Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-16 / 164. szám
CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚLIUS 17. • AKTUÁLIS« 3 A benzinturísták ismerik a játékszabályokat Nem jó bolt itthon tankolni Folytatás az 1. oldalról Míg nálunk 205 forintért mérik a gázolaj literjét, Romániában 140 forint az ára. A férfi munkanélküli, a tank 60 literes, ki lehet számolni, hogy 3800 forint a nyereség, mínusz az útiköltség. Egy viharvert dízel Audi 80-as gazdája - lábán ijesztő, kaszást ábrázoló tetkó - még abban is segít, ha átérünk, melyik benzinkutat válasszuk a három közül. Azt, amelyik bent van már a faluban - mondja a magyarcsanádi srác, aki saját bevallása szerint naponta fordul. De nem eladásra szállítja a gázolajat a 80 literes tankban, hanem magánfuvarozóként maga hasznosítja teherautókban. Ráadásul háznál veszi Pécskán (Pecica), 31 kilométerre a határtól, literjét 90 forintos áron. Egy fuvaron 9200 forintot keres, pontosabban spórol. Nagylak előtt magyar oldalon már van egy román kút, a PetA SZERB NAFTA Manapság kevés a haszon a szerbiai tankoláson. Noha ott is mindenféle naftához olcsóbban juthatunk hozzá - a 95-ös benzin a déli szomszédnál 17, a gázolaj pedig 36 forinttal kerül kevesebbe, mint nálunk -, a várakozással és utazással töltött idő nincs arányban a hozadékkal. rom nevet viseli, itt a 95-ös benzin 232 forintba kerül, akárcsak Szegeden (plusz-mínusz 1-2 forint), Romániában 24 ezer lej, most 178 forint. A gázolajért pedig szemlátomást csak 20-21 ezer lejt, 140-150 forintot kérnek. Odaát két Petrom, valamint egy Arai kútnál vizsgálhatjuk a felhozatalt, az első kettő rögtön a határátkelő után következik, a harmadik (ahol tankolni érdemes, mert még olcsóbb!), a romániai Nagylak faluban. És minden megelevenedik, ahogy mesélik a gyakorlott utazók: jönnek a roma férfiak és váltják feketén a forintot, rosszabb árfolyamon, mint a hivatalos pénzváltók bent a településen: egy forintért csak 132 lejt adnának, amikor pár száz méterrel odébb már 135-öt is kaphatunk. Hazánk fiai a romániai Nagylakon tankolnak, hemzsegnek a magyar rendszámot viselő autók. Egy makói hölgy azt mondja, három személyautó van a családban, hetente egyszer itt tankol. Sajnos, jegyzi meg, ilyen hazai drágaság mellett ezt kell tenni. És ami még szembetűnőbb: egyik kamion érkezik a másik után és csak nyelik, nyelik el a naftát. Wentzel Ágoston pénzügyőr alezredes, a nagylaki vámhivatal parancsnoka azt magyarázza, A szomszéd benzinje Petrom-kút itthon és a román oldalon. Balról jobbra azt mutatják a számok, itthon 232 forint a 95-ös benzin literjének ára, odaát 24 ezer 100 lej, vagyis 178 forint. Fotó: Karnok Csaba nincs olyan kamion, amelyik ne csurig töltve érkezne a határállomásra, és visszafelé sem nálunk tölti fel az üzemanyagtartályát. Ebből az államnak óriási adóbevétel kiesése származik. Tehát miközben magas az üzemanyag ára, hogy hizlalja az adótartalom a büdzsét, óriási a kiesés: egy kamionnak 400 literes a tankja, s csak Nagylakon 300 ezer ekkora méretű jármű fordul meg egy évben. A vámparancsnok szerint a nagylaki személyautó-forgalom 5-10 százalékát a benzinturisták teszik ki, számukra egy tanknyi benzin behozatalát lehetővé teszik a jogszabályok, és egy nap egyszer fordulhatnak. Ezeket a játékszabályokat az emberek ismerik és tiszteletben tartják. Ötven kilométer az a távolság, ahonnan biztosan megéri megfordulni, ez is a mindenkori forintárfolyam függvénye. FEKETE KLÁRA FEKETE KLARA A vásárlónak mindig igaza van - tartja magát a kereskedők mondása, és ezen nemcsak azt értik, hogy mindent a vevőre kell hagyni, sosem szabad vele vitatkozni. Hanem azt is: figyelni kell, mit lép a vásárló, hiszen nem hülye. Ott vesz zoknit, tévét, avagy benzint, ahol neki megéri, ahol számára a legkedvezőbbek az árak. Ennek következtében előbb az osztrák háziasszony járt át Sopronba nagybevásárolni, mert mi voltunk az olcsóbbak, ma a magyar megy Eisenstadtba, mert a Lajtán túl lettek kedvezőbbek az árak. Amikor az osztrák háziasszony hozzánk jött, senki sem nézte le emiatt. Mi mégis hajlamosak vagyunk seftelőknek, ügyeskedőknek nevezni azokat a szegedieket, makóiakat, vásárhelyieket, akik Romániába ugranak át egy tank benzinért. Holott nem tesznek mást, mint számolnak: ha kis keresetűek és spórolni szeretnének a család számára, akkor természetesen nem hajlandók megfizetni a mi hajmeresztő benzinárainkat. Amelyekkel - a bennük lévő magas adótartalom miatt - már az EU-államokat is hajazzuk. Most már csak az a kérdés, mikor kezd el számolni a pénzügyi tárca is, mekkora a magyar állam vesztesége, ha a teljes magyar határszakaszon legalább 50 kilométernyi mélységből a szomszédos országokban tankolnak az emberek. A Magyar Ásványolaj Szövetség már készített becslést, a társaság szerint a tankturizmus következtében mintegy 20 milliárd forint jövedéki adótól és 10 milliárdnyi áfától esik el a költségvetés. Ebből a 30 milliárdból pedig lehetne úthálózatot fejleszteni, környezeti károkat helyrehozni. Egy kalkulációt azonban hiányolok. Eddig ugyanis még senki sem vette számításba azt, mekkora kiesést okoz bevételi oldalon, hogy a külföldi kamionok kínosan ügyelnek arra: még véletlenül se tankoljanak Magyarországon. Egy kamion tankjába 400 liternyi üzemanyag fér, a keletről jövők a romániai Nagylakon ezt a mennyiséget megvásárolják. Majd visszafelé Nyugat-Európában, s mindenképpen Hegyeshalom előtt teszik meg ugyanezt. Van egy másik kereskedői mondás is: nem mindig a drága áru hozza a legtöbb hasznot. Nem fogadták el a védelem indokait Páva Sándor talán 2040-ben szabadulhat Folytatás az 1. oldalról Kecskés kifogásolta azt is, hogy a nyomozás során a rendőrség súlyos eljárási hibákat is vétett, hiszen nem vett vizeletmintát a vádlottól, illetve a vérvizsgálatot is jelentős késéssel végezték el, és könnyen lehet, hogy akkorra már felszívódott a kábítószer Páva szervezetében. A védelem szerint akkor is súlyos hibát vétett a rendőrség, amikor a helyszínen talált anyagmaradványokat nem gyűjtötte be kellő alapossággal, illetve elmaradt ezeknek az alapos szakértői vizsgálata is. A Szegedi ítélőtábla nem fogadta el a védelem indokait, s helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság a fellebbezéseket nem ítélte elég alaposnak, hiszen azokban nem a büntetőjogi felelősséget vitatták, hanem eljárási hiányosságokat említettek meg. A Hegedűs István elnökletével ítélkező táblabíróság jogerős döntése értelmében Páva Sándor legkorábban 2040 szeptemberében szabadulhat feltételesen, hiszen a bíróság az ítéletbe beleszámolta a 2000 szeptembere óta előzetes letartóztatásban eltöltött időt is. GARA1 SZAKÁCS LÁSZLÓ Határsértők MUNKATÁRSUNKTÓL A hőkamerás felderítő gépkocsival ellenőrzést végző határőrök vették észre képernyőjükön minap a hajnali órákban Kiszombornál, hogy öt gyanúsan mozgó alak halad a Maros árterében. Az eseményt azonnal jelentették a határőr-kirendeltségre, illetve értesítették a szolgálatban levő járőröket. Az összehangolt akció eredményeként a makói Maros-hídon mind az öt embert sikerült elfogni. Kiderült, hogy szomáliai állampolgárokról van szó, akik elmondták, hogy országukban polgárháború dúl, féltik az életüket és ezért határozták el, hogy Európába szöknek. Mind az öten menekültstátust kértek, meghallgatásuk után Bicskére, a befogadó állomásra szállították őket. Határsértőket fogtak a Nagylaki Határőrizeti Kirendeltség járőrei is. A három román állampolgár hétfő éjszaka szökött be a Maros árterében az ország területére. A nagylaki vasútállomáson a járőröknek azonnal feltűnt a három igen viseltes ruhában levő személy. Igazoltatták őket és mivel érvényes úti okmányaik nem voltak, előállították őket. Meghallgatásuk során konkrét úti céljukat nem jelölték meg. Nehezen közelíthető meg Csongrád megyéből az újonnan átadott Duna-híd Cikcakkban autózhatunk Szekszárdig A nemrégiben átadott szekszárdi Duna-hidat nehezen lehet megközelíteni az Alföldről. Az M9-es gyorsforgalmi út továbbépítéséig egy főútvonal is elegendő lenne ahhoz, hogy a híd összekötő kapocsként szolgáljon a Dél-Alföld és a Dunántúl között. Jóllehet a szekszárdi Szent László híddal újabb összeköttetés jött létre az Alföld és a Dunántúl között, a hidat rendkívül nehezen lehet megközelíteni térségünkből, mert az M9-es gyorsforgalmi út Dusnoknál véget ér. Szeged felé csak nagy kerülővel lehet eljutni. A jól bejáratott útvonalak a bajai és a dunaföldvári átkelő felé vezetnek. A Tisza Volán sem tudja járataival használni az új hidat, pedig a Szegedről Szekszárdra és a Balatonhoz közlekedő buszok mehetnének a Szent László hídon. Káity Károly, a Tisza Volán Rt. forgalomszervezési osztályvezetője elmondta: Csongrád megye irányából egyelőre nehéz eljutni az új hídig. Három útvonal jöhet szóba: Kiskunhalason, Jánoshalmán vagy Baján keresztül. Legnagyobb esélye a kiskunhalas-kalocsai járatok meghosszabbításának van, így Szekszárdig juthatnának el az utasok. Megközelíthető az újonnan átadott Szent László híd az 55-ös úton keresztül is, az autóbuszvonal ekkor Mélykút-Jánoshalma felé vezetne, viszont elkerülné a nagyobb településeket, így kisebb lenne a forgalma. Ha pedig a harmadik útvonalat választják, és a busz egészen Bajáig megy, akkor az eddigiek szerint folytathatja útját a bajai Duna-hídon át. Ismeri a szekszárdi híd problémáját Rigó Mihály is. A megyei közútkezelő főmérnöke szerint a végleges megoldást az jelenti majd, ha a gyorsforgalmi út végig megépül. Egyelőre azonban nincs akkora forgalom ebben az irányban, amelynek megtérülését egy új gyorsforgalmi út kiépítése tenné szükségessé. A mérések szerint az 55-ös főúton 5500 jármű közlekedik naponta, miközben egy autópálya forgalma ennek akár tízszerese is lehet. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az M9-es befejezéséig mennyit kell még várni, ezért az útmérnökök más megoldáson is gondolkodnak, hiszen a déli régió számára rendkívül fontos a Dunántúl, illetve a Szlovénia és Olaszország felé vezető kapcsolat. Rigó Mihály elmondta: természetesen a főváros felé is minél hamarabb meg kell épülnie az autópályának, de az M5-ös továbbépítése mellett lényeges, hogy Csongrád megye más irányból is könnyen elérhető legyen. Ezért terv készült arra, hogy Nagykanizsától Szegedig a meglévő utak és a tervezett elkerülő szakaszok felhasználásával hogyan lehetne új főutat kialakítani. Az út hatékonyságának, megvalósíthatóságának vizsgálatát jelenleg is végzik a szakemberek. MOLNÁR B. IMRE Medgyessy Péter miniszterelnök az avatás alkalmával minden közúti közlekedő figyelmébe ajánlotta a Szent László hidat. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd