Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-08 / 184. szám

PÉNTEK, 2003. AUGUSZTUS 8. • AKTUÁLIS« 5 Gazdademonstráció miatt Röszkén is lassult a forgalom Szerbiába csak saját felelősségre utazzunk Ma is folytatódhat a szerbiai gazdák demonstrációja, amely tegnap jelentősen lelassította a forgalmat a déli határszakaszon. Szinte teljesen megbénult a jár­műforgalom a déli határszaka­szon tegnap délután a Szerbia és Montenegróban zajló gazdatün­tetés miatt. Először a tompái ha­tárátkelőhelyen dugult be az út, mivel a szerbiai gazdák traktora­ikkal teljes szélességében elfog­lalták a Kelebiát Szabadkával összekötő utat. Az autósokat ek­kor Hercegszántó és Röszke felé terelték. A Bajmok-Magyarkanizsa­Szabadka úton kora délutánig csak félpályás volt az úttorlasz, ám ezután a gazdák teljes széles­ségében lezárták az utat. Kovács Iván alezredes, a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság sajtórefe­rense azonban arról tájékoztatott bennünket: egyik átkelőn sem bénult meg teljesen a forgalom. Az autósok ugyanis kihasználták a kerülőutakat, földutakon, dű­lőkön jutottak át a blokádon. Ezért mind a magyar, mind a szerb hatóságok - saját felelőssé­Tegnap nyújtotta be a Fi­desz-MPSZ frakciója hiányta­lanul azokat a dokumentumo­kat, amelyek alapján a polgár­mester augusztus 22-ére rend­kívüli közgyűlést hívott össze. Csak a rendkívüli közgyűlés au­gusztus 14-i összehívására tett javaslatot nyújtotta be a Fi­desz-MPSZ, a három javasolt napirendi ponthoz azonban nem csatolták az általuk kidolgozott előterjesztéseket és határozati ja­vaslatokat. Ezért a városvezetés hiánypótlásra szólította fel az el­lenzéki képviselőcsoportot, amelynek tegnap a Fidesz-MPSZ képviselői eleget is tettek. Mózes Ervin jegyző kérdésünk­re elmondta: a testület szervezeti és működési szabályzata szerint a polgármesternek a hiánytalan anyag benyújtását követő 15 na­pon belül kell összehívnia a rendkívüli közgyűlést. Bár a Fi­desz júbus 30-án tett először ja­vaslatot az ülés összehívására, mégis csak egy héttel később, au­gusztus 22-én ülhet össze a tes­tület. Mózes Ervin úgy fogalma­zott: a polgármester jogszerűen járt el. Az augusztus 22-i rendkí­vüli közgyűlés után egyébként ugyanazon a napon rendes ülés is lesz, számos aktuális napiren­di ponttal. Folytatás az 1. oldalról A dinnyetermesztéssel, -árusí­tással foglalkozó Korhecz Béla azt mondja, a dinnyeszezon vége nem köthető Lőrinc-naphoz, sem egyikhez, sem másikhoz, ez afféle babona. - Tavalyelőtt még szeptember elejéig tartott a sze­zon, tavaly augusztus huszadiká­ig, az idén meg még rövidebb lesz - mondja. A minőség nagyon jó volt, ennek köszönhető, hogy ­bár minden dinnye egyszerre ért be, a kései fajták ugyanannyira korán, mint a koraiak - ráfizetni általában azért nem fizet rá a dinnyére a termelő, még mindig ez a legjövedelmezőbb mezőgaz­dasági termék. - Összeszedtünk némi apró­pénzt, épp csak ennyit, amennyi a jövő évi folytatáshoz kell - fo­gükre - ki- és beléptették az au­tósokat. Tompánál egyébként jelentős torlódás alakult ki, a gépkocsisor Kiskunhalasig is elért. Röszkén viszont a gyér forgalom miatt nem volt jelentősebb fennaka­dás. A kétoldalú határátkelőhe­lyeken viszont a forgalom folya­matos maradhatott, mert a gaz­datüntetés csak a nagy nemzet­közi átkelőket érintette. A határőrség hivatalosan nem kapott előzetes tájékoztatást a demonstrációról. A déli határo­kon tapasztalt torlódások miatt azonnal felvették a kapcsolatot Szerbia és Montenegró illetékes hatóságaival. Az információk szerint csütörtökön este tízig mindenképpen fenntartják az útzárat a gazdák. Kovács Iván elmondta: ma és a későbbiekben is lehet számítani hasonló megmozdulásokra, a forgalom lassítására, vagy teljes megbénítására. A szerb hatósá­gok közlése szerint ugyanis a gazdák addig folytatják a de­monstrációt, ameddig nem telje­sítik követeléseiket. KÉRI BARNABÁS Rákos Tibor, a Fidesz-MPSZ szegedi csoportjának elnöke úgy vélekedett, extra igényeket kel­lett kielégíteniük a hiánypótlás­sal. Szerinte ugyanis a működé­si szabályzatban nem szerepel, hogy a javasolt napirendi pon­tok mellett az előterjesztéseket is be kell nyújtani. A szövetség képviselői azt szeretnék elérni a közgyűlésen, hogy a testület is­mét kedvezményesen adjon bér­be önkormányzati ingatlanokat a Szegedi Tudományegyetem­nek. Ugyanakkor kezdeménye­zik a kéttarifás, plusz alapdíjas távfűtési rendszer felülvizsgála­tát, és javasolják, hogy az ön­kormányzat támogassa a több­csatornás gyűjtőkémények fel­újítását is. Ez utóbbi ügyben Rákos sze­rint már öt hónapos a késleke­dés, mert a Belügyminisztérium áprilisban írta ki az erre vonat­kozó pályázatot, amelyet az ön­kormányzat mindeddig nem vett figyelembe. A helyi csoport­elnök szerint az a legfontosabb, hogy az előző önkormányzat ál­tal mindenféle előzetes számí­tás nélkül bevezetett kéttarifás távfűtési díj kapcsán még a fűté­si idény előtt szülessen olyan döntés, amely csökkenti a la­kosság terheit. K.B. galmaz a termelő. Egy-egy évben egy hektárra legalább 3-400 ezer forintot költ, és ekkor a saját munkát még nem számolja. Kiss István - a múlt vasárnap árusított az idén utoljára a pia­con -, aki intenzíven öntözte földterületét, 500 ezer forint kö­rüli összeget költött egy hektár­ra, és szintén minimális megté­rülésről számol be. Egy biztos ­tehetjük hozzá az eddigiekhez -, az alacsony árak hatására még azok is dinnyét dinnyével ettek a nyáron, akik máskor nemigen vásároltak ilyen gyümölcsöt. így nem elképzelhetetlen: sok fo­gyasztó épp az idén kapott rá a dinnyeevésre, a termelők számá­ra az idei olcsóság tehát akár jö­vőre megtérülő befektetésnek is minősülhet. ECS. Neves szegedi építészek és kép­zőművészek nem értenek egyet azzal, hogy a szecessziós Reök-palotát alakítsák át kép­tárrá. Azt szeretnék, ha az ön­kormányzat más épületeket is megvizsgálna, amelyek semle­gesebbek, ezért jobban megfe­lelnének erre a célra. Mint hírül adtuk, Szeged főépíté­sze, Nóvák István felkérte Ves­más Péter építészt, készítsen ta­nulmánytervet a Reök-palota fel­újítására és képtárrá alakítására. A lapunkban nemrégiben megje­lent cikkre kívántak reagálni ne­ves szegedi építészek, képzőmű­vészek, akik úgy vélik, a szecesz­sziós épület nem alkalmas erre a célra. - A Reök-palotát jól ismerem, hiszen a nyolcvanas években mi újítottuk fel. A szecesszió az I. világháborút megelőző boldog Hűvös nyitott kapuk előtt Már van a városnak olyan szer­vezete, amely a fogyatékkal élők problémáival foglalkozik, ezért indokolatlan egy újabb létreho­zására irányuló fideszes kezde­ményezés a szegedi városveze­tés szerint. MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnapi számunkban Hűvös László szegedi fideszes önkor­mányzati képviselő esélyegyenlő­ségi ideiglenes bizottság létreho­zását javasolta. A bizottság a köz­gyűlés elé tárná a fogyatékkal élő emberek legégetőbb problémáit. Erre reagálva Szeged város ve­zetése tájékoztatott bennünket arról, hogy első intézkedéseik között hozták létre az állandó szegedi fogyatékosügyi fórumot. A testület huszonhárom taggal működik, akik különböző fogya­tékkal élők szervezeteit képvise­lik. Ok állapítják meg saját leg­égetőbb gondjaikat és a fontossá­gi sorrendet, valamint elkülöní­tett fogyatékosügyi alappal is gazdálkodnak. Javaslatot tesznek az alapban lévő pénz elosztására és a képviselőtestület szociális és egészségügyi bizottságával szoro­san együttműködve használják azt fel. Mivel a testület tagja Hű­vös László is, ezért a város veze­tése nehezen értelmezhetőnek találja a képviselő újabb testület létrehozására irányuló szándé­kát, közölte Vécsey Ágnes, a pol­gármesteri hivatal sajtófőnöke. békeidők terméke, sokféle mes­terember - építész, üvegművész, gipszes, lakatos - összehangolt munkájának eredményeképpen születtek meg az ilyen stílusú épületek. Egy ilyen palotát kí­vül-belül az eredeti állapotot leg­inkább tükröző módon kellene helyreállítani, hogy felidézze azt a korszakot, amelyben létrejött ­véli Koczor György építész. - A Reök-palotában a mívesség a lép­csőkön, a korlátokon, az ablako­kon, a gipszelemeken és faldíszí­téseken is megjelenik. A felújítás során egy restaurátornak le kelle­ne szednie a meszelést, hogy elő­bukkanjanak az eredeti díszítő­festések, gipszelemek nyomai. Az ötvenes-hatvanas években az állami felújítások idején a gyö­nyörű szecessziós cserépkályhá­kat kidobálták, ezeket is hason­lókkal kellene pótolni. Ha van esély arra, hogy az egyedülálló MUNKATÁRSUNKTÓL Kisapáti István, aki a világon is egyedülálló autócsodájával, az éppen 99 esztendős francia gyártmányú Corre-val érkezett a megemlékezésre, a veteránautó­sok képviseletében idézte fel Csonka János szakmai életútját. Mint emlékeztetett, a kiváló épület értékeit megmutassuk, akkor nem szabad a szecessziós falfelületeket a kiállításokhoz szükséges semlegesítő paravá­nokkal eltakarni. Képtár helyett a művészeti szervezetek, képző­művészek és táncosok egyesüle­teinek irodáit, az építészkamarát lehetne ott elhelyezni, reprezen­tálva ezzel Szeged művészeti éle­tét és biztosítva az épület nyi­tottságát is. Tarnai István, a szegedi épí­tészkamara elnöke szerint kép­tárnak semlegesebb épületet kel­lene találni. A Reök-palota nyu­gati tájolású, nyaranta óriási a napterhelése, ami ugyancsak al­kalmatlanná teszi erre a célra. A város díszpolgára, Kass János Kossuth-díjas grafikusművész ­aki több mint másfél évtizede a Kass Szálló kultúrközponttá ala­kítását szorgalmazza - Koczor Györggyel ért egyet, a palotával mérnök, egyetemi tanár éppen 110 évvel ezelőtt szerelte fel mo­torjait saját találmányával, a por­lasztóval. A huszonhárom veterán autó­val és néhány motorkerékpárral induló 512 kilométeres emléktú­ra zászlóshajója is Kisapáti István 25 lóerős, 2500 köbcentis, fake­rekekre épült Corre-ja lesz. Ez az Fotó: Gyenes Kálmán kapcsolatos elképzeléseket blöff­nek tartja. Az alternatívaként felmerült épületek közül a Botond étter­met befogadó Széchenyi téri Grünn Orbán-ház a városháza szomszédságában komfort nél­küli lakásokkal középkori álla­potokat idéz. Az építészek sze­rint ki kellene üríteni, a belső udvart le kellene fedni és dísz­burkolatos átriumot létrehozni, így a sajátos atmoszférájú épü­let befogadhatná a képtárat. Tar­nai István úgy véli, az egykori Próféta étterem északkeleti tájo­lású, kivételes adottságú Kárász utcai épülete - amelyben jelen­leg az óra-ékszer bolt működik ­is ideális lenne kiállítóhely szá­mára. A szakemberek azt remé­lik, a döntés előtt az önkor­mányzat meghallgatja majd vé­leményüket. H. ZS. autó képviselte egyébként Ma­gyarországot a legutóbbi Lon­don-Brighton túrán, de végigjár­ta az 1100 kilométeres magyar millenniumi emiékutat is. Abor­dányi Kisapáti fivérek másik „fe­le", József egy 192l-es Merce­desszel vág neki az ötnapos Csonka János-emléktúrának. Lehmann István, az autóklub elnöke arra emlékeztette az ün­neplőket, hogy Csonka János nemcsak az autógyártásra figyelt, hanem az autós emberre is, hi­szen 1990-ben alapítója volt a Magyar Automobil Clubnak. Lehmann István (középen) és Kisapáti István mellett a 99 éves Corre automobil is Csonka Jánosra emlékezett a porlasztó feltalálójának szülőháza előtt. Fotó: Miskolczi Róbert Építészek, képzőművészek vitatják a Reök-palota alkalmasságát Semlegesebb épület kellene Ha lefednék a Botond étterem épületének udvarát, a Széchenyi téri ház ideális kiállítóhely lenne. Egy hetet csúszik a rendkívüli közgyűlés Szegeden Hiánypótlás után hívják össze Hamarabb kezdődött, hamarabb is ér véget Búcsú a dinnyétől Megkoszorúzták Csonka János emléktábláját Indul az autós emléktúra A ma induló Csonka János országos veteránautó-emléktúra nyi­tányaként a Magyar Autóklub dél-alföldi szervezete és a Ve­teránautó Klub Magyarország képviselői tegnap megkoszorúzták a magyar autógyártás úttörőjének emléktábláját Szegeden, az al­sóvárosi Földműves utcai szülői háznál.

Next

/
Thumbnails
Contents