egymással a kapcsolato­kat, sokuk választ később vala­milyen segítő szakmát. Függönyök, bőrszíjak, gyer­tyák, fáklyák, 20 darab PVC-cső, 10 gombolyag cukorspárga, sze­gőlécdarabok, képeslapok. Rész­let egy listáról, amelyen a tábor eszközigényét sorolták fel. Vajon mire kell itt a műanyag cső? - ta­nácstalankodom. Bemutatják Zsirmik Istvánt, aki a következő hangszerek megszólaltatására képes: doromb, derbuka, katonai dob, kaval, fém kaval, csengők, esőcsináló tót, balinéz furulya, nádsíp, madársípok. Födi Ágnes­sel együtt alkotja a Holdfény együttest. A műfajuk: archaikus és szakrális szibériai népzene. A táborban a PVC-csövekből a did­geridoo nevezetű hangszert állí­tották elő és bemutatták azt a koncertjüket, amellyel augusz­tus 20-án a szolnoki etnozenei fesztiválon szerepelnek. A saját kezűleg készített hang­szer cukorspárgával betekert cső­nek látszott. Am amikor meg­szólaltatták, megint kiderült, hogy a valóság sokkal több, mint amit egyetlen pillantással fölfo­gunk belőle. S. E. Külön autó viszi a vegyes és a zöld zsákos hulladékot Ház előtt hagyták Az átépítés miatt bezár a mórahalmi strand A főépület újjáépítése miatt augusztus végén három hétre bezárják a mórahalmi városi fürdőt. Szeptember közepétől a szolgáltatások nagy ré­szét ismét igénybe vehetik a látogatók. Egy kánikulát hozó hét végén annyi autó sorakozik Mórahalom központjában, mintha országos ren­dezvény színhelye lenne a város. Pedig erről szó sincs: csupán a gyógyfürdő vendégeinek járművei töltik meg még szomszédos utcák parkolóit is. A főbejárat előtt egész kerékpárhadsereg sorakozik, a közeli boltokba pedig csak fürdőruhában és pa­pucsban sétálnak át a fürdővendégek. A pénztár melletti Tourinform-recepción szolgá­latot teljesítő fiatalember a látogatók elégedettségét vizsgáló kérdőívre hivatkozva árulja el, hogy a kö­zönség tekintélyes része az ugyancsak fürdőváros Szegedről érkezik. Az ide látogatók azt mondják, nagyon tetszik nekik a tisztaság, a rend, a nemrégi­ben átadott új élménymedence. Azt viszont még kevesen tudják a vendégek közül, hogy már nem sokáig élvezhetik a strandot: a városi fürdőt au­gusztus 25-én átalakítás miatt bezárják. Balog László, a mórahalmi polgármesteri hiva­tal kabinetvezetője emlékeztetett rá, hogy az 1965 óta működő fürdőt az utóbbi években folyamato­san fejlesztették. A fölújítások jelentős állomása­ként négy éve adták át a fedett gyógy- és tanme­dencét, tavaly a fürdővendégeknek szálláshelyet biztosító Thermál Panziót, valamint az újjávará­zsolt sport- és úszómedencét. A fejlesztés legfris­sebb eredményeként május végén készült el az él­ményfürdőkkel kiépített szabadtéri gyógymeden­ce. A program nem áll meg: hamarosan fölújítják a fürdő főépületét is.. A mórahalmi önkormányzat 150 millió forintot nyert a Phare „Termálgyűrű a Dél-Alföldön" címmel meghirdetett pályázatán, 82 millió 500 ezer forintot pedig a Széchenyi-terv for­rásaiból, így nekifoghatnak egy új épületszárny épí­tésének. A munka első heteiben a fürdő nem fogadhat vendégeket. Augusztus 25-tól szeptember 14-ig va­lamennyi részleg zárva tart. Ezután részlegesen-új­ra indítják a gyógyászati szolgáltatásokat, ismét működik majd az udvari élménymedence, masz1 százs, pedikűr, víz alatti masszázs stb. Az új fürdőkomplexumot a tervek szerint 2004. május l-jén adják át. NY. P. Csúcsra járatott medencék. Még Szegedről is érkeznek strandolok. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents