Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

SZOMBAT. 2003. JUNIUS 7. • A K T U A L I S « 3 A megyében az idén harmadannyian haltak meg balesetben, mint tavaly Rendőri akciók az utakon Az idén szinte az egész ország területén jelentősen emelke­dett a közúti balesetek száma, kivéve Csongrád megyét, ahol az elmúlt öt hónapban jóval kevesebb baleset történt, mint tavaly. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság (ORFK) a jövő hét végé­től szeptember elsejéig közleke­désbiztonsági és bűnmegelőzé­si akciókat tart. Az ORFK-n már megkezdték a részletek ki­dolgozását. Az Országos Rend­őr-főkapitányság azzal indokol­ta az akciót, hogy áprilisban és májusban - a tavalyi év hason­ló időszakához képest - jelen­tősen emelkedett a személyi sé­rüléssel járó közúti balesetek száma. A tervek szerint a rendőrök nem csak helyszíni bírságot, ha­nem a súlyos szabálysértőkkel szemben 150 ezer forintos pénz­büntetést is kiszabhatnak, vala­mint a jogosítvány bevonásáról is dönthetnek. Az akció térségünket is érinti, bár - az országos adatokkal el­lentétben - Csongrád megyében az idén jelentősen, mintegy tíz százalékkal csökkent a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma. - Ez elsősorban a fokozott rendőri jelenlétnek, a sikeres baleset-megelőzési tevékeny­ségnek, valamint a rendszeres felvilágosító, oktató progra­moknak köszönhető - magya­rázta a kedvező statisztikai adatokat Bagi Pál rendőr főhad­nagy, a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság közlekedés­Vásárhely és Békéssámson között tegnap egy ember meghalt, ketten megsérültek. Fotó: Tésik Attila HALALOS ELOZES Előzés közben frontálisan ütközött tegnap délelőtt 9 órakor a Bé­késsámson és Vásárhely közötti úton egy Skoda Felicia a vele szemben szabályosan közlekedő Honda személyautóval. A bal­esetben a Skoda vezetőjének békéssámsoni férje a helyszínen éle­tét vesztette, a két sofőrt a vásárhelyi Erzsébet Kórházba szállítot­ták. Mint megtudtuk: a Skoda vezetője súlyos, de nem életveszé­lyes, a Honda szekszárdi illetőségű férfi sofőrje pedig könnyebb, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A helyszínelés ideje alatt teljesen lezárták az utat, a tragikus ka­rambol körülményeit a rendőrség vizsgálja. rendészeti osztályának munka­társa. Bagi hozzátette, jelentős visszatartó ereje van a gyakori sebesség-ellenőrzéseknek, illet­ve a pontrendszer-szigorítás­nak. - Nemcsak a balesetek száma, hanem a sérülések foka is csök­kent - jelentette ki a főhadnagy. Míg 2002. január elseje és június hatodika között 25 halálos bal­esetben harmincan vesztették életüket, addig ebben az évben, ugyanez idő alatt 10 balesetben tizenegyen szenvedtek halálos sérülést. - Nem pihenünk, hiszen mindezek ellenére nincs okunk arra, hogy örüljünk és karba tett kézzel üldögéljünk. Szeretnénk ezeket a számokat még lejjebb szorítani - tette hozzá Bagi Pál főhadnagy. A. T. J. A brutális támadás után a radnótis diákok visszaszorultak az iskolába Baj, ha az utca nem biztonságos Csütörtökön Szeged szívében, a délelőtti és délutáni órákban egyaránt forgalmas Stefánián néhány pillanat alatt eltörték egy diák orrcsontját. Úgy tűnik, a testi épség megvédelmezéséhez kevés az, ha csoportban járunk, ha belvárosi flasztert koptatjuk, vagy éppen hétágra süt a nap. A szegedi Radnóti Miklós Gim­názium diákjai - tornacsarnok híján - jó ideje a szabadban töltik a testnevelésóráikat. Másutt nem is igen lehetne megoldani többtucatnyi kamasz energiájá­nak levezetését, adott hát a Ste­fánia pár éve szépen rehabilitált parkja. A Stefánia zöld, forgal­mas pihenőhely a város szívé­ben. Éppen ezért érthetetlen, mi­ként okozhat az egyik ember a másiknak fényes nappal, mind­össze pár másodperc alatt súlyos sérülést, itt a központban. A testnevelést minden bizony­nyal másként képzeli az a gim­nazista, akitől csütörtökön dél­előtt három férfi (fiú) pénzt kért, majd az elutasítást követő némi lökdösődés és hátba rúgás után egy jól irányzott mozdulattal szi­lánkosra törték az orrcsontját. Az eset iskolaidőben történt, a diákért ilyenkor bizonyos mérté­kig az iskola felel. - Nem mindennapi ami tör­tént, ilyen brutalitással itt még nem találkoztunk - mondja a gimnázium igazgatója, Mike Csaba, aki az eset után azonnal betiltott minden kültéri torna­órát. - Szomorúan veszem tudo­másul, hogy az utca nem bizton­ságos, s azt is, hiába van ott két tanár, az ilyen esetekre nem le­het felkészülni - véli. Ahogyan az igazgató elmondta, a testnevelésórát tartó tanárok másodpercek alatt odarohantak, s ők szedték le a diákról az ütlegelő­ket. Mentőt már az iskolából hív­tak az erősen vérző fiúhoz, s azon­nal értesítették a szülőket is. Gyorsan történt minden, gyors volt a reagálás, egyebet nem le­hetett tenni - véli néhány gim­nazista, akik szemtanúi voltak az esetnek. - Hetek óta veszélyes a Stefá­nia - kezdi Lacsán Katalin, a pó­rul járt diák osztálytársa -, aprót és cigit kérnek az embertől, s nem ritka, hogy aki nem tesz ele­get a kérésnek, bizony félhet a következményektől. Salánki Ge­orgina és Kocsor Erika egymás szavába vágva mesélik: egy pilla­nat alatt történt minden, a fiúk részegek és agresszívak voltak, aztán csak ömlött a vér. Bárki kaphatott volna tőlük, látszott, hogy verekedni akartak, véletlen, hogy éppen Csaba orra volt a leg­közelebb - teszi hozzá Pápa An­na. A diáklányok egybehangzóan állítják, a tanárok másodpercek alatt ott termettek, de akkor sem tudtak volna segíteni, ha köze­lebb állnak. Csütörtök óta a Sajtóház éjsza­kai és nappali biztonsági porta­szolgálata megerősített járőrö­zéstvél felfedezni a Stefánián, bár ezt hivatalos rendőrségi források nem erősítették meg. Toronykőy Márta, a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtóreferense arról számolt be, hogy a sérült fiú meghallgatása után most a tanúk sora következik. A feljelentés teg­nap született meg, a felelősség tisztázása a jövő hétre várható, mint ahogyan időt igényel az el­követők kézre kerítése is. Jó vol­na, ha egy csont összeforrásának ideje előtt mind meglenne. O.K.K. Önvédelmi fogások SULYOK ERZSEBET A szegedi Stefániát mostanában csak az alulinformált idegenek látják a béke szigetének. Irigyelnek bennünket érte. Itt a várost átszelő folyó, egyik partján strand, üdülőfalu, a másikon gondo­zott park, szobrok, díszkutak. vár, játszóterek. Ajándék. A termé­szettől és az építő-szépítő, teremtő emberi igyekezettől. Csakhogy amit az egyik épít, a másik lerombolja. Nemcsak a kiirthatatlannak tetsző vandálkodásra gondolok, az épített kör­nyezet szenvedélyes elcsúfítóira. Hanem azokra a szerencsétlen fiatalokra és kevéssé fiatalokra, akik felrúgják - mostanában saj­nálatos rendszerességgel - az együttélés elemi szabályait. Hogy miért azokat nevezem szerencsétlennek, akik szilánkokra törik egy békésen fagyizó gimnazista orrcsontját 1 Szembefordulnak a sétálókkal és a képükbe kiáltják: pénzt! ? Meglökdösik a lányo­kat? Trágár szavaikkal teleköpködik a kisgyerekek fülét? Nos, nem tudom, kik ők, csak annyit, hogy a koruk szerint lehetnének ők is békésen fagyizó gimnazisták. Hogy ők is voltak totyogó kis­gyerekek egy hinta körül. Hogy őket is anya szülte. Mi történt velük út közben ? A felnőtt társadalom rendőrért, közbiztonságért kiált - érthető­en. Nem kell ahhoz a saját gyerekünket képzelnünk a csonttörött kárvallott helyébe, hogy fölháborodjunk, bedühödjünk, rendet követeljünk. Rendet - azon az áron is, hogy tegyék végre hűvösre a vandálokat, garázdákat, a végletesen antiszociáhs, a társadalmi együttélés alapszabályait betartani képtelen egyedeket. A felnőtt társadalomban nem szokás szerencsétlennek nevezni, azaz saj­nálni őket és nem szokás megkérdezni: vajon miért lettek elvete­mültek, akik pedig nem annak születtek? Nem szokás minálunk az okok ismeretében mindent megtenni a megelőzésért. Nincse­nek eszközeink. Nincsenek kölcsönös, egymás iránti figyelmek és segítő kezek sincsenek. A parkban véreres szemmel kóválygó, a narkotikumra pénzt szedő fiatalok ahghanem végletesen egyedül vannak. És egyedül is voltak, világéletükben. És - ha egyszer el­kapják őket - a börtönben is egyedül lesznek. Mi pedig hajlunk ezt elfogadni rendnek. Pedig csak a látszata. A szőnyeg alatt tudott szemét rettentően el tudja rontani a há­ziasszony közérzetét. Igyekszik mielőbb valódi rendet csinálni. Ha másért nem, önvédelemből. Vajon mi történt a társadalom önvédelmi reflexével? Túl a forintgyengülés utáni első ijedtségen Enyhén drágul a külföldi nyaralás Az európai