Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-25 / 172. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚLIUS 24. • AKTUÁLIS« 3 Sarc és piac UJSZASZI ILONA Nagyon dühös vagyok. Dühös vagyok, mert nő az adó és az ár - már megint. Dühös vagyok, mert kelet-európai őssejtjeim sejtették velem, nem lehet az, hogy az állam szolgamód lesi, miként tudna nekem, a polgárának segíteni abban, hogy jobban érezzem magam a bőrömben, a családomban, a hazámban, meg még Európában is. Dühös vagyok, mert elhittem, a mindennapi betevő előteremtésén túl is nézhetek, tervezhetek akár tíz-tizenöt évre is, amibe belefér a házépítés, a gyerek iskoláztatása, meg a tényleg csak nyolc óra munka, nyolc óra pihenés és nyolc óra szórakozás. Dühös vagyok, mert egy pillanatig reméltem, a történelem nem ismétli önmagát. Dühös vagyok, mert az állam hatalmaskodik és sarcot vet ki rám. Dühös vagyok tehetetlenségemben. Dühös vagyok, mert a fél ország bedőlt az adócsökkentésre alapozó választási ígéretnek és elhitte, hogy létezik fából vaskarika, vagyis „az ésszerű takarékoskodás nem jelent megszorításokat". Dühös vagyok, mert a szocialisták kormánya másodjára húz csőbe és temet egy egész országot az adó és áremelésből álló csomagja alá, amivel egy részben önmaga által előidézett válságot kezel, hiszen kiürítette a kasszát, július 9-én egy negyed órára tényleg egy fillér sem tartózkodott az államháztartási hivatal által vezetett áilami készpénzszámlán. Dühös vagyok, mert miközben az állam engem sarcol, amúgy két kézzel szórja a pénzt: „hangulatot javít" például a 13. havi nyugdíjjal és persze eszébe se jut a pénzpazarló szociális rendszerhez nyúlni. Dühös vagyok, mert a kormányzók között nem akad legalább egy Bokros, aki kiáll, és érvelve nyomja le a torkunkon a békát, hiszen két hete csak a másodhegedűsök cincognak, igaz, bejelentéseikkel már nagyjából húszszázalékos áremelésnél tartanak. Dühös vagyok, hogy demagógiára kényszerítenek. Dühös vagyok, mert kifelé, az Európai Unióra mutogatnak, az évtized közepére kialakuló egységes európai energiapiacról papolnak, meg hogy az árakat a piacnak kell meghatároznia, és hogy az állami szabályozásnak piacbarátnak kell lennie. Dühös vagyok, mert azt látom: régen a szovjet, most meg az uniós modellt lihegik túl a kormányrudat megtagadók, ugyanis a csatlakozásnak nem törvényszerű következménye az áifelzárkóztatás, csak szét kell nézni: az Európai Unió tagországaiban nem egységesek, hanem különbözőek a hatósági árak. és nem csak az adóterhek különbözősége miatt. Dühös vagyok magamra, hogy dühös vagyok. tf P uial Ujabb íordi a Kumbor-ügyben Folytatás az 1. oldalról A szegedi férfi ekkor titokban elkezdett információt gyűjteni az őt „megvédő" arab férfiakról. B. hamar rájött, végig álzsarolásról volt szó. Az egész balhét szerinte a két arab férfi és Kumbor találta ki. - T. H.-ról az is kiderült, hogy szoros kapcsolatot ápolt a rendőrséggel, besúgó volt. Szerintem innen ismerhette Kumbort. Ekkor összeállt a kép. Először el sem akartam hinni. M. R. tíz éve barátom, segítettem neki, ő meg így hálálta meg. Nem is feltételeztem, hogy ő zsarol engem. Összejátszottak ellenem. Úgy zsaroltak, hogy ne fogjak gyanút - magyarázott a férfi. A menekülés B. O. ezek után egy másik megyében tett feljelentést. Időközben T. H. 2003. június 30-i határidővel 15 milliót követelt a vállalkozótól. B. O. három héten keresztül menekült T. H. és emberei elől. - Mivel nem talált meg, ezért Kumborhoz fordult, aki a kapcsolatain keresztül szintén nyomozott utánam. Ekkor a bűnözők mellett már a rendőrök is kerestek. Verőlegények jelentek meg a rokonaimnál, barátaimnál. H. azzal fenyegetett, ha megtalál, fejbe lő, mondván, megszöktem a ő pénzével. M. R. július 7-én hívott fel. Azt mondta, ne merjek hazajönni, csak őt értesítsem. Ha odaadom neki a pénzt, nem lesz semmi bajom, ő majd továbbadja T. H.-nak. Junus 10-én, a lakásomon beszéltük meg a találkozót - fejezte be nem mindennapi történetét a mezőgazdasági nagykereskedő. A történet vége Az Országos Rendőr-főkapitányság kommandósai július 10-én egy időben csaptak le mindhárom zsarolóra. M. R.-t a szegedi vállalkozó lakásán rohanták le, T. H.