Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-13 / 188. szám

SZERDA, 2003. AUGUSZTUS 13. «AKTUÁLIS« 5 Folytatás az 1. oldalról - Mindhárom, megítélésünk sze­rint valóban fajsúlyos téma té­nyeit a szegedi polgárok tudomá­sára szeretnénk hozni, ezért 14-én elmegyünk a városházára, ahova meghívjuk a sajtó képvise­lőit is. Úgy teszünk, mintha köz­gyűlés lenne - közölte Dobó László. Mint megírtuk, a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) alapján a frakció kezdeményez­heti a közgyűlés összehívását, de a testületet csak a polgármester jogosult összehívni, illetve - ha nem tenné meg - a közigazgatási hivatal. Mózes Ervin jegyző meg­erősítette, hogy a Fidesz-frakció elkérte a városháza közgyűlési termét 14-én 11 és 11.30 óra kö­zötti időtartamra, és meg is kap­ta. Kérdésünkre, hogy mi akadá­lya volt a rendkívüli közgyűlés összehívásának a Fidesz-kezde­ményezés szerinti időpontban, a jegyző az szmsz-re hivatkozott, amely előírja, hogy a közgyűlési meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, a határozati ja­vaslatokat. A július 30-án kelt eredeti Fi­desz-javaslat után ezért kérték hiánypótlásra a frakciót, amely augusztus 7-én be is adta az elő­HÁTTÉR Információnk szerint az ille­tékes irodák jóval korábban elkezdték az előterjesztések előkészítését a kéménypályá­zat ügyében, mint a Fi­desz-kezdeményezés megszü­letett, az egyetemmel pedig folynak a tárgyalások az in­tézmény számára kedvező in­gatlanbérletről. Mint emléke­zetes, a kéttarifás, megemelt alapdíjas távfűtési rendszer­ről az előző, Fidesz-vezetésű önkormányzat döntött. terjesztéseket. A kéményfelújítá­sok ügyében azonban rendelet­módosítás is szükséges, amely­nek sajátos ügyrendje van. An­nak, hogy augusztus 14-re hívja össze a polgármester a közgyű­lést, nem voltak meg az szmsz-ben előírt feltételei. Dobó László azt mondja, a frakcióvezetés próbált egyeztetni a városvezetőkkel a három témá­ban, s ennek sikertelensége után - a szegedi polgárok érdekében ­határozták el a demonstratív „mintha-közgyűlés" megtartá­sát. S. E. Most még gaz, elburjánzott növényzet szorongatja, szemét borítja a szegedi Gyevi teme­tőt, de ősszel már elkezdődhet a volt sírkert területének ren­dezése. A tervek szerint lakó­park épül a József Attila sugár­úti telekre. Elkeserítő látvány fogadja azt, aki betéved -Szeged egyik legré­gebbi sírkertjébe, a József Attila sugárúti Gyevi temetőbe. Ezt a mondatot az elmúlt években számtalanszor leírhattuk már, ám a helyzet jószerével semmit nem változott 2003 nyarára sem. A XVIII. században meg­nyitott temetőt már évtizedekkel ezelőtt bezárták, s azóta sírron­gálók éppen úgy kiélhették vad dühüket a síremlékeken, mint ahogy annak sem volt semmi akadálya, hogy hajléktalanok főzzék meg ebédjüket a sírromo­kon. A környékbeliek számtalan­szor tiltakoztak már levélben, te­lefonon szerkesztőségünkben is (legutóbb a hétfői lapszámunk­ban tettünk közzé egy elkesere­dett, a Gyevi temetőben uralko­dó áldatlan állapototokkal foglal­kozó levelet), de eddig még sem­mi érdemleges változás nem tör­tént. A temető bejáratánál válto­zatlanul ott a tábla, amiről az ol­vasható le, hogy 2002. május 31-ig a hozzátartozók exhumál­tathatják halottaikat. Ezzel a le­hetőséggel számosan éltek is, mint azt a temetőn átsétáló a gazzal borított gödrökből is lát­hatja. Kéthetes permetezés Szövőlepke, atka és levéltetű el­len permetezi a fákat augusztus 25-ig a Szegedi Környezetgazdál­kodási Kht. A fölhasznált vegy­szerek közegészségügyi szem­pontból veszélytelenek. Az anyanyelv barátai Csongrádon A csongrádi Batsányi gimázium tizenegyedik alkalommal fogadja az ifjú nyelvművelőket az ország minden részéből, sőt a határon túlról is. A gimnázium Kossuth téri új kollégiumában tartották meg az XI. országos ifjúsági anyanyelvi tábor ünnepélyes megnyitóját. A nyitó előadást Deme László nyugalmazott nyelvészprofesszor, egyetemi tanár, a „Beszélni nehéz" című rádióműsor