Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-21 / 168. szám

HÉTFŐ, 2003. JÚLIUS 21. »MEGYEI TÜKÖR« 9 Nem adott kedvezményt az AKA Folytatás az 1. oldalról - Kézzel írott levelemben arra kértem az AKA vezetőit, hogy biztosítsanak számunkra díjmentességet az autópályán. Nem sokkal később kaptunk egy sablonlevelet, amiben elutasították kérésünket. Mindezt azzal indokolták, hogy az állammal kötött szerződés értelmében csak a Vöröskereszt, a mentők és a sürgősségi betegellátás élvez díjmentességet az M5-ös autópályán - meséli Zsófi édesanyja, Pálfi Ildikó. Győrfiék természetesen használhatnák a régi ötös utat is, de az alaposan megnövelné az utazás időtartamát, ami nem tenne jót Zsófinak. Az édesapa szerint az ötös főút olyan, mint egy videojáték - rendkívül veszélyes a közlekedés a hatalmas kamionforgalom miatt. Győrfi Zsolt autópályán öt-hatezer forintból megjárja Budapestet 14 éves Fordjával. Az üzemanyag árát megtéríti az OEP. A család egyébként havi 12 ezer forintot fizet az óvodai ellátásért. Zsófi imádja az óvodát, mint ahogy a konduktorok is imádják őt. A rendkívül okos és értelmes kislány az intézményben mért legutóbbi IQ-teszten száztíz pontot ért el. Az elmúlt egy évben háromszor műtötték meg Zsófit a budapesti ortopédklinikán. - Január óta használjuk a járógépet, s nagy örömünkre, a kislányunk már önállóan tud sétálni a járókerettel. Nemrégiben megint megoperálták, de ha lekerül a lábáról a gipsz, s megerősödik, újra gyakoroljuk a járást - mondja az édesanyja. Zsófi jövő szeptemberben kezdi el az iskolát. Arról még nem döntött a család, hogy maradnak Pesten, vagy esetleg a szegedi, Sólyom utcai intézménybe íratják be a kislányt. Zsófia egy évvel fiatalabb testvére, Fruzsina azt szeretné, ha nővére mindig velük lenne. Az édesapa elárulja, Fruzsina már szerdán kérdezgeti őket, hogy mikor jön már haza Zsófi. A szülők végezetül elmondják, hogy szeptemberben újra írnak egy levelet az AKA Rt.-nek, abban bízva, hogy akkor méltányolják majd a kérésüket. sz. c. sz. Zsófi jövőre kezdi az iskolát. Fotó: Gyenes Kálmán Kártérítést követel a fogadós az állattartó szomszédtól Szagos perpatvar Bakson Pálinkó Imre szerint a fogadó vendégei az árak miatt állnak tovább. Makalicza Lajos szerint kibírhatatlan a bűz. Fotó: Schmidt Andrea Három éve küzd egymással a baksi fogadós és állattartó szomszédja. Makalicza Lajos döntött: kártérítési pert indít a disznótartó Pálinkó Imre ellen. Makalicza Lajos baksi fogadójának története 1995-ben kezdődött, amikor megvette a hajdani termelőszövetkezet irodaházát. Mondhatni, jókor volt jó helyen, hiszen a következő évben nyílt meg az ópusztaszeri emlékpark. A környéken mindaddig sem szálláslehetőség, sem pedig megfelelő nagyságú étterem nem volt. 1997-ben érkeztek az első vendégek, s az akkori 13 szoba hamarosan kevésnek bizonyult. Az esztendő végén ismét építkezni kezdett és az egykori lóistálló helyén további 12 szobát alakított ki. Park Fogadó néven 1999 óta működik Makalicza Lajos háromcsillagos szállodája, melynek étterme 150 vendég befogadására alkalmas, éjszakára két busz utasait tudják kulturált körülmények között elhelyezni. Mindez akár irigylésre méltó sikertörténet is lehetne, ám 2002-ben Pálinkó Imre, a szálloda tőszomszédságában élő vállalkozó, aki egyébként Makalicza SZAZ SERTES, KETEZER CSIRKE A száz sertést vagy kétezer csirkét nevelő telep a hatályos jogszabályok szerint nagy létszámú állattartó telepnek számít - mondta lapunknak Prigli Mária, a Csongrád Megyei Állategészségügyi Állomás szakállatorvosa. Ugyanakkor az önkormányzat eltérhet ezektől a számoktól, lejjebb viheti a határt. A jegyző hatásköre, hogy a lakosság igényeinek megfelelően, helyi rendelet útján rendezze az állattartás szabályait. feleségének unokatestvére, építkezni kezdett, mégpedig a fogadóval határos kerítés mentén. Az addig zöldségtermesztéssel foglalkozó Pálinkó korábban néhány házzal arrébb kukoricapehely-gyártó üzemet hozott létre az apósával. Makalicza úgy tudja, az ÁNTSZ betiltotta az ottani működésüket, mert ugyanott disznókat is tartottak. Pálinkó ekkor helyezte át jószágait a fogadó melletti telekre. Pálinkóék ottjártunkkor nem engedtek be portájukra. A gazda csak azt közölte, harminc állatuk tartanak, tehát nem üzemszerűen hizlalnak. Azt még elmondta, hogy szerinte ő hamarabb kapott érvényes engedélyt a hizlalóra, mint a fogadó. Pálinkó úgy véli, hogy a fogadó vendégei az árak miatt állnak tovább. Makaliczával egyébként nem hajlandó tárgyalni. A küzdelem immár három éve tart. A Park Fogadóba nem jönnek visszajáró szállóvendégek, mivel mindössze hét méter választja el őket az önetetőiket lökdöső, visítozó állatoktól. - Még azok az utazási irodák is elfordultak tőlem - mondta Makalicza Lajos akik addig étkezni hordtak csoportokat, hiszen a sörkertet és az éttermet sem lehet használni. Olyan büdös van és annyira sok a légy, hogy a vendégek szájából kifordul az étel. Akik előjegyzésre jönnek, többnyire rögtön továbbállnak, vagy ha mégis maradnak, nem hajlandók kifizetni a teljes árat. A fogadós évekkel ezelőtt segítséget kért a baksi képviselő-testülettől. A jegyző távollétében Balogh Lajosné polgármester lapunknak nyilatkozva elmondta: az önkormányzat azért nem korlátozta az állattartást, mert akkor az egész lakosságot érintő döntéssel a családok megélhetését is elvették volna. Baloghné szerint Pálinkóék telepén egyébként sem üzemszerű a disznótartás. A fogadós 2001 tavaszán levelet írt az ÁNTSZ-nek, hogy vizsgálják ki a körülményeket. Az ANTSZ szegedi szervezetének főorvosa, Hunyadi Ildikó elmondta: két évvel ezelőtt a baksi Fő utca 1 l/A szám alatt 42 sertést tartottak. A szolgálat állásfoglalt a trágyaelhelyezéssel kapcsolatosan, amit továbbított a baksi polgármesteri hivatalnak. Mivel azóta nem érkezett bejelentés, nem végeztek újabb ellenőrzést. Bár két éve az ÁNTSZ elküldte javaslatait a baksi önkormányzatnak, mégsem történt semmi. Mára a fogadós állítása szerint bizonyíthatóan tízmillió forintos kára keletkezett. Ezért július elején ismét megpróbált megegyezni állattartó szomszédjával - eredménytelenül. Megtudtuk: Makalicza kártérítési pert indít Pálinkó ellen. DOMBAI TÜNDE A világ minden pontjáról érkeznek fohászkodó levelek Vorhand Mózes makói rabbi ma is csodát tesz Imádságos délutánra gyűlt össze a világ számos ortodox izraelita méltósága a híres makói rabbi, Vorhand Mózes síremlékénél. A rabbik és vallásos férfiak tiszteletük jeléül díszes Szentírás-részletet tartalmazó táblát helyeztek el a Jángori temetőben, nagy nevű elődjük nyughelyénél. Ahová mióta a síremlék megszépült a világ minden pontjáról érkeznek a csodáért fohászkodó levelek. A kegyetlenül megvert és a csendőrütlegekbe 1944. június 8-án belehalt tudósra és vallási tanítóra, Vorhand Mózes makói rabbira emlékeztek a hetekben Európa-szerte leszármazottai és tisztelői. Az ortodox izraelita vallási méltóságokból álló, Makóra küldött delegáció csaknem kétórás közös imádsággal és gyászénekkel tisztelgett a minap a csodarabbi emléke előtt a Jángori temetőben, ezt követően a sír melletti falra héber feliratú, Tóra-verset tartalmazó díszes táblát helyeztek el. Báron Zsuzsannától, a makói hitközség egyik vezetőjétől megtudtuk: osztrák, brit és amerikai rabbik is részt vettek az imádságban. A zarándokok zömmel Bécsből érkeztek Makóra, az osztrák fővárosban Vorhand rabbi ükunokájának ortodox szokás szerint ült lakodalmát ünnepelték. Legtöbbjük a Maros-parti városban látta meg a napvilágot, éppen ezért évente A zsinagóga után a makói izraelita temető is felújításra szorul. Fotó: Schmidt Andrea meglátogatják a híres rabbi síremlékét s egyben szülőföldjüket, ekképpen tisztelegnek őseik szellemei előtt. Kötelességüknek tartják, hogy minden esztendőben időt szakítsanak a makói zarándoklatra. A küldöttséget vezető Márgálit Dávid, az izraeli Makói Zsidók Egyesületének elnöke megjelölte a népesebb, hagyományosnak nevezhető zarándoklat idejét is: augusztus utolsó napjaiban szeretnék, ha a lehető legtöbb Makóról elszármazott izraelita tiszteletét tenné a város zsidó nevezetességeinél. A látogatóknak idén is szembesülniük kellett azzal, hogy a Jángori temetőhöz vezető út méltatlan az Európában szinte egyedülálló nyughelyhez. A poros földút esőben sártengerré válik. A zarándokok az imádságot követően elhelyezték a rájuk bízott kérelmeket és könyörgéseket tartalmazó borítékokat a sírhely mögött kialakított „postaládában". A világszerte sokfelé élő magyar származású izraeliták ugyanis még ma is hisznek Vorhand rabbi csodatévő erejében, ezért a mindössze egy esztendővel ezelőtt átadott mauzóleum ládája már félig megtelt az Ausztráliától Amerikáig számtalan országból feladott kérelmekkel. A leveleket a bécsi ortodox főrabbira bízzák a bajban lévők, az ő kötelessége 48 órán belül Makóra juttatnia azokat. Mondják: a könyörgések ma is meghallgatásra lelnek, a csodarabbi szelleme számos betegségben és nyomorúságban szenvedőn segített már. A delegáció az imádságot követően a tavaly felújított makói zsinagógához autózott, ahol énekkel és imádsággal tisztelegtek a nagy rabbi emlékének, majd az imaasztalra hímzett emlékterítőket helyeztek el. A beszélgetésen a látogatók hírt adtak róla: az izraeli Ashdodban felépült a makói zsinagóga mintájára tervezett, ám annál nagyobbra épített imaház, amely immár a Szentföldön is tanúskodik a Makón egykor virágkorát élt izraelita vallásosság szellemi nagyságáról. ILLYÉS SZABOLCS