Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-16 / 164. szám

SZERDA, 2003. JÚLIUS 16. • A K T U Á L I S • 5 Az önkormányzat tulajdonába került a cég Ötvenmillió forintot fizettek a Vivaépért A Szegedi Közlekedési Társaság megszerezte a járműjavítást végző cég, a Vivaép Rt. kilenc­ven százalékát. A városi tulaj­donú cég ötvenmilliót fizetett az Autorail Kft. huszonötmil­liós tulajdoni hányadáért. Szegeden a hét végére újabb mű­szaki hibák miatt már tizenegy kétirányú villamos állt a tizen­nyolcból. A működőképes jár­művekkel próbálják meg kiszol­gálni a hármas-négyes vonalat. Eközben megváltozott a jármű­javítást végző cég tulajdonosi kö­re: a Szegedi Közlekedési Társa­ság (SZKT) tegnap kivásárolta az Autorail Kft. részesedését a Viva­ép Rt.-ből. Lipták ajánlatot kapott A cégén, az Autorail Kft.-n ke­resztül a Vivaépben ötven száza­lékot birtokló Lipták Tibor la­punknak azzal indokolta lépését, hogy a város és az SZKT korrekt ajánlatot tett, és ő úgy döntött, eladja részesedését. Ezzel a cég kilencven százalékban az SZKT tulajdonába került, a maradék tíz százalék Tábith Mihályé ma­radt. Dózsa Gábor, az SZKT igazga­tója szerint ez volt az a megol­dás, amely a közlekedés fenntar­tását leginkább szolgálja. Dózsa ismét megerősítette szombati lapszámunkban megjelent véle­ményét, miszerint a Vivaép Rt. nem a város érdekeit szem előtt tartva jött létre és működött. Az SZKT vezetője hangsúlyozta: az SZKT a Vivaéppel korábban, a közbeszerzési eljárás figyelmen kívül hagyásával kötött szerző­dését a Közbeszerzések Tanácsá­nak állásfoglalása alapján egyéb­ként is semmisnek tekinti. Dó­zsa elmondta: a sikertelen priva­tizáció kapcsán nem forrásbevo­nás történt, hanem több száz­milliós többletkiadás keletke­zett. Dózsa meggyőződése Meggyőződése, hogy az SZKT a jelenleginél olcsóbban végez­tetheti el a karbantartást, ha irá­nyíthatja a járműjavító céget. Hozzátette: szükség volt erre a lépésre azért is, mert a Vivaép Rt. rosszul működött, csőd közeli helyzetbe került, és emiatt az SZKT nem tudta, tudja kiszol­gálni a forgalmi igényeket, ráadá­sul százötven ember munkahe­lye került veszélybe. Habináné cáfol Mindezeket cáfolta Habináné Tuza Klára, a Vivaép Rt. vezér­igazgatója, aki hangsúlyozta: ke­veredik a cég tulajdonlásáról zaj­ló egyezség és a műszaki, szak­mai vita. A két cég szerződése szerinte érvényes, amit ők egy bí­rósági ítéletre hivatkozva állíta­nak. Habináné szerint a Vivaép rossz helyzete az SZKT-nak kö­szönhető, mert a közlekedési tár­saság megpróbálta az utóbbi hó­napokban ellehetetleníteni a Vi­vaép működését azzal, hogy nem fizetett nekik időben, nem adott kiszámítható módon megrende­léseket, a jármüvek váratlan meghibásodását pedig azok túl­futtatásával „kiprovokálta". Ha­bináné szerint fölösleges a szám­háború, hiszen bizonyítani tud­ják, hogy olcsóbban dolgoztak, mint a hasonló tevékenységet végző más cégek, ráadásul ebben az ügyben kétféle szemlélet csa­tázik. Dózsa Gábor hangsúlyozta: ha az SZKT irányítja a járműfenn­tartást, az hatékonyabb lesz, míg a Vivaép ugyanezt a magántőke bevonásától, a külön cégként gazdálkodó járműjavítástól vár­ja. A két cég vezetője kérdéseink nyomán hosszasan sorolta ér­veit. Részben a két társaság kö­zötti rossz viszony eredménye, hogy a villamosok a menetrend­ben meghirdetettnél ritkábban járnak, mert nincs elég üzemké­pes kocsi. Az SZKT a megoldás érdekében véteü ajánlatot tett az Autorail­nek. Mindeközben a Vivaép olyan helyzetbe került, hogy a többségi tulajdonosa eladta részesedését a városi közlekedési cégnek. Dózsa Gábor szerint középtá­von akkor is jól járnak, ha a hu­szonötmilliós tulajdoni hányadot az SZKT ötvenmiihóért veszi vissza, és emellett a Vivaép tarto­zásait is átvállalja. Az SZKT igaz­gatója kérdésünkre még nem tud­ta megmondani, lesznek-e elbo­csátások a Vivaépnél. Úgy tűnik, a fizikai munkások többségét to­vább tudja foglalkoztatni az SZKT. Az igazgató azt reméb, az SZKT tulajdonába került cég gyorsabban „életre kelti" a hármas-négyes vo­nalról hiányzó villamosokat. M. B. I. A kért támogatás fele a megyének A hatvan megyei település kö­zül negyvenhat adott be pályá­zatot forráshiánya enyhítésére. Pusztamérges kivételével egyet­len önkormányzat sem kapta meg az igényelt teljes összeget. Csongrád megye hatvan telepü­lése közül negyvenhat igényelt ÖNHIKI-s, vagyis önhibájukon kívül forráshiányos települések­nek szánt támogatást. Az önkor­mányzatok összesen 1 milliárd 148 millió forintot kértek a Pénzügyminisztériumtól (PM), ezzel szemben a tárca csak 567 millió forintot ítélt meg. Banki hitelből az idei évet még kihúz­hatják az önkormányzatok, de jövőre több település is csődhely- • zetbe juthat a megyében. A döntéssel Ásotthalom igen nehéz helyzetbe került. - Közel 82 millió forint támogatást kér­tünk, ehelyett csak 20,5 milliót kaptunk - panaszolta Petró Fe­renc. A község első embere egy­előre nem tudja, mihez kezdje­nek. Drasztikus lépésekre szán­ják el magukat. A beruházások biztos elmaradnak, emellett le­építéseket is terveznek. Hiszen egyedül a bérekkel tudnak sak­kozni. Petró szerint politikai dönté­sek születtek, mivel csak azok kaptak támogatást, akik rokon­szenvesek a vezetésnek. Hitelt nem tudnak felvenni, viszont a PM-től kiegészítő támogatást kértek. Az ásotthalmiak szep­temberben ismét beadják az ÖN­HIKI-s kérelmet. Bordány tényleges költségveté­si hiánya 45 millió forint. - A PM szigorú feltételei miatt vi­szont csak 5,3 millióról adhat­tunk be kérelmet, de egy fillért sem ítéltek meg nekünk - pa­naszkodott Kerekes Tibor jegyző. Egyedüli megoldás a költségmeg­takarítás. Ezért az alapfokú mű­vészeti iskolában csak megbízási szerződést kötöttek az óraadó ta­nárokkal. Emiatt nem jár nekik az ötvenszázalékos béremelés. Ha a 2003/2004-es tanévben csökken a gyerekek óraszáma, akkor lehet, hogy kevesebb ta­nárra lesz szükség Bordányban. Utolsó szalmaszál, hogy az év vé­gén hitelt vesznek fel, de a tör­lesztőrészletek igen magasak. - Az elmúlt két-három hónap­ban hat dolgozónktól, két tanár­tól, az ifjúsági referenstől, a kht. gazdasági vezetőjétől, illetve egy konyhástól és egy takarítótól kel­lett megválnunk - árulta el Bodó Imre tiszaszigeti polgármester. A leépítés oka, hogy nincs elegendő pénz a község kasszájában. A PM-hez 33,1 millió forintról ad­tak be pályázatot, de mindössze 17,9 millióról döntött a tárca. Ezért a közeljövőben újabb tíz dolgozót - óvónőket, tanárokat, illetve konyhai alkalmazottakat - kénytelen elbocsátani az ön­kormányzat. Pusztamérges a megye egyet­len olyan települése, amely töb­bet kapott, mint amennyit igé­nyelt. Az önkormányzat 20 mil­liót kért, de 25,2 milliót kapott. ­Elődömtől 22 millió forintos hi­ánnyal vettem át a hivatalt. Eb­ből már ötöt törlesztettünk, de mindig van még 17 milliós adós­ságunk - mondta Papp Sándor polgármester. K.T. Kenyér, kifli a laktanyából Folytatás az 1. oldalról A munkahelyteremtő vállalkozá­soknál figyelembe veszik a beru­házás nyomán létrehozott érté­ket. Mindemellett a kisebb vál­lalkozások esetében visszaállí­tották a helyi iparűzési adó adó­mentes sávját. Az előnyök bizto­sításával azt szeretnék elérni, hogy a szegedi kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek. - A Németh család 1992-ben indította be vállalkozását, amely eredményesen működik Haty­tyastelepen. Az ottani, jóval ki­sebb pékséget fogják fokozatosan átköltöztetni a Szabadkai útra ­mondta el lapunknak Németh Jánosné. A pékség tulajdonosa a kezdetektől fogva fiaival és me­nyeivel dolgozik együtt a vállal­kozásban. A Szabadkai úton ban­ki kölcsönből építették fel és ren­dezik be a korszerű pékséget. A működéshez valószínűleg mun­kahelyteremtő támogatásra is pályáznak, ugyanis még szükség van néhány modern gépre. Eddig csupán öt-hat pékkel és há­rom-négy szállítóval dolgoztak. Mostanra azonban úgy megnőtt a forgalom, hogy időszerű volt a gyártókapacitás bővítése. - A Szabadkai úton legalább öt­venen dolgoznak majd - tájékoz­tatott Németh Zoltán. A fiatalabb generációból ő irányítja az üzlet­vitelt és a gépbeszerzést, a régi üzemet pedig testvére, Németh Miként a pudingnak, a péksüteménynek is a próbája az evés. Fotó: Schmidt Andrea Attila vezeti. Az új épület alsó szintjén néhány hét múlva kezdő­dik majd a pékárugyártás. Az első emeleten kaptak helyet az öltö­zők, a szociábs helyiségek és az irodák, a második emeleten pedig a raktár. Az uniós elvárásoknak és a helyi fogyasztói igényeknek egy­aránt szeretnének megfelelni. A fejlesztés következő állomása­ként élelmiszerüzletet építenek majd a pékség mellett. - Jók a reformtermékeik, nem­csak tetszetősek, de egészségesek is - mondta Fürtön Tibor, a Kert­városi és a Retek utcai Mini-Ma­xi ABC tulajdonosa. - A hattyasi kenyeret mindig keresik vásárló­ink. Egyre szélesebb a Né­meth-pékség választéka, bővül a rozsos és magvas termékeik so­ra. A töltelékes süteményeik is megfelelnek vevőink kívánságai­nak - közölte Fürtön. - A Németh-pékség épülete mögött lakópark épül. Az egykori Zalka laktanya 13 hektáros terü­lete a Zöldövezeti Lakópark Kft. tulajdona - mondta Bába István, a terület tulajdonosa. Megtud­tuk: a telek közművesítését már elkezdték, a munka folyamato­san halad, a társas- és magánhá­zak várhatóan 2004-re kerülnek tető alá a lakóparkban. DOMBAI TÜNDE Lakástűz a Londoni körúton Folytatás az 1. oldalról A pánikhelyzet volt ugyan és érthető jajveszékelés, az öt­éves kislányt, végül óvatosan bár, de kidobták az udvar felőli ablakon az előkészített taka­rókra. A kiérkező tűzoltók a két felnőttet is kimentették és a tüzet eloltották. A szegedi tűzoltóság esti ügyeletétől lapzártánkkor ka­pott tájékoztatás szerint, az utómunkálatok mellett, a rendőrség bevonásával meg­kezdődött a vizsgálat. Fennáll ugyanis a gyanú, hogy a lakást szándékosan gyújtották fel. Információnk szerint a sze­gedi Il-es kórházban égési sé­rülésekkel ápolják azt a sze­mélyt, aki feltételezések sze­rint fölgyújtotta a lakást. Úgy tudjuk, a tűz keletkezésekor szintén a lakásban tartózkodó férfi és nő nem szenvedett égé­si sérülést. Orvosi megfigyelés­re, további vizsgálatokra azon­ban az ő esetükben is szükség van. A kislánynak nincs semmi baja. S. E. Nem tudják tetten érni az éjszaka dolgozó növénytolvajokat Vannak, akik lopni szeretik a virágokat Júliusban már nem pótolhatják az ellopott palántákat, így foghíjasak maradnak a parkok. Fotó: Gyenes Kálmán Évente több százezer forintos kárt okoz­nak Szegeden a közparkokat rongáló vi­rágtolvajok. "tettenérésük szinte lehetet­len, még senkit sem sikerült megbün­tetni. Évente mintegy 70 ezer tő egynyári vi­rágot ültetnek ki a szegedi Belváros és a lakótelepek parkjaiba, s rendszeresen ellopják a növények 7-8 százalékát. Egy szezonban 5-6 ezer tő virág tűnik el. A riasztó adatot Kovács János, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgató­helyettese tárta elénk, amikor a közte­rületi növénylopás évről-évre visszatérő problémájáról kérdeztük. Megtudtuk, hogy a kht. idén 15 millió forintot költ a város virágosítására és más dísznövé­nyek telepítésére. A növénytolvajok évente megközelítőleg 7-800 ezer forin­tos kárt okoznak. A kht. kényszerhelyzetben van, s már előre kénytelen számolni a növénylopá­sokkal. Az elemelt palánták egy részét pótolják ugyan - amíg tart a készlet. Ha viszont elfogytak a tartaléknövé­nyek, valamint ha kifutottak az átülte­tésre alkalmas időből (június végéig te­lepíthetik át az érzékeny virágfajtákat), akkor már nem tehetnek semmit: a megdézsmált ágyásokban üresen marad a kiemelt virágok helye, s foghíjak csú­fítják el a színpompás sorokat. - Szo­morú és fölháborító, hogy a gondosan megtervezett és beültetett ágyásokat fe­lelőtlen emberek percek alatt tönkrete­szik, ráadásul mindössze néhány száz forintos megtakarítás vagy haszon re­ményében - mondta a szakember. Föl­tételezése szerint az ellopott virágok egy részét otthoni kertekbe, cserepekbe ültetik, jó néhány tő pedig a piacok pultjaira kerül: a tolvajok mindössze, a nevetségesnek mondható 50-100-200 forintos tiszta nyereséggel adnak túl rajtuk. Kiemelt helyek vagy növényfajták nincsenek, mindent és mindenhonnan lopnak. A Belvárosból éppúgy eltűnik a mutatós és különleges begónia, pistike, kakastaréj és petúnia, mint a lakótele­pek parkjaiból. De az ágyások vámsze­dői szívesen kiemelik a kétnyári virágo­kat, cserjéket (loncokat, levendulát, spireát), valamint a kisebb örökzölde­ket (borókákat, madárbirseket) is. A díszfák ellopása nagyobb erőfeszítést és apparátust igényel, ezért ezeket a növé­nyek többnyire „csak" kitörik a helyük­ből. A tettenérés csaknem lehetetlen: a néhány perces akciókat valószínűleg éj­szaka, a sötétség leple alatt hajtják vég­re. A városőrségnek sikerült ugyan egy hajléktalan virágtolvajt elriasztania, de sem a polgárőrség, sem az igazgatási iroda munkatársai nem emlékeznek ar­ra, hogy bárki ellen eljárás indult volna növénylopás miatt. NY. P.

Next

/
Thumbnails
Contents