Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-09 / 185. szám

SZOMBAT, 2003. AUGUSZTUS 9. • AKTUÁLIS" 3 A megemelkedett vízfogyasztás ellenére sem kell korlátozástól tartani Perzselő forróság mindenütt A szegedi belvárosban szerencsére több kút is felfrissülést ad a szomjazóknak. Fotó: Gyenes Kálmán Ritkaságnak számít az, amikor jelentős, kiterjedt területeken folyamatosan és egyszerre jelentkezik csapadékhiány és nagyon magas hőmérséklet. Idén nyáron azonban erre kell felkészülni, s nem tehetünk mást, a szélsőségekkel a jövőben is meg kell barátkozni. Igazolódni látszik, amire évtizedes kutatások figyelmeztettek: a globális felmelegedés hatására egyre több a forró nap, kiszámíthatatlan az időjárás, csökken az ivóvízkészlet, a mérsékelt égövben elmosódnak az évszakok. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint az átlagos felszíni hőmérséklet 1861 óta folyamatosan emelkedik, az elmúlt ezer évben a XX. században mérték a legnagyobb, 0,6 Celsius-fokos növekedést. E szám aprónak tűnhet, ám mivel a növekedés folyamatos és nagy léptékű, szomorú klímajövővel kell szembenéznünk. A problémák tőlünk sem esnek távol: kontinensünkön szárazság és tűz tombol, Európa nagyvárosaiban rekordhőmérsékleteket mérnek, Párizsban 38, Londonban 35,4, Sevillában 41 Celsius-fokos értékek fojtogatKANIKULABAN TOBB A MENTES Az enyhébb hónapokhoz képest 5-10 százalékkal nőtt a mentőfeladatok száma a nyári kánikulában - nyilatkozta lapunknak Simon Mariann főorvos, a Csongrád megyei mentőszolgálat vezetője. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva viszont nem több a mentés. Főleg a szív-érrendszeri betegek és az epilepsziások szenvedik meg az időjárási frontokat. A korábbi évekhez képest jelentősen több viszont a megyében a vízi baleset - tette hozzá a főorvosnő -, aminek oka sokszor a hirtelen vízbeugrás túlzottan felhevült testtel, de szerepet játszik az alkoholfogyasztás is. K.K. nak, míg közvetlen környezetünkben, a Dél-Alföld számos pontján is 34-37 fokot mutatnak a hőmérők, a jövő héten Csongrád megyében is 40 fok fölé kúszhat a hőmérő higanyszála. A tudósok szerint, a bolygónkon elkezdődött folyamat azt vetíti előre, hogy hazánk 2050-re félsivatagossá válhat, s küzdenünk kell majd az ivóvízért is. A távolabbi jövő előtt azonban most még van elég vizünk. Bodor Dezső, a Szegedi Vízmű Rt. műszaki igazgatója szerint nem kell lakossági vízhiánytól tartani, a Tisza alacsony vízállása nem befolyásoló tényező, hiszen nem a folyó vizét isszuk. A vízmű átlagos vízkitermelése tavaly napi 43 ezer köbméter volt, az idén a legmagasabb napi mennyiség 56 ezer köbméterre rúgott. Ezt az értéket az elmúlt forró napokban közelítette az emelkedő fogyasztás - 50 ezer köbméter ivóvizet hoztak felszínre - ám jóval alatta maradt a maximálisan kitermelhető, napi 106 ezer köbméteres kapacitásnak. Lakossági hiány, s korlátozás itthon tehát nincs, vízből azonban nagyon kevés jut a mezőgazdaságnak. Cserjés Lajos, a FVM Csongrád megyei hivatalának osztályvezetője elmondja, az elmúlt héten esett csapadék segíthetett volna, ha nem szárítja fel a forró levegő. A gazdák mindent öntöznének, ám a drága víz miatt szelektálni kényszerülnek, így azok a növénykultúrák - a zöldségek, a cukorrépa és egyéb, őszi betakarítású fajták - remélhetnek vizet, melyek viszonylag magasabb megtérülést ígérnek, már ha túlélik az aszályt. A kukoricánál olyan kritikussá vált a szárazság, hogy csaknem egy hónappal korábban meg kellett kezdeni a silózást, mentve a menthetőt. A Szegedi Tudományegyetem Földrajztudományi Tanszékén évek óta végeznek helyi városklimatológiai és aszály-előrejelzési kutatásokat, amelyek többek között a tartós melegedést és szárazságot vetítik előre. A Kárpát-medencén belül Magyarország napfényben gazdagabb, csapadékban azonban szegényebb a környezeténél, s az aszálynak leginkább kitett terület az Alföld. Amennyiben az égöv klímája is változik, úgy minden bizonnyal elsőként nálunk lesznek érzékelhetőek a felmelegedés kedvezőtlen hatásai. O. K. K. Aszály miatt nincs vízkészlet)árulék MUNKATÁRSUNKTÓL Nem kell vízkészletjárulékot fizetniük április 15-étől az öntözési szezon végéig a felszíni vizet öntözésre használó gazdáknak, halgazdaságoknak, illetve az elárasztásos rizstermelést folytatóknak - közölte Korompay András, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi hirdetménye szerint a díjmentesség április 15-étől visszamenőlegesen érvényes az öntözési szezonban az országos aszály megszűnéséig. A felszíni vizek használatánál az alapdíj 2,40 forint köbméterenként. A víz minősége alapján 1 alatti szorzóval számítják ki a tényleges díjat, amely általában 0,50-1,50 forint köbméterenként. A díj elengedése elősegíti az öntözést, bár annak összköltségének csak kis hányadát teszi ki. Amíg egy köbméter öntözővíz eljut a földekre, 40-70 forint a kiadás a magas energiaárak miatt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az aszály ellenére a több mint 200 ezer hektárnyi öntözhető terület körülbelül fele részénél használják csupán az öntöző berendezéseket az országban. Fogadás okozta a mártélyi férfi tragédiáját Száz kisfröccsért úszott a halálba Folytatás az 1. oldalról A közelben horgászott a Dobó Ferenc Horgászegyesület titkára, Bokor János is, aki odasietett, és megpróbálta újraéleszteni Janikat. A helyszínre érkező mentők ezután háromnegyed órán keresztül küzdöttek Dénes János életéért, azonban már nem tudták megmenteni. - Ezek után hogyan számolnak el a lelkiismeretükkel, akik fogadtak a bátyámmal? - kérdezi könnyeivel küszködve az elhunyt húga, Katalin, aki hiába érdeklődött a rendőröktől, kik fogadtak a testvérével: nem árulták el neki. A tragédia után az asszonynak azt mesélték, hogy sokan vissza akarták tartani a veszélyes úszástól a testvérét. - Nem tudom, hogy miért nem léptek fel erélyesebben, hiszen látták, hogy már ivott - teszi fel az újabb, megválaszolatlan kérdést az elkeseredett aszszony. - Jó ember volt a bátyám, a légynek sem ártott. Harminc évig dolgozott Hódmezővásárhelyen, majd elküldték a munkahelyéről, s azóta nem talált magának állást. Egyedül élt, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Katalin szerint sokan kihasználták a bátyját, aki az üdülőterületen mindent elvállalt, amivel megbízták. Egy idő után azonban már nem pénzzel fizették ki, hanem alkohollal. - A Tisza-holtág volt az otthona - mondja Ferenc, aki 35 éve ismerte az elhunytat. - Rendes ember volt. Igaz, italozott, de becsülettel teljesítette a rábízott munkákat. Nem lett volna szabad fogadni vele, hiszen fizikailag is elég gyenge volt. A halál körülményeit a rendőrség államigazgatási eljárás keretében vizsgálja. Bűncselekmény gyanúja egyelőre nem merült fel. Dénes Jánost tegnap köztemetéssel helyezték örök nyugalomra. Miután a Vásárhelyhez tartozó üdülőterületen halt meg, így a kegyeleti szertartásról a város önkormányzata gondoskodott, a temetés költségeit azonban most a férfi lakóhelye szerinti, azaz a mártélyi polgármesteri hivatal állja. Ezt a törvény szerint az elhunyt vagyonából egyenlítik ki. S. T. A. Vízhiány az ablakban FARKAS CSABA Azért jó hatásai is vannak a globális fölmelegedést okozó üvegházhatásnak: zöldül a tundra. Ahol egykor növénymentes, folyton fagyott övezet volt, ott mára összefüggő zöld felszínt rögzít a műholdkamera. Hogy az izraeli Negev-sivatag miért zöldül, miként lehetséges ez ötvenfokos hőségben, miközben egyre kevesebb a csapadék, mégis egyre gyorsabban nőnek a telepített fák ez az érdekes jelenség hosszan tartó fejtörésre késztette a kutatókat. Végül kiderítették: mivel a levegő széndioxid-koncentrációja egyre dúsul, a növényeknek nem kell annyira tágra nyitni pórusaikat a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen széndioxid fölvételéhez. Félig nyitott pórusok pedig feleakkora vízpárologtatást eredményeznek: a növények a kevesebb vizet is jobban tudják hasznosítani a korábbihoz képest. E megfigyelés egyébként a Negevéhez hasonló adottságokkal rendelkező, többi sivatagi tájon is érvényes lehet. Magyarország szerencsére nem sivataggá, csak félsivataggá válhat 2050-re - bizonyos előrejelzések szerint -, de kilátásnak elég ijesztő ez is. Egy-egy rövidebb periódusban, a tavaszi áradások idején, nagy vízmennyiségek szaladnak el a Tisza és mellékfolyóinak gátjai között, teljesen hasznosítatlanul, az év további hányadában pedig egészen széleskörű szárazság alakulhat ki. Legalábbis akkor, ha a Kárpátokban nem áll meg az erdóirtás, a növényzet és a talaj nem tudja „tartalékolni", egyenletesen elosztva a hóolvadásből származó vizet, mert a hegyekben nem lesz növényzet, s nem lesz talaj. Egykor a mediterrán tájak hegységeit is zöldellő erdőségek borították, félkeménylombú tölgyesek, és egyebek, mára csak a vigasztalan-sivár macchia-bozótos födi, s minduntalan ki-kibukkan a szikla. A módosított Vásárhelyi-terv tározói ugyan elvileg alkalmasak lehetnek öntözővíz-tárolásra, de a vizet innen el is kell a mezőgazdasági területekre juttatni, közben a talaj beissza, a levegő párologtatja, szivattyúkkal kell egyre magasabb helyekre emelni - hányan tudják majd megfizetni a mindezen munkák következtében méregdrágává váló vizet, amit eredetileg az időjárás biztosított, teljesen ingyenesen ? Természetesen lesz majd megoldás, amit ma még nem tud senki; egy mondás szerint amennyiben Isten becsuk egy ajtót, kinyit egy ablakot. Ennek gyakorlati megvalósulása persze újabb fölvetnivalókat vet föl, de ki gondolt volna például arra, akár csak pár éve is, hogy egyszer csak elkezd egyre zöldebbé válni a Negev-sivatag' Útlezárások a déli határ túloldalán Útlezárásokkal tiltakoztak tegnap is a vajdasági gazdák a szerb-montenegrói kormány agrárpolitikája ellen. A demonstrációk kiterjedtek a határátkelőhelyekhez vezető utakra is. MUNKATÁRSUNKTÓL - A határátkelés zavartalan, csak éppen nem javasolt - jelentette ki Kovács Iván alezredes, a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság szóvivője tegnap délután a Vajdaságban tovább folytatódó gazdademonstrációkkal kapcsolatban. A mezőgazdasági termelők tiltakozó akciói Szerbia és Montenegró északi területein szinte megbénították a forgalmat. - A gazdák pénteken Bácsalmástól délre, a Bajmokra vezető műutat, a Bajmok-Szabadka utat zárták le, és nem lehetett közlekedni Horgos és Szabadka, valamint a Horgos és Magyarkanizsa közötti úton sem - tájékoztatta lapunkat a szóvivő. Kovács Iván elmondta azt is, hogy Tiszaszigettől délre szintén gazdademonstráció miatt akadt meg a forgalom. A határátkelés ettől függetlenül gond nélkül zajlott a déh határszakaszon, 30 percet meghaladó várakozás nem volt. Ám az is tény, hogy aki átlépte a határt, nem sokkal később visszafordult, ugyanis nem tudott eljutni Szerbia és Montenegró belső területeire, mivel a mellékutakat is eltorlaszolták a munkagépek. A határőrség és a rendőrség úgynevezett ellenőrző, átengedő pontokat állított fel az 53-as és 54-es főutak kereszteződésénél és az 53-as főúton, a kelebiai és csikériai műút kereszteződésénél. Mindkét helyen Hercegszántó és Röszke felé irányították a kiutazókat. Egy olasz vezetés közben elaludt és karambolozott Súlyos baleset történt Szőregen Folytatás az 1. oldalról A kényszerből lehúzódó daruskocsi-sofőr manőverének egy útjelző tábla is áldozatul esett. A teherjármű vezetőjének kétségbeesett próbálkozása ellenére az ütközés bekövetkezett. Az Alfa Romeo nekiütközött a darus kocsi hátsó részének. A baleset következtében az Alfában utazó három utas megsérült. A kocsi vezetőjét súlyos sérülésekkel szállították kórházba, társai könnyebb, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A baleset okait a rendőrség vizsgálja, az elsődleges vélemények szerint valószínűnek tűnik, hogy a sofőr elaludt a volánnál. A helyszíni szemle idejére - mintegy két órán át - az utat le kellett zárni, ami hatalmas fennakadást okozott a közlekedésben. A forgalmat elterelték, de így is több kilométer hosszú kocsisor kígyóztak Szeged és Deszk irányába. Mező Istvántól, a Tisza Volán Rt. igazgatójától megtudtuk, a tömegközlekedést nem kellett leállítani Makó és Szeged között, ugyanis a baleset után nem sokkal már értesítették valamennyi erre haladó járat sofőrét, így a buszok kerülő úton haladtak, Kübekháza irányába kanyarodtak el. Ez persze a cég számára plusz kilométerekkel, azaz többletköltségekkel járt, s a menetidőt sem tudták betartani, de minden utas eljutott a célállomásra - nyilatkozta lapunknak Mező István. B.Z.