utakat szervező iro­dák kénytelenek lesznek árat emelni, a katalógusok kiadása­kor ugyanis az euró árfolyama még 240 forint körül mozgott, mostanra azonban csaknem el­érte a 270-et. A forint leértékelődése minden kiutaztatónak veszteséget okoz, hiszen az európai utakat euró­ban, az észak-afrikai vagy egyéb egzotikus túrákat pedig általában dollárban számolják el. Mivel a magyar valuta főként az európai közös pénzzel szemben gyengült, várhatóan inkább az európai uta­kat szervezők lesznek rákénysze­rülve az emelésre. A külföldi kiutazást szervező irodák többsége tehát aligha ke­rülheti el, hogy megemelje tarifá­it. Mivel a forintgyengülés né­hány napja kezdődött, nincs egy­séges állásfoglalás. A Car-Tours vezetője, Szabó Ehzabeth abban reménykedik, ebben a szezonban talán tartani tudják eredetileg meghirdetett áraikat. Ugyanak­kor jelezte, az utazási szerződé­sek figyelmeztetik az ügyfeleket, hogy 10 százalékos árfolyam-in­gadozás esetén az irodák meg­emelhetik áraikat. Demeter Attila, a Gold Sun Travel tulajdonosa azonban több mint valószínűnek tart egy áremelkedést. Ennek mér­téke viszont a 3-5 százalékot nem haladja meg - a forint­gyengülés okozta kényszerű veszteség egy részét ugyanis az utazási iroda nyeli le -, így az szerinte nem veszi el az embe­rek kedvét a nyaralástól. Az utazásszervező szerint ez visel­hető drágulás. Az előszezonban maradnak a régi tarifák, a fő­szezonnal kapcsolatban pedig elmondta: azoktól, akik már a teljes utazási költséget befizet­ték, nem kérnek további pénz­összeget. FEKETE KLÁRA Vásárhely: nemzeti park kontra földtulajdonosok Dinnyekocka vagy ősgyep? Országos jelentőségű védett területté szeretné nyilvánítani a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatósága a Vásár­helyhez közel lévő kishomoki ősgyep­pusztát. Ezt eddig a területtulajdo­nosok ellenállása hiúsította meg. A vita még nem dőlt el. - Már évekkel ezelőtt kezdeményeztük a puszta országos védelem alá helyezését - mondja Kahvoda Béla igazgatóhelyet­tes. Megtudjuk tőle: e mintegy százhek­táros terület sok pusztai növény-, rovar-, madárritkaságnak ad otthont, ezek né­melyike jóformán már csak itt fordul elő az országban. Az igazgatóság a védetté nyilvánítási eljárás beindításakor egyez­tető tárgyalásra hívta össze az érdekelte­ket. A szakemberek egyetértettek a vé­delem alá helyezéssel, a szakhatóságok sem emeltek kifogást, a területtulajdo­nosok azonban egyöntetűen ellene fog­laltak állást. A környezetvédelmi mi­nisztérium természetvédelmi hivatala nem javasolta a tervezet tárcaegyezte­tésre való küldését a tulajdonosok nem­leges állásfoglalása miatt. Hogyan tovább? A nemzeti park igaz­gatósága megpróbálkozott a terület megvásárlásával is, a tulajdonosok azonban az igazgatóság szerint irreáli­san magas árat kértek volna a földért. Kalivoda Béla úgy vélekedik: azért kér­tek ennyit, mert a puszta a 47-es út mentén, Vásárhelyhez közel fekszik, s jól fizető beruházások számára is elad­ható lenne. - A tulajdonosoknak ez a vélhető szándéka azonban nem valósul­hat meg - mutat rá az igazgatóhelyettes. - A terület védetté nyilvánítását indo­kolttá tevő élőlények önmagukban is vé­dettek és a hatósági jogosítványunk megvan ahhoz, hogy megakadályozzuk életlehetőségeik megszüntetését - teszi hozzá. Mindemellett a védettség úgy a leghatásosabb, ha magát a területet is védik. Ennek hiányában például máris megtörtént, hogy valakik „dinnyekoc­kákat" (dinnyetermesztéshez szükséges gyepkockákat) szedtek föl az ősgyepből. Jelenleg egy több millió forintos termé­szetvédelmi bírsággal kapcsolatos ügy is folyamatban van. És a mostani helyzet? A nemzeti park igazgatósága - észlelve, hogy védett élő­lények nem védett területen való fönn­maradásának biztosítása konfliktusok­kal jár - ismét beadta a védetté nyilvání­tási tervezetet a természetvédelmi hiva­talnak. Az újra beadott tervezet indoklá­sa hangsúlyozza: a veszélyeztetett élőlé­nyek életlehetőségeit biztosító védetté nyilvánítás közérdek lenne, a reális ösz­szegű kártalanítás ugyanalckor a magán­érdekek figyelembe vételét is jelentené. FARKAS CSABA A kishomoki ősgyep számos növény- és állatritkaság szinte utolsó menedéke az országban. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents