Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-07 / 156. szám

HÉTFŐ, 2003. JÚLIUS 7. • AKTUÁLIS* 3 Terv szerint halad az Ady téri építkezés Egy évvel az átadás előtt Éppen egy évvel az építési ha­táridő előtt elkészült Szegeden, az Ady téren az új egyetemi könyvtár vasbeton szerkezete. Jövő ilyenkor már minden bi­zonnyal a műszaki átadás-átvé­teli eljárás folyik, hiszen az Ady téren épülő Tanulmányi, Infor­mációs és Kongresszusi Központ fölépítésének határideje 2004. június 30. A Szegedi Tudomány­egyetem (SZTE) nagyberuházása - a hosszú hivatalos megnevezés helyett szívesebben mondjuk könyvtárnak - a tervek szerint halad, s egy évvel a határidő előtt befejeződött az épület vasbeton szerkezetének építése. Mint Trá­ser Ferenc, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója tájékozta­tott, jelenleg az átszellőztetett te­tő ács-, illetve lakatosszerkezete­it készítik és a finombeton pár­kányelemeket szerelik föl. A ki­vitelezők megkezdték a pincefö­dém alsó hőszigetelését. Elké­szült már az épületen lévő lapos tetők vízszigetelése és a talajvíz elleni szigetelés is. Elkezdték be­építeni az úgynevezett függöny­falak fo£adószerkezeteit, s a monstrum épület déli oldalán már a nyílászárók is megvannak. Ugyancsak ezen az oldalon áll­ványerdő készül, erre a homlok­zat klinkerburkolatának felraká­sához lesz szükség. A konferen­ciaterem fölött acéltető van, en­nek tűzvédő mázolásán is túl vannak az építők. Nagy munka a hatalmas épít­mény szellőzési vezetékeinek és Kézi munka is bőven akad még a régió legnagyobb beruházásán. Fotó: Gyenes Kálmán csapadékvíz-elvezető rendszerei­nek kiépítése. Ezt is megkezdték és az ideiglenes elektromos háló­zatot is most alakítják ki. Meg­van már a külső közműcsatorna, úgyhogy elkezdődhet a terep ren­dezése is. Júliusban szeretnék beépíteni az összes homlokzati nyílászá­rót, készen lesz a külső téglabur­kolat, a tetőszerkezet, amit be is fednek. Legyártják az üvegtető acélszerkezetét, elkezdik a belső válaszfalak építését és elkészül a lehajtó rámpa a pincegarázshoz. Ha minden a tervek szerint ha­ladhat, november végéig sikerül „bezárni" az épületet, a teljes te­tőszerkezet és a függönyfalak el­készülnek. így télen a belső szak­ipari munkákat lehet végezni, amihez persze fűteni kell, úgy­hogy a gépészeti alapszerelések­kel kezdik, hogy a fűtésrendszert legalább részben működtetni le­hessen. A jövő év első negyedévé­re már a belső burkolatok készí­tését ütemezték, a szerelvénye­ket a második negyedévben rak­ják föl, festenek, elkezdődik a belsőépítészeti berendezés és a külső kertépítés. A jövő június már az utolsó simítások, finom­beszabályozások, próbaüzemek hónapja. Egy év múlva, körülbelül ilyen­kor, elkezdhet költözködni az Egyetemi Könyvtár. A Tanulmá­nyi, Információs és Kongresszusi Központ rendeltetésszerű hasz­nálata 2004 októberében várható. S. E. A gazdák fagykárenyhítésre várnak Szőlővizit várható Csongrádon A kormány bírálói nem hagyják szó nélkül egyetlen fórumon se azt a tényt, hogy a sú­lyos természeti kárt szenvedett gazdák ma­gukra maradtak, nem kapnak kellő segítsé­get, s ennek nagyon komoly következményei lehetnek. Pénzt még nem hoz a postás, de minisztériumi szőlővizit várható. Csongrádon mintegy ezer család bajlódik a szőlővel, mely előbb a kemény fagytól, újab­ban az eső hiányától nagyon szenved. Koráb­ban megírtuk már, hogy igen sok szőlőterüle­ten elfagyott minden, az alvórügyekből sar­jadt vesszőkön a korábbi átlagtermésnek öt vagy tiz százaléka ha megterem. Am ez is csak úgy, ha a gazda nem hagyja magukra a tőkéket, éppúgy elvégez minden szükséges műveletet, mintha rekordtermésre számíta­na. Mikor számíthatnak kárenyhítésre a sző­lősgazdák? Csak a szüret után - hallottuk -, mert az illetékesek előbb megnézik, hogy öt vagy tíz százalék termett-e, vagy semmi, és ettől függ majd a segély összege. Erről a szó­beszédről nem tudott Gulyás Ferenc, a Csongrádi Hegyközség elnöke, de értesülései szerint valami megmozdult, mert a hét köze­pén a FVM-ből magas rangú tisztviselő jön Csongrádra és megnézi a szőlőket. Valószí­nűleg arra kíváncsi, valóban akkora-e a kár mint azt jelezték korábban. Amikor nemrégi­ben Bokroson járt a miniszter, Németh Imre, megnézte a szőlőt, így ő sem csak „papírból" ismeri a helyzetet. A szükséges munkák el­végzését is helyszíni ellenőrzéssel állapítja meg az FVM megyei hivatala. Hányan fordítottak hátat szőlejüknek? - ér­deklődtünk. A hegyközség elnöke szerint: sze­rencsére nem ez a jellemző. De sokan belefá­radtak a küzdelembe, vagy nem tudták kifizet­ni a művelést, saját maguk pedig nem képesek rá. Márpedig aki nem műveli a szőlejét, az nem számíthat az állam segítségére. Mennyi pénzt várnak a szőlősgazdák Csongrádon? Gulyás Ferenc szerint legalább annyit, mint tavaly: akkor hektáronként 70 ezer forintot adtak. Jó lenne több is, mert na­gyobb a kár és drágább minden. Az a baj, hogy se az összegről, se a kifizetés idejéről nincs megbízható tájékoztatás. B. GY. GY. Idén többen látogattak ki a vásárra, mint tavaly Bezárta kapuit a Szeged Expo Bezárta kapuit vasárnap este a régió legnagyobb fogyasztási és építőipari szakvására, a Szeged Expó. Idén többen látogattak ki a vásárra, mint tavaly. MUNKATÁRSUNKTÓL Öt napon át tartott a térség legna­gyobb kereskedelmi-promóciós seregszemléje, a Szeged Expó. Az eseménynek második alkalom­mal adott otthont a Kereskedő közben álló komplexum, a Han­gár Expo és Konferenciaközpont. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, az idei vásárt ezúttal - a Kamara Expó folya­matban lévő felszámolása miatt ­a Gellért és Fiai Consulting Kft. szervezte. A rendezők és szerve­zők tapasztalata szerint az idén több pozitív visszajelzés érkezett a kiállítók részéről: a szereplők túlnyomó többsége elégedett volt a környezettel, s a tavalyinál töb­ben számoltak.be az érzékelhető­en erősödő promóciós sikereikről, s arról, hogy nőtt az expón kötte­tett üzletek száma. A látogatók arányát tekintve az idén 10-15 • százalékkal többen voltak kíván­csiak a kiállításra, mint tavaly. Az építkezéshez kapcsolódó kiállítóké volt a főszerep. Fotó: Karnok Csaba Jellemző módon az építőipa­ri-lakberendezési újdonságok vonzották leginkább az érdeklő­dőket. Gellért Ákos, a Szeged Ex­pót szervező társaság vezérigazga­" tója szerint ez a kiállítás is azt erő­sítette, hogy a szegedieknek és Szegednek egyaránt szüksége van az ilyen jellegű programokra. Gel­lért Ákos úgy véli, hogy a város­ban akár 6-8 kiállítást is lehetne rendezni évente. A vásárvárosi cím elnyeréséhez jó indulás volt a tavalyi és az idei expó, s biztató, hogy a városvezetés az idén 20 millió forinttal támogatja a helyi kiállítások szervezését. Gellért Ákostól megtudtuk, hogy a Han­gár ősszel konferenciaközpont­ként is debütálhat. A Szeged Expón idén a mint­egy 2500 négyzetméternyi kiál­lítási területen 98 cég mutatta be újdonságait. Az öt nap alatt három szakmai szemináriumot, több sajtótájékoztatót, valamint tucatnyi színes, a nagyközön­ségnek szóló zenés és gasztronó­miai programot rendeztek az ex­pón. István Erdélyben PANEK SÁNDOR Húsz évvel azután, hogy a Királydombon bemutatták az István, a király rockoperát, újabb, talán az első előadáshoz mérhető felsza­badító erejű bemutatóját érte meg a darab szombat este Csíksom­lyón. Húsz évig kellett várni arra, hogy élő előadás legyen abból a történetből és zenéből, amelyet a határon loptak be Erdélybe, s amelyért évekig tanulókat rángattak kihallgatásra. Miért olyan felelmelő, hogy több százezer ember állja végig a somlyói völgy­nyeregben ezt a kívülről ismert előadást, ami Magyarországon rég megtalálta már a helyét a fontos, ám jelentésében leülepedett produkciók között ? Hiszen Erdélyben nem a magyar rendszervál­tozásról üzen a darab, mint a királydombi bemutató óta itthon szinte minden előadásán. Szörényi Levente, a darab zeneszerzője panaszolja büszkén, hogy a közönség elvette tőle, kisajátította magának az István, a királyt. O hiába mondaná, hogy nem ez a legsikerültebb zenéje, nem hisznek neki. Ez lett a darab sorsa: saját életet él, mert ösz­szekapcsolódott azzal, hogy vannak nemzeti sorsfordulók, ma­gatartásmódok, amelyek egyénileg és közösségben egyaránt szembesítenek a kérdéssel: mi a magyar ? Talán ebben a kérdés­ben van a magyarázat a királydombi és a csíksomlyói előadások erejére; mindkét bemutató rátalált arra a közösségre, amelyben az emberek a mindennapi életben, közvetlenül teszik fel ezt a kérdést. Világos, egyszerű kérdés. Egész életén át lappang az emberben, ha megpróbál válaszolni rá, ha nem. Ugyanaz a sorsa, mint a leg­nagyobb kérdéseknek: sok választ lehet adni rá, logikusát is, ér­zelmeset is, egyénit is, tanultat is, s ahogy a legnagyobb kérdések­re, erre is lassan érnek az új válaszok. Képes arra, hogy egyszerre életbevágóan fontos legyen a válasz, és arra is, hogy megválaszo­latlan maradjon, mert átmenetileg fontosabbnak tűnik tudni sok egyébre felelni. Nem lehet rá ostobán válaszolni. Az ostoba vá­laszt arra a kérdésre adják, hogy „ki a magyar J". A mi kérdésünk időt ad a válaszra. Megvárja, míg sportolónk aranyat szerez az olimpián, míg tévékapcsolgatás közben véletlenül a Psalmus Hungarícusra találunk, míg külföldre köt a munkánk. Vagy egyszer ellátogatunk Erdélybe, ahol a „mi a magyar L nem lett kényes kérdés. Az embereket nem mentette fel válasz alól a szakszerű politikai demokrácia, nem osztódott fel pohtikai, kul­turális, gazdasági és még sok egyéb fejezetre, nem szorult vissza a Himnusz és a Szózat éneklésének perceire, a közösség írástudói nem sajátították ki a válaszadás szerepét, hanem kinek-kinek szembesülnie kell vele személyesen, egyénenként, hétköznap és közvetlenül. Ezekből az emberekből láttunk több százezret Csík­somlyón, az István, a király televíziós közvetítésén. Bűnügyi térkép készült az országról Csongrád megye a középmezőnyben Az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma a Szegedi Rend­őrkapitányság illetékességi te­rületén tavaly az országos át­lagnak megfelelő volt. A Bel­ügyminisztérium adatai szerint a Csongrád megyei rendőrök közepesen leterheltek. Részletes, kapitányságokra le­bontott bűnügyi statisztikával próbálja a Belügyminisztérium (BM| feltérképezni az ország bűnügyi fertőzöttségét, valamint a kapitányságok leterheltségét. Hegedűs András bűnmegelőzési helyettes államtitkár elmondta, az adatok ismeretében - a rend­őrség korszerűsítésével - azt sze­retnék elérni, hogy javuljon az emberek biztonságérzete. Ehhez meg kell vizsgálni, melyek azok a kapitányságok, amelyeket meg kell erősíteni. Jelentős eltérések A létszám meghatározásánál nem lehet csak azt figyelembe venni, hogy az adott megyében mekkora a bűnözés. Az ismertté vált bűncselekmények százezer lakosra jutó száma a szomszé­dos kapitányságok esetében is jelentősen eltérhet: a Szegedi és Szentesi Rendőrkapitányság il­letékességi területén ez a szám az országos átlagnak megfelelő, a további négy városi kapitány­ság (makói, hódmezővásárhelyi, kisteleki, csongrádi) esetében átlag alatti. Míg Csongrád megyében a Sze­gedi Rendőrkapitányság illeté­kességi területén egy rendőrre 5,2 bűncselekmény jutott 2002-ben, addig ez a szám a Csongrádi Rendőrkapitányság esetében 3,6, a Kisteleki Rendőr­kapitányságnál pedig 2,3. Tavaly százezer lakosra 3444 bűncse­lekmények jutott Csongrád me­gyében, míg az egy megyére jutó átlag 3661 volt. Hasonló a hely­zet Békés (3460) és Jász-Nagy­kun-Szolnok (3408) megyében. Harmadik szomszédunk, Bács-Kiskun megye azonban az átlagnál jóval fertőzöttebb (3921). Kell az utánpótlás A Belügyfninisztérium elemzé­se szerint leginkább Budapesten és Pest megyében leterheltek a rendőrök. Ezt a bűnözés intenzi­tása, a rendőrök száma és a felde­rítettség alapján számolták ki. A Csongrád megyei zsaruk közepe­sen leterheltek, ellentétben a Vas, Nógrád és Tolna megyei kol­légáikkal. Az ország bűnügyi térképe, va­lamint a rendörök leterheltsége alapján a Belügyminisztérium úgy döntött, erősítik a helyi kapi­tányságok rendőri állományát. Lamperth Mónika belügyminisz­ter hét eleji sajtótájékoztatóján elmondta, a rendőr-szakközépis­kolában, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán idén végző 176 tiszt és 1112 tiszthelyettes hetven szá­zaléka a kapitányságokra kerül. 29 ezer hivatásos rendőr A létszámfejlesztésre a BM-riek idén 500-600 millió fo­rintra van szüksége, amit belső átcsoportosítással teremtenek elő. Jelenleg egyébként 29 ezer hivatásos rendőr teljesít szolgá­latot, munkájukat kilencezer közalkalmazott, illetve köztiszt­viselő segíti. Évente 720-an hagyják ott a testületet nyugdíj vagy egyéb okok miatt. A. T. J.

Next

/
Thumbnails
Contents