Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-30 / 176. szám

SZERDA, 2003. JÚLIUS 30. • AKTUÁLIS" 3 Lonovics János szerint a hirdetés bizalmatlanságot okoz a betegekben Intenzív: a jéghegy csúcsa Orömsziget BÁTYI ZOLTÁN Majd adok én neked olyan szigetet, hogy még a fejed is leesik a nyakadról - harsogta a felbőszült, apa a buszmegállóban. Mi, utazni indulók pedig csak ámultunk, mekkorát is tud koppani egy kamaszfej, ha bütykös ujjal mérik ki rá a nevelő célzattal ajándékozott kokit. A seb, már ha volt egyáltalán, azóta régen begyógyult, s gyanítom, a kamasz is inkább kisgyerekének pelenkázásával, mintsem szigeti örömökkel törődik. Ám történetét nem véletlenül vetettem papírra, hiszen a sziget (mi hajógyári, nyári, teljességgel fesztiválra koncentráló, Pepsi, és még ki tudja mi nem volt az már egy évtizedes története alatt), napjainkban is erősen megosztja az ország közvéleményét. Az ifjak többsége azt süvölti: hú, de tök jó buli. Az idősebb generáció tagjai között viszont könnyűszerrel találni olyat, aki, ha nem is tűzzel-vassal, de gumibotjaikat nagy hevülettel pörgető rendőrökkel teremtetne a korábbinál sokkal nagyobb rendet a „sátáni bűnökben fetrengő" szigeten. A józanabb gondolkodásúak persze tudják, se sátán, se gumibot nem szállhatja meg a szigetet, hiszen mi másról is van szó, mint fiatalos hevületű kikapcsolódásról. A sziget korántsem bünfészek, hanem olyan programsorozat, amire tavaly például háromszázezernél is többen voltak vevők. S bizony semmivel sem tettek több kárt a természetben és egymásban, mint apáik, anyukáik egy igencsak SZINesre sikeredett Szegedi Ifjúsági Napokon, mondjuk a nyolcvanas évek elején. Azon persze el lehet gondolkodni, hogy a könnyűzenei koncertek, filmvetítések, vitafórumok működnének-e sok tucat tonnányi szemét nélkül (mert hogy egy-egy szigeti örömködés után ennyi hulladékot kotornak össze a budapesti városgazdák), netán meggyőzhetné-e valaki a sörbe, borba, égetett szeszbe szerelmesedő (s közelsem a többséget jelentő) ifjakat, hogy inkább kólamámorban fetrengjenek. Csak attól félek, nagyot hibázik az, aki efféle neveléssel korábban vajmi keveset törődött, s éppen a szigeten szeretne erkölcsök csőszeként fekete pontokat szerezni magának. Ne is ejtsünk hát több szót árnyoldalakról, inkább dicsérgessük a mi, immár Európa-szerte ismert szigetünket: bizony, a vén kontinens egyik legnagyobb össznépi mulatságává nőtte ki magát. Ha pedig lányunk, fiunk úgy érzi, egy ilyenből ő sem maradhat ki, még véletlenül se higgyük, hogy egy fejtetőre mért koki kiöli belőlük a szigeti vágyakozást. Szegedi tűzoltók segítségét kérték Bács-Kiskun megyéből Esővel együtt tombolt a szélvihar Folytatás az 1. oldalról Az erős nyugati szél csapadékot is hozott. A csongrádi megyeszékhely környékén jelentős, mintegy húsz milliméternyi esett összesen. Érdekesség, hogy a 25 kilométerre lévő Hódmezővásárhelyre egy csepp eső sem hullott. Az óránként 80 kilométeres sebességet is elérő, de szerencsére csak rövid ideig tartó széllökések a közlekedésben nagyobb fennakadást nem okoztak. A szegedi tűzoltókat hat esetben riasztották úttestre dőlő fák miatt. Az alsóvárosi Pásztor utcában, a Brüsszeli körúton és a Derkovits fasoron, valamint a maroslelei, a kübekházi, illetve a Röszke-Mórahalom közötti útról kellett kidőlt fát eltakarítaniuk. Szerencsére személyi sérülés és jelentős anyagi kár nem keletkezett. A szomszédos Bács-Kiskun megye lakói azonban jóval roszszabbul jártak, mint a csongrádiak. Kecskeméten autók és házak is megrongálódtak az orkánerejű viharban. Szegedi tűzoltók segítségét is kérték Bács-Kiskun megyéből. A mostani szélnél jóval erősebb legutoljára 2002 októberében söpört végig Csongrád megyén. Akkor 90-100 kilométer per órás sebességűt is mértek. A legnagyobb pusztítást azonban 1993 nyarán okozott a vihar Szegeden. A majd 160 kilométeres sebességű forgószél megtizedelte a Széchenyi tér platánjait. A tértől pár száz méterre távolabb viszont már alig mozogtak a falevelek. Szegeden tegnap inkább az eső jelentett gondot, mint a szél. Egy hete tornádó tépte le a Juhárfás utcai ötemeletes panelház tetőszigetelését, illetve egyik szellőzőjét. A több mint 250 négyzetméteres darabot pedig lesodorta a földre. A lezuhanó törmelék senkit sem sértett meg. A szigetelés nélkül maradt ház felső lakásai beáztak a tegnapi esőben. A lakók ezért seprűkkel, lapátokkal tolták le a vizet. A hibát várhatóan másfél hónap alatt javítják ki. A megye vasúti közlekedésében nem okozott fennakadást a vihar, Szegeden a trolik és a villamosok is zavartalanul jártak. Néhány helyen azonban víz borította a villamossíneket, de ez nem akadályozta a tuják közlekedését. A meteorológiai előrejelzések szerint az elkövetkező napokban további viharok alakulhatnak ki Csongrád megyében. Az eddig mozgó zivatarzóna megállt és a keleti országrész fölött forog. Ezen a héten még pár órára felhő boríthatja az eget és esővel is kell számolni. A tegnapihoz hasonló erős széllökések azonban a továbbiakban elkerülik a térséget. K.T. Kiküldött tudósítónk jelenti Görögországból Megyeiek a találkozón A görög tengerparton sátoroztak egy hétig a világ minden tájáról érkezett ifjú baloldaliak. Csongrád megyéből harmincan vettek részt a Szocialista Ifjúsági Internacionálén, Kamena Vourlában. Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök részvételével tartották a Szocialista Ifjúsági Internacionálé (IUSY) világtalálkozójának záróünnepségét. - Ez a fesztivál nemcsak kulturális, de szellemi találkozó is, ismerkedési lehetőség Európa és a világ fiataljaival - mondta Újhelyi István, a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták elnöke, Szeged országgyűlési képviselője. Újhelyi, aki maga is a tengerparti sátortáborban lakott, hozzátette: a nyolcezer fiatal részvételével zajló rendezvényen egy ifjú politikai generáció tagjai cserélhettek eszmét. Az Athéntól 160 kilométerre fekvő Kamena Vourlában ugyanis a szabadidős programok mellett szemináriumokat, konferenciákat is tartottak. - A magyar delegáció célja az volt, hogy az ifjúsági diplomáciában is megismertesse Magyarországot, a hazai baloldali fiatalságot - mondta Újhelyi István. MOLNÁR IMRE BALÁZS „Úgy gondolom, egy intenzív osztály vezetőjének sokkal fontosabb feladatai vannak, mintsem, hogy a menedzsmenttel foglalkozzon, de a valóság rákényszeríti erre." A többi között ezekkel a szavakkal reagált a belgyógyászati klinika intenzív osztálya számára közzétett újsághirdetésre és az ennek kapcsán megjelent cikkünkre az orvoskar centrumának elnöke, aki szerint ez csak a jéghegy csúcsa. Tegnapi számunkban Rudas László, a Szegedi Tudományegyetem belgyógyászati klinika intenzív osztályának vezetője egy, a lapunk szombati számában megjelent keretes hirdetés kapcsán arról nyilatkozott, hogy a korszerű intenzív ellátást gátló hiányosságokkal kell megküzdeniük. A fizetett hirdetésben, amit egy a körintenzívet jól ismerő személy adott fel, gumikesztyűt, papírtörölközőt, toalettfelszereléseket, irodaszereket kérnek a lakosságtól. A meglepő hirdetés nyomán kerestük fel az intenzív osztály vezetőjét, Rudas Lászlót, aki elmondta: akadozik az osztály anyagellátása, sokszor hiányzik a gumikesztyű, az egyszer használatos eszköz, elöregedett berendezésekkel dolgoznak. Rudas László szerint az intenzív osztály igényét az egyetem csak addig elégíti ki, ameddig a jóváhagyott pénzügyi keret ezt megengedi. Lonovics János professzor: a valóság kényszerítő. Fotó: Káinok Csaba A szegedi egyetem orvoskari centrumának vezetője, Lonovics János professzor tegnap reagált a hirdetésre és az ennek nyomán született cikkünkre. Hangsúlyozta: helyteleníti, hogy ilyen hirdetés megjelent, mert ez, még ha nem is az intenzív osztály adta fel, rontja az orvoskar hírnevét, bizalmatlanságot okoz a betegekben. A professzor ugyanakkor elismerte, hogy az intenzív osztály vezetője által elmondottak korrektek és tárgyszerűek. Lonovics János profeszszor szerint az újsághirdetésben adományként kért anyagok valószínűleg azért hiányoztak az intenzív osztályról, mert nem időben igényelték ezeket. Ugyanakkor - tette hozzá - a Rudas László által elmondottak valóban csak a jéghegy csúcsát jelentik, ennél lényegesen nagyobb bajok vannak, milliárdos beruházásokra lenne szüksége az orvoskarnak. A centrum vezetője szükségesnek látta elmagyarázni: az orvoskar adósságállományának csökkentésére 320 millió forint könynyítést kapott, aminek kapcsán szigorú gazdálkodási rendet írtak elő számukra. Ennek megfelelően az orvoskar valamennyi intézménye a hónap elején megkapja a számára előírt pénzkeretet, s amennyiben elfogy ez a pénzöszszeg, akkor kérvényezhetik a tartalékkeretből további forrás biztosítását. A klinikák vezetői nagyon szigorú gazdálkodásra vannak kényszerítve, ami azt jelenti, hogy a pénzhiánytól szenvedő egészségügyben a korábbinál sokkal jobban oda kell figyelniük a gazdálkodásra, mint öt évvel ezelőtt. A klinikaigazgatóknak menedzsmentszemlélettel kell irányítaniuk, ami nehézségekkel jár. Úgy gondolom - tette hozzá Lonovics János -, hogy egy intenzív osztály vezetőjének sokkal fontosabb feladatai vannak, mintsem hogy a menedzsmenttel foglalkozzon, de a valóság rákényszeríti erre. Mindaddig, amíg az orvoskar ilyen nehéz anyagi helyzetben van, az anyagi forrásokkal spórolni kell, természetesen nem a betegek rovására. Arra a kérdésre, miszerint lesz-e következménye Rudas László számára az újsághirdetésnek, illetve az ennek kapcsán az intenzív osztályon tapasztalható nehézségekre rávilágító nyilatkozatának, Lonovics János nemmel válaszolt. KALOCSAI KATALIN Sírkőkészítő és labdarúgóbíró rendőr Másodállású egyenruhások Védi a rádiót a főpásztor Gyulay csatlakozott A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közel ezerfős hivatásos állományából mindössze négyen végeznek engedély-, ketten pedig bejelentésköteles másodállást. Tavaly összeférhetetlenség miatt hét rendőr szüntette meg vagyonőri tevékenységét. - A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon nem jellemző, hogy a hivatásos állomány tagjai másodállást vállaljanak - jelentette ki Kis Gábor rendőr alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság ellenőrzési szolgálatának vezetője. Az alezredes elmondta, a főkapitányságon három éve szervezett keretek között ellenőrzik, ki milyen keresőtevékenységet végez a rendőri munka mellett. - Mivel ez a nyilatkozat magánokiratnak számít, ha valaki nem vallja be másodállását, magánokirat-hamisítást követ el. Erre egyébként eddig még nem került sor - tájékoztatott az ellenőrzési szolgálat vezetője. A hatályos szolgálati törvény és a belügyminiszteri rendelet értelmében a rendőrség hivatásos állományú tagjai kötelesek felettesüknek bejelenteni társadalmi szervezeti tagságukat, vezetői tisztségüket, sport-, kulturális, művészeti, valamint szakértői tevékenységüket. Engedélyeztetniük kell minden, a társasági törvény hatálya alá tartozó kereső tevékenységüket is. Összeférhetetlennek minősül, tehát tilos munkát vállalni a rendőrnek olyan területen, amelynek működése felett a rendőrség törvényességi felügyeletet gyakorol. Intézkedő rendőrök, munkaidőben, főállásban. Fotó: Schmidt Andrea Nem lehetnek másodállásban magánnyomozók, vagyonőrök, nem végezhetnek adatgyűjtést személyekről, cégekről. Tavaly a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományából hét rendőrnek kellett megszüntetnie vagyonőri másodállását. Ha ennek harminc napon belül nem tettek volna eleget, munkaviszonyuk automatikusan megszűnik és elbocsátották volna őket a rendőrségtől. A főkapitányság 961 fő hivatásos állományából mindössze négyen végeznek engedélyköteles munkát. Egy rendőr sírkőkészítő, egy forgácsoló, egy pénzügyi tanácsadó, egy pedig családi gazdaságban dolgozik. Két rendőr bejelentésköteles tevékenységet végez. Egyenruhájukat mindketten sportbírói mezre cserélik a munkaidő után. Az egyik kézilabda-, a másik pedig labdarúgóbíró. A. T. J. Gyulay Endre: a Magyar Rádió tájékoztatása mentes a szélsőségektől . Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról Gyulay úgy véli: pártszempontok alapján egyetlen médium sem tájékoztathat. A kritizált Vasárnapi Újság egyáltalán nem nevezhető szélsőségesnek, csupán mértékletes, ám éles kritikát gyakorol. - Természetesen nem értek egyet az általam aláírt nyilatkozat minden sorával, de a megnyilvánulás alapját jogosnak tartom. Annyi eredménye biztosan lesz az ilyen és az ehhez hasonló bírálatoknak, hogy az emberek végiggondolják: milyen sajtót is szeretnének. Sok újságíró úgy gondolja, hogy akkor végez jó munkát, ha csak dicsér. Pedig fontos a reális kritika gyakorlása is - mondta Gyulay Endre, aki még hozzátette: a kritika nélküli tájékoztatás nem hasznos, sokan ugyanis köpönyegforgatóként mindig az aktuális politikai vezetés szája íze szerint adják közre a tudnivalókat. A püspök szerint a rádió a hírközlést ne kommentálja, vannak olyan műfajok, ahol a szubjektív vélemények is helyt kaphatnak. Természetesen előfordul túlzó kritika is, véli a püspök, azonban semmiféle túlzásnak nem lehet helye a médiumokban, szerinte a Magyar Rádiót nem jellemzi az ilyenfajta sarkítás. Gyulayt nem keresték fel a tiltakozást megfogalmazók, a püspök a világhálón bukkant a nyilatkozatra, így csatlakozott az ellenjegyzők táborához. Mint katolikus főpásztor, kötelességének érezte, hogy a keresztény közösséghez is szóló rádióműsorok ügyében kifejezze véleményét. I. sz.