Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-16 / 164. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚLIUS 17. • AKTUÁLIS« 3 A benzinturísták ismerik a játékszabályokat Nem jó bolt itthon tankolni Folytatás az 1. oldalról Míg nálunk 205 forintért mérik a gázolaj literjét, Romániában 140 forint az ára. A férfi munka­nélküli, a tank 60 literes, ki lehet számolni, hogy 3800 forint a nyereség, mínusz az útiköltség. Egy viharvert dízel Audi 80-as gazdája - lábán ijesztő, kaszást ábrázoló tetkó - még abban is se­gít, ha átérünk, melyik benzin­kutat válasszuk a három közül. Azt, amelyik bent van már a fa­luban - mondja a magyarcsanádi srác, aki saját bevallása szerint naponta fordul. De nem eladásra szállítja a gázolajat a 80 literes tankban, hanem magánfuvaro­zóként maga hasznosítja teher­autókban. Ráadásul háznál veszi Pécskán (Pecica), 31 kilométerre a határtól, literjét 90 forintos áron. Egy fuvaron 9200 forintot keres, pontosabban spórol. Nagylak előtt magyar oldalon már van egy román kút, a Pet­A SZERB NAFTA Manapság kevés a haszon a szerbiai tankoláson. Noha ott is mindenféle naftához ol­csóbban juthatunk hozzá - a 95-ös benzin a déli szomszéd­nál 17, a gázolaj pedig 36 fo­rinttal kerül kevesebbe, mint nálunk -, a várakozással és utazással töltött idő nincs arányban a hozadékkal. rom nevet viseli, itt a 95-ös ben­zin 232 forintba kerül, akárcsak Szegeden (plusz-mínusz 1-2 fo­rint), Romániában 24 ezer lej, most 178 forint. A gázolajért pe­dig szemlátomást csak 20-21 ezer lejt, 140-150 forintot kér­nek. Odaát két Petrom, valamint egy Arai kútnál vizsgálhatjuk a felhozatalt, az első kettő rögtön a határátkelő után következik, a harmadik (ahol tankolni érde­mes, mert még olcsóbb!), a ro­mániai Nagylak faluban. És min­den megelevenedik, ahogy mesé­lik a gyakorlott utazók: jönnek a roma férfiak és váltják feketén a forintot, rosszabb árfolyamon, mint a hivatalos pénzváltók bent a településen: egy forintért csak 132 lejt adnának, amikor pár száz méterrel odébb már 135-öt is kaphatunk. Hazánk fiai a romániai Nagy­lakon tankolnak, hemzsegnek a magyar rendszámot viselő au­tók. Egy makói hölgy azt mond­ja, három személyautó van a csa­ládban, hetente egyszer itt tan­kol. Sajnos, jegyzi meg, ilyen ha­zai drágaság mellett ezt kell ten­ni. És ami még szembetűnőbb: egyik kamion érkezik a másik után és csak nyelik, nyelik el a naftát. Wentzel Ágoston pénzügyőr al­ezredes, a nagylaki vámhivatal parancsnoka azt magyarázza, A szomszéd benzinje Petrom-kút itthon és a román oldalon. Balról jobbra azt mutatják a számok, itthon 232 forint a 95-ös benzin literjének ára, odaát 24 ezer 100 lej, vagyis 178 forint. Fotó: Karnok Csaba nincs olyan kamion, amelyik ne csurig töltve érkezne a határállo­másra, és visszafelé sem nálunk tölti fel az üzemanyagtartályát. Ebből az államnak óriási adóbe­vétel kiesése származik. Tehát miközben magas az üzemanyag ára, hogy hizlalja az adótartalom a büdzsét, óriási a kiesés: egy ka­mionnak 400 literes a tankja, s csak Nagylakon 300 ezer ekkora méretű jármű fordul meg egy év­ben. A vámparancsnok szerint a nagylaki személyautó-forgalom 5-10 százalékát a benzinturisták teszik ki, számukra egy tanknyi benzin behozatalát lehetővé te­szik a jogszabályok, és egy nap egyszer fordulhatnak. Ezeket a játékszabályokat az emberek is­merik és tiszteletben tartják. Öt­ven kilométer az a távolság, ahonnan biztosan megéri meg­fordulni, ez is a mindenkori fo­rintárfolyam függvénye. FEKETE KLÁRA FEKETE KLARA A vásárlónak mindig igaza van - tartja magát a kereskedők mon­dása, és ezen nemcsak azt értik, hogy mindent a vevőre kell hagy­ni, sosem szabad vele vitatkozni. Hanem azt is: figyelni kell, mit lép a vásárló, hiszen nem hülye. Ott vesz zoknit, tévét, avagy benzint, ahol neki megéri, ahol számára a legkedvezőbbek az árak. Ennek következtében előbb az osztrák háziasszony járt át Sopronba nagybevásárolni, mert mi voltunk az olcsóbbak, ma a magyar megy Eisenstadtba, mert a Lajtán túl lettek kedvezőbbek az árak. Amikor az osztrák háziasszony hozzánk jött, senki sem nézte le emiatt. Mi mégis hajlamosak vagyunk seftelőknek, ügyeskedők­nek nevezni azokat a szegedieket, makóiakat, vásárhelyieket, akik Romániába ugranak át egy tank benzinért. Holott nem tesz­nek mást, mint számolnak: ha kis keresetűek és spórolni szeret­nének a család számára, akkor természetesen nem hajlandók megfizetni a mi hajmeresztő benzinárainkat. Amelyekkel - a bennük lévő magas adótartalom miatt - már az EU-államokat is hajazzuk. Most már csak az a kérdés, mikor kezd el számolni a pénzügyi tárca is, mekkora a magyar állam vesztesége, ha a teljes magyar határszakaszon legalább 50 kilométernyi mélységből a szomszé­dos országokban tankolnak az emberek. A Magyar Ásványolaj Szövetség már készített becslést, a társaság szerint a tankturiz­mus következtében mintegy 20 milliárd forint jövedéki adótól és 10 milliárdnyi áfától esik el a költségvetés. Ebből a 30 milliárdból pedig lehetne úthálózatot fejleszteni, környezeti károkat helyre­hozni. Egy kalkulációt azonban hiányolok. Eddig ugyanis még senki sem vette számításba azt, mekkora kiesést okoz bevételi oldalon, hogy a külföldi kamionok kínosan ügyelnek arra: még véletlenül se tankoljanak Magyarországon. Egy kamion tankjába 400 liter­nyi üzemanyag fér, a keletről jövők a romániai Nagylakon ezt a mennyiséget megvásárolják. Majd visszafelé Nyugat-Európában, s mindenképpen Hegyeshalom előtt teszik meg ugyanezt. Van egy másik kereskedői mondás is: nem mindig a drága áru hozza a legtöbb hasznot. Nem fogadták el a védelem indokait Páva Sándor talán 2040-ben szabadulhat Folytatás az 1. oldalról Kecskés kifogásolta azt is, hogy a nyomozás során a rendőrség sú­lyos eljárási hibákat is vétett, hi­szen nem vett vizeletmintát a vádlottól, illetve a vérvizsgálatot is jelentős késéssel végezték el, és könnyen lehet, hogy akkorra már felszívódott a kábítószer Pá­va szervezetében. A védelem sze­rint akkor is súlyos hibát vétett a rendőrség, amikor a helyszínen talált anyagmaradványokat nem gyűjtötte be kellő alapossággal, illetve elmaradt ezeknek az ala­pos szakértői vizsgálata is. A Szegedi ítélőtábla nem fogad­ta el a védelem indokait, s hely­benhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság a fellebbezéseket nem ítél­te elég alaposnak, hiszen azokban nem a büntetőjogi felelősséget vi­tatták, hanem eljárási hiányossá­gokat említettek meg. A Hegedűs István elnökletével ítélkező tábla­bíróság jogerős döntése értelmé­ben Páva Sándor legkorábban 2040 szeptemberében szabadul­hat feltételesen, hiszen a bíróság az ítéletbe beleszámolta a 2000 szeptembere óta előzetes letartóz­tatásban eltöltött időt is. GARA1 SZAKÁCS LÁSZLÓ Határsértők MUNKATÁRSUNKTÓL A hőkamerás felderítő gépkocsi­val ellenőrzést végző határőrök vették észre képernyőjükön mi­nap a hajnali órákban Kiszom­bornál, hogy öt gyanúsan mozgó alak halad a Maros árterében. Az eseményt azonnal jelentették a határőr-kirendeltségre, illetve ér­tesítették a szolgálatban levő jár­őröket. Az összehangolt akció eredményeként a makói Ma­ros-hídon mind az öt embert si­került elfogni. Kiderült, hogy szomáliai állampolgárokról van szó, akik elmondták, hogy orszá­gukban polgárháború dúl, féltik az életüket és ezért határozták el, hogy Európába szöknek. Mind az öten menekültstátust kértek, meghallgatásuk után Bicskére, a befogadó állomásra szállították őket. Határsértőket fogtak a Nagyla­ki Határőrizeti Kirendeltség jár­őrei is. A három román állam­polgár hétfő éjszaka szökött be a Maros árterében az ország terü­letére. A nagylaki vasútállomá­son a járőröknek azonnal feltűnt a három igen viseltes ruhában le­vő személy. Igazoltatták őket és mivel érvényes úti okmányaik nem voltak, előállították őket. Meghallgatásuk során konkrét úti céljukat nem jelölték meg. Nehezen közelíthető meg Csongrád megyéből az újonnan átadott Duna-híd Cikcakkban autózhatunk Szekszárdig A nemrégiben átadott szekszárdi Du­na-hidat nehezen lehet megközelíteni az Alföldről. Az M9-es gyorsforgalmi út továbbépítéséig egy főútvonal is elegen­dő lenne ahhoz, hogy a híd összekötő kapocsként szolgáljon a Dél-Alföld és a Dunántúl között. Jóllehet a szekszárdi Szent László híddal újabb összeköttetés jött létre az Alföld és a Dunántúl között, a hidat rendkívül nehe­zen lehet megközelíteni térségünkből, mert az M9-es gyorsforgalmi út Dusnok­nál véget ér. Szeged felé csak nagy kerülő­vel lehet eljutni. A jól bejáratott útvona­lak a bajai és a dunaföldvári átkelő felé ve­zetnek. A Tisza Volán sem tudja járataival hasz­nálni az új hidat, pedig a Szegedről Szek­szárdra és a Balatonhoz közlekedő buszok mehetnének a Szent László hídon. Káity Károly, a Tisza Volán Rt. forgalomszervezé­si osztályvezetője elmondta: Csongrád me­gye irányából egyelőre nehéz eljutni az új hídig. Három útvonal jöhet szóba: Kiskun­halason, Jánoshalmán vagy Baján keresz­tül. Legnagyobb esélye a kiskunhalas-kalo­csai járatok meghosszabbításának van, így Szekszárdig juthatnának el az utasok. Megközelíthető az újonnan átadott Szent László híd az 55-ös úton keresztül is, az autóbuszvonal ekkor Mélykút-Já­noshalma felé vezetne, viszont elkerülné a nagyobb településeket, így kisebb lenne a forgalma. Ha pedig a harmadik útvona­lat választják, és a busz egészen Bajáig megy, akkor az eddigiek szerint folytathat­ja útját a bajai Duna-hídon át. Ismeri a szekszárdi híd problémáját Ri­gó Mihály is. A megyei közútkezelő fő­mérnöke szerint a végleges megoldást az jelenti majd, ha a gyorsforgalmi út végig megépül. Egyelőre azonban nincs akkora forgalom ebben az irányban, amelynek megtérülését egy új gyorsforgalmi út ki­építése tenné szükségessé. A mérések sze­rint az 55-ös főúton 5500 jármű közleke­dik naponta, miközben egy autópálya for­galma ennek akár tízszerese is lehet. Egy­előre nem lehet tudni, hogy az M9-es be­fejezéséig mennyit kell még várni, ezért az útmérnökök más megoldáson is gondol­kodnak, hiszen a déli régió számára rend­kívül fontos a Dunántúl, illetve a Szlové­nia és Olaszország felé vezető kapcsolat. Rigó Mihály elmondta: természetesen a főváros felé is minél hamarabb meg kell épülnie az autópályának, de az M5-ös to­vábbépítése mellett lényeges, hogy Csong­rád megye más irányból is könnyen elér­hető legyen. Ezért terv készült arra, hogy Nagykanizsától Szegedig a meglévő utak és a tervezett elkerülő szakaszok felhasz­nálásával hogyan lehetne új főutat kiala­kítani. Az út hatékonyságának, megvaló­síthatóságának vizsgálatát jelenleg is vég­zik a szakemberek. MOLNÁR B. IMRE Medgyessy Péter miniszterelnök az avatás alkalmával minden közúti közlekedő figyelmébe ajánlotta a Szent László hidat. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents