Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-09 / 185. szám

Szombat, 2003. augusztus 9. SZIESZTA IV. A HANGÁR AUTÓREVÜ HIVATALOS MŰSORFÜZETE MEGJELENIK NAPILAPUNK MELLÉKLETEKÉNT, CSAK ELŐFIZETŐINK RÉSZÉRE! 19-i, ünnepi számunkban! BÁV BIZOMÁNYI KERESKEDŐHÁZ t.s ZÁLOGHITEI RE. FÉLSIVATAGI KÖRÜLMÉNYEK KÖZT IS TEREM A jövő élelmiszernövénye? Ahogyan fokozódik a globális fölmelegedés, úgy fordul a kutatók figyelme egyre inkább a szinte félsivatagi körülmények közt is termeszthető élelmiszernövények felé. Ilyen például az amaránt, melyből a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. máris rendelkezik saját nemesrtésű, elismert fajtákkal. Az amaránt különlegesen bírja az aszályt; latinul az „amarantus" hervadhatatlant jelent. - A megváltozott klimatikus viszonyok közt az amaránt fontos élelmiszernövényünkké válhat - mondja Maráz Albertné kutató, aki már tíz éve foglalkozik ezzel a növénnyel. Az amaránt egyébként, tudjuk meg tőle, éppúgy Közép-Amerikából származik, mint például a paradicsom, a paprika, a burgonya, a kukorica, a bab. Miért nem terjedt el hozzájuk hasonló széles körben? Történeti okok miatt: az amaránt az azték, maja, inka kultúrákban kultikus szerepet töltött be, pogány szertartásokhoz használták, így Cortez az őslakosok leigázása után betiltotta termesztését - még néhány mag birtoklásáért is büntetés járt. Pontosan nem tudni, mikor került át Európába ez a már időszámításunk előtti évezredekben is termesztett növény. Ma elsősorban Németországban terjed, a reform- és biotáplálkozásban. Hazai élelmiszer-ipari fölhasználása, kereskedelmi bevezetése a küszöbön áll; a Gabonatermesztési Kutató Kht. már saját nemesítésű, elismert fajtákkal is rendelkezik Maráz Albertné tízéves kutatómunkája eredményeként. Az idén már kereskedelmi mennyiségű, biokörülmények közt előállított, fémzárolt vetőmaggal láthatja el a termelőket a kht. Termesztése kis- és nagyüzemileg egyaránt megoldott Vásárhelyen, Szegeden már több termelő megismerkedett vele. Annak idején, amikor Maráz Albertné hozzájutott az első amarántmagvakhoz és elvetette őket, meglepődve tapasztalta: az amaránt akkor is virul, amikor már a gyomok is kiszáradtak, s ötcentis repedések nyíltak a talajon. Ideális tehát a tartósnak ígérkező, és valószínűleg tovább fokozódó klímaváltozás korszakában. Táplálkozás-élettanilag ugyanalckor sokkal teljesebb értékű, megfelelőbb, mint a gabonafélék. „Mit esznek rajta?" Apró magvű, magas fehérjetartalmú termését. A fehérjealkotó aminosavak közül a számunkra különösen fontos lizin többszörös mennyiségben van benne jelen, mint a gabonákban. Tehát állati fehérjét megközelítő biológiai értékű növényi fehérjeforrásról van szó, mely különösen hasznos lehet olyan időkben, amikor az állati eredetű élelmiszerekkel kapcsolatban számos mikrobiológiai biztonsági kérdés merül föl. Az amarántot is fogyasztó vegetáriánusok a fehérjehiányt elfelejthetik. Glutént nem tartalmaz az amaránt, azaz lisztérzékenyek is fogyaszthatják, viszont magas a vas-, kalcium-, továbbá a telítetlenzsírsav-tartalma. Az említett tulajdonságok az amarántot külön-külön is egészséges táplálékká avatnák - együttesen ez tovább fokozódik. Mindemellett az amaránt finom is. - Elkészítési módjait receptkönyvben szándékozom közreadni - mondja Maráz Albertné. Kenyérsütésre ugyan nem alkalmas, de egyéb gabonákkal keverve sokféle péktermék készíthető belőle. Párolva zöldségételek kitűnő alkotóeleme, pattogtatva szintén jó, nyugaton müzlikbe keverik. Maráz Albertné révén megkóstolhattam a vízben főzött amarántmagot: íze önmagában enyhe, nagyon kellemes gabonaíz - sós étel éppúgy előállítható belőle, mint édes, a legkülönfélébb ízesítésekben. Egyébként állaga megtévesztésig kaviárra emlékeztető, nem csak külalakban: éppúgy roppan is, egészen kicsit, a fogak alatt, mint a kaviár. Piacra való bevezetésével kapcsolatban németországi tapasztalatok szerint gond nemigen lehet, mindemellett e folyamat - mint „új" termékek esetében általában - nem kevés pénzt igényel. Erre a kht. pályázati úton igyekszik forrásokhozjutni. F.CS. Az amaránt olyan aszályt is kibír, amilyet jelenlegi élelmiszernövényeink nem viselnek el - mondja Maráz Albertné tudományos kutató. KOLTAI RÓBERT EGY SZERENCSEJÁTÉKOS ISKOLAIGAZGATÓT ALAKÍT OKTÓBER 28-29-30. 