Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-08 / 157. szám

KEDD, 2003. JÚLIUS 8. • AKTUÁLIS« 5 Az algyői buszbaleset vétlen sofőrje már munkába állt Egy sérültet még kórházban ápolnak Folytatás az 1. oldalról A férfinek a baleset során a mája és a tüdeje fölött törtek össze a bordái. Nem valószínű, hogy bármilyen komplikáció fellép­het, de a héten még valószínűleg nem engedjük haza - adott gyors helyzetjelentést Simonka János Aurél, a traumatológiai klinika osztályvezető egyetemi tanára. - Sokkal jobban érzem magam, mint pénteken - mondta a vásár­helyi Pótári György, a baleset egyetlen, még kórházban fekvő súlyos sérültje. - Már félig fel tu­dok ülni, s remélem a hét végéig talpra is tudok állni. A bordáim még szúrnak, de nagy levegőt mostanában nem nagyon fogok venni. A beteget a Pótári család apra­ja-nagyja rendszeresen látogatja. Pótári György hozzátette: elő­ször nagy volt a riadalom a csa­ládtagok és rokonok körében, de mostanra mindenki megnyugo­dott. A baleset két sofőrje közül az ütközésben vétlen Manga János tegnap újra munkába állt. ­Ugyanazon a vonalon, egy másik busszal teljesít szolgálatot - kö­zölte Lázár Rózsa, a Tisza Volán Rt. vásárhelyi kirendeltségének vezetője. - A hét végén még pi­hent, de hétfőre már sikerült fel­dolgoznia a történteket. Tőle tu­dom, bízik abban, hogy vezetheti még az összetört buszt. Nagyon szerette azt a kocsit. December­ben megy nyugdíjba, közel két­millió kilométert vezetett már balesetmentesen. Tegnap reggel mindenkinek azt mesélte, csak arra koncentrált az ütközéskor, hogy vissza tudja hozni a buszt a szalagkorlátról. A balesetben valószínűleg vét­kes sofőrnek, Menyhárt Csabá­nak a rendőrség még a helyszí­nen elvette a jogosítványát. ­Még tart a vizsgálat az ügyében, az azonban szinte biztos, hogy helytelenül választotta meg a kö­vetési távolságot - mondta la­punknak Szirovicza István, a Ti­sza Volán Rt. forgalombiztonsági és ellenőrzési irodavezetője. GARAJ SZAKÁCS LÁSZLÓ Felvételizők lakják a kollégiumokat A férőhelyek kihasználtságáról és az árakról érdeklődtünk Sze­ged legnagyobb kollégiumaiban. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi egyetemisták és főisko­lások már kiköltöztek a kollégiu­mokból. Szeged négy legnagyobb diákszállóján a nyári férőhelyek kihasználtságáról érdeklődtünk. Az üres Eötvös-kollégiumba a héten érkezik egy osztrák cso­port. A turistákat július 26-áig fogadják, utána megkezdik az épület felújítását. A Hermán Ot­tó Kollégiumban a kétszázhet­ven férőhely nagy részét már elő­re lefoglalták a hazai és külföldi turistacsoportok. A Mórában je­lenleg mintegy száz felvételiző lakik. Érdeklődésünkre elmond­ták, júliusban lesz olyan hét, amikor mind a háromszáznyolc­van ágy foglalt lesz. A Teleki-kol­légiumban csak felvételizők lak­nak. Július 15-én azonban itt is megkezdik az épület felújítását, így ezen a nyáron nem fogad ven­dégeket. Az Eötvösben a két­ágyas lakószobák fejenként 2029 forintba kerülnek egy éjszakára. A Herman-kollégiumban 2300 forintot kell fizetnie a vendégnek. A Móra-kollégiumban egy felnőtt 1300 forintért tölthet el egy éj­szakát. A diákoknak ötvenszáza­lékos kedvezmény jár. A fürdő­szobával rendelkező lakrészek 3100 forintba kerülnek éjszakán­ként. A különálló lakásokért 8100 forintot kérnek egy napra. Az SZKT visszaveheti a járműfenntartást a Vivaéptől Hetven dolgozó állása a tét Akár hetvenen is elveszíthetik munkájukat a Vivaép Rt.