-t egy szépségszalonban, Kumbor Tibort pedig, mint megírtuk, a Szegedi Rendőrkapitányság épülete előtt fogták el. A nyomozó osztály volt vezetőjének felmentési ideje egyébként július 31-én jár le, addig aktív rendőrnek tekinthető. - A sorstársaim érdekében vállaltam azt, hogy elmeséljem a vesszőfutásomat. Kérem, jelentkezzenek minél többen a rendőrségen - tette hozzá B. O., a megzsarolt szegedi vállalkozó. ARANYT. JÁNOS Tévéből tudta meg Meg nem erősített információkra hivatkozva Kumbor Tibor ügyvédje, Bálint Gyula tegnapi számunkban azt nyilatkozta, úgy tudja, a zsarolási ügy szegedi sértettje visszavonta vallomását. Az ügyvéd elmondta, ezt a hírt a televízióban hallotta. Lőrinczy György, a megyei főügyészség vezetője ezzel kapcsolatban nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkhöz: „A Délmagyarország július 24-i számában Kumbor tagadja bűnösségét címmel megjelent cikkben nem felel meg a valóságnak az a tájékoztatás, miszerint visszavonta vallomását fz a szegedi vállalkozó, aki korábban azt álh'totta, hogy Kumbor Tibor rendőr alezredes és két arab társa megzsarolta őt. Az újságíró hírforrása hamis információt adott. Ezzel szemben több hasonló tárgyú feljelentés érkezett a Csongrád Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz. Vannak adataink arra nézve is, hogy hasonló jellegű bejelentések várhatók még az eljárás során. Sajnálatos módon a nyomozás érdekei miatt további tájékoztatásra jelenleg nincs lehetőségünk." A Mol Rt. ipartelepe a hazai ötven legveszélyesebb üzem között van Készül Algyő új védelmi terve Az EU szabványainak megfelelő védelmi tervet kell kidolgozniuk a különösen veszélyes tevékenységet folytató üzemeknek. A legnagyobb kockázatot jelentő telephelyek országos listáján öt algyői is szerepel. Magyarországon 126, veszélyesnek minősített üzem működik. Ezek közül 50 - jobbára üzemanyag-tárolással, finomítással, növényvédőszer-gyártással, energiatermeléssel foglalkozó - a kiemelten veszélyes kategóriába tartozik. Csongrád megyében egyedül az algyői ipartelepen találhatóak kiemelten veszélyesként nyilvántartott telephelyek. A Mol Rt. különböző ágazatai öt telephelyet tartanak fenn Algyőn és a Prímagáz Rt. is működtet itt üzemet. A legveszélyesebb tevékenységet folytató 50 cégnek tavaly szeptember 30-áig kellett volna biztonsági jelentést készíteni, hogy milyen anyagokkal dolgoznak. A dokumentumok leadási határidejét idén július elsejére módosították. A katasztrófavédelmi szakemberek az ezekben foglaltakat jelenleg ellenőrzik és ez alapján készülhet el később a cégek belső védelmi terve, amely a katasztrófaelhárítást szolgálja. Még nem készítette el saját védelmi tervét az algyői önkormányzat, mert nem kapták meg a Mol Rt. belső védelmi tervét, amely alapján kidolgozhatnák saját programjukat. Az önkormányzatokat, illetve a veszélyes tevékenységet folytató cégeket az 1999-ben elfogadott katasztrófavédelmi törvény kötelezi erre. Szőllösi Sándor tűzoltó ezredestől, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, a tárolt veszélyes anyag mennyisége alapján két kategóriába sorolják a cégeket. Vannak olyanok, amelyek éppen csak elérik az alsó határt és vannak, amelyek a megengedett legnagyobb mennyiséget tárolják, azaz kiemelten veszélyes tevékenységet folytatnak. A listáról azért maradt ki például a szegedi Medikémia Rt. és a Florin Rt., mert egyszerűen a határérték alá csökkentették az általuk táA biztonsági jelentésből derül majd ki, melyik telep mennyire veszélyes. Fotó: Karnok Csaba rolt veszélyes anyagok mennyiségét. Vass Gyula ezredes, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (OKFV) illetékese elmondta, jelenleg a benyújtott biztonsági jelentések hiánypótlása folyik. A cégek által benyújtott jelentéseket szakhatósági szempontból a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet véleményezi. A szakember szerint a cégek időben eljuttatták hozzájuk a dokumentumokat és eddig egyetlen üzemet sem kellett bezáratni komoly technológiai hiányosság miatt. - Nem arról van szó, hogy eddig ne lett volna védelmi terve a kiemelten veszélyes tevékenységet folytató vállalatoknak. Az1999-ben elkészült katasztrófavédelmi törvénybe azonban az országgyűlés beépítette az EU-ban is hatályos Seveso Il-es elnevezésű szabványrendszert, most ennek kell megfelelniük a magyarországi üzemeknek is mondta Vass Gyula. Megerősítette a Mol Rt. budapesti központjából kapott információinkat, amely szerint az olajipari cég az algyői telephelyeire vonatkozó jelentéseket eljuttatta a OKVF-hez és jelenleg is folyik ezek vizsgálata. Az algyői önkormányzat csak azután tudja elkészíteni saját, külső védelmi tervét, amennyiben megkapja a Mol belső védelmi tervét - hangsúlyozta Dubecz György. A település jegyzője hozzátette: Algyő rendelkezik saját védelmi tervekkel, csupán ezeket kell kiegészíteni és összehangolni a Mol által kidolgozottakkal. K.B. Határzár, egy traktorral Az aszálykár kormányzati enyhítését hiányoló észak-bácskai gazdák, betartva fenyegetésüket, tegnap déltől három óráig lezártak minden közutat Szabadka környékén. A röszkei határátkelőn nem volt fennakadás. Demonstrációt hirdettek a szerbiai gazdák csütörtök délutánra. A szomszédos állam földműveseit az háborította fel, hogy megítélésük szerint a kormányuk nem támogatja megfelelően az aszálykárok enyhítését, s emiatt a közutak és a határállomások lezárásával akartak tiltakozni a mezőgazdaságból élők. A tüntetésről értesültek a magyar vámosok is - tudtuk meg Halasyné Bacsa Ildikótól. A röszkei vámhivatal parancsnoka elmondta: fel is készültek az esetleges forgalomtorlódásra, ám csütörtökön délutánig komoly fennakadást nem okoztak a szerbiai tüntetők a röszkei határ közlekedési rendjében. - Egy hozzánk érkező utastól annyit tudtunk meg, hogy a határ túloldalán egy traktor áll keresztben az úton, de azt minden gond nélkül ki lehet kerülni számolt be a tapasztalatokról Halasyné. Hozzátette: a déli határon egyébként nagyon kicsi a nyán forgalom. Míg máskor tízezernél is több személykocsi lép ki, illetve be Röszkénél egy nap, addig az elmúlt napokban 3-4 ezer kocsi gurult ki 24 óra alatt ezen az országkapun, a beérkező járművek száma pedig még a 3 ezret sem érte el4 A hírügynökségi jelentések szerint a Szabadka környéki közutakat közel száz traktorral és mezőgazdasági géppel zárták ÍC a gazuak. A szcib korntmiy ígérete szerint még a héten választ kapnak arra, hogy miként kívánja enyhíteni az aszálykárokat. B.Z. MUNKATÁRSUNKTÓL A szakma két alapvető befolyásoló tényező miatt kényszerül az árak emelésére. Az egyik az aszály, amely kevés és gyengébb minőségű búzatermést hozott, ami miatt drágább lett, lesz a sütőipari alapanyag. A 25-30 százalékkal növekvő árú minőségi búza miatt - a Budapesti Árutőzsdén január óta közel negyven százalékkal drágult a malmi búza - a malmok is kénytelenek emelni a liszt kilónkénti árán, első lépcsőben 10-12 forinttal, második lépcsőben pedig legkésőbb augusztus végéig 5-6 forinttal. A másik árfelhajtó tényező a már bejelentetett energiaáremelés: a 12 százalékos gázár- és a 9 százalékos áramár-növekedést a pékek szerint nem lehet kigazdálkodni, így az ágazat kénytelen a többletet beépíteni a kenyér és más sütőipari termékek fogyasztói árába. Egy kilogramm fehér kenyér jelenleg átlagosan 140 forintba kerül, ebből az árból 33 százalékot tesz ki az alapanyagok ára, 24 százalékot az energiaköltségek jelentenek, 23,5 százalékos a bérköltségek szelete, míg 10,5 százaléknyi áfa a sercli. A hazai élelmiszer-kereskedelmi üzletláncokban, valamint a multik polcain vélhetően nem lesz 18-20 százalékos a kenyéráremelés mértéke, részben mert számos szuper- és hipermarketben saját sütöde működik, részben pedig azért, mert a boltláncolatok igyekeznek ezen alapcikk árát alacsonyan tartani, vagy esetleg más áruféleségek csekély áremelkedésével kompenzálni. Vékonyabb pénztárcák Folytatás az 1. oldalról Uli ulLiilLl. i....tociii ci veget ezekkel a változásokkal. A napokban beharangozott kenyéráremelés a jéghegy csúcsa, az élelmiszerek a következő hónapokban minden bizonnyal drágulnak majd, ami kedvezőtlenül hat az év végére 4,9 százalékosra tervezett inflációra. A pénz hígulását leginkább az élelmiszerárak emelkedése idézi elő, a fogyasztói kosárból ezen alapvető szükségleteink ugyains 24,4 suazaicKos suiyl kepviselnek. Független szakértők szerint a már bejelentett áremelések alapján az áramdíj-emelkedés 0,28-0,3 százalékkal emelheti a pénzromlás mértékét, míg a postai szolgáltatások 0,01-0,3 százalékkal. O. K.K. Emelkedik a búza és az energia ára Drágább lesz a kenyér Üzlete válogatja, hol, mennyivel emelik a kenyér árát. Fotó: Schmidt Andrea