43. MŰVÉSZETI AUKCIÓ AUKCIÓNKRA AUGUSZTUS 23-IG FELVÁSÁROLUNK ÉKSZERT ÓRAT MCTARGYAT FESTMÉNVr GRAFIKAT SZOBROT BÚTORT SZŐNYEGET Las Vegasban is ellenállt a csábításnak FELVEVŐHELY: LAK*MU!NO£Z£U KHT Szeged, Dugonics rét II. Telefon: 62 / 552-3% KÖZPONTI FELVEVŐHELY: ACKCIOSHA/ BUIMI'ISI, IX., KÍNI/SI U. 12. Tdefon: t I 455-7474 Monté Carlóban és Velencében is forgat a nyáron Koltai Róbert, aki egy szerencsejátékos iskolaigazgatót játszik Fischer Gábor új filmjében. A népszerű színész nemrégiben két vígjátékban is nagy sikerrel vendégszerepelt a szegedi Mediterrán Teraszon. - Azt hallottam, egy készülő film főszerepét játssza. Mit lehet róla tudni? - Egy jellegzetesen mai magyar iskolaigazgatót alakítok a Monté Carlo című filmben, amelynek rendezője, Fischer Gábor éppúgy Simó Sándor növendéke, mint a legtöbb tehetséges és sikeres fiatal filmrendező, köztük Pálfi György és Török Ferenc. Három főszereplője lesz a filmnek: a matektanárt Mucsi Zoltán, a franciatanárnőt pedig Pikali Gerda játssza. Remek az alaptörténet: egy iskola épülete rettenetes állapotba kerül, az összeomlás fenyegeti, ezért be akarják zárni az intézményt, és szélnek kellene ereszteni a nagyszerű tanári kart is. A matektanár javasolja az igazgatónak, aki jó haverja, menjenek el Monté Carlóba szerencsét próbálni a ruletten. Neki ugyanis van egy tuti szisztémája: amikor pénz nélkül járt a szentendrei kaszinóban, megfigyelte a nyerőszámokat, és észrevette, hogy valószínűségszámítással sokszor el lehet találni a számokat. Tudjuk, ez persze mese, de jól hangzik. Ráveszi az iskolaigazgatót, hogy a szülői munkaközösség összegyűjtött 900 ezer forintját forgassák meg Monté Carlóban. Miután az igazgató nagyon szeretné, hogy az iskolája megmaradjon, és kellőképpen vagány is, kimennek szerencsét próbálni. El lehet képzelni, mi lesz ebből, nem lövöm le a film poénját. A forgatás nagyobbik része itthon zajlik, de néhány napot Monté Carlóban és Velencében is dolgozunk. - Ön is nagy szerencsejátékos hírében áll. Mikor nyert legutóbb? - Három éve már nem játszom semmit. Azóta jártam már Las Vegasban is, de ott sem csábultam el. Kihunyt az Koltai Róbert bohóctörténetet forgatna Jiri Menzellel, aki beleszeretett a Csocsóba. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT a szenvedélyes, vad játékimádat belőlem, ami korábban jellemző volt rám. Úgy gondolom, nincs már nagyon sok időm, nem engedhetem meg magamnak, és a családommal sem tehetem meg, hogy arról szóljon az életem, azért izguljak, mi van a totón, a tipp-mixen vagy a lóversenyen. Számomra az az igazi főnyeremény, ha jól játszom vagy sikereset rendezek a színházban. Ehhez sokszor nekem kell összehoznom az anyagi és az irodalmi hátteret is. Ez sokkal izgalmasabb, kalandosabb tevékenység, mint sűrű füstben ülni, black-jackezni vagy rulettezni. Ennek ellenére azt gondolom, a Monté Carlo remek film lesz, érdemes majd megnézni. - Mi lesz a következő saját filmje? - Több mint egy éve készülök rá, hogy megfilmesítsem Horváth Péter forgatókönyvét. Dés Lászlóval - aki most dramaturgi szerepkörben is bemutatkozik - egyelőre alakítgatjuk a történetet. A munkacíme: Dodó és Naftalin. Két bohócról szól, akiknek már az apjuk is híres cirkuszi bohóc volt. Úgy tűnik, az apa szerepére sikerül megnyernem Jiri Menzelt, aki látta a Csocsót és nagyon tetszett neki. Valószínűleg ő nem a Heti Válasz és a Magyar Fórum kritikáit olvasta... - Mi a feladata a József Attila Színház művészeti vezetőjeként? - Igazgatónk, Léner Péter minden fontos dologban kikéri a véleményemet. Megbeszéljük, hogy ki rendezze az űj darabokat, mi legyen a szereposztás. Az a legfontosabb, hogy az utóbbi két évben egy-egy darabot rendezhettem is. Ilyenkor kötelességem a társulatot is fejleszteni. Nagyon szeretek színészpedagógusként segíteni a fiatal kollégáknak, és ezt a hajlamomat a József Attila Színházban szabadon kiélhetem. Mindenki szeretne még jobb lenni, ezért, ha néha fáj is, ha elmondom, mit csináltak rosszul, megfogadják a tanácsaimat. Személyes sikeremnek érzem, ha egy fiatal színészből sikerül előcsalogatnom a tehetséget. HOLLÓSI ZSOLT HANGÁR AUTÓREVÜ 2003. augusztus 22-24. SZEGED, KERESKEDŐ KÖZ