Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-04 / 154. szám

PÉNTEK, 2003. JÚLIUS 4. "AKTUÁLIS* 3 A táblákról csak a tavalyi termés felét tudják betakarítani A búza már menthetetlen Mosógép és komputer Szabóék tanyáján Nagy álma teljesült a dorozs­mai Szabó Ilona tizenöt éves leányának, Henriettának: az informatika iránt érdeklődő kislány számítógépet kapott ajándékba Biczó Istvántól, a budapesti Diab Kft. vezetőjé­től. A pesti gazdasági társaság vezetője a Hír Televízió dél-al­földi regionális szerkesztőségé­től szerzett tudomást a nehéz helyzetben élő Szabóékról, akiknek árvíz előtti, tanyai há­zába a lapunk kezdeményezé­sére indított gyűjtés ered­ményként összeadott pénzből kapcsolták be a villanyt. A három gyermekét egyedül nevelő édesanyát, Ilonát mo­sógéppel lepte meg a Hír Tv regionális szerkesztősége: Dlusztus Imre, Réthi /. Attila, Arató László, Szabó István és Dani Géza. Összbíwi értekezlet a szegedi táblabíróságon Ot megye ügyeiben döntenek, ítélkeznek Az ország vezető jogászai - kö­zöttük Lomniczi Zoltán, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke - vettek részt tegnap azon az összbírói értekezleten, amellyel a szegedi táblabíróság ítélkezésének meg­kezdését ünnepelték Szegeden. Ma már történelem: 1891. má­jus 5-én alakult meg először Sze­geden az ítélőtábla. Ami pedig a jelen: 2003. július l-jén, 53 évi szünet után kezdte meg az ítél­kezést újra Csongrád megye székhelyén a táblabíróság. E jeles alkalomból tartott tegnap összbí­rói értekezletet a Szegedi ítélő­tábla a Széchenyi téri igazságügyi palota dísztermében. A megje­lent vendégeket - közöttük Bot­ka Lászlót, mint a táblabíróság­nak székhelyének, Szeged város­ának polgármesterét -, a táblabí­róság bíráit és igazságügyi alkal­mazottait Heidrich Gábor, a Sze­gedi ítélőtábla elnöke köszöntöt­te, majd Lomniczi Zoltán, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke méltatta a táblabíróságok újbóli létrehozá­sának jelentőségét. Szólt arról, hogy az 1940-es évek végén elsorvasztott magyar igazságszolgáltatás hatásait egy egész ország érezhette az ötvenes években, amikor is ezrek és ezrek kerültek ártatlanul börtönbe, s százakat ítéltek halálra. Az em­berek jogbiztonságának lényeges záloga egy jól működő bírósági rendszer, ezért fontos az, hogy immár az ország három város­ában, így Budapesten, Pécsett és Szegeden megkezdhette az ítél­kezést a táblabíróság a négyszin­tűvé vált igazságszolgáltatási rendszerben. Heidrich Gábor beszédében külön fejezetet szentelt annak, milyen változásokat is hoznak az ítélkezésben az ítélőtáblák. A táblabíróság elnöke szólt arról, hogy az ítélőtáblák létrehozásá­val megjelent a regionalitás a magyar igazságszolgáltatásban, ami egyezik az uniós elvárások­kal is. Felgyorsulhat az ügyek el­bírálása, csökkeni fog a helyi bí­róságokhoz érkező ügyek száma, tehermentesül a Legfelsőbb Bíró­ság is, amely a jövőben a jogegy­ség megteremtésére fordíthatja a figyelmet. A Szegedi ítélőtáblán, amely öt megye, Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok bírósága­in hozott döntések fellebbviteli fóruma, 21 bíró dolgozik, s mun­kájukat 41 igazságügyi alkalma­zott segíti. Eddig 146 büntető és 614 polgári ügy került az ítélő­táblához. Az ítélkezés személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, ám egyelőre még nem dőlt el, hol foglalhatja el végleges otthonát a szegedi táblabíróság - mondta Heidrich Gábor. B. Z. Az aratás megkezdése óta nyil­vánvalóvá vált: a megyei gabo­natermés a legpesszimistább jóslatokat is alulmúlja. A ka­lászos gabonafélék már ment­hetetlenek, de a többi növényt is alaposan megviselte az aszá­lyos időszak. Március óta nem volt rendes, ki­adós csapadék Csongrád megyé­ben. A több hónapos aszályt minden növény megsínylette. A napokban elkezdődött aratáson egyértelművé vált: régen látott károkat okozott a csapadékhi­ány. A kalászos gabonaféléken már nem segítene az eső. A me­gyei búzatáblákon a tavalyi ter­mésnek csak közel a felét, mint­egy 2,6-2,7 tonnát tudnak beta­karítani hektáronként. Ez mind­össze 4 milliárd forintnyi bevé­telt jelent a gazdáknak. Bár az idei termésnek az átla­gosnál nagyobb a sikértartalma ­mintegy 30 százalék -, a minősé­ge nem a legkedvezőbb. A sikér összetételén egyértelműen lát­szik a hosszan csapadékmentes időszak. A búzaszemek a szoká­sosnál is apróbbak, ez a malmi feldolgozásnál mindenképpen hátrányt jelent, elég sok a besült, őrlésre alkalmatlan szemek ará­nya is, ami a rostálás után to­vább rontja a kenyérgabona ho­zamát. További gond az aratásnál, hogy a szokásosnál kisebb a ga­bona szára. A normális 60-80 centi helyett, most nem egy he­lyen térdig érnek csak a táblák, ami megnehezíti a kombájnok munkáját, mert mélyebben kell elvágni a búza szárát. A kukorica még megmenekül­het a teljes aszálykártól. Ehhez azonban a következő napokban mindenképpen esnie kellene az esőnek. A növény most fejleszte­né a kukoricacsöveket, de ebben a vízhiányos időben ez sokkal A parkoló átadásával megkezdődött a dorozsmai nagybani középtávú fejlesztése Hatvanhárommilliós beruházás Pelenka­pénz KATKÓ KRISZTINA Kedves Mucikám! Büszkén írom meg neked, hogy drága kis me­nyem végre kilábalóban van aggodalomra okot adó gyes-betegsé­géből, és ez bizonya mi politikusainknak köszönhető. Nálunk ma minden, három-négyévesnél fiatalabb cseppség anyukája aktívan figyeli a híreket, s még a sárgarépapürés botmi­xert is meggondolatlanul eldobják, ha újabb információkat halla­nak a jövedelempótlék ügyében. Hát ilyen kis stramm, érdeklődő anyukáink vannak, jobb, ha az állam felkészül arra: jönnek az asszonyok, mert egy 1996 óta véletlenül érvényben maradt jog­szabály szerint -mulasztás ide vagy oda - ami jár, az jár. A kis menyem abszolúte tájékozott, intézi végre az ügyeit. Na­gyon becsülöm azt a kitartást, ahogyan az elmúlt években elma­radt, kis gyeséhez járó jövedelmpótlékért küzd, mert tudod, szí­vem, annak ellenére, hogy a havi 6700 forintos kiegészítés kevés, mégiscsak négyheti babagyógyszer és pelenkapénz ára. Örülök is, mert amíg a kis menyem újságoshoz szaladt, igazolásokat szer­zett be és kérvényekkel bombázta a területi államháztartási hiva­talt, szerencsére én vigyázhattam a picire. Tudod, drágám, kicsit azért aggódok, mert a jelenlegi kormány meglehetősen soványka büdzséből gazdálkodik, volt közalkalma­zotti béremelés, folyamatosan gyengül a forintunk, kifelé oldalog­nak a befektetők, itt az aszálykár, mindezek tetejébe a kisma­mák. Ki tudja, miből lesz ilyen váratlan kiadásra összesen 30 mil­liárd forintjuk. Szomorú vagyok, amikor a ellenzéki oldalról azt hallom, kamatokkal együtt fizessenek az anyukáknak, és hogy az elmaradt jövedelempótlék ügyét a kormány ne jogi kötelezettség­ként, hanem erkölcsiként kezelje. Hát, szívem, miért nem intéz­kedett erről a mostani ellenzék, amikor még náluk volt a kor­mányrúd 1 Miért nézik fejhető kormánykasszának az állami, a közös, a nemzeti költségvetést ? Azért örülök is, hogy lesz egy kis pénz, még külön kérvényezni sem kell, az is jó, hogy a kis menyem járatos lesz az adótör­vény-módosítások idejének és lényegének tekintetében, mert okos kismamák kellenek az országnak. Szia-törvénymódosításra, majd kifizetésre várva, szeretettel csókollak, Mucikám! lassabban, nehezebben megy. A csapadékhiány a csövek méretén és vastagságán is meg fog látsza­ni. A FVM megyei hivatalában kérdésünkre válaszolva elmond­ták: a napraforgó valószínűleg át­vészeli a szárazságot, bár a tányé­ron és a magok nagyságán meg­látszik, hogy a napraforgó is megsínylette, megsínyli az aszályt. A gyümölcsösökben is érezteti hatását a vízhiány. A szőlőt és az őszibarackot már „elintézte" a téli fagy, a többi kultúrában vi­szont a körülményekhez képest szép termés várható. Jobb, csapa­dékosabb években azonban ez a mennyiség és minőség is csak át­lagosnak volna mondható. Szakértők valószínűnek tart­ják, hogy az aszály miatt drágább lesz majd a liszt és a kenyér. A Budapesti Árutőzsdén és a felvá­sárlóknál is folyamatosan emel­kedik a kenyérgabona ára, jelen­leg 26-28 ezer forint között mo­zog a tonnánkénti felvásárlási ár. Ugyan hivatalosan még senki sem jelentette be az árváltozást, elemzők szerint ősszel biztosan többet fogunk fizetni majd a ke­nyérért. Az egész országot sújtó aszály­károk, illetve a téli fagykárok enyhítéséről a kormány jövő he­ti ülésén fog dönteni. Med­gyessy Péter úgy fogalmazott: a gazdák joggal várják a kormány­tól a segítséget, amit igyekeznek is megadni nekik. - Segíteni biz­tosan fogunk minden gazdán, de az összes terhet nem tudjuk átvállalni - mondta a kormány­fő csütörtök reggeli rádióinter­jújában. C.ARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Hivatalosan is átadták a dorozs­mai nagybani piac új várakoz­tató parkolóját és beléptető rendszerét. A 63 milliós beru­házás a piacfejlesztés első lép­csője, a létesítmény várhatóan a sportpálya felé terjeszkedik. — Bocsánatot kell kérnem a do­rozsmaiaktól az elmúlt évek­ben elszenvedett kellemetlen­ségek miatt. Reményeink sze­rint a most átadott, 500 autó befogadására alkalmas vára­koztató parkoló életminőségük ugrásszerű javulását hozza ­mondta a tegnapi megnyitón köszöntőjében a Szegedi Vá­sár- és Piacigazgatóság vezető­je, Pusztai Lajos. A piacigazga­tóság saját nyereségét felhasz­nálva építette ki 13 ezer négy­zetméteren azt a parkolót, amelytől a nagybani piac legje­lentősebb gondjára remélnek megoldást. A 63 millió forintos költséggel kiépített parkoló, a hozzá kap­csolódó beléptető rendszer már egy hónapja üzemel, az eddigi ta­pasztalatok rendkívül kedvezőek - tudtuk meg Szilasi Lászlótól. A nagybani piac vezetője elmond­ta: csupán pünkösdkor volt némi fennakadás, amikor a munka­szüneti nap miatt nem nyithat­ták ki a szokásos időben a parko­lót. Ettől az esettől eltekintve jó­részt megszűnt a torlódás, nem a kapu előtti közterületen várako­zik több száz autó, jelentősen csökkent a környező utcák terhe­lése is. Az autók csak a lakóhá­zaktól több száz méternyire ki­alakított kapun hajthatnak be a várakozóhelyre, innen a focipá­lyából leválasztott kétezer négy­zetméteres úton, a közúti forga­lomtól teljesen elkülönítve jut­hatnak be a piac területére. A focipálya a további tervekben is jelentős szerepet kap. Akár már jövőre megkezdődhet a piac bővítése, mégpedig úgy, hogy a sportpálya felé terjeszkedne a lé­tesítmény, a focipálya pedig az állatvásároknak helyet adó ön­kormányzati területre költözne. A parkolót hivatalosan meg­nyitó Botka László polgármester hangsúlyozta: a piac nyereségét továbbra is a fejlesztésekre kí­vánják fordítani. A dorozsmai nagybani nem csupán az ország legnagyobb ilyen jellegű piacává, de valódi agrárcentrummá vál­hat, amennyiben megvalósulnak a tervek, [elenleg a dorozsmai pi­ac a második legnagyobb nagyba­ni az országban, rendkívüli elő­nye a budapestivel szemben, hogy ott nincs már lehetőség a bővítésre. Bár több vállalkozás is bejelen­tette, hogy szívesen nyitna nagy­banit a várossal együttműködve, vagy saját beruházásban, Nagy Sándor városfejlesztési alpolgár­mester már korábban kijelentet­te: az önkormányzat maga akarja üzemeltetni a piacot, nem kíván­ja átadni a hasznot magánbefek­tetőnek. K.B. Fotó: Kamok Csaba hA^M^^'ii+Ltl \ a víiiMmM 1 süBl—iÉMwmSSW mmmmwwt ALJmi^m: v iff A szárazság miatt a gabona szalmája is gyengébb, kevesebb a megszokottnál. Fotó: Tésik Attila — Az új parkoló nem csupán a dorozsmaiak, de a termelők helyzetét is megkönnyíti.

Next

/
Thumbnails
Contents