Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-19 / 167. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚLIUS 17. • AKTUÁLIS" 5 Antiszemita üzenet az ajtókilincsen Erkély-jelenet: ki fizesse a fölújítást? Tiltakoznak egy szegedi társas­ház földszinti lakói, mert pénzt kérnek tőlük az emeleti erké­lyek javítására. Emeletről leszórt szemét és fes­ték, elhanyagolt udvar, takarítat­lan lépcsőház, évek óta törött aj­tóüveg, a békesség kedvéért min­dent szó nélkül tűrő lakók. így vázolta egy szegedi Mérey utcai társasház életét egy ott élő idős hölgy. Szemközti lakótársával, egy hasonló korú asszonnyal együtt nehezen viselték el, hogy a néhány éve takarító házbeli asszony korántsem tart akkora tisztaságot, mint elődje, ezért az egyik földszinti lakó inkább ma­ga mosta le vasárnaponként ult­rás vízzel a lépcsőházat, kime­szelte a falakat, lefestette az ud­varra nyíló kaput. Nem sokkal később valaki az emeletről sze­metet és festéket szórt az udvari kapu elé. A takarító asszony nem vette jó néven az alkalmanként meg­fogalmazott bírálatot, s a szer­kesztőségünkhöz fordulók sze­rint egyszer csúnyán lekiabálta az őt kritizálókat. Az egyik panaszos, postaládája nem lévén, cédulára írt üzenet­ben kérte az újságost, hogy napi­lapját ajtaja levélnyílásába dobja. Kevéssel ezután antiszemita gya­lázkodó szöveget tartalmazó pa­pírlapot talált a kilincsére ra­gasztva. A „levelet" megőrizte. A közös képviseletet ellátó beté­ti társaság terve szerint lakáson­ként egyenlő arányban kellene vi­selni az udvar felőli erkélyek föl­újításának költségeit. A lodzsák viszont az alapító okiratban a la­kás részeként szerepelnek, ezért a földszinten lakók szerint - akik­nek erkélyük sincs - helyreállítá­suk egyedül a tulajdonost terheli. Egy tanácsadásra fölkért ügyvéd hasonlóképpen látta helyzetet. Az ötvenes évek végén épült ház kertre néző erkélyeinek álla­pota valóban aggasztó: a málla­dozó betonszegélyből időnként jókora darabok zuhannak le, a földszinten élők nagy ijedelmére. A javítás a statikai szakvéle­ményt készítő mérnök szerint is sürgős. A munka a panaszosok tudomása szerint 300 ezer fo­rintba kerülne, s a költségeket egyenlő arányban osztanák szét. A négy földszinti lakás egyiké­ben működő vállalkozás vezetője úgy véli, ha csupán jelképes, leg­följebb néhány ezer forintos hoz­zájárulásról lenne szó, a jó vi­szony megőrzése végett nem el­lenezné a ráeső rész leemelését a felújítási alapból - a 25 ezer fo­rintot viszont sokallja. A házat kezelő társaság vezetője szerint viszont a falból kinyúló gerendákon nyugvó erkély a ház szerkezeti részének számít (akár­csak a tető vagy a falak), ezért a betontálcák javításának költségét is közösen kell állni - a burkolatot már az erkélyes lakók cserélik. A munka azonban egyelőre el sem kezdődhet, mert nincs rá elegendő pénz. A szakember megjegyezte, hogy a panaszosok­kal szomszédos házban ugyan­csak közös pénzből építettek te­raszt a földszinten lakóknak, s ezt ott senki sem kifogásolta. NY. P. Csongrádi hétvégék A csongrádi önkormányzat kör­nyezeti zajvédelemről szóló ren­delete szerint a szabadtéri kon­certeket 23 óráig be kell fejezni, de külön polgármesteri enge­déllyel akár tovább is folytatód­hat a hangos muzsikával járó bu­li. A közterületi engedéllyel ren­delkező szervezőknek kötelessé­gük betartani a helyi rendeletben rögzített hangnyomásszintet - ez 50-55 dB -, illetve előzetesen ér­tesíteni a helyszín közelében élő­ket. Amennyiben a mulatozók kétszer is túllépik a megengedett határértéket, a jegyző betilthatja a rendezvényt. Balogh Györgyné, az önkor­mányzat környezetvédelmi főelő­adója érdeklődésünkre elmondta, ebben az évben - szerencsére ­nem történt olyan lakossági beje­lentés, amely miatt a hivatalnak is közbe kellett volna lépni. Elő­fordult, hogy egyes kocsmákra pa­naszkodtak a környéken lakók, de a mérések nem hoztak olyan eredményt, ami eljárást vont vol­na maga után. A Körös-torokban idén még nem panaszkodtak a vállalkozók udvarára, üdülőtulaj­donosok egymásra viszont igen, de ezeket az ellentéteket sikerült megszüntetni. Lemondott a makói tévé vezetője Varga Márta, a makói városi tévé most távozó vezetője azt mondja: elege lett az ellene in­dított támadásokból. A Makó Városi Televízió Kht. volt vezetője azt mondja a fel­mondólevelében is megemlített élő műsorról, melyben konflik­tusba keveredett Búzás Péter pol­gármesterrel, hogy a város első embere elfogadhatatlan stílus­ban provokálta' nézői előtt hozta kellemetlen helyzetbe őt. Ez azért lepte meg, mert a beszélge­tés témáit előzetesen egyeztet­ték. Ez az eset azonban csak az utolsó csepp volt a pohárban. A lemondott tévévezető szerint, miközben a nézők úgy érezték, a város televíziója nem foglalkozik olyan témákkal, amelyek a vá­rosvezetés számára kényelmetle­nek lehetnek, egy bizonyos kör azon fáradozott, hogy a műso­rokban bizonyítékot találjon a vádra, hogy a televízió jobbolda­livá vált. Szerkesztőségünk megkeres­te az önkormányzatot is az ügyben. Senki nem kívánt rea­gálni Tbvábbra is bizonytalanok a szegedi Vivaép Rt. dolgozói, akiket az SZKT igazgatója sem tudott megnyugtatni a tegnapi mun­kásgyűlésen. Pénteken délután 1 órára munkásgyűlést hívtak össze a villamosremízbe a Vivaép Rt. dolgozói részére. Mint ismeretes, a héten 90 százalékos többséget szerzett az SZKT a Vi­vaép Rt.-ben. A tulajdonviszonyok megválto­zása után az rt. dolgozói először kaphattak első kézből tájékoztatást arról, mit tervez Dózsa Gábor, a Szegedi Közlekedési Társa­ság vezetője. A sajtó munkatársait az egyik szakszervezet vezetője hívta meg, azonban az SZKT igazgatója azt az utasítást adta a telep­hely őreinek, hogy senkit se engedjenek be közülük. Ezt később azzal indokolta: a sajtót meghívó szakszervezet nem tájékoztatta őt, holott a telephelyre az újságírók csak az ő en­gedélyével léphettek volna be. Azt mondta: a dolgozóknak szólt a beszéde, „egy az egyben" nem kívánta nyilvánosságra hozni a belső ügyeket. A munkásgyűlés után az újságírók is beléphettek a területre. Lapunk munka­társa Schreier Vilmostól, az egyik szak­szervezet képviselőjétől megtudta: az ér­dekvédők tartanak a munkarend megvál­tozásától. Dózsa Gábor ugyanis átszer­vezné a karbantartási rendet. Az igazgató ezt ésszerűsítésnek nevezi, a szakszerve­zet szerint ez inkább a közlekedésbizton­ságot is veszélyeztető takarékosság a bé­rekkel. Dózsa Gábort este telefonon értük utol, éppen az üzemképtelen járműveket vizs­gálta munkatársaival. Azt mondta: nem célja a dolgozók helyzetének nehezítése. Nem titkolta, a Vivaép helyett az SZKT-nál látná szívesebben a karbantar­tásban dolgozókat. Amikor ellátogatott a műhelybe, a munkások azt mondták ne­ki, hogy „haza akarnak menni", és a szí­vük mélyén még mindig SZKT-sok ­mondta az igazgató. A szakszervezet sze­rint viszont Dózsa éjjel agitál a műhely­ben, hogy a munkások mondjanak föl a Vivaépnél, miközben rosszabb feltételek­kel várja őket az SZKT-nál, ám a bizony­talan helyzet közepette sokan ezt is vállal­ják. Dózsa hangsúlyozta: az a célja, hogy a dolgozók jövedelme ne csökkenjen az új munkarend bevezetése után sem. A mint­egy százötven fizikai dolgozó nagy részét szerinte az SZKT tovább tudja foglalkoz­tatni, de a nagy létszámú vállalatirányí­tást a Vivaépnél le kell építeni. A szak­szervezet válasza erre az, hogy az SZKT-nál még nagyobb az adminisztratív dolgozók aránya, amit Dózsa az utóbbi időben tovább duzzasztott. Az SZKT igazgatója a szegedi parkolási rendszert működtető Szepark Kft. bevételei­ből is fordítana a közösségi közlekedésre, és szerinte a dolgozóknak is több jutna. Az igaz­gató tervei szerint a karbantartás átszervezé­séből származó megtakarításból is kapnának a munkások. A Vivaép általunk megkérde­zett dolgozói azonban egyelőre nehezménye­zik, hogy az a vezető kínál nekik különböző lehetőségeket és fogalmazza meg elvárásait velük szemben, aki szerintük tönkretette a Vivaépet. MOLNÁR B. IMRE Csellengő gyerekeket ment a játszóház A Záportó-parti csendháború zörejei Kamaszok és nyugdíjasok csa­táznak a szegedi Zápor-tó part­vidékének birtoklásáért. Egy za­jos és egy csendes korosztály küzd egymással. A bajok miatt a tarjániak egy része a csellengő gyerekeket foglalkoztató alapít­ványt vádolja. Az egyik környékbeli tizenéves fiú szerint a tóparti házban lakó nyugdíjas rendőr megütötte őt, mert hangoskodtak. A volt rend­őr mindezt tagadja. A fiúk elis­merik, hogy bandában ugyan nem szentek, de tagadják a bű­nöket, amit a lakók sorolnak: fir­kálás, fa- és padrongálás, alko­hol, drog. A fiatalok azt pana­szolják, előfordult, hogy négy rendőrautót küldtek ki megfé­lemlítésükre. A volt rendőr azt meséli, ő mondta az ügyeletes­nek, hogy négy irányból jöjjenek, különben megszöknek a fiata­lok. A Zápor-tó partján álló to­ronyházban lakó nyugdíjas nő szerint a fiatalok, akik a környé­ken gyűlnek össze, rendszeresen lerészegednek, de látott már ná­luk fecskendőt is. A házban lakó férfi szerint port osztogatnak egymás között, szipuztak is, rá­adásul részegen fürdenek a tó­ban, éjjel ordítoznak, pusztíta­nak. A háborúságot megszenvedi az Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért (ÁGOTA) Ala­pítvány játszóháza, a környék­beli fiatalok jó része ugyanis ott tölti szabadidejét. Az ala­pítvány éjszakai játszóháza a Víztorony téren azért jött lét­re, hogy az utcán csavargó gyerekeket „begyűjtse", foglal­koztassa. - Nálunk teljesen ingyen le­het pingpongozni, csocsózni, tévézni, bográcsozni, vagy ép­pen szalonnát sütni, beszél­getni, kézműveskedni - mesé­li Kothencz János. Az alapít­vány vezetője hangsúlyozza: a gyermekek beilleszkedését se­gítő programokat is rendszere­sen szerveznek, a drogról és az Nyáron még fontosabb, hogy a veszélyeztetett gyerekeket összegyűjtsék. Fotó: Schmidt Andrea alkoholról külön felvilágosító előadásokat tartanak. A ját­szóházban klinikai gyermek szakpszichológus tart rendsze­resen fogadóórát családok ré­szére. - Gyakori eset, hogy az ÁGO­TA Alapítvány anyagi támoga­tást nyújt az ide bejáró gyerme­kek családjai részére - teszi hoz­zá Kothencz. Nem könnyű fenntartani a 220 négyzetméteres tarjáni ba­rakképületet, hiszen például a vi­lágítás is sokba kerül. Sokszor, ha nincs elég pályázati pénz, az alapítvány munkatársai dobják össze a rezsire valót. - A játszóház területén egyetlen fiatalkorú sem gyújt­hat rá és senki sem jöhet be il­lumináltan - emeli ki Kot­hencz. A kerítésen kívüli vi­selkedésért azonban az alapít­vány nem felel. Céljuk, bebi­zonyítsák a kallódó fiatalok­nak, hogy van jövőjük. Meg­próbálják a problémás gyere­keket összegyűjteni, hatni rá­juk, amit a környéken lakók is elismernek, de egyben tarta­nak is attól, hogy a deviáns fi­atalok találkahelyévé válik a Zápor-tó. M. B. I. Az SZKT igazgatójának tájékoztatója nem nyugtatta meg a vivaépeseket Munkásgyűlés a remízben Kérdéses, hogy a tájékoztatón elhangzottaktól sokkal okosabbak, optimistábbak lettek-e a dolgozók. Fotó: Schmidt Andrea À

Next

/
Thumbnails
Contents