Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-23 / 170. szám

SZERDA, 2003. JÚLIUS 23. 3 Túl könnyű igazolványhoz jutni Egyre több az álrokkant Folytatás az 1. oldalról A nyugdíjrendszer reformját még 1996-ban, a Horn-kormány alatt kezdték el, de még mindig nem sikerült átfogó, egységes szabá­lyozást kitalálni. - Tetszik vagy sem, a munkanélküliség leveze­tésének egy formája a munkaké­pesek rokkantosítása - vélte a fő­igazgató. Az orvosszakértői intézetben nem tudnak mit kezdeni azokkal az esetekkel, amikor olyanoknak is megítélik a rokkantnyugdíjat, akiknek egyébként nem járna. ­Csak a szakmai munka ellenőr­zésére terjed ki a hatáskörünk. Egyetlen fegyverünk, hogy utólag ellenőrizzük a hivatalos szakvé­leményeket. Nyomozni, orvosok után kutatni viszont nem tu­dunk - felelte Juhász Ferenc. Csongrád megyében 25 ezer 200 súlyosan mozgáskorlátozott személyt tartanak nyilván. Az erről szóló első fokú orvos szak­értői véleményt mindig a házior­PARKOLASIENGEDELY A lakhely szerinti polgármesteri hivatalban igényelhető a súlyo­san mozgáskorlátozottaknak járó parkolási engedély. Elég, ha a páciens beviszi a hivatalba a háziorvosától kapott hétpontos aján­lását és azonnal kiállítják számára az engedélyt. Az önkormányzat nem ellenőrzi, hogy valós-e az ajánlás. Ráadásul akkor is jár a par­kolási engedély, ha a kérelmezőnek nincs is kocsija. Sőt az se felté­tel, hogy a szűkebb család rendelkezzen gépjárművel. Ezért talál­kozhat gyakran az ember mozgáskorlátozottaknak fenntartott he­lyen álló többmilliós autócsodákkal, első szélvédőjük mögé bigy­gyesztett kis kártyával. vos állítja ki. - Addig lesznek visszaélések, amíg a háziorvos állapítja meg, hogy ki kaphat mozgáskorlátozottaknak járó igazolványt - mondta Tóth Mar­git. A 2237 tagot számláló Csongrád Megyei Mozgáskorlá­tozottak Egyesületének elnöke szerint egyedül az oldaná meg a problémát, ha a háziorvosok he­lyett az Országos Orvosszakértő Intézet döntene ebben a kérdés­ben. Az érintetteknek csak akkor kell fellebbezniük a bizottságnál, ha a háziorvos kedvezőtlenül bí­rálta el a kérelmüket. A háziorvos jó kapcsolatban van a pácienssel, így előfordul­hat, hogy nem a megfelelő dön­tést hozza. Egy kilenc kérdésből álló nyomtatványt kell kitöltenie az orvosnak. Ebben többek kö­zött az szerepel, hogy a kérelme­zőnek sérült-e valamelyik vég­tagja, nehezére esik-e a járás és így tovább. Egy kérdésre a válasz 1-től 3-ig pontozható, attól füg­gően, milyen súlyos a probléma. Hét pont pedig elegendő ahhoz, hogy súlyos mozgáskorlátozott­nak nyilvánítsák a pácienst. Ha ez megtörtént, akkor már meg is kaphatja az igazolványt. Ebhez pedig több kedvezmény is kapcsolódik. A közlekedési tá­mogatás keretében hozzájárul az állam a beteg gépkocsiszerzésé­hez, a meglévő átalakításához, il­letve téríti a benzinköltség egy részét. Emellett jár még a mozgá­sában korlátozott embernek par­kolási engedély, lakása akadály­mentesítését segítő támogatás, valamint üdülési csekk is. Az elnök úgy véb, hogy az iga­zolványt bárki megszerezheti, csak jóban kell lennie a háziorvo­sával. Az egyesületi tagokon és a nyilvántartásba vett mozgáskor­látozottakon kívül ezért igen so­kan rendelkeznek a különféle kedvezményeket biztosító iga­zolvánnyal. G. SZ. L.-K. T. Fizetési meghagyás a bíróságról Dolgozói perelik a Hódikötöt A vásárhelyi Hódiköt Divatkötöttárugyár Rt. egyik dolgozója kérésére fizetési meg­hagyást bocsátott ki a munkaügyi bíróság. Mások pedig pert indítottak a cég ellen, mely május óta nem fizette ki alkalma­zottai munkabérét. Több dolgozójának sem fizetett munkabért május óta a vásárhelyi Hódiköt Divatkötöt­tárugyár Rt. Információnk szerint a gyár ve­zetése megtiltotta, hogy a hódikötösök bár­mit is elmondjanak, bárkinek is nyilatkozza­nak ez ügyben. A síkhurkolással és síkkötéssel foglalkozó egykori, szocialista nagyvállalatként csődbe jutott külső-Hódikötöt az előző évtized köze­pén vásárolta meg a gyárban annak idején tmk-sként dolgozó, majd otthon maszek kö­tődét üzemeltető Nagy László. Az elnök, ve­zérigazgató az idén áprilisban már kategori­kusan cáfolta lapunkban azt a hírt, miszerint a cég csődben lenne. Annyit viszont elmon­dott, hogy az erős forint, illetve az olcsó, első­sorban kínai áruk dömpingje miatt létszám­leépítésre kényszerültek. Ez azt jelentette, hogy az első félévben a Hódiköt dolgozóinak egynegyedét, azaz hatvan dolgozóját bocsát­ják el. Belső magánügyről van szó, így nem kívánt nyilatkozni az elnök-vezérigazgató felesége, A cég év eleje óta gyengélkedik. Fotó: Tésik Attila megköszönve lapunk érdeklődését. Nagy Lászlót viszont nem értük el, többszöri pró­bálkozásunk ellenére sem. A lapunknak név nélkül nyilatkozó hódi­kötösök viszont elmondták, úgy vélik, azért tartják vissza immár negyed éve a já­randóságukat, mert úgy kívánja a gyár csökkenteni a létszámot, hogy inkább ma­guk hagyják ott az emberek eddigi állásu­kat. A munkavállalók szerint így olcsóbb a leépítés. A megyei munkaügyi bíróság egy munka­vállaló kérésére fizetési meghagyást bocsá­tott ki, míg több alkalmazott pert indított a Hódiköt ellen. Ez a bírósági eljárás még nem indult meg, még ki sem tűzték az első tárgya­lást. B.K.A. Invalidusok országa ORFl FERENC Divatba jött Bokros Lajost emlegetni. Közgazdászkörökben több­nyire pozitív hősként emlékeznek rá, míg mások, főleg a jobbol­dali ellenzék, inkább csak szitokszóként használja nevét, s igye­keznek 1995. március 12-ét „fekete vasárnapként" rögzíteni az elmúlt évtized krónikájában. Pedig az őrmesterbajuszú ex­pénzügyminisztemek voltak még ötletei, tervezte például a rok­kantsági jogosultságok felülvizsgálatát is. Arra ma már kevesen emlékeznek, hogy mi vezetett a Bokros Lajos nevével fémjelzett csomaghoz, s pláne nem, hogy milyen eredményt hozott az országnak. Az ominózus év szeptemberé­ben Szegeden beszélgettem az expénzügyminiszterrel. Miniszter­sége első döbbenetének nevezte, hogy üres az államkassza. Sőt az első három hónap adatai szerint havi 50 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés hiánya. Márciusban tartott az ország 146 miltiárdnál, s nem volt nehéz kiszámolni, hogy a tempót tartva, az év végére összejön a 600 milhárdos deficit, a bruttó hazai ter­mék 12 százaléka - amit már nem bírt volna el a gazdaság. Bok­ros megszorító intézkedései lelassították a romlást, hiszen a kő­vetkező őt hónap összességében is már „csak" 60 milliárddal nö­velte a hiányt. Az ország folyó fizetési mérlegében hasonló válto­zások következtek be, az első negyedévi hiány a másodikban a fe­lére esett vissza. Bokros csomagját kibontva, magam is találtam benne jócskán olyan elemeket, amelyek értelmetlenül szorongattak meg társa­dalmi csoportokat, így például a gyermekvállaló családokat. A szociális szempontokat azonban én az akkori kormányon, illetve népjóléti miniszteren kértem számon. Bokros pénzügyminiszter volt, matematikai modellekkel dolgozott, s be is jöttek számítá­sai. Mindezt csak azért mondtam el, mert ha akkor tovább marad­hat pénzügyminiszter Bokros Lajos, ma már nem lenne téma, hogy majd minden tizedik felnőtt magyar állampolgár rokkant­nyugdíjas. Bokrosnak ugyanis már 1995-ben elege volt abból, hogy Magyarország az invalidusok országa legyen. Számolt és ter­vezett, akkori értéken évi 40-50 milliárd forint megtakarítást re­mélt attól, ha felülvizsgálják az aktív korúak rokkantsági jogo­sultságát. Nemcsak az államkasszát szerette volna ebből a pénz­ből dagasztani, de a valóban nyomorúságos helyzetben lévőknek is jobb életkörülményeket ígért. Mint tudjuk, nemcsak erre, de másra sem volt már lehetősége, Horn Gyula idő előtt felállította székéből. Miskolcon most öt orvos bukott le egyszerre, akik 150-250 ezer forintért százszámra juttatták ügyfeleiket rokkantsági nyugdíj­hoz. Korábban Baján kaptak el csaló orvosokat. Valószínű, csak a jéghegy csúcsáról van szó, ugyanis nagyon nehéz lebukni. Az or­vosszakértői intézet alig tud valamit, eszköze meg még annyi sem. Ha mégis csalást gyanít, legfeljebb feljelentést tehet a rend­őrségen. A helyzetet bonyolítja, hogy nemcsak a visszaélésektől duzzadt 750 ezresre a leszázalékoltak tábora, akik között 450 ez­ren még munkaképes korúak, hanem a rendszer szemlélete is megkövült. Ugyanis ma sem azt nézik, hogy a beteg milyen mun­kát lenne még képes elvégezni, hanem mit nem. Aligha akad ol­vasóim között olyan, aki ne tudna környezetéből említem olyan jómódú vagy látványosan erős, egészséges ismerőst, akinek rok­kantsága erősen megkérdőjelezhető. Természetesen az sem fo­gadható el, hogy a munkanélküliség elleni védekezésből mene­külhessen bárki is a rokkantságba. Az összes számlát mi fizetjük! Félreértés ne essék, a mostani pénzügyminiszter is számol, már érezzük az újabb terhek szelét, de csak az adók, járulékok emelé­se jutott az eszébe, s esze ágában sincs a macerásabb, nagy ellátó rendszerekhez hozzányúlni. Talán meg kéne kérdeznie Bokros Lajost. AKCIÓKAT TARTANAK MEGYESZERTE Makón az üzletek felében már tart a nyári enged­ményes vásár, ami 50 százalékos, vagy ahhoz kö­zeb leértékelést jelent. Az egyik kínai boltban - a napszemüveg és a játékok kivételével - miitdent fél áron adnak, és akad olyan cipőüzlet is, ahol 10-30 százalékos engedménnyel lehet vásárolni, van, ahol a fürdőruhát 30, a nyári ruhát 50 száza­lékkal olcsóbban lehet megvenni. Vásárhelyen is elkezdődtek már a nyári akciók. A kínálatban megtalálhatók a 20-30 százalékkal olcsóbb cipók, szandálok, papucsok, a 40 száza­lékkal kevesebbért ajánlott egy- és többrészes fürdőruhák, valamint a 20-30-40 százalékkal le­értékelt sportruhák is. Szentesen szintén lehet már kapni akár 50 százalékkal olcsóbban nyári cipőket, persze akadnak olyan boltok is, ahol 20 százalékos az árkedvezmény. A fürdőruhák és a nyári, könnyű öltözékek ára is zuhanásnak in­dult: 20-30 százalékkal kevesebbért kínálják őket. Csongrádon is beindult már a nyári akció. A kedvezmény mértéke itt is változó, fél áron nyári ruhákat, 20-30-40 százalékkal olcsóbban szan­dálokat, papucsokat is haza lehet vinni. De van olyan bolt is, amelyik csak a jövő héttől kínálja az akciós áruit. Akár 70 százalékkal is olcsóbbak az árucikkek Nyári kiárusítási lázban a szezon kellős közepén Tbmbol a hőség, a szegedi boltok mégis a nyári készletek ki­árusítására koncentrálnak. A szezon közepén akár már hetven százalékkal olcsóbban megkaphatják a vásárlók a szoknyákat, szandálokat. Idén hetekkel korábban megkez­dődött a nyári kollekciók kiárusí­tása. A hőség egyre nagyobb, a bol­tok viszont már hetek óta kedvez­ményes áron kínálják nyári cik­keiket. Az elmúlt évekhez képest az idén számos üzlet előrébb hoz­ta akcióit. Szegeden nem egy he­lyen júhus közepén már fele áron hozzá lehetett jutni az idényter­méknek számító nyári ruhákhoz, szandálokhoz, papucsokhoz, de az sem volt ritka, hogy egyes üzle­tek már június végén kiakasztot­ták az akciós táblát. A harminc-, negyven-, ötven-, hetvenszázalékos kedvezmény sok embert csábít vásárlásra, még­is sokan megválogatják, melyik üzletben mit vegyenek. Az akció­dömping lehet az oka annak, hogy még ilyen engedmény mellett se mindegy, mit hol szereznek be a vásárlók. Ami ugyanis az egyik boltban olcsó, az lehet, hogy a má­sik üzletben még olcsóbb. A belvárosi üzletek mellett a multinacionábs cégek is leszállí­tották áraikat. A hipermarketek szinte egyidőben kezdtek akcióba. Szegeden a Tesco Áruház például már július 4-én megkezdte szezo­náhs termékeinek akciós árusítá­sát. Egyelőre a középpontban a ruházati cikkek állnak, de árked­vezménnyel lehet vásárolni a ker­tészeti, barkács cikkekhez is. A Szeged Plaza is akciós táblák tömegétől színesedik. A kiraka­tok kedvezményekről árulkod­nak. A tulajdonosok igyekeznek összehangolni a városban talál­ható üzleteik akcióinak időpont­ját a plazában üzemelőével. De nem hagyhatják figyelmen kívül a konkurenciát sem. Ha a szom­szédos üzlet már kiárusít, pár na­pon belül követni kell a példát. A nyár tombol, a hőség napról napra nő. Nagyon sok család nyaral, elutazik a városból. A ke­reskedők általánosan megérzik ezt üzletük forgalmán. Hiába az akció, ha nincs, aki figyeljen rá. Sok család már az őszi iskolázta­tásra gyűjt, s a szükséges ruháza­ti cikkeket is majd csak augusz­tus végén fogja beszerezni. Azzal általában az üzletek és a hipermarketek vezetői is egyetér­tenek, hogy idén érezhetően ha­marabb kezdődtek az akciók. Vannak olyan kereskedések is, amelyek a tavalyi évhez képest két-három héttel korábban tet­ték ki az idén a vevőket csalogató táblákat. Az okot keresve senki sem tud pontos választ adni. Van, aki a hipermarketek egyéb­ként is mindig akciós áraival ma­gyarázza mindezt, van, aki a nyugati tendenciát emlegeti, de olyan is akad, akit a konkurens cégek kényszerítenek rá a korai árleszállításra. GYOVAIPETRA Vásárlók - lendületben. Fotó: Kantok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents