Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-22 / 169. szám

SZERDA, 2003. JÚLIUS 23. • AKTUÁLIS" 5 Génfrász SULYOK ERZSÉBET Elképesztő dolgokat lehet olvasni. Hogy vigyázat, mert Amerika rá akarja kényszeríteni a világra „génpiszkált" termékeit. E potenciális genetikai gyarmatosító ténykedésének olyasmik lesznek az „eredményei", hogy a „genetikailag tiszta fajok" génbankokba szorulnak. Félelmetes szupergyomok lepik el a gabonákat, a folyókban többszörösükre duzzadt harcsák grasszálnak, a „disznógénnel dúsított" zöldségtől pedig megbetegszünk. Egészséges gondolkodású embernek viszont ez a sok újságzöldség fekszi meg a gyomrát. Miért van az, hogy manapság már legalább annyian értenek a géntechnológiához, mint a focihoz ? Nem irigylem a tudósokat. Ki várhatná el tőlük, hogy butaságokra reagáljanak, unos untalan 1 Magyarázzák el, ezredszer is, hogy a „genetikailag tiszta fajokért" aggódok évezredekkel elkéstek? Hiszen például a búza génjeit mintegy 9600, azaz kilencezer-hatszáz évvel ezelőtt elkezdte manipulálni az ember ? Háziasította. Majd fajokat és fajtákat „csinált". 1874-ben Szilvay Lajos génmanipulált. Keresztezett. Ötven évvel ezelőtt megfejtették a DNS szerkezetét és a dolgok iszonyúan fölgyorsultak. A gének misztikumának vége lett. Nem kell immár a nemesítónek a véletlenre, a szerencsére bíznia magát. A valódi kérdés már régen nem az, hogy kell-e nekünk a géntechnológia. Az ugyanis - van. A kérdés, tűnjék bár önzőnek, hogy előbb tudjuk-e a hasznunkra fordítani az általa nyújtott sokféle lehetőséget, mint mások. Vagy legalább egy időben. Nehéz megérteni, hogy génpiszkált zöldségek rémképei helyett miért nem arról folyik a szó, hogy mi lenne, ha a mostani aszály kárvallottjaiként nem kellene tehetetlenül tűrni a termények aszalódását. A milhárdos károkat. És mondjuk nem kellene szorongva arra gondolni, hogy az időjósok szerint ez már csak így lesz ezután is. Hanem bizakodva tekinthetnénk a géntecnológiára. amely megoldja, hogy a haszonnövények legalább olyan jól hasznosítsák az egyre kevesebb vizet, mint például a gyomok. Mi lenne, ha az aktuális kártevő, az amerikai kukoricabogár ténykedését nem kéne széttárt karokkal, szörnyülködve nézni7 Hanem lenne a bogárnak ellenálló fajtánk 1 Senki sem állítja, hogy minden beültetett gén jó hatású. Világos, hogy kellő értékelés, ellenőrzés kell. Tudja a tudomány. De miért kéne üldözni a génbeültetéssel nemesített összes növényt ? Mi lenne, ha egy olyan országban, ahol megvan a nemesített haszonnövény termesztésének hagyománya, régi és új tudománya - nem hagynánk ezt veszni 1 A vásárhelyi Marton János a legjobb birkanyíró Hitelesítették a világrekordot Marton János három ollót is elkoptatott. Fotó: Tésik Attila Hivatalosan is Guinness-rekordot állított fel a vásárhelyi Marton János egyéni kézi birkanyírásban - állapította meg a Guinness World Records londoni központja. Az egyéni kézi birkanyírás világcsúcsát állította fel a vásárhelyi, 64 esztendős Marton ]ános az idén április 26-án, a X. jubileumi alföldi állattenyésztési napokon - ismerte el a Guinness World Records londoni központja, immár hivatalosan is. Mint emlékezetes: Marton János, a Guinness szigorú és egységes szabályzata szerint 8 órán keresztül vághatta ollóval a birkák gyapját. Ez alatt az idő alatt ötven állatot szabadított meg a bundájától, összesen 872 ollócsettintéssel. A világcsúcskísérlet ideje alatt öszszesen három vágóeszközt is elkoptató vásárhelyi gazda korábbi próbálkozásain napkeltétől, napnyugtáig jóval több birkát is megnyírt egyetlen nap alatt, de legutóbbi teljesítménye így is bekerül a rekordok könyvébe. A Guinnesst felügyelő szakértők összesen háromkilónyi jegyzőkönyvet és okiratot vizsgáltak át aprólékosan, majd e-mailban értesítették a kiállítást rendező Hód-Mezőgazda Rt.-t az eredményről és a világcsúcs felállítását igazoló oklevelet is hamarosan megküldik a győztesnek. - Úgy fogtam hozzá, hogy ennek mennie kell - nyilatkozta tegnap lapunknak a világrekorder. - Eredetileg napkeltétől napszálltáig akartam nyírni, de ezt a 8 órát ajánlották fel számomra, így aztán nehézségem sem támadt ez alatt a rövid idő alatt tette hozzá Marton János, aki azt is elárulta: elejétől fogva biztos volt magában. A szép eredmény egyébként a www.guinnessworldrecords.com angol nyelvű weblapon már megtekinthető. B. K. A. Tudomány, áltudomány, piac, pénz, politika a génkezelt növények körül Az európai okos lány Folytatás az 1. oldalról Telephelyengedély nélkül bezár a bolt Sokak egymilliót is kiadtak érte Aggodalmak A legfrissebb felmérések szerint az európai fogyasztók mintegy 70 százaléka nem akar génkezelt termékeket, 94 százalék ragaszkodik hozzá, hogy a feliratok alapján maga dönthesse el: megvásárolja, vagy nem azokat az élelmiszereket, amelyek génkezelt komponenst tartalmaznak. Az európai idegenkedésnek több oka van. Vallási alapon utasítják el sokan, hogy „a világ rendjébe" beavatkozzon a biotechnológia. Mások az egészségükért aggódnak, keveslik a (tízéves, 230 millió hektáron folytatott) termesztési tapasztalatokat. A globalizáció ellenzői a multiktól féltik a hagyományos termelőket. Az ezen a téren is szókimondónak bizonyuló Bush elnök egyértelműen piacféltéssel magyarázza az EU magatartását, azt állítva, hogy azok keltik a félelmet a fogyasztók között, akik nem bírnák a versenyt a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek szabad kereskedelmében. A magyarországi szabályozás követi az unióst, a néhány évvel ezelőtt megszületett kerettörvény végrehajtási rendelkezései azonban itthon is kelthetnek még vitákat. Érdekek A tudományterület alapkutatásainak egyik hazai fellegvára, a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) és a növénynemesítésben hagyományosan élenjáró kutatóhely, a szegedi gabonakutató közhasznú társaság tudósai már ezeken a hasábokon is többször kifejtették, hogy félrevezető lehet már a szóhasználat is. Hiszen valamennyi termesztett növényünk és a felhasználásukkal készült élelmiszerek is genetikai módosítások során estek át: ezek nemesített növények. A hagyományos nemesítési módszerekkel ugyanúgy a génállományt manipulálják, mint a géntechnológiai módszerrel - csak ez utóbbival a dolog biztonságosabb, precízebb, hatékonyabb. A genetikailag módosított szervezet (rövidítve: GMO) elnevezés tehát nem magáról a termékről tájékoztat, hanem a nemesítési eljárásról. Miközben a géntechnológiával nemesített növények előnyeiről és hátrányairól folytatott értelmes vitát nehezítik az időről időre A géntechnológia alkalmazásával az aszály ellen is lehet védekezni. Fotó: Karnok Csaba lábrakapó áltudományos nézetek, válogatott rémhírek, a tudomány azért halad. Méghozzá rohamtempóban. Aki lemarad, minden valószínűség szerint gazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi hátrányba kerül. Pontosan tudják ezt Nyugat-Európában is. S miközben Bush elnöknek szavakban sem maradnak adósai az illetékes eurokraták és rigorózus szabályokkal védik az európai piacot - euromilliárdokat vetnek be a tecnológiai lemaradás csökkentése végett. S. E. pedig folyamatosan adták be a cégek és a vállalkozók egyaránt. Kovács Ágnes, a szegedi polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati osztályának vezetője szerint az eltelt 4 év során közel 500 engedélyt adtak ki, június 30-ig pedig mintegy 100 kérelem érkezett. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) közel háromezres tagságának egyharmadát érintették a telephely-engedélyezéssel kapcsolatos eljárások - mondta Orcsik Sándor alelnök, s elsősorban az autójavító, fémmegmunkáló, hegesztő szakmákban. Szerinte a vállalkozók közül azok, akik nem fejlesztettek, nem vették figyelembe az uniós csatlakozással járó műszaki és környezetvédelmi elvárásokat, avagy anyagi gondjaik voltak, az utolsó pillanatokra hagyták az eljárást. Annak ellenére, hogy a kamara a felkészítés idején több alkalommal nyilvános fórumot szervezett, s minden tagjának felajánlotta a segítséget. Orcsik szerint - aki saját kft.-je számára fél évvel ezelőtt szerezte meg az engedélyt szakember segítségével - a kisvállalkozások egyedül nehezen boldogultak. A végeredmény különben azt mutatja, hogy a megszűnés, avagy a bezárás gondolatával foglalkozó „kicsik" számára ez a rendelkezés megadta a kegyelemdöfést, hiszen telephelyengedély nélkül nem gyakorolhatják tevékenységüket. Az önkormányzatok októberig még nem büntetnek, utána viszont szankciókat helyeznek kilátásba, a jegyző akár be is zárathatja a telephelyet. FEKETE KLÁRA Június végéig adhatták be telephelyengedélyre vonatkozó kérelmüket azok a kis- és középvállalkozók, akik ipari tevékenységet végeznek. Ha nem szerzik meg az engedélyt, bezárhatják a műhelyt. Nem könnyű EU-konform vállalkozónak lenni manapság. Ahhoz, hogy valamennyi elvárásnak eleget tegyenek az egyéni és társas vállalkozások, mélyen a zsebükbe kell nyúlni. Legutoljára a telephely:engedélyezéssel kapcsolatban szerezhettek tapasztalatokat: akik az elmúlt években fejlesztettek, figyelték a jogszabályokat, 50-100 ezer forintból megúszták az eljárást, a rissz-rossz műhelyeket fenntartók viszont több mint egymillió forintot is kifizethettek, ha meg akartak maradni a szakmában. Egy 1999. október 1-jei kormányrendelet ugyanis többszöri módosítással 2003. június 30-át jelölte meg utolsó határidőként azon vállalkozások számára, amelyek lakóövezetben folytatnak ipari tevékenységet. Gondban az 1999-nél régebben működő műhelyek voltak, nekik az összes szakhatóságtól - például tűz- és érintésvédelem, tisztiorvosi szolgálat, környezetvédelem - meg kellett szerezni a hozzájárulást ahhoz, hogy az önkormányzat legvégül megadja az áhított engedélyt. A kisteleki Belányi Gyula autószerelő elmondta, neki az volt a szerencséje, hogy öt éve fogott hozzá új telephelye fejlesztéséhez, amelyet már a jelenlegi követelményeknek megfelelően alakított ki, így már egy éve megszerezhette a telephelyengedélyt is. Hogy hány vállalkozót érintett a június 30-i határidő, arra vonatkozóan a polgármesteri hivatalok nem tudtak adatokat mondani, hiszen az 1999. október 1 -je előtt már működő vállalkozásokat mozgósította elsősorban a kormányrendelet, a kérelmeket Orcsik Sándor szakértőt bízott meg a szakhatósági engedélyek beszerzésével. Fotó: Karnok Csaba