szerkesztője tartotta. A professzor szerint ezt a tábort nem ő, hanem a történelem találta ki. Nagyon fontos a gyökerekhez ragaszkodni, s erre egy filmbeli él­ményt említett: az Afrikából Amerikába hurcolt néger esetét. Ő és leszármazottai ragaszkodtak a gyökerekhez, Afrikához. Végül Péchy Blanka alakját idézte fel, aki sokat áldozott az anyanyelvmű­velésért. KI MIT TESZ? Az idegenforgalmat vonzó salzburgi belváros­ban az önkormányzat galambetetési tilalmat rendelt el a műemlékek és a közterek tisztasá­ga érdekében. A londoni Trafalgar téren a vá­ros vezetői galambász héják betelepítésével igyekeznek ritkítani a madárállományt. Emel­lett természetesen felvilágosítással próbálják meggyőzni a helybelieket, hogy a tisztaság kö­zös érdek. A Fidesz-frakció csütörtökön elmegy a városházára Úgy tesznek, mintha közgyűlés lenne Ősszel kezdődhet a Gyevi temető felszámolása Őserdei sírkert a sugárúton A csongrádigazdák egy része nem szüretel Kevés a termés, de nagyon jó Fotó: Gyenes Kálmán Ám lassan már nemhogy az ár­kokat, a tört kereszteket sem le­het észrevenni, ugyanis a nö­vényzet sűrűn benőtt mindent. Ahol pedig nem gyom az úr, ott rozzant heverőtől, tört lábú ka­rosszéken, pálinkásüvegeken át a ki tudja, mikor eldobott bicikli-­gumiig ezernyi szemét borítja a földet. - Őserdei állapotok uralkod­nak Szeged egyik legnagyobb la­kótelepe mellett, a nyári kániku­lában a bűz is gyakorta bántó ­panaszolják a tarjániak, akik kö­zül sokan emlékeznek olyan éj­szakákra, amikor rendőröket, polgárőröket kellett riasztani a temetőhöz a randalírozók megfé­kezésére. Mint arról már többször beszá­moltunk, a temető tulajdonosa, a felsővárosi plébánia áruba bo­csátotta a sírkertet, s a tervek szerint lakópark épül a gyevi he­lyén. Ezt a megoldást is sokan helytelenítették, mondván, in­kább kegyeleti parkot kellene a bezárt temető helyén nyitni. Be­fektetőknek viszont csak akkor éri meg pénzt áldozni a területre, ha később hasznosítani tudják, így minden valószínűség szerint új otthonok épülnek a József At­tila sugárút melletti több hektá­ros telekre. S hogy mikor? A felsővárosi plébánián azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a volt temető még nem kelt el, ám már nagyon kö­zel állnak a megállapodáshoz a leendő vevőkkel, s hamarosan pecsét kerülhet az adásvételi szerződésre. Ezt követően azon­nal - a remények szerint már idén ősszel - megkezdődik a te­rep rendezése. BÁTYI ZOLTÁN Nehéz idők járnak a dél-alföldi szőlőtulajdonosokra, borterme­lőkre. A téli fagyok által leg­inkább sújtott térségben sok he­lyen nincs értelme szüretet tar­tani. A csaknem százszázalékos fagykár után a szőlősgazdák Csongrádon is abban bíznak, hogy a megmaradt termés jó minőségű lesz. Mint korábban megírtuk, a dél-alföldi régiót alaposan meg­viselte a mostoha időjárás. A szőlőtermés közel száz százaléka elfagyott, a szőlősgazdák, borter­melők nehéz időszak elé néznek. Úgy tűnik, Csongrádon a gaz­dák, borászok már csak a kevés termés jó minőségében bízhat­nak. Pusztai Csaba borforgalmazó maga is négy hektár szőlő tulaj­donosa. A Csongrádi Borok Há­zának üzletvezetője arra szá­mít, hogy ha kiváló nem is, azért jó lesz a minőség a szüre­ten, s jók lesznek a borok is. A szőlő több esőt kívánna, mint amennyi ezen a tájon esett. A zweigeltet elég érettnek találja, augusztus 20-a körül le kell szedni, a cabernet és a kékfran­kos később lesz hasonló álla­potban. Az üzletvezető szerint a must cukorfoka tizenöt-ti­zenhat fokos, amely két hét múlva a tizenhét, tizenkilenc fokot is elérheti. Mint kifejtet­te, esőre már nincs szükség, hi­szen az a szőlő rothadásához vezetne, s akkor csak egy gyors szürettel lehetne védekezni. Pusztai Csaba különösen a ca­Ha kiváló nem is, de jó lesz a minőség a szüreten - vélik a csongrá­di szakemberek. Fotó: Tésik Attila bernet fajtánál számít nagyon jó minőségre. Megjegyezte azonban, hogy a bor minőségé­ről csak januárban lehet végle­geset mondani, bár