Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-12 / 161. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2003. JÚLIUS 12. Kusza tulajdonviszonyok - Egyik legfontosabb választási ígéretük volt az önkormányzati cégek gazdálkodá­sának racionalizálása. Cégeket összevon­tak, megszüntettek ugyan, és feljelentések is születtek, de az eddigi vizsgálatok nem feltétlenül igazolták a gyanút, hogy az előző városvezetés rosszul bánt a rá bízott va­gyonnal. Mikorra vár konkrét eredménye­ket I - Ez nem az én dolgom. Mi megtettük a szükséges lépéseket, a többi a rendőrségre, az ügyészségre tartozik. Az új városvezetés na­gyon határozottan lépett fel olyan esetekben, amikor kiderült, egy-egy önkormányzati cég­nél nem úgy mennek a dolgok, hogy az a vá­ros érdekeit szolgálja. Leszámolásról szó sincs. A cégvezető felelősséggel tartozik a közgyűlésnek, és büntetőjogilag is felelősség­re vonható. Olyan esetekben tehát, amikor többről volt szó, mint a cégvezető egyszerű felelősségéről, be kellett vonnunk a vizsgála­tokba a rendőrséget. Ezt a szegediek el is vár­ták tőlünk. Szükség is volt a határozott fellé­pésre: a város 45 cégben volt érdekelt, átlát­hatatlan, kusza tulajdonviszonyok közepet­te. Összevontuk az IKV-t és a Szetávot, egye­sítettük a környezetgazdálkodást és a közte­rület-fenntartást, újra városi tulajdonba vet­tük a Városkép Kft.-t, hogy csak a legnagyob­bakat említsem. Szó sincs tehát arról, hogy az előző ciklus cégvezetőinek feljelentésével töltöttük volna el az időt. Utódaiktól azt vá­rom, hogy a közvagyonnal rendkívül felelős­ségteljes módon bánjanak, és ezt számon is kérem. Ók egyébként konszenzusos alapon kinevezett szakemberek. Szavazógép a kormányoldalon - Éles bírálatokat kap ellenzéki oldalról közgyűlési ülésvezetési stílusa miatt. Ugyanakkor azt, hogy a kormányoldali frakció tulajdonképpen szavazógépként működik, az egyik MSZP-s képviselő, Szon­di Ildikó is elismerte, amikor azt mondta, nem a közgyűlés előtt dőlnek el a viták, ha­nem a bizottsági üléseken. - Szeged város ügyeiben engem egyáltalán nem érdekel, hogy kinek milyen pártszimpá­tiája van, pusztán az, hogy a feladatát tisztes­ségesen lássa el. Ez az elvárásom a képvise­lőkkel szemben is. Vállalom az összehasonlí­tást: háromnegyed év alatt több ellenzéki ja­vaslatot fogadtunk el, mint elődeink egy tel­jes cikluson át. Nem jó, ha a közgyűlés dön­téseit bárki az alapján ítéli meg, hogy milyen pártállású a polgármester. Ez a négy év nem rólam, a harmincéves polgármesterről és ve­zetői módszereiről szól. A kérdés inkább az: ki tudjuk-e találni Szegedet alig egy ével az uniós csatlakozás előtt. Én erre kaptam fel­hatalmazást a szegediektől, és ebben min­denki munkájára szükség van. A szavazógép­ről annyit: elégedett vagyok a bizottságok munkájával, hiszem, hogy szakmai alapon, és nem politikai motivációk hatására kell döntéseket hozni. Bebizonyosodott, hogy a bizottságok olyan anyagokat tesznek a képvi­selők elé, amelyekről egyértelműen lehet dönteni. A polgármesteri megszólalásaimat a Fidesz-frakció a működési szabályzat mó­dosításával ugyan megpróbálta megkurtíta­ni, de nem hiszem, hogy a demokrácia erről szól. - Csőd, intézményi megszorítások, isko­labezárás, óvodai csoportszám-csökkentés. Ezek a fogalmak jellemezték az elmúlt idő­szakot. - Mindenki tudta, hogy nehéz helyzetben van a város és azt is, hogy ezt senki sem fogja helyettünk rendezni. Több tucat olyan hatá­rozatot voltunk kénytelenek meghozni, ame­lyek érdekeket sértenek. Aki kormányoz, an­nak ezt fel kell vállalnia. Én továbbra is ér­zem a bizalmat, de azt is, hogy a szegedieket nagyon érdekli, mi miért történik a város­ban. Éppen ezért szeretném folytatni azon la­kossági fórumok sorát, amelyeken rendszere­sen beszámolok a városlakókat érdeklő dol­gokról. Hadd oszlassam el például azokat az álhíreket is, amelyek szerint semmilyen fej­lesztés nem történik. Ez nem igaz. Tény, a nehéz helyzet miatt sorrendet kellett felállí­tanunk, de egyetlen megkezdett beruházás sem marad el. Egyébként jelenleg is száz, ál­talunk beadott pályázat van elbírálás alatt, több mint 3 milliárd 300 millió forint érték­ben. A város véleménye - Az előző városvezetéshez hasonlatosan terveznek-e közvélemény-kutatást eddigi munkájukról ? - Tervezünk, de nem csinálunk belőle hiú­sági kérdést. Elsősorban nem a népszerűség érdekel, hanem az, hogy mit tartanak a jövő legfontosabb feladatainak a szegediek. így tudjuk csak eldönteni, hogy a szeptemberben kezdődő újabb háromnegyed évben melyik beruházást kell első helyre sorolnunk. - Milyen feladatokat tűz ősztől a város elél - Könnyebb helyzetben leszünk. Egyre ha­tékonyabb önkormányzati struktúrában mű­ködhetünk, stabilizálódott pénzügyi helyzet­ben a fejlesztésekre tudunk koncentrálni. Szeretném, ha a Nemzeti fejlesztési tervhez hasonlóan széleskörű társadalmi, szakmai vita eredményeképpen elkészülne a városi fejlesztési terv is, és ennek nyomán dolgoz­hatnánk a jövőben. Meggyőződésem, hogy Szeged sikerre van ítélve. KÉRI BARNABÁS-SZABÓ C. SZILÁRD A fekete kerámia vásárhelyi mestere Szentesről plántált hagyomány A polgármester mindenkinek a munkájára számít Szeged sikerre van ítélve Mintha nem is népművészeti termék lenne, hanem modern iparművészeti eljárás remeke ­olyan benyomást kelt a fekete kerámia. Vásárhelyen Csabai Zoltán a mestere, Szentesen sajátította el az ősi múltra visszatekintő „füstön fekete" edények technikáját. Művei a Belvárosi Fazekasházban ren­dezett kiállításon is megte­kinthetők. „Nagyon úri cuccok ezek", mondta a vásárhelyi Csabai Zol­tánnak - nem most, valamikor régen - egy, népiesebb kinézetű termékekhez szokott fölvásárló, ódzkodva a fekete kerámiák átvé­telétől. Valóban: a fekete kerámia a lehető legbelvárosibb kiállító­termekbe illő, szinte posztmo­dern műnek tűnik. Holott na­gyon is ősi. Valaha Vásárhelyen is elterjedt volt, csak később szorította ki a mázas kerámia. Legtovább Szen­tesen maradt fönn, máig „szen­tesi fekete kerámiának" nevezik. Mindez nem véletlen - mondja Csabai Zoltán, aki maga is Szen­tesen sajátította el a fekete kerá­miázás tudományát -, a szentesi agyag porózus, szemcséi közé könnyen behatolnak a korom­szemek. De azért a vásárhelyi agyag is alkalmas fekete kerámiának; Csabai Zoltán egy életen át újvá­rosi agyaggal dolgozott, s nem akárhogyan: 1987-ben elnyerte a megyei népművészeti kiállítás alkotói díját, 1994-ben megkap­ta a Magyar Kézműveskamara ezüstkoszorús mestere címet. Mitől lesz a fekete kerámia ­fekete? Egykor, írd és mondd, bir­katrágyafüstön égették-füstölték a feketekerámiások a korongo­zással készült; kaviccsal fényesre csiszolt félkész terméket - hall­juk a mestertől. Majd jöttek a modern idők, s a feketekerámiások rátértek a gu­mi, a nejlon, hasonló füstképző anyagok hasznosítására. Csabai Zoltán - aki 1975-ben kezdett önálló kisiparosként a fekete ke­rámiával foglalkozni - cipészmű­helyből származó selejt talpkivá­gásokat használt e célra. Egyéb­ként a kemencét is saját maga építette - fekete kerámiát csak szabadtüzes kemencében lehet égetni -, sőt a kemencéhez kellő vályogot is ő készítette. Szakmai fejlődésére mindig súlyt helyezett, sokat tanult a korabeli nagy fazekasoktól, Vé­kony Sándortól, Mónus Ferenc­től, egyébként meg őstehetség, aki a budapesti Képző- és Ipar­művészeti Gimnáziumban kezd­te tanulmányait, de az 1956-os forradalom után szülei nem en­gedték vissza a fővárosba, ezért Vásárhelyen tanult tovább. Ameddig önálló kisiparossá nem lett, azaz 1975-ig, a majobka­gyárban dolgozott, szabadkézi korongosként. A pályakezdőket önzetlenül se­gítette a szakma elsajátításában. Kisiparosként feleségével, Ida asszonnyal együtt dolgozott; né­hány éve egészségügyi problé­mák következtében abbahagyta a munkát. Élete fő műve: egy ha­talmas céhkorsó. Fekete, mint az éj. Agyagba korongozott, komor ünnepély. F.CS. Ez a négy év nem rólam, a harmincéves polgármesterről és vezetői módszereiről szól. A kérdés inkább az: ki tudjuk-e találni Szegedet alig egy ével az uniós csatlakozás előtt. Én erre kaptam felhatalmazást a sze­gediektől, és ebben mindenki munkájára számítok - nyilatkozta lapunknak Botka László polgármester. Szeged első embere interjújában egyebek mellett elmondta: a város ügyeiben nem érdekli, kinek milyen a pártszimpátiája. - Nyári szünetet tart a közgyűlés, lezárult az új városvezetés első háromnegyed éves ciklusa. Mennyit végeztek el a kitűzött munkából1 - Három fő feladatot láttunk a szegediek többségével együtt az önkormányzati válasz­tások után. Először a közbizalom erősítését, egy új típusú önkormányzati működés meg­valósítását. Másodszor a város vagyoni hely­zetének és működésének áttekintését. Har­madszor pedig, hogy felrázzuk abból a mély depresszióból a várost, amelyet a leépült gaz­daság, a lakosságszám csökkenése, az új be­ruházások elmaradása váltott ki. Nagyon ko­moly erőfeszítések árán, de sikerült ered­ményt elérünk ezeken a területeken. Nagyon nagy munkát végzett az önkormányzat és a képviselő-testület az elmúlt időszakban. Olyan struktúrát alakítottunk ki, amelyben érezhető, nyomon követhető, hogy mikor és miért születnek döntések. Az embereknek végre rálátásuk és beleszólásuk van az önkor­mányzat dolgaiba. Ismét működnek az ér­dekegyeztetés különféle fórumai, a közgyűlé­si bizottságok szakértőkkel kiegészülve dol­goznak. A polgármesteri hivatalban két alap­elvnek, a szakmaiságnak és a szegediek szol­gálatának kell megfelelni. Még közel sem va­gyok elégedett, de jó irányba haladunk. Botka László: Az embereknek végre rálátásuk és beleszólásuk van az önkormányzat dol­gaiba. Fotó: Miskolczi Róbert Franciaországba és Németországba is elkerültek Csabai Zoltán fe­kete kerámiái Vásárhelyről. Fotó: Tésik Attila Meddig zavar még vizet a Balaton 1 Ami a Balatonnál a legkevesebb vizet za­varja, az a Balaton. Úgy néz ki, idegen­forgalmi szezon a Balaton nélkül is mű­ködik a Balatonnál. Júniusban, igaz, pangás volt, de július első hétvégéje már úgyszólván igazi tömegeléssel járt. Ahol mi voltunk, ott a hurka-kolbász sütőnél fél órát kellett várni, violinkulcs alakban kanyarodott a cukrászdahelyi­ségben a fagyira váró sor, a plakátok az egyiket reklámozták, a megafonok a má­sikat, a vízihicikli-kölcsönzónél vízi bi­ciklit lehetett kölcsönözni, a vindször­fősnél vindszörföt, a vonatok ontották és öntötték az utasokat, az autóúton éj­jel-nappal, megállás nélkül - ziúúú, ziú­úú - jött-ment a forgalom, csupán a tó volt néptelen mintegy, nemigen akart senki másfél kilométert gyalogolni a parttól a bokáig érő vízben azért, hogy el­érkezzék a ..Mély víz, csak úszóknak!" föliratú tábláig, ahol már csaknem térdig éra Balaton. Meg aztán a szabad strand­nál buborékos, sárgászöld, vastag béka­nyálszőnyegen kell keresztülgázolniuk a fürdőzni vágyóknak, azaz fonalas algán, amely kiválóan érzi magát az öt centi­méteres vízben. S miként süllyedhetünk ugyané vízbe fél lábszárig 7 Úgy, hogy az ötcentis víz alatt harminccentis iszap foglal helyet, csakúgy bugyog föl lépteink nyomán, öklömnyi buborékokban, a kénhidrogén- (azaz záptojás) szagú gáz. A fizető strandon pedig iszaptalanítják a Balatont: hogy mindenki tudja, ki kivel van, illetőleg merre hány méter, sietve közöljük: ez pontosan tófeltöltést jelent. A tóból kikotort iszapot ugyanis valahol el kell helyezni, s vajon hol lehetne elhe­lyezni 1A tóban. Körbehatárolnak tehát a strand előtti vízben egy nagy kiterjedésű, négyszögletes területet, és betöltik a me­derből kiszedett iszappal, füvesítik-par­kosítják-fásítják... Vagy, mondjuk, beépí­tik. .. így aztán igaz, hogy a feltöltést kör­nyező vízterület mélyebb lett valame­lyest, viszont e négyszöggel - „zagyka­zetta" - kisebb lett a Balaton. Kisebb fe­lület, kisebb víztömeg, kisebb öntisztuló képesség. Nincs is ezzel semmilyen gond, a tiha­nyi kihelyezett kormányülést kővető saj­tótájékoztatón azt mondták, a kikotort iszapot zagytereken kell elhelyezni. Csak épp azt nem tették hozzá: a zagyte­reket a tóban fogják létrehozni, ponto­sabban ott is kialakíthatók. A strand, ahol a kotrás nyomán mélyebb lett a víz -persze tíz év múlva megint sekély lesz. Hisz a szél és az áramlás folyamatosan hordja az iszapot, s meglehet, a majdani döntéshozók úgy döntenek: létre kell hozni, az eredeti zagykazetta elé, egy újabb zagykazettát. Aztán az elé még egyet, még egyet... S hogy miért nem lehet az iszapot zagytárolás helyett például a balatoni szőlőhegyek, vagy más mezőgazdasági területek talajerőpótlására hasznosítani, mint egy szakember javasolná, ez nyil­ván nagyon összetett kérdés. Mindenesetre: majd csak sikerül feltöl­teni a tavat, és akkor a legcsekélyebb mértékben sem zavar vizet a Balatonon a Balaton. FARKAS CSABA Nem locsolnak Ezen a nyáron eddig nem akadt dolga a A.S.A Köztisztasági Hód­mezővásárhely Kft. locsolóautó­jának. Az önkormányzat ugyanis az elmúlt időszakban nem ren­delte meg a szolgáltatást, vagyis a kánikulában a nagyobb forgal­mú utakat nem locsolták. Mint azt Varga Attilától, a köztisztasá­gi kft. műszaki vezetőjétől meg­tudtuk: általában 27-28 fok ese­tén szokták kérni a szolgáltatást, tavaly a hőségben 8-10 kilomé­ternyi utat hűsített le vízzel a gépjárművük. Az idén eddig a cé­gek sem jelezték igényüket a szolgáltatásra, melynek díja ez utóbbiak esetében, óránként net­tó 9 ezer forint. Az önkormány­zat által megrendelt locsolás pe­dig kilométerenként nettó 1605 forintba kerülne.

Next

/
Thumbnails
Contents