-nél, amennyiben az SZKT semmis­nek mondja ki a városvezetés ál­tal előnytelennek tartott kar­bantartási szerződést. A Vivaép vezérigazgatója szerint viszont ebben az esetben az SZKT-nak minden dolgozót át kell vennie. - Veszélybe kerülhet az SZKT működése, amennyiben a Vivaép Rt. továbbra is közbeszerzések nélkül végzi a jármű- és pálya­fenntartási feladatokat - állítja Dózsa Gábor, a Szegedi Közleke­dési Társaság (SZKT) közelmúlt­ban kinevezett igazgatója. Az idén 538 millió forintot fizet az SZKT a kisebbségi tulajdonában lévő Vivaép Rt.-nek jármű-kar­bantartási feladatokra és a villa­mospályák javítására. A munkát Dózsa és kollégái számításai sze­rint negyven százalékkal olcsó­ban is el lehetne végezni, ameny­nyiben az SZKT saját szakembe­reit foglalkoztatná, vagy közbe­szerzési eljáráson választanák ki a kivitelező céget. A Vivaép je­lenleg közbeszerzés nélkül, a 25 éves kizárólagosságot biztosító szerződés alapján dolgozik, bevé­teleinek több mint 80 százalékát az SZKT megrendelései adják. Olcsóbban és jobban Dózsa Gábor elmondta: felve­tődik a szerinte előnytelen szer­ződés semmisségének kérdése, mert a megállapodás a közbeszer­zési törvény előírásaiba ütközik. Szeretné, ha vagy részben, vagy egészében visszavehetnék a 2000-ben a Vivaép-be kiszerve­zett jármű- és pályafenntartási Az utasnak bármilyen megoldás jó, ha az a tömegközlekedés színvonalát javítja. Fotó: Gyenes Kálmán tevékenységet. így az igazgató ál­lítása szerint évi 200 millió fo­rinttal olcsóban és jobb minőség­ben végezhetnék a munkát. Dó­zsa Gábor ugyanakkor cáfolta azt a hírt, amely szerint úgy akarják ellehetetleníteni a Vivaépet, hogy csökkentik jármű-karbantartási megrendeléseiket, ezzel veszé­lyeztetve a közlekedésbiztonsá­got. Mint mondta, némileg való­ban visszafogták a megrendelése­ket, de időarányosan kifizették az elvégzett munkák ellenértékét. Az időszakos járműszemléket to­vábbra is megrendelik. A VIVAEP-SZTORI A Vivaépben 40 százalékos tulajdonnal bír az SZKT, 50 százalékos tulajdonrésze van az Autorail Kft.-nek, míg Tábith Mihály magán­vállalkozó 10 százalékkal részesedik. A 60 százalékban magántu­lajdonú céggel Nemes László, korábbi SZKT-igazgató kötött szer­ződést 2000-ben, az önkormányzat felhatalmazásával úgy, hogy a megállapodás aláírása napján köszönt le a Szegedi Közlekedési Társaság igazgatói posztjáról és másnap már a Vivaép Rt. vezetője volt. A Vivaép Rt. egyébként 55 százalékban tulajdonosa a Szegedi Parkolási Kft.-nek is és 15 évre megkapta a városi parkolási rend­szer működtetésének jogát. Hamarosan teljesítik a rövidebb és takarékosabb évad 95 milliós jegybevételi tervét A Revanssal kezd a szabadtéri Folytatás az 1. oldalról A szabadtéri technikailag már készen áll a produkció fogadásá­ra. Kocsis József, az intézmény műszaki igazgatója elmondta: tulajdonképpen minden nyáron egy falak nélküli komplett szín­házat kell létrehozniuk. A néző­tér, a színpad és a világítótor­nyok, a bonyolult elektromos hálózatok felépítése és lebontá­sa raktártól raktárig való szállí­tással együtt idén körülbelül húszmillió forintba kerül. A munkálatokat ugyanaz a cég végzi, mint eddig mindig; a ke­mény tárgyalások során a szín­ház rossz anyagi helyzetétére hi­vatkozva sikerült elérni, hogy ne legyen inflációkövető áreme­lés, sőt még csökkentették is a díjazást a tavalyihoz képest. A rövidebb évad miatt valószínű­leg az üzemeltetési költségek is mintegy 20 százalékkal lefarag­hatók. A szabadtéri horganyzott acél­szerkezetekből és esztétikusabb műanyag székekből készült új nézőtere 1994 nyarán váltotta fel a Dóm teret korábban egész éven át elcsúfító vasmonstru­mot. Az idei lesz tehát a tizedik évad a mobil nézőtérrel, ami egyben azt is jelenti, hogy a sze­zon végén lejár a gyártó által vállalt évtizedes garancia. A szé­kekkel legalább még újabb 10 évig nem lesz probléma, a speci­ális, háromrétegű osztrák fenyő­Kemény munka a vaselemek tologatása. Fotó: Miskolcri Róbert léceket azonban jövőre impreg­nálni kell, mielőtt felépítik a né­zőteret. lövőre a színpad is fel­újításra szorul. Annak érdeké­ben ugyanis, hogy elkerüljék a világítás során a rossz fényhatá­sokat, mindent feketére kell fes­teni, emiatt a legmelegebb na­pokon valóságos katlanként vi­selkedik a dómszínpad, akár 70 fokra is felhevülhetnek a világot jelentő deszkák. A fa persze nem viseli el ezt károsodás nél­kül - különösen ha eső miatt át­nedvesedik -, így a faelemek élettartama sokkal rövidebb. Kocsis József szerint műszaki szempontból a már kipróbált Ai­da ígérkezik a legkomplikáltabb feladatnak, hiszen több mint harminc tonnányi díszletet kell hozzá felépíteni. A szabadtéri ügyvezetője, Bá­tyai Edina arról tájékoztatott, hogy az idén nyárra tervezett 95 millió forintos jegybevételt min­den bizonnyal hamarosan telje­sítik, hiszen már 86 millió fo­rint befolyt a színház kasszájá­ba. A pénteken és szombaton látható Revansra, valamint a Jé­zus Krisztus szupersztár és A víg özvegy előadásaira már csak a legolcsóbb jegyekből lehet kapni, azaz a belépők több mint 90 százalékát eladták. Montser­rat Caballé áriaestjére, az Aidá­ra és a néptáncgálára is elvitték már a jegyek több mint felét. Az ukrán Virsky Balett országos turnét tart, így a tavalyinál egy­előre jóval kisebb az érdeklődés iránta. A dixie-gálára és a világ­zenei koncertre minden típusú jegyből bőséges a kínálat, de az ilyen estekre mindig az utolsó napokban vesznek belépőt a né­zők. HOLLÓSI ZSOLT Az Vivaép Rt. korábban 182, többségében az SZKT-tól átvett szakembert foglalkoztatott. Je­lenleg 155-en dolgoznak a cég­nél, tíz dolgozót már visszavett az SZKT. Dózsa Gábor szerint a jármű- és pályakarbantartási fel­adatok elvégzésére elég 80-100 dolgozó is, nekik az SZKT is tud munkát adni. A többiek foglal­koztatásáról a Vivaép Rt.-nek kell gondoskodnia. Ha ez nem si­kerül, úgy akár hetven dolgozó veszítheti el a munkáját. A dolgozók feje felett A helyzetre Schreier Vilmos, a Szegedi Tömegközlekedési Dol­gozók Szakszervezeti Bizottságá­nak titkára is felhívta a figyel­met Kifejtette: a korábbi ciklus­ban az önkormányzat döntése volt, hogy a járműjavításba be­vonják a magántőkét, és az is, hogy az ehhez szükséges szak­embereket átvegyék az SZKT-tól. A dolgozókat akkor senki sem kérdezte és most ismét a fejük fölött meghozott újabb döntés miatt kerülhetnek csaknem kilá­tástalan helyzetbe. - A két félnek meg kell egyeznie a jövőre vonat­kozóan, megfelelő kompromisz­szumkészséggel a problémák or­vosolhatók - fogalmazott. Hibás döntés előtt? Tévesnek tart több, Dózsa Gá­bor által közölt adatot is Habiná­né Tbza Klára. A Vivaép Rt. ve­zérigazgatója szerint például ár­bevételük 40 százaléka nem ön­kormányzati megrendelésekből áll. Ugyanakkor figyelmeztetett: a Vivaép és az SZKT között szü­letett megállapodás kötelezi az önkormányzati céget arra, hogy visszavegye korábbi dolgozóit, amennyiben felmondja a jármű­karbantartási szerződést. - Gaz­daságossági mutatóink sokkal jobbak, mint a nyilvánosságra került adatok és a tevékenysé­günkbe még 100 millió forint forrástöbbletet is be tudtunk vonni - mondta a vezérigazgató. Szerinte hibás döntés lenne a jár­műkarbantartásra létrehozott cégtől alapítása után röviddel visszavonni ezt a tevékenységi kört. KÉRI BARNABÁS Forráskút, a fiatalos település Nyitni szeretnének a külvilág felé A kisközségben ugyan az idén elmaradnak a nagyobb beruhá­zások, fejlesztések, Forráskút ifjúsága bizakodó, hiszen a fiatal polgármester partnerként kezeli őket. Tavaly októberben új polgármes­tert választottak a forráskútiak. A 30 éves Fodor Imre szerint az a legfontosabb, hogy a település nyisson a külvilág felé. - Az ön­kormányzat az idén nagyobb be­ruházásokat nem tervez, illetve fontos lépés volt a művelődési ház megnyitása. Több rendez­vénnyel is próbáljuk idecsábítani a vendégeket - mondta Forráskút első embere. Évtizedekkel ezelőtt két olyan programja volt a falunak, ami még a környező településeken élőket is érdekelte. Az egyik volt a farsangvasárnapi tuskóhúzás, a másik az aratóbál. - A tuskóhú­zást az idén már megrendeztük, az aratóbába pedig most vasár­nap várjuk az érdeklődőket - nyi­latkozta lapunknak Kovács Mó­nika, a művelődési ház vezetője. Időseket kerestek meg, hogy se­gítsenek feleleveníteni az egykori népszokásokat. A 2 ezer 200 forráskúti jelentős része külterületen él. Ennek oka, hogy a falu lakossága elsősorban mezőgazdaságból tartja el magát és a gazdák ha tehetik, a földjük közelében telepednek le. Az ön­kormányzat ezért megpróbálja rendbe tenni a dűlőutakat, vala­mint a közeljövőben külterületi buszmegálló épül. Pályázati pénz­ből közösségi információs pontot alakítanak ki a kultúrházban. Jár­dákat és kerékpárutat terveznek. Bartucz Ferencné Forráskút külterületén lakik. - A legfonto­sabb változás számomra, hogy ismét van rendőrünk. Nekünk, tanyán lakóknak megnyugtató, hogy baj esetén hamar megérke­zik a segítség - mondta az asz­szony. Márton Mária a napokban lett falubéli. A szegedi Tápaiban frissen végzett lány Üllésről tele­pedett át Forráskútra. - Koráb­ban itt alig ismertem valakit, de mindenki kedvesen, barátságo­san fogadott. A hivatalokban is azonnal szóba álltak velem, segí­tettek a papírok kitöltésében ­emlékezett vissza Mária. Márciusban alakult meg a Fi­kusz, vagyis a Forráskúti Ifjúsági Kulturális és Szabadidős Egyesü­let. Az elnöke, Kecskeméti Ildikó szerint az önkormányzat partner­ként kezeli őket. Ennek egyik oka, hogy a polgármester maga is fia­tal, így könnyebben átérzi gond­jaikat, problémáikat. - Az egyesü­letünk célja, hogy összefogjuk a falu fiatalságát és segítsünk nekik a szabadidő hasznos eltöltésében - tette hozzá a kommunikáció és olasz szakos egyetemista. K.T.

Next

/
Thumbnails
Contents