Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-13 / 188. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. AUGUSZTUS 14. • AKTUÁLIS" 3 Több év után ismét lesz fogászati ügyelet Szegeden Éjjel mindig jobban sajog Mintegy tíz éve nincs Szegeden fogászati ügyelet. Akire szom­baton vagy vasárnap, netán éj­szaka tör rá a fogfájás, legfeljebb magánfogorvoshoz fordulhat. Néhány héten belül azonban változik a helyzet, az ország többi nagyvárosához hasonlóan Szegeden is lesz ügyelet. A fogorvosok többsége azt vallja: ha egy fog a hét végén kezd elvi­selhetetlenül fájni, annak már bi­zonnyal voltak a hét közben is előjelei. Ám sok ember addig nem megy a fogászatra, ameddig a fájdalom kínja rá nem kénysze­ríti, s ha ez hét végén következik be, akkor tűrnie kell hétfő regge­lig. Szegeden évek óta nincs ügye­let, ahová éjjel vagy hét végén el­mehet a fogával bajlódó beteg. Több évvel ezelőtt a Vasas Szent Péter utcai rendelőinté­zetben működött a városi fogá­szati ügyelet. Annak idején az­zal is indokolták a megszünteté­sét, hogy védtelen és kiszolgál­tatott az ott dolgozó fogorvos és asszisztense az éjszaka betérő ittas és erőszakos emberekkel szemben. Az idő tájt elhangzott az is, sokan csak azért mentek hét végén vagy késő esti órán a fogászati ügyeletre, mert ilyen­kor elkerülhették a napközben szokásos várakozást. A rendelőintézet igazgatóhe­lyettese, Csenke László viszont A nagyvárosokban mindenütt van fogorvosi ügyelet. Fotó: Schmidt Andrea azt mondja: elsősorban pénzügyi okai voltak, hogy annak idején megszűnt a fogászati ügyelet, az ezért járó tb-finanszírozásból nem lehetett fenntartani az ügyeleti rendszert. A Csongrád megyei Egészség­biztosítási Pénztár osztályveze­tője, Malatinszki Jánosné a mai helyzettel kapcsolatban úgy nyi­latkozik: egy új kormányrendelet a korábbiaknál kedvezőbb finan­szírozási feltételeket biztosít a fogászati ügyeletek számára. Az egészségbiztosító, amennyiben az előírt feltételek megvannak, befogadja finanszírozásra. Meg­szervezése az önkormányzat fel­adata, s nem a rendelőintézeté. Az ország több nagyvárosában van éjszakai és hétvégi fogorvosi ügyelet: Debrecenben, Miskol­AKI JÓT AKAR, ANNAK ÉJSZAKA NE FÁJJON Aki olyan peches, hogy éjszaka kezd el fájni a fo­ga, annak Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrádon és Makón is meg kell várnia a reg­gelt. Hódmezővásárhelyen hétköznap este 7-től reggel 7-ig állnak készenlétben háziorvosok és házi gyermekorvosok, hét végén huszonnégy órás az ügyeleti szolgálat. Éjszakai gyermekorvo­si ügyelet a kórház gyermekosztályán működik, a nappali gyermekorvosi, illetve a felnőtt házior­vosi a központi rendelőintézetben, a Városház utcában. Fogorvosi ügyelet azonban jelenleg nincs Vásárhelyen. Szentesen elsősorban anyagi oka van annak, hogy nincs fogászati ügyelet. A társadalombizto­sító nem finanszírozza a fogorvosok túlmunká­ját. Ezen kívül helyiség sincs arra, ahol a rendelé­si időn túl fogadhatnák a betegeket. Csongrádon sincs éjszakai fogorvosi ügylelet, ám e szolgáltatás bevezetését 30 ezres lélekszá­mú településeken írja elő a rendelet. Komolyabb rosszullét esetén az éjszakai általános ügyelet dönthet úgy, hogy a pácienst átviszi a mentő a szentesi kórházba. Makón szombaton és vasárnap reggel nyolctól tizenegy óráig van fogorvosi ügyelet, többnyire a rendelőintézetben, a szokásos, reggel héttől este hétig tartó rendelésen kívül - tudtuk meg dr. Koczka Magdolna rendelőintézeti főorvostól. Éj­szakai ügyelet Makón sincs, aki éjnek idején fáj­lalja a fogát, valamelyik magánorvost keresheti fel. con, Győrben és Pécsett is ellát­ják rendelési idő után a fogfájás­sal bajlódókat. Szegeden egyelőre a közel tíz­éves fogászati ügyeleti hiány pót­lására vállalkozó egy-két magán­orvoshoz fordulhatnak hét végén a betegek. Az ügyeletet vállalók állítják: csak ritkán keresik fel őket hét­végeken a betegek. Az, hogy en­nek anyagai okai vannak, mert­hogy itt fizetni kell, vagy egysze­rűen nem tudnak erről a lehető­ségről az emberek, nem lehet tudni. A szegedi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnö­ke, Ványai Éva szerint nyitott ka­pukat döngetünk, mert az elvi megállapodás már megszületett a város és a szegedi egyetem ve­zetése között arról, hogy hama­rosan ismét lesz fogászati ügye­let, mégpedig a fog- és szájsebé­szeti klinikán. Ványai Éva sze­rint az ügyeleti rendszer részlete­inek kidolgozása folyamatban van, s heteken belül elkészül a város közgyűlése elé kerülő, ez­zel foglalkozó előterjesztés. K. K. Nem zárnak be a patikák Sokáig úgy volt, hogy pénteken bezárnak a hazai gyógyszertá­rak, szombattól a tb által tá­mogatott gyógyszerekért is a teljes árat kérik el a betegektől a gyógyszerészek, ám a helyzet megváltozott. MUNKATÁRSUNKTÓL Csehák Judit egészségügyi mi­niszter, valamint a gyógyszerész­kamara és a gyógyszergyártók tárgyalása után a Magyar Gyógy­szerész Kamara vezetősége rend­kívüli elnökségi ülésen úgy hatá­rozott: támogatja az egészség­ügyi tárca vezetőjének kezdemé­nyezését, miszerint az új gyógy­szertámogatási rendszer beveze­tésének augusztus 15-ére terve­zett hatályba lépését elhalaszt­ják. A kamara bízik abban, hogy az elkövetkező 2 hétben a kor­mány és a gyógyszergyártók kö­zött megállapodás születik. A kamara egyébként továbbra is fenntartja: az új gyógyszertá­mogatási rendszer bevezetése el­látási zavarokhoz vezet és a pati­kák számára kivitelezhetetlen. A gyógyszerészek azonban egyelőre nem teszik meg azokat a lépése­ket, amelyeket e hétre tiltakozá­suk jeléül terveztek: nem zárnak be a patikák pénteken és szom­battól nem teljes áron adják a be­tegeknek a tb által támogatott készítményeket. Tizenkét Csongrád megyei település közül négy nem kapott támogatást Ahol elmarad a tűzijáték Tizenkét Csongrád megyei ön­kormányzat pályázott augusz­tus 20-i rendezvényének támo­gatására. A teljes összeget egyik pályázó sem nyerte el, sőt négy település, köztük Szeged egyet­len fillért sem kapott. A miniszterelnöki hivatal (MEH) ezerötven pályázat közül válasz­totta ki, hogy melyik település kapjon támogatást az augusztus 20-i ünnepségek támogatására. Csongrád megyéből tizenketten pályáztak. A MEH eredetileg ötvenmillió forint szétosztását tervezte, de az összeget az igények nagy száma miatt később nyolcvanmillió fo­rintra emelték. Egy település ma­ximum ötszázezer forintra pá­lyázhatott. Például tűzijátékra, színpadépítésre, zenés progra­mok megrendezésére, dekoráció­ra, plakátok nyomtatására lehet felhasználni. Friss Gábor, a MEH rendez­vényszervezési titkárság vezetője lapunknak elmondta, hogy az or­szág 3200 településéből ezeröt­ven pályázott. 392 millió forint támogatást kértek, de csak 80 millió forintot tudtak kiosztani. Csongrád megyéből 12 település kért támogatást, érdekes, hogy Hódmezővásárhely nem. A 12 megyei önkormányzat összesen 5 millió 240 ezer forintot igé­nyelt, és nyolc település között osztották szét a kért összeg mintegy ötödét. Szeged, Deszk, I» 0 0 TUZIJATEK-TAMOGATAS település igényelt (e. Ft) ALGYÓ BAKS CSONGRÁD KISTELEK MÓRAHALOM MAKÓ TISZASZIGET SZENTES DESZK DÓC PUSZTASZER SZEGED 200 500 500 350 500 500 500 500 470 370 350 500 Dóc, Pusztaszer majd 1 millió 700 ezret igényelt, de egyetlen fillért sem kapott. Természetesen sem ezeken a településeken, sem ott, ahol jó­val kevesebb pénzt kaptak, mint amekkorára számítottak, nem maradnak el az augusztus 20-i ünnepségek. Csak visszafogot­tabban ünnepelnek. Algyőn a kevesebb támogatás ellenére nem változik a terve­zett ünnepi program. Bakson is csak annyiban, hogy nem építik fel a mobil színpadot. Mórahal­mon is bemutatják az István, a királyt. Deszken a tűzijáték és néhány családoknak szóló program ma­rad el, de például a hagyományos Szent István-kupa labdarúgótor­nát megtartják. Dócon is elma­rad a tűzijáték és több kulturális esemény is. Pusztaszeren meg­tartják a tűzijátékot, csak szeré­nyebb költségvetésből, az utca­bálra viszont a remélt támogatás elmaradása miatt nem tudnak vendégegyüttest szerződtetni. T.Á Sírtemetők BÁTYI ZOLTÁN A síron nevek, a nevek alatt születési és elhalálozási dátumok. És a márványból, mészkőből, műkőből faragott shemlékek legtöbb­jén ott díszelegő felirat is: nyugodjon békében. Mondom én, nem kevés keserűséggel: nem nyugodnak békében. Szeged Gyevi te­metőjében biztosan nem. Hogyan is nyugodhatnának, amikor sírjukat régen feldúlták már, a sírköveket kidöntötték, eltörték, hol egykor virágok nyíltak, most műanyag palackokat, szétázott lomokat lökdös a szél, és szemét borít minden, sírok között veze­tő, gyommal benőtt utat. Hogy nem sokáig lesz ez így? Hogy jönnek a buldózerek? Majd pedig szép házakból emelnek a gyevi fölé lakóparkot, mosolygós anyukák neveigetik itt szép szóval gyermekeiket, s ha minden jól megy, motorjukat hergelő suhancok is csak nagy ritkán csapnak lármát ? Meglehet. De ki gondol e szép új világban arra, hogy Szegedért annyit munkálkodó polgárok sírja fölött leng a hinta, veszekednek a bi­ciklis kamaszok?Eszébe jut-e valaha is bárkinek - egykoron itt lé­lekharag szólt és könnyező gyerekek, unokák kísérték utolsó útjá­ra a nagymamát ? Gyanítom, erre vajmi kevés az esély. A korparancs (pénznek hívják!) ugyanis nem engedi meg azt, hogy kegyeleti park létesüljön a gyevi helyén. Mert hol is talál­nánk olyan vállalkozót, aki azért vásárolna hektárokat, hogy az­tán virágokat ültessen a földbe? Talán Szeged városa segíthetne a terület megvásárlásával és parkosításával? Ez is egy megoldás, csak éppen a hitelek terhét nyögő város kasszájában manapság aligha van olyan pénz, amit kegyeleti parkra lehetne szánni. Ne­tán az egyház mondjon le ingyen a területről, vagy saját forintjai­ból szépítse meg a környéket? De szép is lenne. Csak éppen a te­mető jelenlegi gazdája is pénzszűkében, még a volt sírkert kitaka­rítására sem tudott áldozni. Pénz pedig kellene, hiszen a templo­mok felújításra várnak. A kör tehát bezárult, a kapu meg kinyílt. Jöhetnek hamarosan a földgyaluk, alapásók, falhúzók. A munkagépek robajától sóhajtá­sunk sem hallatszik majd. Arról pedig csak halkan, elmélázva be­szélgetünk majd frissen festett falak árnyékában, hogy milyen jó is olyan országban élni, ahol a múltat, ősöket tisztelve soha nem kerülhet lakat a temetőkre, kerítésük nem dől ki, kapujukat nem rágja szét a rozsda. Mert vannak ilyen helyek, magam is láttam. Hiszem, egyszer a mi országunk is ezek közé tartozik majd. De vajon megteszünk-e mindent ezért ? Közeledik az aszálykár bejelentésének határideje Nyomtatványok a falugazdászoknál Már csak egy hétig igényelhet­nek fagy- és aszálykáruk után támogatási előleget a termelők. Az agrártárca új nyomtatványo­kat jelentetett meg, amelyeken a fagy- és aszálykárok utáni támo­gatásokért lehet folyamodni. Aki már beadta kárenyhítési igényét, annak a földművelésügyi hivatal az eddig eltelt időszakban levél­ben küldte el az új papírokat. Aki viszont eddig nem kapott nyom­tatványokat, ne várjon a kézbesí­tőre, hanem a falugazdásznál sze­rezze be a szükséges papírokat. A rendelet értelmében a pénz­beni, vissza nem térítendő támo­gatás mértéke 30 százalék feletti kár esetén a kárösszeg 30 száza­léka. További hitelt - 5 év futam­idővel, 60 százalékos állami ga­ranciavállalással, 70 százalékos kamattámogatással - akkor lehet igényelni, ha a kár eléri vagy meghaladja a 20 százalékot. A nyári betakarítású növényeknél, a zöldség- és gyümölcsféléknél ezúttal előleget lehet felvenni, ehhez a nyomtatványok közül a 2. számú mellékletet kell kitölte­ni és augusztus 20-áig elküldeni. A szántóföldi növények esetében 3, a zöldség- és gyümölcsféléknél 6 ezer forintot adnak hektáron­ként, amennyiben a kár a 30 szá­zalékot eléri vagy meghaladja. Azon növényeknél, általában az őszi vetésűeknél, amelyek nem szerepelnek a táblázatban, a tá­mogatások kifizetésére később kerül sor, a kárigényt pedig no­vember 30-áig kell bejelenteni. Akkor kerül majd sor az aszály­károk végleges rendezésére is. F. K. Szent István-nap az emlékparkban Hiller István kulturális miniszter mond ünnepi beszédet augusztus 20-án az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A szer­vezők színes programokat kínálnak a parkba látogatóknak. Idén huszonötödik alkalommal rendezik meg a kenyér ünnepét az opusztaszeri emlékparkban, ahova a szervezők ötezer látogatót vár­nak. A megyei közgyűlés alelnöke, Ott József tegnapi sajtótájékozta­tóján elmondta, az ünnepség nem titkolt célja, hogy augusztus 20-a a kultúra ünnepe legyen. Ennek érdekében tett első fontos lépés, hogy a kulturális tárca képviselői is jelen lesznek a rendezvényen. Hiller Ist­ván, kulturális miniszter beszédével kezdődik az ünnepség. A tárca vezetője is részt vesz a tanyai elemi népiskolában tartott hagyomá­nyos tanórán. A rendezvényen adják át a megyei közgyűlés alkotói díjait, egyéni, közösségi és külföldi állampolgároknak szóló díjazás szerint. Nagy László, az emlékpark igazgatója szeretné elérni, hogy a Szent István-napi ünnepség a történelem során elfoglalt méltó helyére ke­rüljön, és a Szent István-i gondolat részeként a magyar nép nemzeti­ségekkel való együttélését is hangsúlyozza. Az ünnepségre látogatók az újonnan épült nomád parkban a no­mád népek életét felidéző lovasbemutatókat láthatnak. Nagy László reméli, hogy a rendezvény a tavalyi évhez hasonlóan több ezer érdek­lődőt vonz. N.K.

Next

/
Thumbnails
Contents