a szüretkor eldől, jó-e az alapanyag. A kevés termés ellenére kiváló minőségre számít Gulyás Fe­renc, a csongrádi hegyközség el­nöke. A kiváló vörösborairól is­mert szakember újra permetezte a szőlőt az eső miatt, azonban bí­zik a kedvező időjárásban. Méré­sei, tapasztalati szerint kimagas­lóan jó vörösborok lesznek az idén. A zweigelt mérésekor kide­rült, jó a cukorképződés, s a kék­frankos is már most tizenhat fo­kos. A gazda szerint két hét múl­va esedékes a szüret. Pálfi György, a borpince veze­tője a mennyiség szempontjából borzalmasnak látja a majdani szüretet. - Hektáronként csak egy-két mázsa szőlő várható, de a minőségével nem lesznek külö­nösebb problémák - mondta a gazda. Előre persze nem lehet pontosan megmondani, milyen lesz a bor minősége, hiszen jöhet még eső, és az rosszul érintené a termést. Mint a pince vezetője elmondta, sok helyen - a fagy példátlan pusztítása miatt - az is kérdéses, lesz-e szüret. P.K. Siralmas képet mutat az elhanyagolt temető. Nem végleges a háló, a fémtüske és a vegyszer A szegedi galambok sem ügyelnek a tisztaságra Más nagyvároshoz hasonlóan, Szegeden is meg­oldatlan a madár(ürülék) elleni védekezés. A megyeszékhelyen is jó ideje keresik a megoldást, hogyan lehetne távol tartani a galambokat a belvárostól, tökéletes recept nincs, bár Európa egyes városaiban vannak próbálkozások. Szegeden is évek óta keresik a megoldást, mit le­hetne tenni a évente óriási anyagi károkat okozó madár-, elsősorban galambürülék ellen, illetve ho­gyan lehetne kiszorítani a belvárosból a madarakat. Az égből potyogó áldás amellett, hogy sok mindent elcsúfít, gyakran okoz kellemetlenséget gyalogo­soknak és járművezetőknek is. A madárürülék fo­lyamatos eltakarítása ráadásul rengeteg pénzt fel­emészt. Szeged egyik leglátogatottabb pontján, a Dóm té­ren székesfehérvári házaspár nézelődik az árkádok boltívei alatt. A szobrok mellett gyakran a fejük fe­lett turbékoló tucatnyi galamb miatt lábuk alá és a fejük fölé tekintgetnek. Szélpál Tamás és felesége megjegyzi: - Soha nem fogjuk megérteni, miért nem lehet a potyogtató galambokat távol tartani a turisták által kedvelt helyektől. Városunkban is nagy gondot jelent a madarak piszka, a galambok nagyon nagy kárt tesznek. A guanójuk visszataszí­tó, hiába takarítják, nyomuk megmarad. - Nem nyújtanak szép látványt a fészkek, a tollak és a gyakran látható madártetemek sem - kapcso­lódik a beszélgetésbe Major János, akiről pillanato­kon belül kiderül: helybeli. A férfi a színház felé mutat, azt mondja, Szeged egyik legszebb épületét is elcsúfítja a madárpiszok. Minden épület fenntartása és tisztítása a tulajdo­nos felelőssége - mondja Mátyus Zoltánné, a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal Csongrád megyei kirendeltségének munkatársa. Persze voltak, jelenleg is vannak próbálkozások, ígéretesnek látszott a fémháló és a tüskés fémrács, A galambürülék ellen nincs végleges megoldás. Szerencsére a Dóm teret rendszeresen tisztít­ják. Fotó: Schmidt Andrea de végül ez sem járt eredménnyel. A háló kilyu­kadt, mögé szorultak az állatok, a fémrácsot pedig megszokták, a tetejébe fészkeltek. Nóvák István, Szeged főépítésze szerint sikeres módszer az elektromos űzőháló. A Kárász utcai há­zakon és a városháza sárga épületén szinte nem is lehet észrevenni a huzalokat. Az állatot nem kí­nozza, viszont távol tartja az épülettől. A riasztó hátránya azonban, hogy korrodálódik, azaz hosszú távon nem hatásos. A környezetgazdálkodási kht. vezetői végleges megoldást keresnek az Aradi vértanúk tere és a Dóm tér tisztán tartására. Kovács fános, a kht. igazgatóhelyettese elismeri, hogy a vegyszeres per­metezés „nem hatásos". A riasztóhuzalok felszere­lésére már árajánlatot kértek, addig azonban ma­rad a sziszifuszi takarítómunka. Havonta két alka­lommal nagy nyomású vízsugárral lemossák az „érintett" területeket, például a Dóm téren a bolt­ívek alját. DOMBAI TÜNDE

Next

/
Thumbnails
Contents